FONTOS
A Rovatból

Advent első vasárnapja: amikor meggyújtjuk a hit gyertyáját és talán meg is állunk egy percre

Mit is jelent az advent? Spoiler: nem csak a mézeskalácsról és az Instára posztolt adventi koszorúkról lesz szó.

Megosztom
Link másolása

Itt az advent első vasárnapja, amikor végre hivatalosan is nekiláthatunk a karácsonyi készülődésnek – vagy legalábbis megpróbálhatunk úgy tenni, mintha nyugalomban és békében várnánk az ünnepeket. De mit is jelent az advent? Spoiler: nem csak a mézeskalácsról és az Instára posztolt adventi koszorúkról lesz szó.

Adventi koszorú: gyertyák és az örök dilemma

Az adventi koszorú talán az egyetlen dolog, amiért még a legkeményebb cinikusok is hajlandóak megállni egy percre. Négy gyertya, négy vasárnap, és persze a kötelező kérdés: saját kézzel csináljuk, vagy egyszerűen megvegyük a boltban?

A lényeg úgyis az első gyertyagyújtás, ami ma van. Ez a gyertya a hitet szimbolizálja.

De azért ne felejtsd el lefotózni, mert ugye a gyertya az adventi feed alapja.

Roráte: a misék rock and rollja

Hajnali mise, sötét templom, gyertyafény. A Roráte valami egészen különleges hangulatot áraszt, főleg, ha bírod a korán kelést. Egyes helyeken még közös reggeli is jár mellé, amitől kicsit kevésbé érzed, hogy egy átszenvedett éjszaka után próbálsz istenfélő lenni. Ez a szokás még mindig tartja magát vidéken, nem véletlenül emlékeztek meg róla nagy íróink és költőink is:  „De hol csavarog ilyen késő éjjel, hiszen mindjárt rorátéra fognak harangozni?” (Mikszáth Kálmán)

„Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott.” (Ady Endre)

„Ó szent magány, szép csönd, ó szűz nemesség, Szívem adventje, hófehér roráte.” (Juhász Gyula). Vagy Fekete István, aki egy egész novellát szentelt neki.

Böjt: lemondás vagy egy újabb kihívás?

Az advent régen a böjt időszaka volt, de manapság már sokkal inkább egyéni döntés kérdése, hogy ki mit vállal be. Valaki a húsról mond le, mások a cukorról, de

mivel manapság már az igazi, koplalós böjt nem elvárás az egyház szerint sem,

egyre többen próbálkoznak a digitális böjttel és a visszafogottság, elcsendesülés kipróbálásával.  Igen, kevesebb TikTok és Netflix, több csendes pillanat – legalábbis papíron. A valóságban viszont valószínűleg az lesz, hogy fél órával később pörgeted majd az Instát.

Adventi naptár: gyerekek, felnőttek és a csokiuniverzum

Az adventi naptár olyan hagyomány, amit mindenki szeret. A gyerekek a csokikat várják, a felnőttek pedig

a prémium naptárakból bontogatják a boros/sörös/whiskys miniüvegeket vagy a menő arcápolókat, esetleg a különleges sajtokat.

Ez az a része az adventnek, ami tényleg mindenkit összehoz – vagy legalábbis addig, amíg ki nem nyílik az utolsó kis ablakocska is.

És mit csináljunk ma?

Advent első vasárnapján meggyújtjuk az első gyertyát. Lehet, hogy ez a legjobb alkalom arra, hogy egy kicsit megálljunk, és elgondolkozzunk azon, mit is akarunk az ünnepektől. Egy nagy sétát bevásárlás helyett? Egy csendes estét sorozatok nélkül? Vagy talán csak egy békés vacsorát a családdal, ahol senki nem kezd el politizálni?

Legyen bármi is a válasz, az advent ma kezdődik, és van még idő arra, hogy egy kicsit megpróbáljunk emberibbek lenni egymással.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Aki tavasszal is tett ki szotyit a madaraknak, valószínűleg ölt már fiókát – hogy néz ki a helyes madáretetés?
A madáretetést lehet jól és nagyon rosszul csinálni. Mutatjuk, hogyan nyerhet ezzel ember és állat egyaránt, pusztulás nélkül.

