FONTOS
A Rovatból

A nők sokkal többször művelnek balesetveszélyes dolgokat alvajárás közben, mint a férfiak

Előfordul., hogy az alvajárók elmennek otthonról, elektromos eszközöket használnak vagy akár autóba ülnek.
Forrás: Semmelweis.hu, szerző: Erdélyi Angelika, Fotó: Illusztráció/ - sassy.hu
2024. január 24.


Megosztom
Link másolása

Az alvajárást, a paraszomniás zavart vizsgálták orvosok, és érdekes tényekre lettek figyelmesek.

A Semmelweis.hu azt írja, hogy a nők dupla annyiszor csinálnak alvajárás közben olyan kockázatos és összetett feladatokat, amelyek sérüléshez vezethetnek

A Semmelweis Egyetem kutatói YouTube-videók elemzésével arra keresték a választ, hogy van-e különbség a generációk és nemek viselkedésében a paraszomnia nevű alvászavarok esetén. Ezek egyik típusa, melybe az alvajárás is tartozik, elsősorban a gyermekeket érinti. A legtöbbjük néhány év alatt kinövik, időskorban pedig ritka, de az érintettek veszélybe is sodorhatják magukat és másokat.

A paraszomniák alvászavarok, melyeket alvás alatti szokatlan viselkedés jellemez. Ezek legtöbbször ártalmatlan történések, de előfordul, hogy valaki magát vagy másokat is veszélybe sodor rendellenes tevékenységével. A szakirodalomban például előfordult alvajárás közben végrehajtott erőszak és gyilkosság is.

Az egyetem kutatói 2022 január és július között a YouTube-on kerestek a témához kapcsolódó videókat, „alvajárás”, „szomnambulizmus”, „alva evés”, „alvásszex”, „alvás alatti beszéd” és „alvás közbeni agresszió” kifejezésekkel – angol, francia, német, magyar, portugál és orosz nyelven.

A kezdeti 758 találat után 224 videót (102 nő, 68 gyermek, 16 felnőtt és 40 idősebb ember) választottak ki, melyeken paraszomniás epizódok láthatók. Három korcsoportba sorolták a szereplőket (17 éves vagy fiatalabb gyermek vagy serdülő; 18 és 55 év közti felnőtt; és idősek, illetve 56 év felettiek) .

Az idősekre sokkal kevésbé volt jellemző az alvajárás a fiatalabb felnőttekhez és a gyermekekhez képest.

A 18 és 55 év köztiek sokkal gyakrabban végeztek összetett tevékenységet alvajárás közben, mint a gyerekek vagy idősek. Például elektromos vagy konyhai eszközöket használtak, ami balesetveszélyes. Ilyen komplex viselkedés a nőknél dupla annyiszor fordult elő, mint a férfiaknál.

Az alvajárással járó veszélyes magatartás, például a ház elhagyása vagy az alvás közbeni autóvezetés szintén kevésbé volt jellemző az idősebbekre, mint a fiatalabb generációra.

„Az úgynevezett NREM (non-rapid eye movement) paraszomniák az alvási ciklus mélyalvási szakaszában jelentkeznek, jellemző tünetei a felülés, az ágyból való kikelés és járkálás. Az érintett agyának egy része mélyen alszik, míg egy másik agyterület ugyanakkor ébren van. Előfordulhat, hogy éles tárgyakat vesz kézbe, kisétál a házból vagy éppen autóba ül és elhajt. Nem kizárt, hogy a félig alvó személy eszik vagy szexuális tevékenységet végez” – magyarázza Vivian Correa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója, a Journal of Clinical Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.

A szakirodalom szerint a NREM paraszomniák a gyermekek 10-15 százalékát érintik. Felnőttkorra ez az arány 3-4 százalékra csökken, időskorban még ritkább.

A paraszomniák egy másik típusa (REM – rapid eye movement – magatartászavar) az alvás úgynevezett gyors szemmozgásos vagy álom-szakaszában jelentkezik. Ebben az esetben hiányzik a REM alvásra egyébként jellemző bénultság, így az érintettek „megvalósíthatják”, amit álmodnak. Menekülhetnek vagy éppen támadhatnak az álom tartalmának megfelelően, ezzel pedig sérüléseket okozhatnak másoknak, vagy saját maguknak. A vizsgálatban, az idős férfiaknál 40-szer gyakoribb volt ez a magatartás, mint a fiatalabbaknál, és 70-szer gyakrabban hajtottak végre bonyolult kéz-, vagy karmozgásokat az ágyban.

