ÉLETMÓD
A Rovatból

Alap laborvizsgálat része lehetne a fülzsírteszt - elképesztő mennyiségű kórállapot mutatható ki belőle

Egy csomó mindent elárulhat a fülzsírod az egészségedről a ráktól a covidon át a cukorbetegségig. Ráadásul a fülzsír olyan, mint az ujjlenyomat. Miért is nem vizsgálják az összetételét a rutin laborvizsgálatok során?

Megosztom
Link másolása

Az Alzheimer-kórtól a rákig a fülzsír értékes mutatókat tartalmazhat az ember egészségére nézve, írja a BBC. A tudósok most elemzik a pontos kémiai összetételét annak reményében, hogy új módszereket találnak a betegségek diagnosztizálására. A fülzsír egyre több tudóst mozgat meg, több benne a lehetőség, minthogy bambusz fültisztító pálcikára kerüljön.

A fülzsír, vagyis a cerumen a külső hallójáratot szegélyező kétféle mirigy váladékának, a ceruminnak és a faggyúnak a keveréke.

A kapott ragacs összekeveredik még szőrrel és elhalt hámsejtekkel, illetve mindenféle oda nem illő dologgal, és ebből lesz a viaszos állagú, jól ismert anyag.

A fülzsír elsődleges célja még vitatott, a

legvalószínűbb funkciója a hallójárat tisztán tartása és annak kenése. Emellett kiváló ragasztóanyag olyan esetekre, amikor idegen anyag kerül a fülbe, így meg tudja akadályozni, hogy rovarok a hallójáratba kerüljenek. De még a baktériumok, gombák és egyéb nem kívánatos elemek megtapadását is gátolja.

Eddig testváladékként alig foglalkoztak vele, 1-2 kutatás azonban rávilágított, hogy ez elég nagy hiba volt. Ma már mikroszkópok kereszttüzében az anyag, és egyre izgalmasabb információk látnak róla napvilágot.

Például az, hogy az európai vagy afrikai származású emberek túlnyomó többsége nedves fülzsírral rendelkezik, amely sárga vagy narancssárga színű és ragadós. Azonban

a kelet-ázsiai emberek 95%-ának van száraz fülzsírja, amely szürke és nem ragadós.

A nedves vagy száraz fülzsír termeléséért felelős gént ABCC11-nek hívják, amely történetesen azért is felelős, hogy az embernek büdös-e a hónalja.

Az emberek körülbelül 2%-a – főleg a száraz fülzsír kategóriába tartozók – rendelkezik olyan génváltozattal, ami szagtalan hónaljat eredményez.

A fülzsírral kapcsolatos talán leghasznosabb felfedezések azonban arra vonatkoznak, hogy mit árulhatnak el a fülünkben lévő ragacsos anyagok egészségünkről.

1971-ben Nicholas L Petrakis, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem orvosprofesszora megállapította, hogy az USA-ban élő kaukázusi, afro-amerikai és német nők, akik mindegyike nedves fülzsír tulajdonos volt, körülbelül négyszer nagyobb eséllyel haltak meg mellrákban, mint a „száraz” fülzsírral rendelkező japán és tajvani nők.

Nemrég, 2010-ben a Tokiói Technológiai Intézet kutatói 270 invazív emlőrákos nőbetegtől és 273 önkéntes nőtől vettek vérmintát - utóbbiak voltak a kontrollcsoport.

Azt találták, hogy a mellrákos japán nőknél 77%-kal nagyobb valószínűséggel fordul elő a nedves fülzsírt kódoló gén, mint az egészséges önkénteseknél.

Mindazonáltal a megállapítás továbbra is ellentmondásos: a Németországban, Ausztráliában és Olaszországban végzett nagyszabású tanulmányok nem találtak különbséget a mellrák kockázatában a nedves és száraz fülzsírral kezelt emberek között, bár ezekben az országokban nagyon kicsi a száraz fülzsírral élők száma.

Ami bizonyítottabb, az az összefüggés néhány betegség jelenléte és a fülzsírban található anyagok között.

Vegyük a jávorfaszörp betegséget (vagy juharszirup betegségnek is hívják), amely egy ritka genetikai rendellenességet jelent. Az állapot megakadályozza, hogy a szervezet lebontsa az élelmiszerekben található bizonyos aminosavakat. Ez illékony vegyületek felhalmozódásához vezet a vérben és a vizeletben, ami a vizeletnek a juharszirup jellegzetes szagát adja.

