ÉLETMÓD

Kiderült a hosszú élet titka: nem kerül pénzbe, de nagyon hatásos

Jót tesz az egészségednek, és még élvezni is fogod.

Megosztom
Link másolása

Kerülj flow-ba… mintha az életed múlna rajta.

A flow állapot az, amikor a test és az elme összhangba kerül, az idő lelassul, az érzékek kiélesednek, és teljesen elmerülsz abban, amit épp csinálsz. Ilyenkor minden mozdulat természetesnek tűnik, és minden erőfeszítés nélkül haladsz előre.

Csíkszentmihályi Mihály, a magyar származású amerikai pszichológus volt az első, aki ezt a fogalmat megalkotta.

Az 1970-es években kezdte kutatni ezt a jelenséget, majd 1990-ben publikálta a témában írt alapművét, a Flow: Az optimális élmény pszichológiája címmel.

A flow-t néha groove-nak vagy zónának hívják, Japánban pedig ikigai-ként ismerik.

Általában akkor éljük át, amikor olyan tevékenységet végzünk, ami kihívást jelent, de még éppen a képességeink határain belül van. Ez lehet sport, kreatív munka, egy érdekes projekt, vagy akár egy egyszerű feladat.

Tudod, hogy flow-ban vagy, amikor megszűnik az aggodalom, csúcsra jár a hatékonyságod, és úgy érzed, bármit elérhetsz. Jól hangzik, de hogyan juthatunk el ebbe az állapotba, és miért jó ez nekünk?

Miriam Mosing, a Karolinska Intézet viselkedésgenetikai docense szerint a flow állapot elérésében szerepet játszanak a genetikai és környezeti tényezők, de van egy harmadik tényező is, ami döntő lehet. Ez pedig a neuroticizmus, amit Mosing olyan személyiségjegyként ír le, ami hajlamossá tesz minket az érzelmi kiegyensúlyozatlanságra és az ingerlékenységre. Azok, akik magas neuroticizmus pontszámokkal rendelkeznek, hajlamosabbak a stresszre, pszichés problémákra, valamint szív- és érrendszeri betegségekre.

A Translational Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmányában Mosing és csapata azt vizsgálták, hogy ez a személyiségjegy befolyásolja-e a flow és a mentális egészség kapcsolatát, hogy

a mentális problémák csökkentik-e a flow élményét, és hogy a rendszeres flow állapot védelmet nyújt-e bizonyos egészségügyi problémák ellen.

A svéd betegnyilvántartásban szereplő 9300 ember diagnózisait elemezve azt találták, hogy a flow-ra hajlamos emberek kevésbé voltak hajlamosak depresszióra, szorongásra, skizofréniára, bipoláris zavarokra, stresszhez kapcsolódó rendellenességekre és szív- és érrendszeri betegségekre.

Ráadásul kiderült, hogy a rendszeres flow élmények némi védelmet nyújtanak a súlyos depresszió és szorongás kialakulása ellen is.

Mosing szerint további kutatásokra van szükség annak kiderítésére, hogy hogyan tudjuk manipulálni a flow állapotot az egészség javítása érdekében. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a flow állapot előnyei azonnaliak és jelentősek.

„Amikor flow állapotban vagyunk, kevesebb időt töltünk az életünkön való rágódással vagy a jövő miatti aggódással, mert elfoglaltak vagyunk, és maga a flow élmény is jutalmazó. Tehát ha valami, amit szeretsz csinálni, elveszi az összes tér- és időérzéked, valószínűleg jó hatással van rád — legalábbis abban a pillanatban.”

Más kutatók 22 ilyen flow kiváltó tényezőt azonosítottak. A The Post szerint ezek közé tartoznak a világos célok, az azonnali visszajelzés, egy ingergazdag környezet és egy olyan feladat, ami éppen megfelelő kihívást jelent a képességeink számára. A flow követi a fókuszt. Ezt az állapotot csak akkor élhetjük igazán meg, amikor minden figyelmünk a jelen pillanatra összpontosul. Viszont ha sikerül, kimutathatóan javul az egészségi állapotunk, ezáltal belépőt kapunk a hosszú élet klubjába.

