Beszéljünk őszintén az újévi fogadalmakról: milyen a jó, milyen a rossz, és mi van akkor, ha egyáltalán nincs?
A mókuskerékből kitekintve az év utolsó napjain számot vetünk, ránézünk az elmúlt év sikereire és a kudarcokra, amelyekből tanulni és építkezni lehet. Egy lélegzetvételnyi időre megállhatunk megnézni, most hol tartunk. Innen csak egy lépés, hogy megfogadjuk, mit teszünk majd másképp. De van-e ennek értelme?
Honnan ered az újévi fogadalom?
Az első igazi újévi fogadkozást a babilóniaiakhoz kötik. Négyezer éve ők az újévet márciusban tartották, és minden évben ünnepséget rendeztek ebben az időben. Az egyik istenüknek a termékenység reményében hűségesküvel, fogadalmakkal áldoztak. Például ígéretet tettek arra, hogy a múltbéli hibáikat, adósságaikat rendezik, és a következő évben kedvezőbb életet élnek majd. Ismerős, nemde?
Január elsejét Julius Caesar emelte be az ünnepkörbe, időszámításunk előtt 153-tól számítjuk januártól januárig az éveket.
A neki tett fogadalom is az emberi viselkedési formákkal volt kapcsolatos.
A judeo-keresztény kultúrkörben is divat az újévi fogadkozás, de maga az újévi fogadalom mint kifejezés az 1800-as évektől hódít igazán. Azóta pedig mintha nem jobb emberré tenne bennünket e szokás, sokkal inkább taszít a mélybe. Miért?
Az újévi fogadalom lefelé gyűrűző spirálja
Hajlamosak vagyunk újévkor - akár viccből, akár komolyan - valami döbbenetes léptékű ígéretet tenni, ami szinte lehetetlen betarthatatlan. Tipikus eset a karácsonyi nagy zabálás utáni bűntudat miatt azt megfogadni, hogy leadunk 20 kilót. Egy év alatt, megfelelő súlyfelesleget cipelve egyébként ez lehet reális cél, de január elsején a teljes felesleg tűnhet annyira soknak egyszerre, hogy az első pillanattól utáljuk a megléphetetlennek tűnő kihívást.
és milyen kis részcélokba tudunk kapaszkodni addig is, amíg el nem érjük a vágyunkat. Tervek nélkül a megvalósítás nehéz lesz, az ember vagy neki sem áll, vagy folyamatosan azon emészti magát, milyen alkalmatlan bármire.
Aztán ahelyett, hogy az életünk és a világ is jobb hely lenne a fogadalmunk által, csak összeszedünk egy plusz szorongani valót, és a csökkentértékűségünk érzetét is növeltük.
„Már a kezdet kezdetén fontos tisztáznunk, mit várunk valójában az évtől, nehogy a hamis remény szindróma áldozataivá váljunk. A pszichológiában akkor használjuk ezt a kifejezést, amikor a személy irreális elvárásokat támaszt a viselkedés megváltoztatásának valószínűsíthető sebességére, mértékére és következményeire.
Hogy néz ki ez a hétköznapokban? Az egyik leggyakoribb fogadalom például az egészséges életmódra való váltás.
- olvashatók Bánszegi Rebeka gondolatai a Mindset Pszichológia oldalán.
Tehát az irreális elvárások és a tervezés hiánya a két elsődleges rákfenéje a fogadalmaknak. Mit lehet tenni azért, hogy egy fogadalom ne csak plusz stresszforrás legyen?
Ilyen a jó fogadalom
Első legyen a számvetés. Az elmúlt év összegzése segít meghatározni, mire lehet szükség a jövőben.
A célok sokszor irreálisak, és ha nem akarunk kudarcban leélni egy újabb évet, akkor ne csak az legyen a fogadalmunk, hogy 2025-ben úgy táncolunk majd, mint Beyoncé, sokkal inkább az, hogy táncórákat veszünk, vagy tükör előtt gyakoroljuk a Knowles power walkot.
@abbyistan her walk alone holds so much power - LA day 1 #rennaissance #rennaissancetour #clubrenaissance #beyonce #beyonceconcert @Beyoncé ♬ original sound - abby tan
Sokkal boldogabb az élet ilyen részcélokkal, ami még nem jelenti azt, hogy lemondunk a fogadalom tárgyáról, csak nem a hosszú távra fókuszálunk, hanem az előttünk álló lépésekre.
A SMART célok okossá tesznek
Legyen meg tehát a big picture, de tudatosítsuk, hogy ehhez úgynevezett SMART célokat is be kell iktatni, mintegy szétszálazva a fő vágyunkat. A SMART ebben az esetben egy mozaikszó is (S-specifikus, M-mérhető, A-achievable vagyis elérhető, R-releváns, T-az időhöz kötés), és arra mutat rá, hogy az okos keretrendszerrel könnyebben megvalósítható, amit szeretnénk elérni.
Fogyás esetén legyen cél először a 2-3 kiló vagy az, hogy a mozgás öröméért eljárunk sportolni a szabadba, személyi edzőt fizetünk, felkeresünk egy dietetikust. Így haladhatunk a 20 kiló mínuszig, minden lépésnél sikerélményt átélve.
Fontos pontja a fogadalmak betartásának az, ha megtervezzük a kivitelezést, és ha mérjük az eredményeket. Legyen határidőnaplónk, vagy legalább egy online naptár, amiben vezetjük, mit szeretnénk megvalósítani, és legfőképp hogyan. Ha problémánk van a szervezéssel, akkor itt az első részcél: tanuljunk a mindfullnessről,
ami segít a jelenben tartani a fókuszt, az pedig növelheti a motiváltságot. Ami a célok eléréséhez elengedhetetlen.
Mi lenne, ha inkább nem is tennénk fogadalmat?
A célok eléréséért tett erőfeszítések nem ördögtől valók, sőt, okosan még az önértékelést is javíthatják. De biztos az, hogy az újévi fogadalmakra szükség van?
Az újévi fogadalom nem a legjobb módja annak, hogy egészségesen indítsuk az évet. A célokat különben sem az év egyetlen napján kell kitűzni. Egész évben legyenek döntéseink a már említett részcélok mentén. Ez egy sokkal egészségesebb felfogás annál, minthogy a petárda zajánál esküdözünk valamire, ami aztán árnyékként kísért. Bár, a legtöbb kutatás egyetért abban, hogy a fogadalmak egyharmada amúgy sem tart tovább az első hónapnál.
Az egész év minden csodálatos szituációjában azonnal hálát lehet adni, nem kell ehhez megvárni az évzárást. Az év közepén is el lehet indulni egy álom felé a jól meghatározott szándékunkkal, s nem kell elsején képzeletbeli rajt-cél győzelmet aratni.
Az egészséges élet úgyis az, ha egész évben tudatosak vagyunk. Ehhez pedig nem tesz hozzá egy év eleji kétségtelenül grandiózus, ám sok esetben betarthatatlan fogadalom.