INSPIRÁLÓ

A TikTok „kék tudat elmélete” már önmagában elég, hogy idén vízparti vakáció mellett dönts

A vízparti „kék tudat” élménye sokak számára ismerős – mi most kicsit kielemezzük a TikTok legújabb beszédtémáját, annak összes előnyét és azt, hogyan érhetjük el a kék tudatot otthon is.

Szöveg és fotó: Hegedűs Noémi - sassy.hu
2024. június 17.

Amikor vízben vagy annak közelében vagy, egy enyhén meditatív állapotba kerülsz, amely békével és elégedettséggel tölt el. Wallace J. Nichols tengerbiológus „kék tudatnak” (blue mind) nevezi ezt az állapotot, amely lényege, hogy amikor víz közelébe kerülsz, nyugodtabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érzed magad, és jobban kapcsolódsz önmagadhoz és másokhoz.

Meditálni, jógázni vagy kiírni magunkból a frusztrációinkat jó ötlet, de ha igazán pihenni és feltöltődni szeretnél, irány a vízpart – legalábbis a TikTok szerint.

A platformon hódító „kék tudat elmélet” már több mint 15 millió megtekintést gyűjtött össze, és azt állítja, hogy a víz közelsége a legjobb stresszoldó.

@ronjaedsmo videójában felteszi a nagy kérdést: „Gondolkodtál már azon, miért érzed jobban magad a tenger közelében?” A kék tudat elmélet szerint a víz csökkenti a stresszt és szorongást, segít a pillanatban élni, javítja az alvást, és összességében növeli a jólét érzését.

A kommentekben valaki odaszúrta: „Ezért akarok mindig a tengerparton nyaralni?” Míg egy másik azt írta: „Olyan könnyűnek érzem magam az óceán mellett. Egyszerűen elűzi a rosszkedvemet.” Egy harmadik viccesen megjegyezte, hogy azért szereti a vizet, mert Halak jegyű, de hozzátette, hogy valószínűleg a kék tudat elmélet működik.

Mind vízből vagyunk

Már régóta köztudott, hogy a vízben, vízen vagy víz közelében lenni jótékony hatással van az egészségünkre és jólétünkre.

A monarchiában az emberek az Adriai-tenger partjára és híres fürdőkbe tódultak, hogy olyan betegségekre találjanak gyógyírt, mint a reuma, tuberkulózis és asztma.

Egy évszázaddal később még mindig a vízpartokon keresünk menedéket a nyomással teli, urbanizált és digitalizált modern életünk elől.

Van, aki a vitorlázásban találja meg a nyugalmat, mások a folyóparton horgászva, a kavicsos Duna-parton sétálva vagy a medencékben pancsolva. Az eredmény ugyanaz: az emberek jobban érzik magukat, ha víz közelében lehetnek. De miért van ez így?

Wallace J. Nichols tengerbiológus, természetvédő és a Kaliforniai Tudományos Akadémia taga éveken át tartó kutatásai azt mutatták, hogy a víz közelében lenni jótékony hatással van az egészségre. 2014-ben publikálta a Blue Mind: How Water Makes You Happier, More Connected and Better at What You Do (Kék tudat: Hogyan tesz a víz boldogabbá, kapcsolódóbbá és jobbá abban, amit csinálsz?) című könyvét, amelyben kutatási eredményeit interjúkkal egészítette ki szörfösökkel, búvárokkal, természetvédőkkel, neurológusokkal, pszichológusokkal és kutatókkal. A könyv nemzetközi bestseller lett, és megszületett a Kék tudat elmélet.

Nichols szerint

a „kék tudat” egy természetes állapot, amelyet a hétköznapi életünkben két másik, ezzel ellentétes elmeállapot nyom el: a „vörös tudat” (amit a modern világ stresszei, ingerei és zajai okoznak) és a „szürke tudat” (azaz a levertség, a fókusz hiánya és az általános elégedetlenség érzése).

Nichols szerint az embereknek veleszületett kapcsolatuk van a vízzel; annak közelében lenni segít újra összekapcsolódni a belső kék tudatunkkal, előidézve a nyugalom, elégedettség és belső béke érzését.

