Alap laborvizsgálat része lehetne a fülzsírteszt - elképesztő mennyiségű kórállapot mutatható ki belőle
Egy csomó mindent elárulhat a fülzsírod az egészségedről a ráktól a covidon át a cukorbetegségig. Ráadásul a fülzsír olyan, mint az ujjlenyomat. Miért is nem vizsgálják az összetételét a rutin laborvizsgálatok során?
Az Alzheimer-kórtól a rákig a fülzsír értékes mutatókat tartalmazhat az ember egészségére nézve, írja a BBC. A tudósok most elemzik a pontos kémiai összetételét annak reményében, hogy új módszereket találnak a betegségek diagnosztizálására. A fülzsír egyre több tudóst mozgat meg, több benne a lehetőség, minthogy bambusz fültisztító pálcikára kerüljön.
A fülzsír, vagyis a cerumen a külső hallójáratot szegélyező kétféle mirigy váladékának, a ceruminnak és a faggyúnak a keveréke.
A kapott ragacs összekeveredik még szőrrel és elhalt hámsejtekkel, illetve mindenféle oda nem illő dologgal, és ebből lesz a viaszos állagú, jól ismert anyag.
A fülzsír elsődleges célja még vitatott, a
legvalószínűbb funkciója a hallójárat tisztán tartása és annak kenése. Emellett kiváló ragasztóanyag olyan esetekre, amikor idegen anyag kerül a fülbe, így meg tudja akadályozni, hogy rovarok a hallójáratba kerüljenek. De még a baktériumok, gombák és egyéb nem kívánatos elemek megtapadását is gátolja.
Eddig testváladékként alig foglalkoztak vele, 1-2 kutatás azonban rávilágított, hogy ez elég nagy hiba volt. Ma már mikroszkópok kereszttüzében az anyag, és egyre izgalmasabb információk látnak róla napvilágot.
Például az, hogy az európai vagy afrikai származású emberek túlnyomó többsége nedves fülzsírral rendelkezik, amely sárga vagy narancssárga színű és ragadós. Azonban
a kelet-ázsiai emberek 95%-ának van száraz fülzsírja, amely szürke és nem ragadós.
A nedves vagy száraz fülzsír termeléséért felelős gént ABCC11-nek hívják, amely történetesen azért is felelős, hogy az embernek büdös-e a hónalja.
Az emberek körülbelül 2%-a – főleg a száraz fülzsír kategóriába tartozók – rendelkezik olyan génváltozattal, ami szagtalan hónaljat eredményez.
A fülzsírral kapcsolatos talán leghasznosabb felfedezések azonban arra vonatkoznak, hogy mit árulhatnak el a fülünkben lévő ragacsos anyagok egészségünkről.
1971-ben Nicholas L Petrakis, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem orvosprofesszora megállapította, hogy az USA-ban élő kaukázusi, afro-amerikai és német nők, akik mindegyike nedves fülzsír tulajdonos volt, körülbelül négyszer nagyobb eséllyel haltak meg mellrákban, mint a „száraz” fülzsírral rendelkező japán és tajvani nők.
Nemrég, 2010-ben a Tokiói Technológiai Intézet kutatói 270 invazív emlőrákos nőbetegtől és 273 önkéntes nőtől vettek vérmintát - utóbbiak voltak a kontrollcsoport.
Azt találták, hogy a mellrákos japán nőknél 77%-kal nagyobb valószínűséggel fordul elő a nedves fülzsírt kódoló gén, mint az egészséges önkénteseknél.
Mindazonáltal a megállapítás továbbra is ellentmondásos: a Németországban, Ausztráliában és Olaszországban végzett nagyszabású tanulmányok nem találtak különbséget a mellrák kockázatában a nedves és száraz fülzsírral kezelt emberek között, bár ezekben az országokban nagyon kicsi a száraz fülzsírral élők száma.
Ami bizonyítottabb, az az összefüggés néhány betegség jelenléte és a fülzsírban található anyagok között.
