GASZTRO
A Rovatból

Fermentálni panelben is lehet - de nem kell mindenkinek

Igazából csak sóoldat, zöldség, egy kis odafigyelés kell, és mehet a fermentálás. De kinek egészséges és kinek nem? Mire jó egy fermentált nassolnivaló amellett, hogy veszettül finom?

Megosztom
Link másolása

A fermentálás reneszánszát éli, ez az eleink által is előszeretettel használt tartósítási módszer rém egyszerű, rengeteg zöldséggel alkalmazható, sokak számára egészséges, és remek alternatívája az élelmiszer-pazarlásnak.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete például számtalan workshopja alkalmával megfigyelte, hogy kiveszett az élelmiszerek megfelelő tárolása és tartósítása a konyhák legjavából. Ez egyenes út ahhoz, hogy a fel nem használt ételből hulladékot termeljünk, holott meglett volna a lehetőség a tartósításra. A fermentáláshoz ugyanis se nagy tér, se eszközbőség nem szükséges.

Melyek a fermentált ételek?

Fermentált élelmiszer tartalmazhat élő baktériumokat, mint például a divatos kimchi, a tempeh a kombucha, meg a régebb óta ismert joghurt.

A fermentátumok másik csoportjában már nincsenek ilyen élő bacik, mert hőkezelésen is átestek a készítés során.

Ilyen mondjuk maga a kenyér vagy a sör, de akár az almaecet is. Most az első csoporttal foglalkozunk, élettani hatásuk már-már rendkívüli.

A fermentált, vagyis voltaképp erjesztett ételek tartalmazhatnak probiotikumokat is, de ezek nem telepednek meg a bélrendszerben. Prebiotikum tartalmuk már érdekesebb, ezek azok a rostok, amelyek a bélrendszerben található jótékony baktériumok tápanyagául szolgálnak.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

FerMentor Műhely (@fermentor.muhely) által megosztott bejegyzés

Az ember önmagukban nem tudja ezeket megemészteni, de mivel jó esetben a bélben népes baktériumcsaládok laknak, akik ezek lebontásának szakértői, a prebiotikumok számos élettani hatását kihasználhatjuk, a jó bacik immunerősítő hatása pedig kiváltképp érvényesül, ha jól bekajálnak ezekből. Amikor viszont nem megfelelő a bél baktériumflórája, a fermentálás visszaüthet, de erről később.

A fermentált ételek egészségügyi előnyei

Röviden elmondható, hogy a fermentált ételeket erjesztett tejtől a kimchiig vizsgálták a

vércukorszint szabályozásában, valamint szív-érrendszeri egészség javító hatásukra is vannak már pozitív kutatási eredmények.

Emellett hírhedten immunerősítők, sejtszinten javítják az anyagcserét és gyulladáscsökkentők is. De mit tudnak részleteiben?

Emésztőrendszer

Azok a fermentált ételek, amelyek nem estek át hőkezelésen, a bélrendszerünkben lakó probiotikus mikrobákkal kiválóan együtt tudnak működni, és megfigyelték, hogy

az emésztőrendszer alsó, úgynevezett gasztrointesztinális részében számos gyomor-bél panaszt enyhíteni tud fogyasztásuk.

Irritábilis bél szindrómában szenvedőknél is javulást mértek fogyasztásuk után, és még neurodegeneratív rendellenességben szenvedő betegeknél is értek el pozitív eredményt. Hogy a várandósság alatti székrekedés enyhítői, csak bónusz.

Allergia

Más feldolgozási technikákkal összehasonlítva az erjesztés egyedülálló előnyöket mutatott más élelmiszerek allergén hatásának csökkentésében. Magyarán

a fermentált ételek jelentősen javíthatják az élelmiszerek okozta allergiás tünetek megjelenését.