„A víz elcsendesíti a zajt, a zavaró tényezőket, és összekapcsol saját gondolatainkkal - írja Nichols. - Amíg meg nem figyeljük vagy bele nem merülünk, keményen dolgozunk és küzdünk, hogy fenntartsuk ősi, személyes kapcsolatunkat a vízzel. Az emberi neuronoknak és a víznek szüksége van egymásra az élethez.”

Ez az összefonódás túlmutat az ökoszisztémákon, a biodiverzitáson vagy a gazdasági előnyökön; egy mélyebb, biológiai szükségszerűség rejlik mögötte.

A kék terek boldogabbá, nyugodtabbá és egészségesebbé tesznek. De miért?

Kiderült, hogy a kék tudat elmélet nemcsak egy újabb hóbort. Az Exeter Egyetem ECEHH intézete és EU-s kutatócsoportok közösen dolgoznak a BlueHealth 2020 projekten, amely elsőként próbálja meg számszerűsíteni a vízalapú környezetek, vagyis a „kék terek” előnyeit. A cél az, hogy ezek az eredmények alapot nyújtsanak a politikai döntéshozatalhoz, például az egészségügyi kiadások, várostervezés, part menti gazdálkodás és tengeri fejlesztések terén. Emellett a kutatók javaslatokat tennének terápiás kezelésekre is, amelyek kihasználják a „kék tér” hatásait.

„Tudjuk, hogy a mindennapi élet stresszei rengeteg 'kognitív erőforrást', vagyis agyi kapacitást emésztenek fel – magyarázza Dr. Lewis Elliott, a projekt vezetője és környezetpszichológus. - Azt is tudjuk, hogy a természetben való tartózkodás az egyik legjobb módja a 'kognitív újraindításnak', az ebből származó egészségügyi előnyökkel együtt.

De ami igazán érdekes, hogy a kék tereknek statisztikailag jelentős előnyük van például a zöld terekkel szemben.

Sok elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miért lehet ez – több fizikai aktivitás, jobb levegőminőség, megnövekedett szerotonin-felvétel, vagy valószínűleg ezek kombinációja. Amit biztosan tudunk, hogy a kék terek boldogabbá, nyugodtabbá és egészségesebbé tesznek minket. Célunk kideríteni, miért.”

Igen, a kutatók arra jutottak, hogy ugyan az erdők is képesek javítani a személyes jólétünkön, de a vízpartok, vizes élőhelyek még az erdőnél is többet tudnak nyújtani nekünk.

Talán ez lehet az oka annak, hogy nyaranta mozdulni sem lehet a vízpartokon, míg a sokkal hűvösebb erdőkben kényelmesen sétálgathatunk, kevés emberrel fogunk összefutni.

Érdemes felidézni még azt a régi kutatást, miszerint a zöld színnek már a látvány is nyugtatóan hat az emberre. Emiatt csempézték a nyolcvanas években az összes orvosi rendelőt és kórházat halványzöldre. Előfordulhat, hogy az új ajánlások hatására ez is megváltozhat?

A víz mélységeinek szerelmesei

Tanya Streeter világbajnok szabadtüdős merülő különleges kapcsolatban áll a vízzel. 2002-ben 160 méter mélyre merült, ami még mindig csúcstartónak számít női merülésként ebben a kategóriában. Tanya így mesél: „Soha nem tudtam igazán szavakba önteni, mit érzek a tenger iránt. Amikor felfedeztem a szabadtüdős merülés tehetségét, olyan védettséget éreztem a víz alatt, amit a szárazföldön soha. A szabadtüdős merülés arra kényszerít, hogy befelé nézz, mert a kihívás hatalmas, és a mély óceán magánya annyira tiszta.”

Sam Bleakley, egykori profi szörfös, most dokumentumfilmes és író, életét a víz megértésének szentelte. Legújabb könyve, a Mindfulness and Surfing, arról szól, hogyan nyugtathatja meg az elmét a vízben való tartózkodás. „Ahogy öregszem, egyre filozofikusabbá válok a vízzel kapcsolatban - mondja Sam. -

Rájöttem, hogy nem a hullám minősége a fontos, vagy az, amit csinálsz rajta. Az a lényeg, hogy ott legyél.