Mindegy, hogy kötni szeretsz, festeni vagy tortát díszíteni, a lényeg ugyanaz. Merülj el benne és élvezd.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
6 dolog, amivel kinyírod a beleidet – és hosszú távon saját magadat is
Ha a beleiddel valami nincs rendben, azt egész szervezeted megsínyli. Ezért fontosa rendszeresség és a mértékletesség.

Megosztom
Link másolása

A bélrendszerünk nemcsak az emésztés színtere, hanem az egészségünk egyik legfontosabb alappillére.

Itt zajlik a tápanyagok felszívódása, az immunrendszer aktivitásának nagy része, és itt termelődnek azok a hormonok, amelyek még a hangulatunkra is hatással vannak.

Éppen ezért ha a beleinkkel valami nincs rendben, az egész szervezetünk megsínyli. Erre hívta fel a figyelmet nemrég a Glamour.

Sajnos a rohanó életmód olyan rossz szokásokkal jár, amelyek alattomosan, de folyamatosan rombolják a bélflórát – most megmutatjuk, melyek ezek.

1. Krónikus stressz – a bélrendszer első számú ellensége

Lehet, hogy nem is gondolnád, de a tartós stressz a beleidet is megbetegíti. A szervezet ilyenkor folyamatos "menekülési" üzemmódban van, az emésztés háttérbe szorul, a bélmozgások és a bélfal működése lelassul vagy épp felborul. A stressz gyulladást okozhat a bélben, rontja a bélflóra egyensúlyát, és hozzájárulhat olyan betegségekhez, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy a gyulladásos bélbetegségek.

2. Túl steril környezet – ha mindenből kiirtod a mikrobákat, magad is ártasz

A túlzásba vitt higiénia, folyamatos fertőtlenítés és antibakteriális szerek használata nemcsak a kórokozókat, de a hasznos mikrobákat is eltünteti az életedből. A bélflóra egészséges kialakulásához és fenntartásához szükség van a környezet mikrobiális sokféleségére. A gyerekek fejlődő immunrendszere például kifejezetten igényli a természetes mikrobiális ingereket – ezek hiányában nőhet az allergiák és autoimmun betegségek kockázata is.

3. Rostban szegény étrend – ha nem eteted a jó baktériumaidat, elpusztulnak

A bélflóra egyik legfőbb „tápláléka” az élelmi rost, különösen a prebiotikus rostok (pl. inulin, pektin), melyek a gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben találhatók. Ezekből a rostokból a jó baktériumok rövid láncú zsírsavakat termelnek, amelyek védenek a gyulladástól, táplálják a bélfalat, és erősítik az immunrendszert. Ha rostszegényen étkezel, a hasznos baktériumok meggyengülnek, a kórokozók pedig könnyebben elszaporodnak.

4. Felesleges antibiotikumok – a bélflóra rémálma

Az antibiotikum fontos és akár életmentő lehet – de csak akkor, ha tényleg indokolt a használata. Ha minden megfázásra vagy torokkaparásra rögtön antibiotikumot szedsz, nemcsak a kórokozókat, hanem a hasznos bélbaktériumokat is kiirtod. A bélflóra ilyenkor akár hónapokra is felborulhat, ami megnöveli a gombás fertőzések, az emésztési zavarok, sőt az autoimmun betegségek kockázatát. Antibiotikum után mindig gondoskodj a bélflóra regenerálásáról – például probiotikumokkal és rostban gazdag étrenddel.

5. Rendszertelen és kaotikus étkezés – a belek sem szeretik a káoszt

Az emésztőrendszer szereti a rendszert. Ha hol koplalsz, hol habzsolsz, ha össze-vissza eszel, ha gyorsan, szinte rágás nélkül falsz, azzal megzavarod az emésztést és a bélmozgásokat. A rendszertelenség előbb-utóbb gyulladásokhoz, puffadáshoz, felszívódási problémákhoz vezethet. Próbálj lehetőleg mindig ugyanabban az időben, nyugodtan étkezni, és rágj meg jól minden falatot. Ez nem csak a bélrendszerednek, hanem az idegrendszerednek is jót tesz.