Az édes illatért felelős molekula a szotonon, amely a betegségben szenvedők fülzsírjában található.

Ez azt jelenti, hogy az állapot diagnosztizálható úgy, hogy egyszerűen letöröljük valakinek a fülét, és megszagoljuk a váladékot. Ez egy sokkal-sokkal egyszerűbb és olcsóbb eljárás, mint egy genetikai teszt elvégzése. A tünetek már csecsemőkorban is megjelenhetnek, köztük van az alultápláltság, a metabolikus zavarok, de felléphet hányás, eszméletvesztés és idegrendszeri károsodás is.

"A fülzsírnak ilyenkor szó szerint juharszirup illata van, így a baba születése után 12 órán belül, amikor a szülő megérzi ezt a különleges és kellemes illatot, az jelezheti a veleszületett anyagcsere-rendellenességet"

- mondja Rabi Ann Musah, a Louisiana Állami Egyetem környezetkémikusa.

A Covid-19 is kimutatható alkalmanként a fülzsírban, illetve a fülzsír azt is megmondja, hogy 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenved-e a páciens.

Úgy tűnik, a fülzsírból meg lehet állapítani, ha valakinek valamilyen szívbetegsége van, bár ezt az állapotot még mindig könnyebb diagnosztizálni vérvizsgálatokból.

Létezik még a Ménière-kór, ami egy belsőfül-betegség, amely szédülést és halláskárosodást okoz. Musah szerint a tünetek nagyon legyengíthetik az embert, felléphet állandó szédülés is, végül az érintett fülben maradandó halláskárosodás is fellép.

Musah a közelmúltban egy olyan kutatócsoport vezetője volt, amely felfedezte, hogy a Ménière-kórban szenvedő betegek fülzsírjában három zsírsav kisebb mennyiségben található, mint az egészséges kontrollcsoportokban. Ez az első alkalom, hogy valaki biomarkert talált az állapotra, amelyet általában minden más kizárásával diagnosztizálnak, és ez borzasztó lassú folyamat egy olyan kórnál, ahol versenyt kell futni az idővel.

"A fülzsír iránti érdeklődésünk a betegségek tudósítójaként azokra a betegségekre irányul, amelyeket nagyon nehéz diagnosztizálni tipikus biológiai folyadékok, például vér, vizelet vagy agyi gerincfolyadék vételével, és amelyek diagnosztizálása hosszú időt vesz igénybe, mivel ritkák"

- mondja Musah.

De mi az, ami a fülzsírt ekkora kincsesbányává teszi? A viaszos váladék képes visszatükrözni a testben lejátszódó belső kémiai reakciókat, az ember anyagcseréjét.

„Az élő szervezetekben sok betegség metabolikus” – mondja Nelson Roberto Antoniosi Filho, a brazíliai Goiás Szövetségi Egyetem kémiaprofesszora, aki példaként említi a cukorbetegséget, a rákot, a Parkinson-kórt és az Alzheimer-kórt.

"Ezekben az esetekben a mitokondriumok – a lipidek, szénhidrátok és fehérjék energiává alakításáért felelős sejtszervecskék másképp kezdenek működni, mint az egészséges sejtekben. Különböző kémiai anyagokat kezdenek el termelni, és akár le is állíthatnak másokat."

Antoniosi Filho laboratóriuma felfedezte, hogy a fülzsír jobban koncentrálja ezt a sokféle anyagot, mint más biológiai folyadékok, mint például a vér, a vizelet, a verejték és a könnyek, mivel a fülzsír esetében "nincs akkora forgalom" az anyagban.

A fülzsírtesztre már diagnosztikai eszközt is fejlesztettek,

amellyel kvázi megmondható, hogy egy személynek van-e rákbetegsége, illetve kialakulhat-e nála a közeljövőben.

Egy 2019-es tanulmányban Antoniosi Filho csapata fülzsírmintákat gyűjtött 52 rákos betegtől, akiknél limfómát, karcinómát vagy leukémiát diagnosztizáltak. A kutatók fülzsírt is vettek 50 egészséges alanytól. Ezután elemezték a mintákat egy olyan módszerrel, amely pontosan képes kimutatni az illékony szerves vegyületek (VOC) jelenlétét – olyan vegyi anyagokat, amelyek könnyen elpárolognak a levegőben.