Ehhez nem kell a pörköltön nevelkedett lakosságba kombuchát pumpálni, a fermentált tejtermékek, erjesztett sajtok fogyasztásánál is megfigyelték egy kutatásban, hogy fogyasztásuk után a vizsgált gyerekek asztmája és atópiás dermatitisze csökkent.

Ez nem azt jelenti, hogy minden bőrgyulladás tünetét enyhítheti sajt, sőt. Dietetikussal vagy allergológussal mindig érdemes megbeszélni a táplálkozást.

Női fertőzések

A mikrobiális egyensúly hatással van a női nemi szervek kiegyensúlyozott működésére is. Döbbenetes, de a sokakat érintő bakteriális vaginózis és más,

gyakori női patogén állapotok javulhatnak,

ha a lactobacillusok arányát növeljük a szervezetben, miközben az élesztőgombák és a potenciálisan patogén baktériumok arányát diétával csökkentjük.

A fermentált étel okosít?

A központi idegrendszer működését is befolyásolhatják, egyesek szerint a kognitív képességeket is javítják, de azért van egy intellektuális minimuma ennek, szóval csak kombucha tea ivástól nem leszünk okosabbak.

Csökkenti a stresszt

A stresszválasz neurobiológiájára is hatással van az erjesztett étel. Vagyis fogyasztásukkal könnyebben tudjuk kezelni az aktuálisan hisztis főnököt, a fővárosi forgalmat vagy az esti híradó utáni feszült családi helyzeteket.

Bizonyítékok vannak arra, hogy a fermentáció során

a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása javul a szervezetben.

A vas biológiai hozzáférhetősége más élelmiszerekből megnő, ami már csak azért is áldásos, mert növényi alapanyagokból rendkívül gyéren hasznosul.

A fermentált ételek kockázatai - akik ne fogyasszák

Az említett jótékony hatások miatt már nyúlnánk is a fermentált élelmiszerek után, de sem nem csodaszerek, sem nem adható bárkinek bármilyen mennyiségben. Még akkor sem, ha a legnagyobb műgonddal készítette a világ legkedvesebb nagymamája.

Hisztaminérzékenyeknek például lendületből kerülendőek ezek az ételek

még akkor is, ha bizonyos allergiás tüneteket csökkenteni tudnak a fermentátumok. A fermentált élelmiszerrel ugyanis hisztamin kerül a szervezetbe, ami szélsőséges esetben ételmérgezéshez hasonló tüneteket is okozhat, migrénes fejfájást, csalánkiütést arra érzékenyeknél.

Kanyarodjunk vissza a nem megfelelő bélbaktérium flóra témájához. Ha ugyanis radikálisan felborult a bélflóra egyensúlya, az ember eleve hajlamosabb lesz a puffadásra. A fermentált élelmiszerek náluk csak fokozzák a puffadást, ezért előbb a baciközösséget helyre kell tenni - a fermentált ételek rágcsálása pedig segít fenntartani az ideális állapotot.

Attól is függ a fermentált élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása, hogy az elkészítés során mi kerül bele. A home made verzió általában (!) jó minőséget predesztinál,

a bolti fermentált készítmények viszont már kevésbé biztonságosak.

Kerülhetnek beléjük ízfokozók, tartósítószerek, kockázatos édesítőszerek, lehet magas a cukortartalmuk, és lehetnek ultrafeldolgozottak is, amelyek viszont az erősen káros élelmiszerek csoportja. Mivel rém egyszerű fermentálni, inkább érdemes otthon kísérletezni, így legalább tudjuk, mi kerül a befőttes üvegbe - és a hasunkba.

Fermentálás otthon

A legismertebb fermentált ételünk a savanyú káposzta, ami érzékeltetheti, mit is érhetsz el a folyamat végén. Gyakorlatilag a zöldségekben természetesen jelenlévő tejsavbaktériumokkal történik a savanyítás, amelyek a fermentáció során előbukkannak.

A folyamathoz kell adott mennyiségű só, hogy a rossz baktériumok ne szaporodjanak el, és ne romoljon meg mindenünk még a fermentálás előtt.