„A legtöbb érintett csak egy-egy traumatikus alvási epizód után fordul orvoshoz. A kockázati tényezők azonosítása azonban segíthet megelőzni ezeket a nyomasztó élményeket. Az időseknél ritkább az alvajárás; ez a gyermekekétől eltérő háttér mechanizmusra utal. Érdekes az is, hogy a REM magatartászavar az idősebb férfiaknál gyakoribb, a középkorú nőknél pedig feltűnően magas a kockázatos tevékenységek aránya. Ezek magyarázata további kutatásokat igényel” – mondja dr. Szűcs Anna, a Magatartástudományi Intézet neurológus-pszichiátere.

Az alvászavarok kezelésében a melatonin, benzodiazepinek és antiepileptikus tabletták segíthetnek, de első lépés a helyes alváshigiéné betartása: azonos időben kelni és nyugovóra térni, illetve eleget aludni, mivel az alváshiány kiválthatja, és súlyosbíthatja a tüneteket. A stressz és szorongás elkerülésével az alvás minősége is javulhat.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Tízezreket vehetnek el a gyászolóktól: élettársak ezrei bukhatják el az özvegyi nyugdíjat egyetlen új szabály miatt
Az özvegyi nyugdíj nem életbiztosítás, de sokaknak jelent lélegzetvételt egy veszteség után. A rendszer túlbonyolított, a kivételek kifinomultak, és ahogy az lenni szokott, a legfontosabb mondatok nem a tájékoztatók elején vannak, hanem a zárójeles megjegyzések között.

Megosztom
Link másolása

Egy társ elvesztése önmagában is feldolgozhatatlan teher, de az anyagi kiszolgáltatottságtól való félelem ezt a terhet megsokszorozhatja. Az özvegyi nyugdíj rendszere éppen ezt a bizonytalanságot hivatott enyhíteni, ám a szabályok útvesztőjében könnyű eltévedni, különösen most, amikor a jogalkotó hamarosan újraosztja a lapokat.

A magyar jogrend szerint özvegyi nyugdíj nem automatikus, hanem kérelemre jár, ha teljesül néhány feltétel. A legfontosabb: az elhunyt személy nyugdíjas volt, vagy megszerezte a szükséges szolgálati időt, a túlélő fél jogosult lehet:

ha házastárs vagy a bejegyzett élettárs, az utóbbi esetében az élettárs, ha 1 éve együtt éltek és van közös gyerek, vagy ha legalább 10 éve éltek együtt megszakítás nélkül.

Az elvált vagy egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs pedig csak akkor reménykedhet ellátásban, ha az elhunyttól haláláig tartásdíjat kapott, vagy azt bíróság jogerősen megállapította számára.

A kérelem mellé halotti anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, vagy élettársaknál együttélést igazoló dokumentumok kellenek. Ha közös volt a lakcím, akkor ezt lehet igazolni lakcímkártyával is.

Az ellátás két szakaszból áll.

Az első az ideiglenes özvegyi nyugdíj,

amely a halál napjától számítva főszabály szerint egy évig jár, pénzügyi mentőövként a legnehezebb időszakban. Ez az időtartam meghosszabbodik, ha az özvegy másfél évesnél fiatalabb gyermeket nevel, vagy tartósan beteg, illetve fogyatékossággal élő kiskorúról gondoskodik. Az ideiglenes időszak leteltével az ellátás csak akkor jár tovább, ha az özvegy megfelel bizonyos feltételeknek: betöltötte a saját öregségi nyugdíjkorhatárát, egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos, vagy az elhunyt jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermekről, illetve egy fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermekről gondoskodik.

Ha e feltételek valamelyike a halálesetet követő tíz éven belül teljesül, az özvegyi nyugdíj „feléledhet”.

„Az özvegyek úgy érzik, hogy kifejezetten arra törekszenek a felülvizsgálatok során, hogy az egészségi állapotuk 50 százalék fölé, például 51 százalékosra javuljon.

Akkor bár jogosult lehet rokkantsági ellátásra, az özvegyi nyugdíj feléledését már nem kérheti” – mondta az InfoRádiónak Farkas András nyugdíjszakértő.