Ugyanannyit ér, ha csak kimész a partra, érzed az arcodba csapódó permetet, megfigyeled a szivárványokat, várod a hullámokat, mint amikor ténylegesen meglovagolod őket. Minden a jelenlétről szól; abban a pillanatban létezni, értékelni és megélni azt.”

A víz titka

A víz mindig tanít valamit, csak nyitottnak kell lenni rá és tudni, mit keresünk. Paul Miles hajós azt mondja: „A víz se nem föld, se nem levegő. Két világ között létezel.

Az apró dolgokat veszed észre: a napfény tükröződését, a hajó ringását, az esőcseppek hangját, a levelek úszását. Hihetetlenül megnyugtató.

És minden nap más a kilátás. Ezt csak akkor tapasztalod meg, ha vízen élsz.”

Tristan Gooley, a How to Read Water (Hogyan olvassuk le a vizet) című könyv szerzője hozzáteszi: „Az emberek intuitívan élvezik a vízzel való kapcsolatot. Furcsán hangzik, de a víznek hihetetlen szereplőgárdája van – sodrások, csillogó hidak, alattomos áramlatok –, amelyeket mindannyian ismerünk, még ha nem is tudjuk megnevezni őket.

És ami elképesztő, hogy ezeket a jelenségeket szinte bármilyen víztestben megfigyelhetjük, legyen az egy nagy tó vagy egy pocsolya a járdán.”

Sam Bleakley úgy gondolja, hogy a vízben rejlő határtalanság érzése az, ami igazán varázslatos. „Az a végtelen horizont. Nyitottságra és kreativitásra ösztönöz. Lehetőségeket ígér. Olyan teret teremt az elmémben, amit máshol nem kapok meg. Ez alapvetővé vált a lelkemben, a munkámban, a jólétemben. Még ha nem is szörfözöm, ha túl sokáig vagyok távol a tengertől, egyszerűen nem érzem magam kiegyensúlyozottnak. Nem érzem magam önmagamnak.”

Az izlandiak már tudják, mik a „kék tudat” előnyei

Izlandon az évszakok váltakozásával drasztikusan változik a napsütéses órák száma. Nyáron szinte egész nap világos van, míg télen csak néhány órára bukkan fel a nap. Bár azt gondolnánk, hogy az izlandiak közül emiatt sokan szenvednek szezonális depressziótól, a valóság éppen ellenkező: náluk sokkal alacsonyabb a száma, mint más országokban. Sőt, a 2023-as World Happiness Report szerint

Izland a világ harmadik legboldogabb országa, közvetlenül Finnország és Dánia után.

Mi lehet a titkuk? Tryggvi Hafstein Valdimar, az Izlandi Egyetem professzora szerint az izlandiak jó közérzetének titka a geotermikusan fűtött medencékben való rendszeres megmártózás. Ezek a meleg fürdők egész évben elérhetők, és segítenek leküzdeni a sötét hónapok nyomasztó hatásait.

Izlandon minden városban található szabadtéri uszoda (több mint 120 van belőlük), amelyek az ország leglátogatottabb közösségi helyei. 1934 óta minden izlandi iskolában kötelező az úszásoktatás, így a gyakorlat korán beépül az életükbe, és az izlandiak híresek arról, hogy az úszást a mindennapi életük részévé teszik.

„A pulzusod csökkenhet, és kevésbé érezheted magad stresszesnek, amikor vízben vagy víz közelében vagy

– mondja Olivia McAnirlin, PhD, a Clemson Egyetem Virtuális Valóság és Természet Laboratóriumának társigazgatója. - Az ilyen mértékű vízzel való érintkezés nyugtató hatással lehet az izlandiakra, mivel segít csökkenteni a „küzdj vagy menekülj” idegrendszer aktivitását, és növeli a „pihenj és eméssz” idegrendszer hatását.”

A kutatások azt is kimutatták, hogy a természetes környezet, mint a kék vízi terek érzékszerveinkre gyakorolt ingerei – például a kék óceán és a horizont találkozásának látványa vagy a hullámok hangja – passzívan magukra vonják a figyelmet, ami nagyobb szellemi tisztánlátáshoz vezet. Ezenkívül

a természetes vízben való elmerülés során megtapasztalt élmény az agyat olyan állapotba hozhatja, ahol kevésbé összpontosít önmagára, és inkább az egész világ részeként érzi magát. Az eredmény: pozitívabb hangulat és erősebb kapcsolódás másokkal.

