ÉLETMÓD

Kiderült a hosszú élet titka: nem kerül pénzbe, de nagyon hatásos

Jót tesz az egészségednek, és még élvezni is fogod.

Megosztom
Link másolása

Kerülj flow-ba… mintha az életed múlna rajta.

A flow állapot az, amikor a test és az elme összhangba kerül, az idő lelassul, az érzékek kiélesednek, és teljesen elmerülsz abban, amit épp csinálsz. Ilyenkor minden mozdulat természetesnek tűnik, és minden erőfeszítés nélkül haladsz előre.

Csíkszentmihályi Mihály, a magyar származású amerikai pszichológus volt az első, aki ezt a fogalmat megalkotta.

Az 1970-es években kezdte kutatni ezt a jelenséget, majd 1990-ben publikálta a témában írt alapművét, a Flow: Az optimális élmény pszichológiája címmel.

A flow-t néha groove-nak vagy zónának hívják, Japánban pedig ikigai-ként ismerik.

Általában akkor éljük át, amikor olyan tevékenységet végzünk, ami kihívást jelent, de még éppen a képességeink határain belül van. Ez lehet sport, kreatív munka, egy érdekes projekt, vagy akár egy egyszerű feladat.

Tudod, hogy flow-ban vagy, amikor megszűnik az aggodalom, csúcsra jár a hatékonyságod, és úgy érzed, bármit elérhetsz. Jól hangzik, de hogyan juthatunk el ebbe az állapotba, és miért jó ez nekünk?

Miriam Mosing, a Karolinska Intézet viselkedésgenetikai docense szerint a flow állapot elérésében szerepet játszanak a genetikai és környezeti tényezők, de van egy harmadik tényező is, ami döntő lehet. Ez pedig a neuroticizmus, amit Mosing olyan személyiségjegyként ír le, ami hajlamossá tesz minket az érzelmi kiegyensúlyozatlanságra és az ingerlékenységre. Azok, akik magas neuroticizmus pontszámokkal rendelkeznek, hajlamosabbak a stresszre, pszichés problémákra, valamint szív- és érrendszeri betegségekre.

A Translational Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmányában Mosing és csapata azt vizsgálták, hogy ez a személyiségjegy befolyásolja-e a flow és a mentális egészség kapcsolatát, hogy

a mentális problémák csökkentik-e a flow élményét, és hogy a rendszeres flow állapot védelmet nyújt-e bizonyos egészségügyi problémák ellen.

A svéd betegnyilvántartásban szereplő 9300 ember diagnózisait elemezve azt találták, hogy a flow-ra hajlamos emberek kevésbé voltak hajlamosak depresszióra, szorongásra, skizofréniára, bipoláris zavarokra, stresszhez kapcsolódó rendellenességekre és szív- és érrendszeri betegségekre.

Ráadásul kiderült, hogy a rendszeres flow élmények némi védelmet nyújtanak a súlyos depresszió és szorongás kialakulása ellen is.

Mosing szerint további kutatásokra van szükség annak kiderítésére, hogy hogyan tudjuk manipulálni a flow állapotot az egészség javítása érdekében. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a flow állapot előnyei azonnaliak és jelentősek.

„Amikor flow állapotban vagyunk, kevesebb időt töltünk az életünkön való rágódással vagy a jövő miatti aggódással, mert elfoglaltak vagyunk, és maga a flow élmény is jutalmazó. Tehát ha valami, amit szeretsz csinálni, elveszi az összes tér- és időérzéked, valószínűleg jó hatással van rád — legalábbis abban a pillanatban.”

Más kutatók 22 ilyen flow kiváltó tényezőt azonosítottak. A The Post szerint ezek közé tartoznak a világos célok, az azonnali visszajelzés, egy ingergazdag környezet és egy olyan feladat, ami éppen megfelelő kihívást jelent a képességeink számára. A flow követi a fókuszt. Ezt az állapotot csak akkor élhetjük igazán meg, amikor minden figyelmünk a jelen pillanatra összpontosul. Viszont ha sikerül, kimutathatóan javul az egészségi állapotunk, ezáltal belépőt kapunk a hosszú élet klubjába.