Az összeg mértéke is kétlépcsős. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Az ideiglenes időszak után, ha az özvegynek nincs saját jogú nyugellátása, ez a 60 százalékos mérték megmarad. Ha azonban már kap saját nyugdíjat vagy más, törvényben meghatározott ellátást, akkor az özvegyi nyugdíj mértéke 30 százalékra csökken.

A jogosultak köre június 30. után átalakul.

Az új szabályozás, amelyet a 2026-os költségvetést megalapozó törvénycsomagban fogadtak el, a házasság intézményének alaptörvényi védelmére hivatkozva a legfontosabb szigorítást az élettársaknál vezeti be.

A nyár utáni haláleseteknél már csak akkor lesznek jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha az elhunyt halálakor egyiküknek sem állt fenn házassága egy harmadik személlyel, ami sok, régóta együtt élő, de korábbi házasságát hivatalosan fel nem bontó párt kizárhat az ellátásból.

Ezzel párhuzamosan a jogalkotó enyhít a különélő házastársak helyzetén: esetükben

a jövőben nem vizsgálják a különélés tényét, a házassági kötelék önmagában megalapozza a jogosultságot.

A törvény egy méltányossági szabályt is bevezet az időskori házasságot kötőknek: ha a frigyre valamelyik fél nyugdíjkorhatárának betöltése után került sor, a házasságot megelőző, igazolt élettársi kapcsolat időtartama beleszámíthat az ötéves együttélési feltételbe.

Az igényt a Magyar Államkincstár erre a célra rendszeresített nyomtatványán lehet benyújtani, akár elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül, akár postai úton vagy személyesen a kormányhivataloknál, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál. A kérelemhez szükséges a halotti anyakönyvi kivonat, a házassági anyakönyvi kivonat, élettársi kapcsolat esetén pedig az együttélést igazoló dokumentumokat.

Akkor szedjük össze, hogy mi és meddig jár?

Az ideiglenes nyugdíj 1 év után megszűnik, kivéve:

ha 18 hónap alatti gyermeket nevel,

ha tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket ápol (ekkor 3 évig jár),

vagy ha az özvegy árvaellátásra jogosult gyereket nevel.

A végleges (azaz nem ideiglenes) özvegyi nyugdíj akkor jár, ha az özvegy:

már betöltötte a saját nyugdíjkorhatárát a házastárs halálakor,

vagy megromlott az egészsége (megállapított rokkantság),

vagy árvákat/fogyatékosokat nevel.

Ha ezek később teljesülnek, az sem baj — a magyar jogban ritkán van happy end, de itt tíz évig van visszatérési lehetőség: ha az özvegy a haláleset után 10 éven belül válik jogosulttá, kérheti az özvegyi nyugdíjat (régebbi eseteknél 15 év is lehet).

 

És a híres 154 ezres plafon?

Na ez az, amit mindenki idéz, de kevesen értenek.

Általánosságban: nincs ilyen plafon.

Nem mondja ki a törvény, hogy ha túl sokat keresel, vagy ha magas a saját nyugdíjad, akkor „nem jár semmi”. Az özvegyi nyugdíj nem szociális alapú, hanem jogosultsági alapon jár.

A kivétel persze van: 
Ha a házastársad 1998 előtt halt meg, akkor az állam együttesen korlátozza a saját jogú és az özvegyi nyugdíjat egy felső határban:
 2025-ben ez az összeg 154 420 forint.
 Ha ennél többre jönne ki a kettő együtt, akkor az özvegyi nyugdíjat visszavágják, hogy együtt pont kijöjjön a plafonra.

De ha a házastárs 1998 után halt meg, akkor ez az összeghatár nincs. Akkor a 30% vagy 60% jön be – attól függően, van-e saját nyugdíjad vagy sem.

Az özvegyi nyugdíj nem életbiztosítás, de sokaknak jelent lélegzetvételt egy veszteség után. Ha írnál a változásokról róla a nagyinak, így kezdhetnéd: „Mama, megint új szabály van az özvegyi nyugdíjra, és már az is számít, mikor halt meg a papa. De nem, a 154 ezres plafon rád nem vonatkozik. Valószínűleg.”

Via Államkincstár


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Megáll az élet a 3-as metrón – de most egészen másért, mint amihez hozzászoktál
A Magyar Kultúra Napja alkalmából a BKV és az FMK pop-up programokat szervez az M3-as metró több ferencvárosi állomásán. A 16:00 és 20:30 között zajló koncerteken a peronok válnak színpadokká, a kultúra pedig beköltözik a város egyik legforgalmasabb közösségi terébe.
Fehér Adél - sassy.hu
2026. január 22.