6. Unalmas étrend – ha mindig ugyanazt eszed, a bélflórád is kiüresedik

A bélrendszered akkor működik jól, ha változatos és tápanyagokban gazdag étrendet biztosítasz számára. Ha mindig ugyanazokat az ételeket fogyasztod, legyen az bármilyen „egészséges”, a bélflórád elszegényedik, az egyensúly felborul, és a baktériumdiverzitás csökken. Törekedj színes, szezonális alapanyagokból álló étrendre, hogy a jó baktériumok minél változatosabb tápanyagforráshoz jussanak.

Forrás: Glamour


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Ne vedd félvállról a zsibbadást és izomgyengeséget – ha ezt tapasztalod, azonnal menj orvoshoz
Akár egy ritka, de súlyos idegrendszeri betegségre is utalhatnak a tünetek.

Megosztom
Link másolása

Gyakran tapasztalsz zsibbadást, végtaggyengeséget vagy szokatlan izomgyengeséget? Légzési nehézségek is társulnak a tüneteidhez?

Vedd komolyan a jeleket – akár egy ritka, de súlyos idegrendszeri betegség, a CIDP is állhat a háttérben. Erre hívja fel a figyelmet a Webbeteg cikke.

A krónikus gyulladásos demielinizációs polineuropátia a perifériás idegeket támadja meg, és kezelés nélkül súlyos, maradandó károsodásokhoz vezethet: akár teljes mozgásképtelenség is lehet a vége. Súlyos esetben pedig légzési elégtelenség léphet fel.

A CIDP egy autoimmun betegség, amely során a szervezet megtámadja a saját idegeinek burkolatát. Ha későn ismerik fel a betegséget, a károsodás visszafordíthatatlan lehet. A tünetek sokszor alattomosan jelentkeznek: először csak fáradékonyságot, majd egyre fokozódó izomgyengeséget, zsibbadást, bizonytalan járást és izomsorvadást észlelhetsz.

A betegség lehet folyamatosan romló lefolyású, vagy visszatérő rosszabbodási időszakokkal tarkított. Az alsó és felső végtagok szimmetrikus gyengesége és érzészavara jellemző, leginkább a kéz és a lábszár izomzata érintett – ez jelentősen rontja az íráshoz, fogáshoz vagy járáshoz szükséges mozgásokat.

A pontos diagnózishoz neurológiai vizsgálatokra van szükség: a tünetek alapján felmerülő gyanút laboratóriumi és műszeres vizsgálatok – például gerincvíz-analízis, EMG és ENG – igazolják. Ezek megmutatják, mekkora mértékű az idegek károsodása, és segítenek felmérni a betegség előrehaladottságát is.

A jó hír az, hogy időben felismerve a CIDP kezelhető, sőt a folyamat súlyosbodása lelassítható, vagy akár meg is állítható.

A terápia célja a gyulladás csökkentése és az idegrendszeri károsodás megfékezése. Három fő kezelési mód létezik: intravénás immunglobulin, szteroid gyulladáscsökkentők vagy plazmacsere (plazmaferezis).

A teljes cikket itt olvashatod el.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Nem fogod elhinni milyen módszerrel tarja magát csúcsformában Ábel Anita, egy ideje oktatja is
Ábel Anita már nemcsak a színpadon, hanem a jógaszőnyegen is ragyog: az egykori műsorvezető életét gyökeresen megváltoztatta a jóga.

Megosztom
Link másolása

Ábel Anita, a színésznő és televíziós műsorvezető, akit évtizedek óta ismerünk a képernyőről, ma már egészen más szerepben tűnik fel. A reflektorfényt részben lecserélte a jógaszőnyegre, a stúdiót pedig egy bensőségesebb, elmélyültebb térre: a belső útra, amit a jóga jelent számára.

Anita több mint egy évtizede, 13 éve kezdett el jógázni, ám az igazi fordulópont akkor érkezett el, amikor 48 évesen elvégezte a jógaoktatói tanfolyamot. Ez a döntés nemcsak testi, hanem szellemi-lelki megújulást is hozott számára.

„A jóga nem csupán mozgás, hanem jelenlét. Segít meghallani, mi történik bennem valójában” – nyilatkozta korábban. Anita ma már rendszeresen tart órákat, workshopokat és nyári jógatáborokat is szervez.