Megosztom
Link másolása

A bokrokon bolondozó madárkákat örömmel figyelik kicsik és nagyok, éppen ezért télen rendszeresen tesznek ki számukra eleséget. Ugyanígy a vizeken úszkáló hattyúkat és kacsákat is élelemmel látogatják.

Az, hogy mikor és milyen élelemmel eteti az ember a madarakat, konkrétan élet-halál kérdése.

Nézzük, miért. A hazai madárfajok egyike sincs rászorulva plusz élelemre.

Tehát két dolog miatt etet az ember madarat: hogy önmagának örömet okozzon a látvánnyal,

és - ez főleg kistelepüléseken élő hagyomány - hogy a gyommagvakhoz csábítsa a tollas pajtásokat, akik az etető körül összeszedik a földművelés rákfenéit. Egyik sem ördögtől való helyzet, arra azonban nagyon tudatosnak kell lenni, hogy bármiért is szórunk ki eleséget a madaraknak, azt jól csináljuk.

A helyes madáretetésnek két főtétele van.

Az egyik, hogy kizárólag fagyos időben etessünk, nagyon maximum áprilisig. Április után például a cinkék vihetnek a kihelyezett napraforgómagokból a friss fészekalljba, a kismadarak viszont nem tudják megenni a szotyit.

Ettől tömegesen pusztulhatnak kínok közt a kismadarak, hiába a legnagyobb jószándék.

Az sem mindegy, mivel etetjük a madarakat.

Kenyérrel és péksüteményekkel például szigorúan tilos,

mivel ezek, és az esetleges rájuk telepedő penész gyulladást okozhatnak a madarak bélrendszerében, hosszú távú egészségkárosodást okozva. Még akkor se tegyük ezt, ha "régen is ezt csinálta mindenki." Különösen igaz ez a tóban úszkáló kacsák esetében, bár őket a kihelyezett eleséggel se kéne megkínálni.

"A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért

etetésük több öngyilkos viselkedéstorzulást is kivált, rengeteg szenvedést okoz a madaraknak, súlyosan környezetszennyező és az emberi egészséget is veszélyezteti"

- írja oldalán a Magyar Madártani Egyesület.

Arra utalnak, hogy a vízi madarak az etetés miatt a természetes táplálkozással teljesen felhagynak, ami betegségeket okoz. A kis fiókáknál "angyalszárny" betegség alakul ki az egyoldalú kenyérdiéta miatt, amitől röpképtelenek lesznek. Ősszel az etetés miatt a vonuló madarak egy része nem repül el, télen pedig tömegével fagynak a vizekbe. A víz minősége egyébként romlik az etetéstől, és számos más környezeti és emberre veszélyes, közvetett hatása van annak, ha bármivel is etetjük a vízi madarakat. Szakmai szemmel az egyesület szerint

szeretetteljesebb inkább a kenyeret nem falatozó állatokat nézegetni, mint adni nekik bármit is.

A magevő énekesmadaraknak adható eleségek közt szerepel a faggyú, de ez nem egyenlő a sós szalonnával. Erre nagyon figyeljünk, mert utóbbi a madár vesztét is okozhatja. Különböző adható magvakat és gyümölcsöket listáz a Magyar Madártani Egyesület, ezekből lehet válogatni. Egyébként otthon is lehet faggyúból és magvakból eleséget gyúrni, amely esztétikusan kihelyezhető akár a városi balkonokra, akár a kertekbe.

Ha már etetünk, akkor az legyen folyamatos.

Az elég aljas húzás, ha novemberben megkezdjük az etetést, a madarak odaszoknak, de a legnagyobb januári-februári hidegben már nem biztosítunk számukra ennivalót, ők pedig keresni fogják.

Fontos, hogy ha etető van kinn, itató is legyen. Fagyoknál mondani sem kell, hogy ebben rendszeresen cseréljük a vizet, és

legyen mindig folyékony halmazállapotú az itatásra szánt víz.