Megosztom
Link másolása

A napi ingázás megszokott zajában 2026. január 22-én délután négytől fél kilencig a Nagyvárad tér, a Corvin-negyed és a Kálvin tér metróperonjai alakulnak át ideiglenes kulturális terekké. Nem fesztivál, nem showcase, nem „nagy esemény”, hanem

sok apró, egymásba csúszó pillanat: handpan a peronon, néptánc a mozgólépcső árnyékában, kórusművek a zajos városi akusztikában.

A műfaji lista szándékosan széles: népzene, néptánc, kórus, alternatív és világzene, balkán, klezmer, ambient, szólóprodukciók. Ez nem „best of magyar kultúra”, hanem inkább egy keresztmetszet – olyan előadókkal, akik megszokták a rendhagyó tereket, és nem ijednek meg attól, ha a közönség fele csak véletlenül áll meg.

A Magyar Kultúra Napján a Ferencvárosi Művelődési Központ és a BKV együttműködésében ismét peronok válnak színpadokká, a kultúra pedig beköltözik a város egyik legforgalmasabb közösségi terébe.

A fellépők között ott van például Afronauta, aki handpanen játszik meditatív, mégis urbánus zenét; Sildervald, a „blastfolk” címkével nehezen besorolható, népzenei gyökerekből táplálkozó, de nagyon mai hangzású projekt;

Fogl Márton – Tér, amely inkább atmoszférát épít, mint klasszikus dalokat; vagy a Lowland Hill, akik bluegrassben gondolkodnak, de nem muzeális módon.

A népzenei vonalat erősíti a Budapest Folk Duó és a Határtalan Népzene formáció, míg a balkán–klezmer tengelyen a Devana 78 és az Orkestar Budimpešta mozog, utóbbi kifejezetten a magyarországi nemzetiségek zenéjét hozza lendületes, városi formában.

A programsorozat délután 16:00 és este 20:30 között fut négy ferencvárosi csomóponton: az M3-as metró Nagyvárad tér, Corvin-negyed és Kálvin tér állomásán, valamint az M4-es vonal Kálvin téri peronján.

Az ingyenes eseményeken érvényes utazási jogosultsággal lehet részt venni. A nap választása szimbolikus: 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúrát, emlékezve arra, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát.

A program:

Nagyvárad tér (M3 peron)

● 16:30 Afronauta - handpan

● 17:15 Sildervald - blastfolk

● 18:00 Fogl Márton - Tér

● 18.45 Lowland Hill zenekar - bluegrass

● 19.40 Budapest Folk Duo - népzene

Kálvin tér (M4 peron)

● 16:30 Sildervald - blastfolk

● 17:15 Afronauta - handpan

● 18:00 Lowland Hill zenekar - bluegrass

● 18.45 Fogl Márton - Tér

● 19.40 Orkestar Budimpešta - Magyar és magyarországi nemzetiségek dinamikus zenéje

● 20.10 Budapest Folk Duó - népzene

Corvin-negyed (M3 peron)

● 16.00 Határtalan Népzene - Gubinecz Ákos és növendékei

● 16.45 Bencze Alma - looper performance

● 17.30 Devana 78 - balkán és klezmer

● 18.15 Móser Ádám - harmonika (Francia-balkán-klezmer-tangó)

● 18.40 Extra FIgyelem Mozgásfolyam - tánc

● 19.00 Bartók Táncegyüttes - néptánc

● 19.25 Vass Lajos Kórus - XX. századi és napjaink kórusművei magyar zeneszerzők tollából

● 19.45 MOODS Ambient

● 20.10 Orkestar Budimpešta - Magyar és magyarországi nemzetiségek dinamikus zenéje

Kálvin tér (M3 peron)

● 16:00 Bencze Alma - looper performance

● 16.45 Határtalan Népzene - Gubinecz Ákos és növendékei

● 17.30 Móser Ádám - harmonika (Francia-balkán-klezmer-tangó)

● 18.15 Devana 78 - balkán és klezmer

● 19.00 MOODS Ambient

● 19.25 Extra Figyelem Mozgásfolyam - tánc

● 19.45 Bartók Táncegyüttes - néptánc

● 20.10 Vass Lajos Kórus - XX. századi és napjaink kórusművei magyar zeneszerzők tollából

Aki látott már hasonlót, tudja, mire számítson. A korábbi akcióról készült videókon nem áhítatos, csendben figyelő közönség látszik, hanem megálló, elmosolyodó, telefonjukat előkapó utasok. Valaki végignézi, valaki csak fél percig, mások késnek miatta egy megállót. És ez az egésznek a lényege.