Néhány levélzöldségen és magas fehérjetartalmú zöldségen kívül a TVE szerint bármi fermentálható, de hemzseg az internet alkalmazható gyümölcsök receptjeitől is.

A fermentálás sikeréhez három kulcstényező járul hozzá. A megfelelő sóoldat, az ideális hőmérséklet és az oxigénmentesség.

A receptek többsége a tejsavbaktériumoknak kedvező 2%-os sóoldatra esküszik, ez a gyakorlatban és szöveges matematikai feladatban úgy néz ki, hogy

minden 1 liter vízhez 20 gramm sót adunk.

Nagymamás receptekben ez nagyjából az egy evőkanál mennyiség.

Fermentálni fűtetlen lakásban vagy a nyári hőség által megolvasztott tetőtérben nem lehet. A kellemes és állandó 20-22 fok az ideális a folyamat megindulásához és megtartásához.

Az oxigént imádják azok a baktériumok, amelyek a fermentálás helyett a rohadásban hisznek, és ha nem sikerül légmentesen lezárni a fermentálós üveget, akkor bizony hamar kárba vész a próbálkozás.

Ezért szokták a Facebook csoportok fotódokumentációiban jó alaposan a sóoldat alá töfködni a zöldségeket.

Gyors erjedésű fermentátum egyébként már öt nap alatt elkészül, ilyenkor csak be kell tenni a hűtőbe, amivel lezárjuk a folyamatot.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
A TikTok új őrülete: Így lesz a görög joghurtból és egy csomag kekszből isteni tiramisu-szerű sütemény
A mindössze sűrű joghurtból és kekszből álló édesség januárban vált virálissá a TikTokon. Dietetikus szerint magas fehérjetartalma előnyös, de a kekszben lévő cukor miatt érdemes mértéket tartani.

Megosztom
Link másolása

Két hozzávaló, egy hűtő és néhány óra türelem: ennyi kell a legújabb gasztronómiai jelenséghez, amely januárban hódította meg az Instagramot és a TikTokot.

A japán ihletésű, sütés nélküli joghurtos „sajttorta” lényege a pofonegyszerűségében rejlik, a nyugati adaptáció pedig a Lotus Biscoff keksznek és egy kevés kávénak köszönhetően meglepően tiramisu-hangulatúvá teszi a végeredményt.

A trend Japánból indult, ahol eredetileg sablé-típusú kekszeket nyomtak sűrű joghurtba, majd a hűtőben pihentetve érték el a krémes, sajttortaszerű állagot.

A nemzetközi áttörést az hozta el, amikor a könnyebben elérhető, karamellás ízvilágú Biscoff vette át a főszerepet. A Food&Wine magazin januárban részletesen elemezte a jelenséget, és tisztázta, hogy a „japán” jelző a módszer online gyökereire utal, nem pedig a klasszikus, habkönnyű, sütött japán sajttortára kell gondolni.

@kikiskitchen

Viral Japanese Cheesecake aber mit weniger Kalorien und in der Tiramisu-Edition Vanilleskyr, Lotus-Kekse, Kaffee und Kakaopulver. Mindestens 4 Stunden kühl stellen, damit die Kekse einweichen.

♬ original sound - daniella

A módszer egyszerű, de hatásos: a kekszlapokat függőlegesen a sűrű, görög típusú joghurtba állítják, majd az egészet lefedve hűtik legalább négy-hat, de ideálisan egy egész éjszakán át.

Ezalatt a kekszek nedvességet szívnak magukba a tejtermékből, így puhává, süteményszerűvé válnak, miközben a joghurt besűrűsödik, és az állaga a krémsajthoz kezd hasonlítani.

A tiramisu-hatást a recept kávés továbbgondolásával érik el: a kekszeket egy-két másodpercre hideg eszpresszóba mártják, mielőtt a krémbe nyomnák őket, a kész desszertet pedig tálalás előtt cukrozatlan kakaóporral szórják meg.