Mindegy, hogy kötni szeretsz, festeni vagy tortát díszíteni, a lényeg ugyanaz. Merülj el benne és élvezd.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Itt a memóriateszt, ami megmutatja, demens leszel-e - egy sorozatból már ismerheted
Csak rajzolni kell, de nem mindegy, mit és hogyan. Egyszerű, mégis hatásos demencia-teszt a neurológusok szerint.

Megosztom
Link másolása

Ha aggódsz amiatt, hogy a memóriád már nem olyan, mint régen, itt egy egyszerű, ötperces feladat, amely megmutatja, vannak-e jelei a korai memóriavesztésnek.

A teszt során azt figyelik, mennyire rajzolsz meg jól egy analóg órát.

Dr. Jesus Ramirez-Bermudez, a kognitív hanyatlást kutató mexikói neurológus szerint az órarajzoló teszt hatékony módszer a demencia detektálására, és ez az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb módja ennek, írja a Daily Mail.

A tesztet különböző neurológiai betegségekben szenvedő betegeknél alkalmazzák a probléma meghatározásához és nyomon követéséhez, ide tartozik a demencia is.

Ezt a tesztet rajzoltatta meg a Mads Mikkelsen főszereplésével fémjelzett Hannibal sorozatban a pszichiáter Will Grahammel egy ikonikus jelenetben.

A teszt csak annyiból áll, hogy egy üres lapra lerajzoljuk az említett analóg óra számlapját. Fel kell írni az összes számot 1-től 12-ig, majd be kell rajzolni a mutatókat egy adott időpontra, például 11.10-re.

A feladat arra támaszkodik, hogy a páciens emlékezzen arra, hogyan néz ki az óralap – ez a készség végrehajtói funkcióként ismert, amely magában foglalja, hogyan tervezzük, szervezzük és hajtjuk végre a feladatokat.

A végrehajtó funkció azon kognitív képességek közé tartozik, amelyek először kezdenek akadozni, amikor a demencia kialakul.

A tesztet évtizedek óta használják a klinikumban, és ha az óra egy ferde kör, helytelenül felrajzolt számokkal, az a demens állapot korai jeleire utal. Persze ebben is vannak szintek, 1-2 eltérés még nem jelenti, hogy nincs visszaút a szellemi hanyatlásból, de ha nehezen megy az óra rajzolása, akkor érdemes orvoshoz fordulni.

Ha a betegnek sikerül helyesen megrajzolnia az órát, az gyakorlatilag kizárja a demenciát.

Magyarországon nagyságrendileg 250 ezer ember él demenciával, ha a hozzátartozókat is ide soroljuk, akkor a lakosság 10%-a érintett az állapotban, írja a Katolikus Szeretetszolgálat, akik szerint a családok edukálása és segítése is kritikus fontosságú.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Egy neurológus elárulta, pontosan hány éves korban kellene abbahagyni a sörivást
Úgy tűnik, a sörözős napjaid meg vannak számlálva.

Megosztom
Link másolása

Egy neurológus pontosan megmondta, hány évesen lenne érdemes elhagyni a sörfogyasztást. Az ötletet Dr. Richard Restak amerikai neurológus osztotta meg könyvében, The Complete Guide to Memory: The Science of Strengthening Your Mind (Az emlékezet teljes útmutatója: Az elme megerősítésének tudománya). A könyv célja, hogy feltárja, hogyan működik az emlékezetünk.

Dr. Restak a könyvben kifejti, hogy az alkohol és az emlékezetünk között szoros kapcsolat van, és hogy az idősebb korban történő alkoholfogyasztás nem a legbölcsebb döntés, mivel az alkohol hatással lehet az idegsejtjeinkre.