A Magyar Kultúra Napja hagyományosan a „komoly” ünnepek közé tartozik: beszédek, díjak, színpad, díszlet.

Ez a ferencvárosi pop-up program inkább azt mondja, hogy a kultúra nem esemény, hanem állapot.

Ott van a peronon is, ha hagyjuk. Január 22-én pedig különösen nehéz lesz nem észrevenni.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Ezek a szemtünetek jelzik előre a pajzsmirigybetegséget, mielőtt a vérképedből kiderülne
Magyarországon a lakosság 10-15 százalékát érinti valamilyen pajzsmirigy-rendellenesség. Van, amikor azonnali orvosi beavatkozás szükséges a látásromlás elkerülésére.

Megosztom
Link másolása

Azt hiszed, csak a sok netflixezéstől vörös a szemed reggelente, és a táskák a szemhéjadon a kialvatlanság elkerülhetetlen melléktermékei? Lehet, de van egy rossz hírünk: a szemed gyakran előbb jelzi a pajzsmirigy körül izmosodó autoimmun balhét, mint bármilyen laborlelet. Az időben felismert jelekkel és egyetlen, de kőkemény életmódbeli döntéssel ugyanis akár a látásodat is megmentheted.

A pajzsmirigy a test belső termosztátja, hangulatgenerátora és energiamenedzsere, amivel a magyar lakosság 10–15 százalékának, főleg a nőknek, komoly gondja van.

A probléma az, hogy az ellátórendszerben eljutni a megfelelő szakemberhez sokszor egy külön sportág. „Szerintem Magyarországon megbízható endokrinológust találni… olyan, mint amikor tűt keresel a szénakazalban” – foglalta össze a helyzetet egy érintett a Telexnek.

Na de mi az, amit a tükörben kellene észrevenni? A pajzsmirigyhez köthető szembetegség, vagyis a thyroid eye disease nem válogat. Okozhat enyhe, de idegesítő panaszokat, és súlyos, látást veszélyeztető állapotot is.

A gyanús jelek listája hosszú: piros, irritált, folyamatosan könnyező szem, duzzadt, ödémás szemhéjak, szemszárazság, fényérzékenység, a szem mögött érzett nyomás, ritkább pislogás, és a klasszikus, filmekből ismert „kidülledés”.

A legravaszabb az egészben, hogy ezek a tünetek simán beelőzhetik a pajzsmirigyhormonok laborban kimutatható elcsúszását. Ha pedig hirtelen kettőslátás, látásromlás vagy komoly fájdalom jön, az nem a „majd elmúlik” kategória, hanem az azonnali szemészeti vizit.

A kockázat nem sorscsapás, több tényezőn is lehet változtatni. A legnagyobb, legdurvább, leginkább befolyásolható rizikófaktor a dohányzás. A cigi nemcsak a betegség kialakulásának esélyét növeli, de a súlyosbodásét is, és még a kezelések hatását is rontja. A rosszul beállított pajzsmirigyhormon-szint, a magas antitestértékek vagy a radiojód-kezelés szintén dob a kockázaton, különösen, ha valaki közben vígan szívja a cigit.

Gail Devers, háromszoros olimpiai bajnok sprinter évtizedekig küzdött a tünetekkel, mire kiderült, mi áll a háttérben.

„Olyan rossz lett a helyzet, hogy voltak idők, amikor a gátakat sem láttam a futópályán”

– mondta a Defender Networknek. „Egyetlen orvos sem mondta, hogy a szemtüneteim elkülönülnek a Graves-től.”

Oké, gyanús a dolog, mi a teendő? Az út a háziorvostól az endokrinológuson át a szemészig vezet, akiknek együtt kell dolgozniuk. A kezelés attól függ, mennyire aktív és súlyos a betegség. Az orvosi kezelésről szóló 2021-es EUGOGO klinikai irányelv szerint az enyhe esetekben a kockázatok csökkentése – dohányzás elhagyása, hormonszint beállítása –, a műkönny, a napszemüveg és az éjszaka felpolcolt párna is elég lehet.