Dr. McAnirlin megjegyzi, hogy a kék tudat elmélet által nyújtott előnyöket részben olyan élményekkel is el lehet érni, mint a parton sétálva a hullámok megfigyelése vagy akár egy tengerparton készült hangfelvétel hallgatása, de szerinte az izlandiak rendszeres vízbemerülési gyakorlata maximalizálja a hatásokat.

Azt mondja, hogy a vízben tartózkodás előnyei messze túlmutatnak azon, amit látunk és hallunk. „Ez magában foglalja a fizikai aktivitást, a kedvező egészségügyi változásokat a szív- és érrendszerben (a hideg vízben való merülés során), és a D-vitamin begyűjtését a napfényből.” Nem csoda, hogy az izlandiak ennyire szeretik a vizet.

A legjobb módja a kék tudat elérésének

Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, főleg, ha nem tengerparti országként az utazás költségeire gondolunk. Szerencsére azonban Magyarország tele van természetes vizekkel, melyek partján már gond nélkül megélhetjük a csodát. A legjobb módja tehát a kék tudat elérésének, ha most nyáron elmész valami vízpartra, akár egy strandra, vagy horgászni egy halastó partjára, lesétálsz a folyópartra. Egy kirándulás a szabadban további előnyökkel jár, ezek a friss levegő és a napsütés, valamint a vidám hangulat, ami segít ellazulni.

Bár egyértelmű, hogy miért érzik magukat sokan nyugodtnak, amikor a karibi vizek partján egy trópusi koktéllal a kezükben üldögélnek, hasonló kék tudat hatást érhetsz el, ha meglátogatsz egy hozzád közel lévő tavat, folyót vagy medencét. Ha teheted, merülj el a vízben, és ússz, amíg a stressz el nem tűnik.

„Azok számára, akik nem férnek hozzá semmilyen vízhez, a víz hangjainak hallgatása is jótékony hatású lehet

- mondja Goldberg. - A felvételek, mint például az óceán hullámainak vagy az esőnek a hangja, aktiválhatják a paraszimpatikus idegrendszert és csökkenthetik az elülső prefrontális kéreg aktivitását.” Csukd be a szemed, és képzeld el, hogy a tengerparton fekszel, és hamarosan elérheted a kék tudat állapotát.

A víz és te

Az óceánban, folyókban, tavakban és még a fürdőkben lévő víz is segíthet tehát nyugodtabbnak érezni magunkat, fokozhatja a kreativitásunkat. A víz pozitívan hat az elmére és a testre is, és a kék tudat elmélet pedig elárulja, hogyan használhatjuk a vizet jólétünk javítására.

Néhány módja annak, hogyan javíthat a víz a fizikai és mentális egészségeden:

- A vízfelületek passzív figyelmet váltanak ki, ami elengedhetetlen a problémamegoldáshoz és a kreativitáshoz.

- A víz növeli a dopamin (más néven a „jó közérzet” hormon), a szerotonin (a „boldogság” hormon) és az oxitocin (a „ölelés” hormon) szintjét, miközben csökkenti a kortizol (a stressz hormon) szintjét.

- A víz színe, hangja és érintése csökkentheti a pulzusszámot és növeli a nyugalom érzését.

Egyszerű módszerek a kék tudat megtapasztalására:

Vannak olyan egyszerű és megfizethető lehetőségek, amik akkor is közel hoznak téged a vízhez, ha épp nem sikerül a tengerparton ejtőznöd:

- Menj el úszni.

- Vegyél egy nyugtató fürdőt - ige otthon a saját kádadban.

- Látogass el egy akváriumba, vagy szerezz be otthonra egyet, halakkal.

- Igyál egy pohár vizet.

De ha van választási lehetőséged, idén próbáld ki a hegyek és erdők helyett a vízparti pihenést. Tengerszemek és kis tavak még az Alpokban és a Kárpátokban is vannak.