„Az alkohol egy nagyon, nagyon gyenge neurotoxin – nem tesz jót az idegsejteknek” – írja. Hozzáteszi, hogy 65 éves kortól kevesebb idegsejtünk van, mint előtte.

„Fontos, hogy életünk azon szakaszában tartózkodjunk az alkoholtól, amikor az idegsejtek megőrzése már kulcsfontosságú.”

Bár mítosz, hogy az agy gyors ütemben veszíti el az idegsejteket az életkor előrehaladtával, újabb kutatások szerint életünk során csupán az idegsejtek 2-4%-át veszítjük el. Azonban az agy védelme idős korban továbbra is kiemelten fontos.

Dr. Restak szerint 65 éves kor körül érdemes jelentősen csökkenteni az alkoholfogyasztást, majd 70 éves korra teljesen elhagyni azt.

„Erősen javaslom, hogy ha 65 éves vagy idősebb vagy, teljesen és végleg hagyd ki az alkoholt az életedből” – írja.

Lehet, hogy azt gondolod: „Már úgyis öreg vagyok, mit árthat néhány sör?” Nos, úgy tűnik, elég sokat.

Dr. Restak egyik fő érve az alkohol mellőzése mellett az, hogy az absztinencia csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezt az érvet az Alzheimer Társaság adatai is alátámasztják, amelyek szerint azoknál, akik sokat isznak, nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának.

A neurológus emellett kiemelte, hogy az ittas állapotban történő esések kockázata is megnövekszik, ami súlyos sérüléseket, sőt idősebb korban akár halált is okozhat.

Úgy tűnik, minden jó dolognak vége szakad egyszer – még a sörözésnek is.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ez a népszerű nasi akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát
Eláruljuk, mit egyél, hogy védett legyél!

Megosztom
Link másolása

Naponta egy marék dió vagy mogyoró, esetleg mandula, és máris kisebb az esélyed a demenciára! Friss kutatások szerint azok, akik rendszeresen esznek dióféléket, 17%-kal csökkenthetik a rettegett betegség kockázatát. Ha pedig sózatlan verziót eszed, az előny eléri a 20%-ot is.

Miért ilyen csodás a dió?

A spanyolországi Castilla-La Mancha Egyetem és a portugáliai Porto Egyetem több mint 50 ezer ember szokásait vizsgálta hét éven keresztül. Kiderült, hogy

a napi 30 gramm diót elfogyasztók jelentősen kisebb eséllyel lesznek demenciások.

A kutatók szerint a dió csökkentheti a gyulladást és a koleszterinszintet, ami jót tesz az agynak.

„Egy marék dió naponta komoly védelmet nyújthat” – írták a kutatók a The Sun szerint.

A mediterrán diéta is segíthet

Nem csak a dió a megoldás. A mediterrán diéta – tele zöldségekkel, gyümölcsökkel, olívaolajjal és halakkal – akár 23%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát. A „zöld” mediterrán verzió, amely még több növényi alapú ételt, például diót és zöld teát tartalmaz, szintén lassíthatja az agy öregedését.

Ezeket az ételeket fogyaszd az agyadért!

A Brit Szív Alapítvány szerint az agy egészségéért ezek az ételek a legjobbak:

- Teljes kiőrlésű gabonák

- Zöld leveles zöldségek (spenót, kelkáposzta)

- Diófélék (minden nap!)

- Hal (heti egy adag legalább)

- Olívaolaj (fő zsiradékként)

- Egy kis pohár vörösbor (de csak mértékkel!)

Sőt, a csokirajongóknak is van jó hír:

az étcsokoládé flavonoidjai szintén segíthetnek a demencia kockázatának csökkentésében.

Akár egy marék dió, egy tál saláta vagy egy pohár bor – ezek az apró szokások sokat tehetnek az agyad egészségéért.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ebből a pofonegyszerű ujj-tesztből kiderül, van-e komoly egészségügyi problémád
Egy három lépéses teszttel pillanatok alatt kiderül, ha baj van.