Bár a közösségi médiában „két hozzávalós csodaként” terjedt el, a felhasználók gyorsan elkezdték testre szabni.

Van, aki egy kevés mézzel vagy juharsziruppal édesíti a joghurtot, mások vaníliakivonatot adnak hozzá.

Az édesség egészségügyi oldalát is górcső alá vették. „Pozitív fényben látom ezt a trendet, mivel egy magas fehérjetartalmú desszertről van szó” – nyilatkozta a Newsweeknek Kristy Thomas regisztrált dietetikus, aki ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a kekszek „sok hozzáadott cukrot és finomított szénhidrátot” tartalmaznak.

Javaslata szerint az arányokra érdemes figyelni: egy nagyobb, 400-500 grammos joghurthoz 4-9 darab keksz az ideális.

Sassy tipp! Aki maga is kipróbálná a tiramisu-hatású verziót, a recept a következőképpen néz ki négy adagra.

Keverjen simára 400 gramm sűrű görög joghurtot, ízlés szerint egy-két evőkanál mézzel. Mártson 12-14 darab Lotus Biscoff kekszet villámgyorsan 60 milliliter lehűtött eszpresszóba, majd állítsa őket sűrűn, függőlegesen a joghurtba.

Fedje le a tálat, és tegye a hűtőbe legalább hat órára. Tálalás előtt szórja meg vastagon cukrozatlan kakaóporral.

A siker kulcsa a valóban sűrű, zsírosabb görög joghurt vagy skyr használata, a hígabb verziók ugyanis nem adják meg a kívánt krémes állagot.


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
A Rovatból
Veszélyben a tejbegríz trónja, egy elfeledett magyar desszert lehet a gyerekek új kedvence
Újra a figyelem középpontjába került a tejbetarhonya, a tejben főtt, kásajellegű tésztaétel. A gyors és olcsó fogás népszerűsége komolyan megingathatja a tejbegríz és a tejberizs eddigi egyeduralmát.

Megosztom
Link másolása

A komfortkaják dualizmusát, a tejbegríz-tejberizs tengelyt egy régi-új versenyző támadja, ami annyira retró, és annyira menő, hogy meg kell ismerned.

Tényleg ez lesz-e a gyerekek új kedvenc édessége, amiért nem kell könyörögni, hogy megegyék?

A tejbetarhonya lényegében a kásaételek és a tészták szerelemgyereke: egy krémes, édes, tejes fogás, ami pont annyival izgalmasabb a simára főzött társainál, amennyivel a tarhonya szemei haraphatóbbak a gríznél.

Az elkészítéséhez nem kell gasztroforradalmat indítani: 250 gramm tarhonyát egy kanál vajon kicsit átforgatunk, felöntjük két deci vízzel és egy csipet sóval, majd ha a vizet magába szívta, fél liter tejjel, alacsony lángon krémesre főzzük.

A végén jöhet bele a cukor, a vanília, esetleg egy kis reszelt citromhéj, és a húszperces meló után mehet a tetejére a kakaópor, a fahéjas cukor, vagy az igazi aduász, a sűrű házi baracklekvár.

A tejbetarhonya visszatérése egybeesik a kásák reneszánszával.

A kása a magyar népi konyha alapköve volt, amit a 17. század végéig a szegények és a gazdagok is ettek, csak a feltét volt más.

Nemcsak a mindennapok túlélőétele volt, hanem szimbolikus fogás is: ették szilveszterkor szerencsehozónak, lakodalmak végén pedig a „kitolókása” jelezte a buli végét.

A tarhonya pedig messze nem csak a sós ételekben tudott nagyot menni.

Bár ma a legtöbben a lecsós vagy pörköltszaftos verzióra esküsznek, régen simán készítettek belőle édes fogásokat, és olyan különleges egytálételeket is, mint a kiskunsági hebedunda vagy a nyárlőrinci tutajos.