Kapcsolódó

Lehet, hogy természethiány-zavarod van? Én így gyógyultam ki belőle

Csak lassan derült ki, hogy milyen kulcsfontosságú a természetben töltött idő, hogy megúszd a szorongást és kiegyensúlyozott élet élj

Népszerű

Ajánljuk

SZÍNES

Itt a Lidl nagy újítása: ezekben a boltokban már nem kell sorban állnod

A Lidl június 4-től három üzletében vezette be a „Scan & Go” funkciót, amellyel a vásárlók maguk szkennelhetik a termékeket. Az újítás a Lidl Plus applikáción keresztül érhető el, az első használatért 5% kedvezmény jár.

Címlapról ajánljuk

INSPIRÁLÓ

Majdnem 100 évig mindenki rosszul tudta, mit jelent Schrödinger macskája, és azóta sem oldódott meg a probléma

Sokan azt hiszik, Schrödinger macskája a kvantumelmélet bizonyítéka, pedig az valójában egy tudományos kritika volt. A friss kísérletekkel a tudomány még mélyebbre ásta magát a Schrödinger által jelzett logikai csapdában.

Sassy - sassy.hu
2026. május 29.

Azt hiszed, Schrödinger macskája valami misztikus, szuperokos dolog egy cicáról, ami egyszerre lehet élő és halott?

Felejtsd el. Az igazság sokkal kiábrándítóbb és végtelenül menőbb:

a híres macska a tudomány történetének legnagyobb trollkodása volt.

És a poén ma jobban ül, mint valaha, miközben a fizikusok már tényleg „macskaállapotokat” hoznak létre szilíciumchipeken, ahogy arról a Nature Physics is beszámolt egy 2025 elején publikált cikkben, ezzel még kellemetlenebb helyzetbe hozva a modern tudományt.

Mert miközben a laborban már kvantumzombikat gyártunk, a lényegi kérdésre még mindig nincs semmilyen válasz.

Most jön a csavar, amitől az egész sztori értelmet nyer.

Erwin Schrödinger 1935-ben azért találta ki ezt az egészet, mert abszurdnak tartotta a kollégái elméletét – miszerint egy részecske a megfigyelésig több állapotban is létezhet egyszerre.

A gondolatkísérlet arra az abszurditásra reflektál, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot.

Ezért a kérdést egészen eredeti módon próbálta megvilágítani.

Azt mondta, oké, srácok, ha ez igaz a szubatomi világban, akkor egy dobozba zárt macska is lehet egyszerre élő és halott egy radioaktív atom szeszélye miatt.

Schrödinger, hogy a kvantumelmélet egyik abszurditását szemléltesse, egy képzeletbeli macskát egy zárt dobozba helyezett, amelybe kívülről nem lehetett belelátni. A dobozban a macska mellett van egy szerkezet, melyet a macska nem tud befolyásolni. A szerkezet tartalmaz egy darab radioaktív anyagot, melyben egy óra alatt egy atom vagy lebomlik, vagy ugyanekkora valószínűséggel nem bomlik le. A radioaktív bomlást észleli egy Geiger–Müller-számláló, ami egy relén keresztül elenged egy kalapácsot és az összetör egy hidrogén-cianidos üveget, megölve ezzel a macskát. Ha egy órán át magára hagyjuk a dobozt, azt mondhatjuk, hogy a macska él, ha időközben nem volt atombomlás.

Hogy eldöntsük, a macska él-e vagy meghalt, ki kell nyitni a dobozt.

Ám a kérdés azonban az, hogy milyen állapotban van a macska a doboz kinyitása előtt?

A kvantumelmélet szerint a macska hullámfüggvénye egy élő és egy halott macska hullámfüggvényét egyszerre tartalmazza.

Schrödinger számára az az elképzelés, hogy a macska egyszerre élő és holt is, abszurd elképzelés volt, amit nem tudott elfogadni.

Ezzel akarta megmutatni, hogy a kvantumelmélet logikája a való világban látványosan összeomlik.

És itt jön a lényeg: a provokációja annyira betalált, hogy a fizika azóta is ezzel a problémával küzd. Ezt hívják „mérési problémának”, és arról a pofonegyszerű kérdésről szól, hogy pontosan hol és hogyan dől el, hogy a kvantumvilág elmosódott valószínűségeiből mikor lesz a mi valóságunk kőbe vésett ténye? Hol van a határ?