Az etetőt és itatót számunkra könnyen elérhető magasságba helyezzük, de a távolság ne kedvezzen a ragadozóknak, mint a macskák vagy menyétek. Bizonyos ragadozó madarak érdeklődését is fel lehet kelteni, ezért egy kicsit az ágak közé tolva lehetőséget adunk az énekes madárkáknak arra, hogy könnyebben menekülőre foghassák, ha lecsapnak húsevő társaik.

A felelős madáretetésnek számos egyéb praktikája van,

és rengeteg kérdést vet fel. A Magyar Madártani Egyesület a Zöldítők csoportjával karöltve ezért is edukálja a lakosságot, hogy könnyebb legyen valóban jót tenni - hogy a madarak is jól ehessenek.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
A kőkorszaki emberek még nem voltak szexisták - derült ki Kárpát-medencei ásatásokból
Megdöbbentő felfedezést tettek a régészek Hajdú-Bihar megyében, ami nagyon más megvilágosításba helyezi az egész gondolkodásunkat.

Megosztom
Link másolása

Egy új, átfogó genetikai tanulmány szerint a kőkorszaki társadalom sokkal egyenlőbb volt, mint korábban gondolták.

Az i. e. 5500 körül élt közép-európai emberek — akiket az antropológusok a vonaldíszes kerámia kultúrához sorolnak —

nem mutattak társadalmi rétegződést, és az erőforrásokhoz való hozzáférésük is egyenlő volt.

Ez a felfedezés megdöbbentette a Harvard Egyetem és a Bécsi Egyetem tudósait. A kutatók több mint 250 személy maradványait vizsgálták meg több mint 30 temetkezési helyről, csonttanulmányokat, radiokarbon kormeghatározást, étrendi adatokat és a temetkezési szokásokat elemezve.

„Első alkalommal mutatjuk ki, hogy Nyitra mellett és a magyarországi Polgáron, a Ferenci-hát neolitikus helyszínein élő családok nem különböztek az általuk fogyasztott ételek, a sírjaikban talált tárgyak vagy a származásuk tekintetében”

— mondta Dr. Ron Pinhasi, a Bécsi Egyetem kutatója. „Ez arra utal, hogy az itt élő emberek nem voltak család vagy biológiai nem alapján rétegződve, és nem találunk egyenlőtlenség jeleit az erőforrásokhoz vagy a térhez való hozzáférésben sem” — tette hozzá.

A kutatás szerint a nők gyakrabban hagyták el szülőhelyüket, mint a férfiak, és ugyanolyan tisztelettel és szertartásokkal temették el őket, mint a férfiakat.

„A sírhelyeken talált tárgyakból, például kőszerszámokból és kerámiákból azt is tudjuk, hogy a nők sokkal aktívabb szerepet játszottak a mezőgazdasági munkában, mint korábban hittük. Egyes nők többet utaztak, míg mások közelebb maradtak otthonukhoz, ami sokkal dinamikusabb közösségeket mutat, mint azt eddig feltételeztük” — mondta Penny Bickle, a Yorki Egyetem professzora a Telegraph-nak. A kutatás azt is kimutatta, hogy

a nyitrai és a több mint 800 kilométerre lévő nyugat-németországi emberek távoli rokonai lehettek egymásnak, ami az egyének szabad mozgására és a kulturális mozgalom gyors terjedésére utal.

Ez az egyéni mobilitás segítette az agrár- és kézműves tudás terjedését, amit az antropológusok a vonaldíszes kerámia kultúraként azonosítanak.

Ez a kultúra i. e. 5500 és 5000 között virágzott Közép-Európában, a Duna, a Rajna és az Elba folyók mentén, mielőtt rejtélyes és erőszakos véget ért. Az antropológusok szerint a térségben széles körű erőszak tört ki, amely jelentős régészeti nyomokat hagyott, például az alsó-ausztriai Asparn-Schletzben, ahol több mint 100 ember lemészárlásának nyomaira bukkantak.

„Ez a mészárlás rengeteg kérdést vet fel, amelyeket további kutatásokkal kell megválaszolnunk”

— mondta Bickle professzor. „Miért nem bántották a fiatal nőket, vagy talán máshol tartották őket fogva? A rejtély továbbra is megoldatlan.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
9 hétköznapi dolog, amit az X generáció még megengedhetett magának, de a Z generáció számára már megfizethetetlen
Az élet egyszerű dolgai, amelyeket a korábbi generációk még természetesnek vettek, mára a fiatalok számára elérhetetlenné váltak.