Megosztom
Link másolása

Sokszor nehéz észrevenni a komolyabb egészségügyi problémák jeleit, ezért nagyon fontos, hogy ha bármi szokatlant tapasztalsz magadon, fordulj orvoshoz. Bár a legtöbben tudjuk, hogy a duzzanatok, fájdalmak vagy az étvágy változása komoly jelek lehetnek, léteznek apróbb tünetek is, amelyek szintén figyelmet igényelnek.

Dr. Ahmed, aki a TikTokon @dra_says néven ismert, bemutatott egy egyszerű otthoni tesztet, amely segíthet felismerni a „dobverőujj” jelenségét. Ez az állapot a köröm és az ujjvégek megváltozásával jár, és komoly tüdő- vagy szívproblémákra utalhat.

Mi az a „dobverőujj”?

A „dobverőujj” olyan állapot, amelyben a kézujjak végei szokatlanul megvastagodnak és domború formát öltenek.

Ez a változás leggyakrabban krónikus egészségügyi problémák, például tüdő- vagy szívbetegségek jele lehet.

Az érintett ujjvégek melegebbé válhatnak az átlagnál, elszíneződhetnek (például vöröses vagy kékes árnyalatot vehetnek fel), és a körmök alakja is megváltozik: lefelé görbülnek, kanál alakúvá válnak. Ezek a tünetek arra utalhatnak, hogy a szervezet oxigénellátása nem megfelelő, ami komolyabb betegségek jele lehet. Az állapot figyelmeztető jelként szolgálhat, ezért orvosi vizsgálat szükséges, ha ilyesmit észlelsz magadon.

Dr. Ahmed szerint a dobverőujj esetén

„az ujjvégek nagyon kerekek és hagymaszerűek lesznek. Az ujjak végei nagyon fehérek lehetnek, a körömágy pedig rendkívül fényes.

A dobverőujj kialakulásának pontos kórélettana még nem teljesen ismert, de az általános konszenzus jelenleg az, hogy krónikusan alacsony oxigénszint okozhatja. Ez az állapot fizikális vizsgálat során mindig kiemelt figyelmet kap.”

@dra_says Simple check at home for finger clubbing. Educational purposes only #fingerclubbing #lungcancer #lowoxygenlevels #doctor #privategp #privatedoctor #cysticfibrosis #chronicillness #crohnsdisease #cysticfibrosis #ulcerativecolitis #infectiveendocarditis #congenitalheartdiseasepatient #heartdisease #heartproblems #lungabcess ♬ original sound - Dr Ahmed

Szerinte az ilyen változások mögött gyakran komoly problémák húzódnak meg, például tüdőrák, hörgőtágulat, cisztás fibrózis vagy tüdőtályog. Egyes szívbetegségek is előidézhetik ezt az állapotot.

Hogyan végezheted el a tesztet?

A teszt egyszerű és gyorsan elvégezhető otthon:

1. Érintsd össze a két mutatóujjad körömvégeit úgy, hogy a körmeid összeérjenek.

2. Olyan mozdulatot tegyél, mintha egy szívet formáznál az ujjaiddal.

3. A körömágyak találkozásánál egy kis résnek, úgynevezett „ablaknak” kell látszania.

Ha nem látsz ilyen rést, vagy újonnan jelentkezett „dobverőujj” tüneteket tapasztalsz, fordulj orvoshoz.

Miért fontos ez a teszt?

Dr. Ahmed szerint a „dobverőujj” hátterében általában krónikusan alacsony oxigénszint állhat, amelyet több súlyos betegség is okozhat. Bár a pontos okát még nem teljesen értik, az ilyen állapot mindig alapos orvosi vizsgálatot igényel.

„Ha úgy gondolod, hogy nálad is jelen van a dobverőujj tünete, különösen, ha új keletű, mindenképpen vizsgáltasd ki”

– tanácsolta Dr. Ahmed.


Megosztom
Link másolása