A legújabb kísérletek, amikben már nemcsak egy atomot, hanem annál jóval nagyobb rendszereket hoznak szuperpozícióba, csak még égetőbbé teszik a kérdést.

Létrehozzuk a paradoxont a laborban, de a magyarázatot ugyanúgy nem találjuk, mint Schrödinger idejében.

Szóval, amíg a neten mémként pörög a dobozban kuksoló, félig élő cica, addig a tudomány pont azt a falat bámulja, amit Schrödinger közel száz éve felépített. A kísérlet valódi üzenete nem a kvantumvilág varázslata, hanem egy megalázó emlékeztető: fogalmunk sincs, hogyan működik a valóság átmenete a mikroszkopikusból a makroszkopikusba. A helyzet az, hogy a világegyetem még mindig sokkal rejtélyesebb, mint amit a legokosabb egyenleteinkkel magyarázni tudnánk.

Kapcsolódó

Azt hitted, a regényolvasás csak ártatlan kikapcsolódás? Ez történik az agyaddal, amikor olvasol

Ha a kutatásnak igaza van, egy könyv sokkal többet árul el rólunk, mint gondolnánk.

Ajánljuk

INSPIRÁLÓ

„Vannak még jó emberek”: 3,2 millió forintot talált egy férfi Túrkevén, hiánytalanul visszaadta a nyugdíjasnak

A becsületes megtaláló kutyasétáltatás közben talált egy táskát, benne a hatalmas összeggel. A pénz egy idős úré volt, aki nyaralót szeretett volna vásárolni a településen.

Fehér Adél, Fotó: Illusztráció - sassy.hu
2026. június 09.

Olyan, mint a mesében, de ez a történet a valóság: Túrkevén Vasas Lajos a reggeli körét rótta a kutyájával, amikor figyelmes lett egy táskára. A sztori másik főhőse egy Lajos bácsi nevű nyugdíjas, aki nem a lottón nyerte a pénzt, hanem a nyugdíjából spórolta össze, hogy vegyen egy kis nyaralót. A terv az volt, hogy Túrkevén telepszik le, mert egy rádióműsorban hallotta, hogy milyen szuper hely, meg ott a gyógyvíz is.

„El lehet képzelni, milyen sokáig tartott, amíg a kis nyugdíjamból összespóroltam ezt a pénzt.”

A hétvégét már a városban töltötte, ingatlanokat nézegetett, a teljes vételárat pedig végig magánál hordta a táskájában, mert hát hol máshol lenne a legnagyobb biztonságban, ugye. Aztán a hazaúton jött a hideg zuhany: a táska sehol. A pánikot és a beletörődést tökéletesen foglalta össze:

„Sejthetik, mit éreztem, levert a víz, magamban pedig már lemondtam a pénzről.”

Nagyjából ekkor lépett a képbe Vasas Lajos és a kutyája. Amikor meglátták a táskát, még nem sejtették, hogy egy kisebb vagyont rejteget. „Eszünkbe sem jutott volna, hogy ennyi pénz van benne, kinyitottuk, hátha találunk valamilyen nyomot, ami a tulajdonosra utal” – mesélte.

Őszintén bevallja, hogy benne is felmerült egy pillanatra a kísértés, de aztán gyorsan elhessegették a gondolatot. Mivel a táskában nem volt semmi konkrétum, felhívták a 112-t, ahol a hivatalos utat, vagyis a jegyzőt javasolták. Csakhogy vasárnap volt, a hivatalok pedig alszanak. Így jött a 21. századi megoldás: egy Facebook-poszt. A felhívás több áttételen keresztül végül eljutott a kétségbeesett Lajos bácsihoz, aki azonnal visszafordult Túrkevére. Egy gyors azonosítás után hiánytalanul visszakapta az elveszettnek hitt milliókat. Az öröme akkora volt, hogy 50 ezer forintot nyomott a becsületes megtaláló kezébe, aki először nem is akarta elfogadni. Végül beadta a derekát, de a pénz sorsa igazán szívmelengető fordulatot vett.