Megosztom
Link másolása

Az élet drága lett, ezt mindenki érzi. A lakhatási költségek, az infláció és az olyan hétköznapi dolgok, mint a friss zöldségek vagy a fűtés, szinte luxuscikké váltak. De míg ezek a problémák mindenkit sújtanak, a fiatalabb generációk, például a Z generáció, még súlyosabb pénzügyi nyomással néz szembe.

A diákhitelek, a bizonytalan munkaerőpiac és a felnőttkor szorongásai csak tovább súlyosbítják az egyébként is nehéz helyzetüket.

Persze, az X generáció tagjai sem élnek gondtalanul, de fiatalabb korukban még volt lehetőségük kicsit élvezni az életet. Olyan dolgokat engedhettek meg maguknak, amelyek ma már a Z generáció számára szinte elérhetetlenek.

Egy Experian-felmérés szerint a Z generáció tagjainak 51%-a aggódik amiatt, hogy nem lesz anyagilag elég stabil ahhoz, hogy később az életében azt tehesse, amit igazán szeretne. Ennek egyik oka

az lehet, hogy olyan egyszerű élmények, amelyek korábban természetesek voltak, ma már megfizethetetlennek tűnnek számukra.

Nézzük meg, milyen hétköznapi dolgokat élvezhetett az X generáció, amelyek a Z generáció számára már szinte luxusnak számítanak.

1. Nyaralások

A Z generáció számára a nyaralás már csak álom. Akik ma fiatal felnőttek, gyakran több állást is vállalnak, hogy fedezni tudják a legalapvetőbb kiadásaikat, és egyszerűen nem marad pénzük arra, hogy pihenjenek. Az utazás, a kikapcsolódás vagy akár egy baráti összejövetel megszervezése sokszor elérhetetlen.

És még ha valaki úgy is dönt, hogy adósságba veri magát egy utazás miatt, az sem feltétlenül könnyíti meg a helyzetet. Egy MarketWatch-felmérés szerint az amerikaiak háromnegyede már vett fel hitelt, hogy finanszírozza a nyaralását, mivel nem akart lemondani a társas kapcsolatok és a pihenés előnyeiről. De a Z generáció tagjai sokszor nem is álmodnak nagyobb pénzügyi célokról, mert úgy érzik, nincs értelme spórolniuk valamire, ami úgyis elérhetetlen.

2. Találkozók közösségi helyeken

Régen egy közösségi tér – legyen az park, klubok vagy akár egy ingyenes helyi esemény – természetes helyszíne volt a barátkozásnak és az ismerkedésnek. A Z generáció számára viszont ezek az ingyenes helyek mára elérhetetlenné váltak. A közösségi terek finanszírozása csökkent, a kávézók ára pedig az egekbe szökött.

Az olyan egyszerű programok, mint egy városi könyvklub vagy egy muka utáni kávézás, sokak számára luxusnak számítanak. Így a Z generáció gyakran az online térre szorítkozik, ami tovább fokozza az elmagányosodást.

3. Saját otthon vásárlása

A saját otthon mára nem a fiatalok álma, hanem elérhetetlen vágya lett. Egy Credit Karma jelentés szerint a válaszadók 57%-a,

főként Z generáció és milleniál fiatalok úgy gondolják, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy lakást vásároljanak, még akkor sem, ha stabil jövedelmük van.

Az X generáció még képes volt spórolni, anyagi biztonságot teremteni, és akár nyugdíj-előtakarékosságot is fizetni. Ezzel szemben a Z generáció tagjai több állást vállalnak, hosszú órákat dolgoznak, és közben feláldozzák a szabadidejüket, csak hogy fedezzék az alapvető kiadásaikat.

4. Éttermi vacsorák

A Vericast 2024-es éttermi trendfelmérése szerint a válaszadók 67%-a vallotta, hogy éttermekben enni túl drága. Az infláció miatt nemcsak az éttermek ára emelkedik, de minden más is – az utazástól kezdve az esti bulizásig. Ez nemcsak a társas kapcsolatok szűküléséhez vezet, hanem tovább növeli az izolációt és a magányt, ami már így is komoly probléma a Z generáció körében.