A mozgásformán keresztül új kapcsolatba került a testével. Korábban gyakran diétázott, küzdött az önelfogadással, ám a jóga megtanította számára, hogyan éljen harmóniában saját magával – nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is.

„Régen küzdöttem a testemmel. A jóga segített abban, hogy ne harcoljak ellene, hanem értsem meg” – vallotta be egy interjúban.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Az agyad működéséről árulkodik az, ahogyan telefonálsz és a telefont fogod
Ha legközelebb felveszed a telefont, figyeld meg, melyik kezedben tartod, és melyik füledhez emeled.

Megosztom
Link másolása

Gondoltál már arra, hogy az a teljesen hétköznapi mozdulat, amikor a telefonodat a füledhez emeled, valójában sokat elárulhat az agyműködésedről? Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy az agyi dominancia – vagyis az, hogy melyik agyféltekénk az aktívabb – összefüggésben áll azzal, melyik kezünkkel vagy fülünkkel telefonálunk.

Ha legközelebb felveszed a telefont, figyeld meg, melyik kezedben tartod, és melyik füledhez emeled. Talán csak a megszokást tükrözi, de az is lehet, hogy egy mélyebb idegrendszeri beállítottságra utal.

A testünk apró mozdulatai gyakran többet elárulnak rólunk, mint gondolnánk – különösen, ha az agyműködésünk finom mintázatait is figyelembe vesszük. És ki tudja: talán épp a telefonálási szokásainkból indulhat egy izgalmas önismereti felfedezés.

A legtöbb embernél a jobb kéz domináns, és ezzel együtt általában a bal agyfélteke az uralkodó – ez az oldal felelős a beszédértésért, a nyelvi feldolgozásért, a logikus gondolkodásért és az elemző képességekért. Nem véletlen tehát, hogy

a jobb fülünket hajlamosabbak vagyunk használni telefonáláskor,

hiszen az onnan érkező hanginformációkat a bal agyfélteke dolgozza fel hatékonyabban.

A bal fül használata viszont gyakrabban fordul elő azoknál, akiknél a jobb agyfélteke domináns, vagyis akik inkább érzelmekben gondolkodnak, intuitívak, vizuális típusok, és nyitottak a kreatív impulzusokra.

Azok, akiknél a bal agyfélteke az aktívabb, általában:

- gyorsabban és precízebben dolgozzák fel a nyelvi információkat

- erősek az analitikus gondolkodásban, logikában és részletekre való fókuszálásban

- szeretik a rendszert, a szabályokat, az előre tervezhetőséget

- kommunikációjuk strukturált, világos

- könnyebben boldogulnak matematikai vagy nyelvi feladatokkal.

Inkább jobb fülükhöz tartják a telefont, mert ez közelebb áll agyi feldolgozásuk módjához.

Azokra, akiknél a jobb agyfélteke a domináns, a következők jellemzők:

- erősebb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, jól olvasnak mások testbeszédéből, hangszínéből

- gyakran kreatívak, művészi hajlamúak, vizuálisan érzékenyek

- inkább az összefüggéseket és a nagy egészet látják meg a részletek helyett

- jobban jellemző rájuk a spontaneitás, kevésbé ragaszkodnak a szabályokhoz

Inkább a bal fülükhöz tartják a telefont, mivel a jobb agyfélteke így könnyebben aktiválódik.

Ez a preferencia különösen azoknál mutatkozik meg, akik érzelmileg erősen reagálnak mások mondanivalójára, és a telefonhívás során nemcsak a szavakra, hanem a hanghordozásra, érzelmi árnyalatokra is érzékenyek.

Érdekes, hogy a beszédértés és a hallott szöveg értelmezése agyféltekei szinten is aszimmetrikus. A bal agyfélteke gyors, precíz és részletező – a szó szerinti tartalom a fontosabb számára. A jobb agyfélteke viszont a kontextusra, hangszínre, hangsúlyra és rejtett jelentésekre érzékenyebb – így, ha egy beszélgetés mögött sok a kimondatlan, ez a félteke aktívabb lesz.

Forrás: Bien.hu


Megosztom
Link másolása