„Mivel a feleségem tanárnő – elviszi az egész osztályt ebből a pénzből moziba.”

Lajos bácsit pedig a történtek csak megerősítették abban, hogy Túrkeve a legjobb hely a világon, és továbbra is ott keres magának nyaralót.

Tavaly nyáron például Rácz Jenő sztárséfnek sikerült a kocsija tetején felejtenie a táskáját, benne a pénztárcájával és közel egymillió forinttal. A tárca természetesen lerepült útközben, de szerencséjére egy becsületes megtaláló pár bukkant rá, és a benne lévő névjegykártya segítségével visszajuttatták neki.

A séf akkor a közösségi oldalán lelkendezett, hogy „vannak még jó emberek, sőt angyalok is!”

Kapcsolódó

Rácz Jenő elhagyta a pénztárcáját, benne közel egymillió forinttal – Becsületes megtalálóktól kapta vissza

A kocsi tetején felejtette táskáját, amiben a tárca volt, az pedig útközben lerepülhetett.

Ajánljuk

INSPIRÁLÓ

A 16 éves lány már nem érhette meg a ballagását, de a szíve ott dobogott a tömegben egy másik fiúban

A 16 éves Emily Matejovitz már nem érhette meg saját ballagását, halála előtt azonban olyan döntést hozott, amely több ember életét is megváltoztatta. A tinédzser felajánlotta szerveit átültetésre, az iskolai búcsúünnepségen pedig megjelent az a fiú is, aki Emily szívét kapta meg.

Földesi Zsóka, Fotó: Magnific - sassy.hu
2026. június 08.

Az iskolai ünnepségek általában a kényelmetlen egyenruháról, a szülők büszke könnyeiről és a jövőbe vetett reményről szólnak.

A michigani Reeths-Puffer középiskolában viszont ennél sokkal többről volt szó: egy lányról, aki már nem lehetett ott, és három emberről, akik azért utaztak több száz kilométert, hogy tisztelegjenek előtte.

A 16 éves Emily Matejovitz ugyanis már nem érhette meg a ballagását, de a döntése, hogy szervdonor lesz, három másik embernek adott új életet. Ők pedig úgy gondolták, a legkevesebb, amit tehetnek, hogy ott vannak az ünnepségen.

Emily tavaly decemberben, mentális egészségügyi problémákkal küzdve hunyt el, de pár hónappal korábban, a személyi igazolványa igénylésekor már jelezte, hogy halála esetén felajánlja a szerveit.

A lány édesanyja, Rebecca a People újságírójának, Toria Sheffieldnek arról beszélt, hogy lánya mindig is másokon akart segíteni, és ez a gesztus a legmélyebb gyászban is ad némi vigaszt.

„Hálás vagyok, hogy Emily szervei csodálatos emberekhez kerültek, és hogy a felajánlása beteljesítette azt, amit végső soron tenni akart: másoknak segíteni.”

A kedden tartott diplomaosztón ott volt a 16 éves Landon Coleman, aki Emily szívét kapta meg. A fiú számára ez a találkozás legalább annyira fontos volt, mint a gyászoló családnak.

„Sokat jelent, hogy találkozhatok azokkal az emberekkel, akik felnevelték és szerették azt a személyt, aki második esélyt adott nekem az életre”

– mondta, majd arról beszélt, most már olyan dolgokra készülhet, amik korábban elképzelhetetlennek tűntek.

„Alig várom, hogy megszerezzem a jogosítványomat, leérettségizzek és egyetemre menjek. Ezek olyan lehetőségek, amelyeket azért kaptam, mert valaki úgy döntött, hogy donor lesz.”

A legmeghatóbb pillanat talán az volt, amikor a 4 éves Ripley Ferrell, aki Emily egyik veséjét kapta, odaszaladt az anyához. Ripley édesanyja, Audra szerint ez volt az egyik legjobb napjuk a transzplantáció óta.

„Hihetetlen volt nézni, ahogy Ripley nevet és a legnagyobb öleléssel nyúl Rebecca felé”

– mesélte.

Audra szerint a szervdonáció nemcsak életet ad, hanem lehetőséget is: „a lehetőség a felnőtté válásra, az emlékek gyűjtésére és mindazon dolgok megtapasztalására, amelyek egy életet alkotnak.”