5. Külföldi utazások

A külföldi utazás még nagyobb luxus lett. A Z generáció 24%-a érzi úgy, hogy barátai nyomást gyakorolnak rá, hogy

olyan utazásokon vegyen részt, amelyeket valójában nem engedhetne meg magának.

Míg az X-generáció tagjai spórolhattak egy-egy külföldi nyaralásra, a Z generáció számára még egy belföldi nyaralás is jelentős anyagi megterhelést jelent.

6. Nyugdíjmegtakarítási alap

A Z generáció számára a megtakarítás felér egy lehetetlen küldetéssel. 57%-uknak nincs elegendő pénze egy vészhelyzet kezelésére, amely általában 3-5 hónapnyi megélhetési költséget jelentene.

7. Új autó vásárlása

Egy új autó fenntartása ma már szinte megfizethetetlen. Ugyanígy az egekbe szökött a jogosítvány megszerzésének költsége is.

A Z generáció sok tagja ezért már meg sem próbál jogosítványt szerezni,

autót venni, inkább a szülők autóira vagy tömegközlekedési megoldásokra támaszkodik.

8. Nagy esküvők

Egy esküvő átlagos költsége már olyan magas, hogy a szülők nagy része számára is megfizethetetlen. A Z generációs párok ezért gyakran inkább kihagyják az egész esküvő-témát, vagy szűk körben ünnepelnek. Az emelkedő árak és a pénzügyi nyomás nemcsak anyagilag, hanem lelkileg is megterheli ezt a generációt. Ez már nem csak pénzkérdés – ez egy életmódbeli válság is egyben.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Na végre! Munkaszerződést köthetnek a szexmunkások, szülési szabadság, nyugdíj, fizetett szabadság is jár nekik Belgiumban
Olyan alapvető jogokat is biztosítanak a szexmunkásoknak, amely szerint visszautasíthatják a klienseiket, és bármikor abbahagyhatják az aktust.

Megosztom
Link másolása

Nemrég lépett hatályba egy új törvény Belgiumban.

Ez a szexmunkásoknak lehetővé teszi, hogy hivatalos munkaszerződéseket kössenek, és más munkavállalóhoz hasonló jogi védelemben részesüljenek

írja az Euronews.

A belgiumi szexmunkások a munkaszerződéssel elmehetnek fizetett szabadságra, kaphatnak munkanélküli segélyt, jár nekik egészségbiztosítás, szülési szabadság és nyugdíj is.

A törvény célja, hogy megszüntesse a visszaéléseket és kizsákmányolást.

Olyan alapvető jogokat is biztosít a szexmunkásoknak, hogy visszautasíthatják a klienseiket, és bármikor abbahagyhatják az aktust.

A jogszabály emellett kitér a munkarendre, bérezésre és biztonsági intézkedésekre is.

A munkáltatóknak mostantól engedélyt kell szerezniük, szigorú biztonsági protokollokat kell betartaniuk, és igazolniuk kell, hogy nem ítélték el őket szexuális erőszak vagy emberkereskedelem miatt. Ezen kívül tiszta ágyneműt, óvszert és higiéniai termékeket kell biztosítaniuk a munkavállalóik számára, és vészjelző gombokat kell felszerelniük a munkahelyeken.

Belgiumban 2022-ben dekriminalizálták a prostitúciót, az új törvényekről pedig májusban született döntés.

A független szexmunkát továbbra is engedélyezik, de az új jogi keretek megsértése vagy a szabályozatlan harmadik fél általi foglalkoztatás büntethető lesz.

Egyébként Németországban és Hollandiában is legális a szexmunka, de a belgiumihoz hasonló munkajogi védelmet nem kaptak a szexmunkások.

Végre van egy olyan ország - Belgium - ahol munkának számít a szexmunka, és ugyanolyan jogok illetik meg a dolgozókat, mint másokat. Éppen ideje volt, a XXI. században élünk. Tényleg, mi tartott ennyi ideig? Miért nem ismerték el előbb munkának?


Megosztom
Link másolása