„A gasztronómia nálunk egy olyan terület, ahol mindenkinek igaza van, és csak neki van igaza” – mondta Cserna-Szabó András író a Nosaltynak, és ez a tarhonya édes-sós kettősségére különösen igaz.

A receptet ma már persze simán lehet turbózni: működik kókusztejjel vagy más növényi itallal, mehet bele aszalt gyümölcs, fahéj, egy kis kardamom.

Ételérzékenység esetén - laktóz, glutén, vagy fűszerek - érdemes körültekintőnek lenni. A klasszikus baracklekváros tálalásnál pedig számolni kell azzal, hogy a tavalyi szezon gyenge volt, így a bolti lekvárok minősége ingadozó lehet – a legjobb, ha van otthon egy üveg a nagymama-féle, sűrű, igazi gyümölcsből készült verzióból.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből” – hatalmas gasztrofesztivált hoznak Szentendrére a szervezők
A magyar premier csak a kezdet, a szervezők Kolozsvárt és Bukarestet is bevennék. Trucza Adorjánék nagyot álmodtak, és a Pilis alatt indítják a hódítást

Megosztom
Link másolása

Aki eddig csak tervezgette, hogy megnézi magának Erdélyt, de valami mindig közbejött, annak most a lába elé hozzák a tutit. Március 27. és 29. között ugyanis a szentendrei Skanzenbe költözik a Taste of Transylvania fesztivál, ami Erdélyben 2022 óta nagyot megy, de Magyarországon most debütál. A dolog lényege, hogy

három napra az egész „Erdély” tájegység egyetlen hatalmas, szabadtéri gasztrokulturális központtá alakul.

A helyszínválasztás nem véletlen, ahogy azt a fesztivál magyarországi házigazdája, dr. Cseri Miklós, a múzeum főigazgatója el is mondta: „A skanzen Erdély tájegységét a 2022-es nyitás óta több százezer ember látogatta már meg. Bár a borospataki helyszínt nehéz felülmúlni, úgy gondolom, a Pilis hegyvonulatai ugyancsak pompás hátteret adnak majd a fesztiválhoz – a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnál alkalmasabb helyszínt tehát keresve sem találhatnánk. A programok sokszínűsége ugyancsak garancia arra, hogy ez a rendezvény a közösségek és a kultúrák igazi, élő találkozása legyen”.

A hétvége legizgalmasabbnak ígérkező dobása az Örömfőzde lesz, ahol a ring egyik sarkában tapasztalt erdélyi háziasszonyok, a másikban pedig Michelin-csillagos séfek állnak majd.

A csavar az, hogy ugyanazokból az alapanyagokból kell főzniük, párhuzamosan, bemutatva, hogy a hagyományos és a modern gasztronómia mennyire másképp nyúl ugyanahhoz a répához vagy húshoz. A végeredményt pedig a nép, vagyis a fesztiválozó kóstolhatja meg. A felhozatal elég combos: ott lesz Rácz Jenő, Kaszás Kornél, Szabi, a pék, a romániai csúcsséf Alex Petricean és persze a fesztivál alapítója, Trucza Adorján is.

És ha már legendák: a sajtótájékoztatón megjelent a máréfalvi Ilonka Rozália, vagyis Róza mama is, akinek édes tejfölös lepényeit végre a magyarországi közönség is megkóstolhatja.

A menüsor amúgy nem áll meg a magyar ízeknél, bepillantást enged az erdélyi román, zsidó, szász és örmény konyha világába is.

Aki pedig nemcsak enni jön, annak is lesz program: pénteken a 4S Street, szombaton a Bagossy Brothers Company, vasárnap pedig az Alma együttes ad koncertet. Emellett lesznek filmvetítések, például a Bölöniről szóló film, és könyvbemutatók is. A termelői vásár pedig gondoskodik róla, hogy a húsvéti sonka és tojás is bekerüljön a kosárba.

A fesztivál főszervezője, Trucza Adorján szerint ez csak a kezdet.