Vegyük a jávorfaszörp betegséget (vagy juharszirup betegségnek is hívják), amely egy ritka genetikai rendellenességet jelent. Az állapot megakadályozza, hogy a szervezet lebontsa az élelmiszerekben található bizonyos aminosavakat. Ez illékony vegyületek felhalmozódásához vezet a vérben és a vizeletben, ami a vizeletnek a juharszirup jellegzetes szagát adja.
Az édes illatért felelős molekula a szotonon, amely a betegségben szenvedők fülzsírjában található.
Ez azt jelenti, hogy az állapot diagnosztizálható úgy, hogy egyszerűen letöröljük valakinek a fülét, és megszagoljuk a váladékot. Ez egy sokkal-sokkal egyszerűbb és olcsóbb eljárás, mint egy genetikai teszt elvégzése. A tünetek már csecsemőkorban is megjelenhetnek, köztük van az alultápláltság, a metabolikus zavarok, de felléphet hányás, eszméletvesztés és idegrendszeri károsodás is.
"A fülzsírnak ilyenkor szó szerint juharszirup illata van, így a baba születése után 12 órán belül, amikor a szülő megérzi ezt a különleges és kellemes illatot, az jelezheti a veleszületett anyagcsere-rendellenességet"
- mondja Rabi Ann Musah, a Louisiana Állami Egyetem környezetkémikusa.
A Covid-19 is kimutatható alkalmanként a fülzsírban, illetve a fülzsír azt is megmondja, hogy 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenved-e a páciens.
Úgy tűnik, a fülzsírból meg lehet állapítani, ha valakinek valamilyen szívbetegsége van, bár ezt az állapotot még mindig könnyebb diagnosztizálni vérvizsgálatokból.
Létezik még a Ménière-kór, ami egy belsőfül-betegség, amely szédülést és halláskárosodást okoz. Musah szerint a tünetek nagyon legyengíthetik az embert, felléphet állandó szédülés is, végül az érintett fülben maradandó halláskárosodás is fellép.
Musah a közelmúltban egy olyan kutatócsoport vezetője volt, amely felfedezte, hogy a Ménière-kórban szenvedő betegek fülzsírjában három zsírsav kisebb mennyiségben található, mint az egészséges kontrollcsoportokban. Ez az első alkalom, hogy valaki biomarkert talált az állapotra, amelyet általában minden más kizárásával diagnosztizálnak, és ez borzasztó lassú folyamat egy olyan kórnál, ahol versenyt kell futni az idővel.
"A fülzsír iránti érdeklődésünk a betegségek tudósítójaként azokra a betegségekre irányul, amelyeket nagyon nehéz diagnosztizálni tipikus biológiai folyadékok, például vér, vizelet vagy agyi gerincfolyadék vételével, és amelyek diagnosztizálása hosszú időt vesz igénybe, mivel ritkák"
- mondja Musah.
De mi az, ami a fülzsírt ekkora kincsesbányává teszi? A viaszos váladék képes visszatükrözni a testben lejátszódó belső kémiai reakciókat, az ember anyagcseréjét.
„Az élő szervezetekben sok betegség metabolikus” – mondja Nelson Roberto Antoniosi Filho, a brazíliai Goiás Szövetségi Egyetem kémiaprofesszora, aki példaként említi a cukorbetegséget, a rákot, a Parkinson-kórt és az Alzheimer-kórt.
"Ezekben az esetekben a mitokondriumok – a lipidek, szénhidrátok és fehérjék energiává alakításáért felelős sejtszervecskék másképp kezdenek működni, mint az egészséges sejtekben. Különböző kémiai anyagokat kezdenek el termelni, és akár le is állíthatnak másokat."
Antoniosi Filho laboratóriuma felfedezte, hogy a fülzsír jobban koncentrálja ezt a sokféle anyagot, mint más biológiai folyadékok, mint például a vér, a vizelet, a verejték és a könnyek, mivel a fülzsír esetében "nincs akkora forgalom" az anyagban.
A fülzsírtesztre már diagnosztikai eszközt is fejlesztettek,
amellyel kvázi megmondható, hogy egy személynek van-e rákbetegsége, illetve kialakulhat-e nála a közeljövőben.