A Ferrell családot annyira megérintette Emily története, hogy létrehozták az Emily Matejovitz Alapítványt, amely ösztöndíjakat ad és a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést segíti. A harmadik recipiens, egy 54 éves férfi, aki a lány máját és másik veséjét kapta, szintén ott volt az ünnepségen.

A ballagás mint a családi büszkeség és a dráma színtere a sztárvilágban is állandó téma. A közelmúltban például Jennifer Lopez és Ben Affleck jelentek meg együtt Affleck lányának diplomaosztóján, de a róluk készült képeken a köztük lévő feszültség szinte tapintható volt, miközben Heidi Klum és volt férje, Seal együtt sírtak a büszkeségtől fiuk ünnepségén.

Kapcsolódó

Megható videón, ahogy az Alkonyat sztárja megtudja születendő babája nemét: „Mindig is ez volt az álmom”

Taylor Lautner és felesége megható videóban mutatta meg, hogyan reagáltak, amikor kiderült születendő gyermekük neme. A nagy pillanat azonban nem ment zökkenőmentesen.

Ajánljuk

INSPIRÁLÓ

Pokorny Lia a színpadon megható felajánlást tett Kálloy Molnár Péter családjának

Pokorny Lia 500 ezer forintot ajánlott fel a csodálatos színész családjának. Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást.

Hegedűs Noémi, Fotó: Imdb/Beugró - sassy.hu
2026. június 05.

A taps után egy pillanatra mindenki elcsendesedett a 6SZÍN színpadán. Pokorny Lia kapta az első Kálloy Molnár Péter-díjat, majd a mikrofonhoz lépett, és a frissen kapott félmillió forintos pénzjutalmat egy az egyben felajánlotta néhai barátja és kollégája családjának. A gesztus nemcsak a közönséget, de a díjat átadó özvegyet, Lestár Ágnest is meglepte.

Kedden este tartották a Kálloy Alapítvány első díjátadóját, amivel

azokra a polihisztor művészekre emlékeznek, akik Kálloyhoz hasonlóan több műfajban is maradandót alkottak.

Az elismerést Pokorny Lia és Lutter Imre kapta, de a reflektorfény egyértelműen a színésznő váratlan bejelentésére irányult. Ahogy arról a Blikk is beszámolt, Pokorny egy pillanatig sem hezitált a döntésen.

„Maga a díj az enyém, és Pétert így hazaviszem magammal, de a pénzdíj egyértelműen a családé, ez nem volt kérdés a számomra” – mondta a színpadon.

A színésznő egyúttal a halált és a gyászt tabuként kezelő kulturális közegről is beszélt. „Egészen elképesztő, hogy a kultúránkban mennyire nem foglalkozunk azzal, hogy mindannyian elmegyünk. Erre készülni kell.”

Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást, de végül meghatottan elfogadta. A pénz a legjobb helyre kerül, egyenesen a Kálloy Alapítványhoz, amelynek pontosan az a célja, hogy a művész hatalmas, de jórészt befejezetlen hagyatékát gondozza.

„A Kálloy Alapítványban jó helye lesz ennek az összegnek, mert célul tűztük ki, hogy mindazt megőrizzük, fenntartsuk és továbbgondoljuk, amit Péter itt hagyott”

– erősítette meg az özvegy, utalva a rengeteg filmtervre, kiadásra váró verseskötetre és zenére.

A díj maga is szimbolikus: egy létrát ábrázol, amit egy Péterről mintázott figura tart. „Az az üzenete, hogy a felfelé haladó alak a csillagos égig jusson” – magyarázta Lestár Ágnes.

A díj megalapítását idén májusban jelentették be, azzal a céllal, hogy a Kálloy-hagyatékot gondozó alapítvány forrásokat teremtsen a befejezetlen művekhez.

Kapcsolódó

„Én még nem tudom megnézni” – Kálloy Molnár Péter özvegye ezt mondja férje utolsó tévés szereplése előtt

Lestár Ágnes megtörten vallott arról, milyen érzés a férjét a képernyőn látni. Miért bátorít mindenkit a műsorra, ha ő egy képkockát sem bír látni belőle?

Ajánljuk