A súlyosabb, aktív eseteknél már jön a nehéztüzérség: intravénás szteroidok, immunszuppresszáns gyógyszerek, ritkább esetben sugárkezelés.

Tavaly júniusban az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezett egy új, célzott terápiás gyógyszert,

a teprotumumabot is, ami a vizsgálatokban hatásosan csökkentette a szemkidülledést, de a finanszírozás és a hazai hozzáférés persze már egy másik meccs.

A legfontosabb, amit a beteg megtehet, és amit nem lehet elégszer elmondani: a dohányzás teljes elhagyása, beleértve a passzív füstöt is. Emellett az endokrinológussal beállított hormonszintek tartása alapvető.

A szelénpótlásról megoszlanak a vélemények: egy nagy vizsgálat szerint enyhe esetekben segíthet, de a hatása nem egyértelmű, így szedése előtt mindenképp orvosi konzultáció szükséges.

A legmeglepőbb az egészben, hogy a szemtünetek néha teljesen önálló életet élnek. Megelőzhetik a pajzsmirigybetegséget, de akár évekkel utána is felbukkanhatnak, még akkor is, ha a pajzsmirigy már régen rendben van.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Megdöbbentő japán megoldás: kék fényekkel szorították vissza a vasúti öngyilkosságokat
A peronok végére szerelt lámpák az ég és a tenger nyugalmát idézik. Ezzel próbálták megnyugtatni a krízisben lévő embereket, mielőtt tragédia történne.
Sassy - sassy.hu
2026. január 24.


Megosztom
Link másolása

A fény színe valóban életet menthet?

Japánban a vasútállomásokon elhelyezett kék LED-lámpák után egyes helyszíneken 84 százalékkal kevesebb öngyilkossági kísérletet jelentettek, de a módszer hatékonysága ennél jóval összetettebb kérdés.

A japán vasútállomásokon bevezetett, nyugtató hatású kék LED-világítás megdöbbentő mértékű visszaesést eredményezett a vasútállomási öngyilkossági kísérletekben

– írta a Psychology Today. A Kelet-Japán Vasúttársaság a peronok végeire telepített nagy intenzitású kék fényeket,

azokra a területekre, amelyeket gyakran választanak a krízisben lévő emberek.

A Tokiói Egyetem kutatói egy tízéves időszakot vizsgálva állapították meg, hogy ezek a fények, amelyek az ég és a tenger nyugalmát idézik, hozzájárultak a kísérletek számának drámai csökkenéséhez.

A kék világítás sikerét alátámasztja az a megfigyelés is, hogy Japánban a vasúti öngyilkosságok száma gyakran megugrik több, egymást követő esős és felhős nap után. Ez rámutat a fény iránti biológiai szükségletre, amelyet ezek a telepítések részben pótolhatnak. Míg a hagyományos biztonsági megoldások, mint a mellmagasságig érő korlátok és a tolóajtók hatékonyak, rendkívül drágák és nehezen telepíthetők a régebbi állomásokon.

Ezzel szemben a kék világítás olcsóbb, könnyebben bevezethető alternatívát kínál.

A sokat idézett 84 százalékos csökkenést egy 2013-as, megfigyelésen alapuló tanulmány becsülte meg az érintett állomásokon. Egy 2014-es elemzés már csak 74 százalékos visszaesést jelzett, bár nem talált bizonyítékot arra, hogy a kísérletek egyszerűen áttevődtek volna a szomszédos, kivilágítatlan állomásokra. Más szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek, mert a hatás mértéke hely- és körülményfüggő lehet, és a módszertani korlátok miatt nehéz országos szintű következtetéseket levonni.

A kék LED-ek bevezetése mindenesetre költséghatékony megoldásnak bizonyult.

Az első nagyobb telepítések idején, 2009-ben a vasúttársaság körülbelül 165 ezer dollárt költött a tokiói Jamanote-vonal 29 állomásának felszerelésére.

Ez az összeg töredéke a peronkapuk telepítési költségének, amelyek hatékonyabbak ugyan, de jóval drágábbak és műszakilag is bonyolultabbak.

A kék fény tehát ígéretes, gyorsan bevethető és olcsó eszköz, de nem csodafegyver. Egy teljes prevenciós csomag részeként, más biztonsági intézkedésekkel együtt alkalmazva lehet igazán hatékony.

Via Psychology Today


Megosztom
Link másolása