„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből, és bízunk benne, hogy a Taste of Transylvania a magyarországi közönség szívét is meghódítja majd.

Az idei évben nagyszabású terveink vannak: a szentendrei esemény után a rendezvényt más nagyvárosokba, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Bukarestbe is elvisszük. Közben természetesen már készülünk az elmaradhatatlan őszi borospataki fesztiválra is”. Szóval a terv az, hogy Erdély ízei és kultúrája nemcsak egy hétvégére költöznek a Pilis alá, hanem elindulnak egy komolyabb turnéra.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Vörös- vagy fehér hagyma? Kiderült, mi a legfontosabb különbség, és nem az, amire gondolnál
Sokan csak legyintenek, pedig a rossz választás tönkreteheti a kedvenc ételünket. Eláruljuk, mikor melyiket kell használni.

Megosztom
Link másolása

Ott állsz a konyhapultnál, kezedben a kés, és épp azon agyalsz, hogy a pörköltbe vagy a szószba most a vörös- vagy a fehér hagyma a jobb-e. Vagyis dehogy agyalsz, csak leveszed a polcról, ami van, és kész. Pedig a nagy hagymakérdésben van egy pokoli fontos különbség, ami megváltoztathatja az egész fogást, és meglepő módon nem is annyira az íz, hanem a textúra az igazi vízválasztó.

A lényeg, hogy a hagyma nemcsak ízt ad, hanem szerkezetet is: vagy érezhetően ott marad a falatban, vagy diszkréten a háttérbe vonul, és csak selymes testet ad a szósznak.

A vöröshagyma jobban tartja a formáját főzés közben, kevésbé hajlamos szétesni. Bár idővel ez is megpuhul és édesedik, megőrzi azt a komplex, mély ízét, ami nem tűnik el teljesen a háttérben. Ezért tökéletes, ha sült hagymát, karamellizált hagymát, pörkölteket vagy olyan leveseket készítesz, ahol elvárod, hogy a hagyma ne csak egy távoli emlék legyen, hanem konkrétan ott legyen a tányéron. Nyersen viszont más a helyzet: a vöröshagyma íze szezonális.

Ha nincs túl sokáig tárolva, nyáron és kora ősszel édesebb, télen viszont sokkal csípősebbé válik.

Ezzel szemben a fehér hagyma a nagy beleolvadó, főleg ha sokáig kapja a hőt. Könnyebben szétfő és feloldódik, így ideális, ha az a cél, hogy szinte észrevétlenül építse fel az ízalapokat, például szószokban vagy alaplevekben.

Mivel édesebb és enyhébb ízű, mint a vörös, jó alap savanyításhoz vagy gyorsan készülő wokos ételekhez is.

Nyersen pedig megvan benne az az élénk, friss karcosság, ami miatt kiválóan működik mártogatósokban, salátákban vagy friss feltétként. Ráadásul az íze egész évben nagyjából ugyanolyan marad.

És ha ez nem lenne elég, a vöröshagyma a spájzban is jobban bírja. A Nemzeti Hagyma Szövetség szerint

a fehér hagymát kompakt sejtszerkezete miatt nem lehet olyan sokáig tárolni, mint más fajtákat.

A vöröshagyma egyébként is a népszerűbb, szóval jó eséllyel amúgy is vörös van otthon a kamrában.

A jó hír, hogy a legtöbb főtt ételben simán felcserélhetők. De ha nyersen használnád, és csak vörös van kéznél, szeletelés után elég hideg vízben átöblíteni, hogy megszelídítsd az ízét.

A lényeg tehát: ha azt akarod, hogy a hagyma megőrizze a karakterét, válassz vöröset.

Ha azt, hogy selymesen beleolvadjon az ételbe, a fehér a nyerő. Szóval most már tudod: nem mindegy, melyik hagyma miatt sírsz a deszka fölött.

Via Tasting Table


Megosztom
Link másolása