Egy 2019-es tanulmányban Antoniosi Filho csapata fülzsírmintákat gyűjtött 52 rákos betegtől, akiknél limfómát, karcinómát vagy leukémiát diagnosztizáltak. A kutatók fülzsírt is vettek 50 egészséges alanytól. Ezután elemezték a mintákat egy olyan módszerrel, amely pontosan képes kimutatni az illékony szerves vegyületek (VOC) jelenlétét – olyan vegyi anyagokat, amelyek könnyen elpárolognak a levegőben.
A kutatók 27 olyan vegyületet azonosítottak a fülzsírban, amelyek egyfajta "ujjlenyomatként" szolgáltak a rák diagnosztizálásához.
Más szavakkal, a csapat 100%-os pontossággal meg tudta jósolni, hogy valakinek rákja (limfóma, karcinóma vagy leukémia) van-e a 27 molekula koncentrációja alapján, pusztán a fülzsírt vizsgálva.
"Bár a rák több száz betegségből áll, anyagcsere szempontjából a rák egyetlen biokémiai folyamat, amely bármely szakaszban kimutatható specifikus illékony szerves vegyületek értékelésével" - mondja Antoniosi Filho.
Míg 2019-ben a csapat 27 VOC-t azonosított, jelenleg ezek közül néhányra összpontosítanak, amelyeket kizárólag a rákos sejtek termelnek egyedi anyagcseréjük részeként. Antoniosi Filho még nem publikált munkája során azt is kimutatták, hogy
a mérőeszközük képes kimutatni a rák előtti szakaszban fellépő anyagcserezavarokat, ahol a sejtek abnormális változásokat mutatnak, amelyek potenciálisan rákhoz vezethetnek, de még nem rákosak.
"Tekintettel arra, hogy az orvostudomány azt jelzi, hogy a legtöbb 1. stádiumban diagnosztizált rák 90%-os gyógyulási arányt mutat, elképzelhető, hogy a kezelés sikere sokkal nagyobb lesz a rák előtti szakaszok diagnosztizálásával" - mondja Antoniosi Filho.
A kutatócsoport azt is vizsgálja, hogy a neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór megjelenése által okozott anyagcsere-változások is észlelhetők-e egy ilyen eszközzel, bár ez a munka még korai stádiumban van.
"Reméljük, hogy a jövőben a cerumenogram rutin klinikai vizsgálattá válik, lehetőleg félévente kellene elvégezni, amely lehetővé teszi egy kis adag fülzsír felhasználásával egyidejűleg olyan betegségek diagnosztizálását, mint a cukorbetegség, a rák, a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór, valamint az egyéb egészségi állapotokból eredő anyagcsere-változások értékelését"
- mondja Antoniosi Filho.
Brazíliában egyébként az Amaral Carvalho Kórház nemrégiben alkalmazta a cerumenogramot a rákkezelés diagnosztikai és monitorozási módszereként.
Musah szerint még sok alapozó munkára van szükség ahhoz, hogy megértsük a normál, egészséges fülzsír kémiai profilját – és azt, hogy ez hogyan változik a különböző betegségek esetén.
"A fülzsír egy igazán csodálatos mátrix, mivel nagyon gazdag lipidekben, és sok olyan betegség van, amely a lipidanyagcsere zavarainak következménye"
- mondja Musah.
Perdita Barran, a kémikus és a tömegspektrometria professzora a Manchesteri Egyetemen (Egyesült Királyság) nem kifejezetten a fülzsírt tanulmányozza, de elemzi a biológiai molekulákat, és megvizsgálja, hogy használhatók-e betegségek diagnosztizálására. Egyetért azzal, hogy legalábbis elméletileg logikus, hogy ez az anyag jó hely lenne a betegség jeleinek keresésére.
"A vérben található vegyületek általában vízben oldódnak, míg a fülzsír lipidben gazdag anyag, és a lipidek nem szeretik a vizet"
- mondja Barran. "Tehát ha csak a vért tanulmányozzuk, akkor csak az információk felét kapjuk meg. A lipidek azok, amelyek először kezdik meg a változást a szervezetben."