A kutatók 27 olyan vegyületet azonosítottak a fülzsírban, amelyek egyfajta "ujjlenyomatként" szolgáltak a rák diagnosztizálásához.

Más szavakkal, a csapat 100%-os pontossággal meg tudta jósolni, hogy valakinek rákja (limfóma, karcinóma vagy leukémia) van-e a 27 molekula koncentrációja alapján, pusztán a fülzsírt vizsgálva.

"Bár a rák több száz betegségből áll, anyagcsere szempontjából a rák egyetlen biokémiai folyamat, amely bármely szakaszban kimutatható specifikus illékony szerves vegyületek értékelésével" - mondja Antoniosi Filho.

Míg 2019-ben a csapat 27 VOC-t azonosított, jelenleg ezek közül néhányra összpontosítanak, amelyeket kizárólag a rákos sejtek termelnek egyedi anyagcseréjük részeként. Antoniosi Filho még nem publikált munkája során azt is kimutatták, hogy

a mérőeszközük képes kimutatni a rák előtti szakaszban fellépő anyagcserezavarokat, ahol a sejtek abnormális változásokat mutatnak, amelyek potenciálisan rákhoz vezethetnek, de még nem rákosak.

"Tekintettel arra, hogy az orvostudomány azt jelzi, hogy a legtöbb 1. stádiumban diagnosztizált rák 90%-os gyógyulási arányt mutat, elképzelhető, hogy a kezelés sikere sokkal nagyobb lesz a rák előtti szakaszok diagnosztizálásával" - mondja Antoniosi Filho.

A kutatócsoport azt is vizsgálja, hogy a neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór megjelenése által okozott anyagcsere-változások is észlelhetők-e egy ilyen eszközzel, bár ez a munka még korai stádiumban van.

"Reméljük, hogy a jövőben a cerumenogram rutin klinikai vizsgálattá válik, lehetőleg félévente kellene elvégezni, amely lehetővé teszi egy kis adag fülzsír felhasználásával egyidejűleg olyan betegségek diagnosztizálását, mint a cukorbetegség, a rák, a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór, valamint az egyéb egészségi állapotokból eredő anyagcsere-változások értékelését"

- mondja Antoniosi Filho.

Brazíliában egyébként az Amaral Carvalho Kórház nemrégiben alkalmazta a cerumenogramot a rákkezelés diagnosztikai és monitorozási módszereként.

Musah szerint még sok alapozó munkára van szükség ahhoz, hogy megértsük a normál, egészséges fülzsír kémiai profilját – és azt, hogy ez hogyan változik a különböző betegségek esetén.

"A fülzsír egy igazán csodálatos mátrix, mivel nagyon gazdag lipidekben, és sok olyan betegség van, amely a lipidanyagcsere zavarainak következménye"

- mondja Musah.

Perdita Barran, a kémikus és a tömegspektrometria professzora a Manchesteri Egyetemen (Egyesült Királyság) nem kifejezetten a fülzsírt tanulmányozza, de elemzi a biológiai molekulákat, és megvizsgálja, hogy használhatók-e betegségek diagnosztizálására. Egyetért azzal, hogy legalábbis elméletileg logikus, hogy ez az anyag jó hely lenne a betegség jeleinek keresésére.

"A vérben található vegyületek általában vízben oldódnak, míg a fülzsír lipidben gazdag anyag, és a lipidek nem szeretik a vizet"

- mondja Barran. "Tehát ha csak a vért tanulmányozzuk, akkor csak az információk felét kapjuk meg. A lipidek azok, amelyek először kezdik meg a változást a szervezetben."


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Ennek a 3 csillagjegynek végre igazán szerencsés hete lesz június 22. és 28. között
Végre megérkezik a szerencse három csillagjegy életébe a június 22. és 28. közötti héten. Most nem elég álmodozni arról, mit szeretnél bevonzani az életedbe: ideje lépni is érte.

Megosztom
Link másolása

Június 22-én, hétfőn felragyog az első negyed Hold a Mérleg jegyében, és arra biztat, hogy merj elindulni afelé, amire igazán vágysz. Június 28-án, vasárnap pedig a Mars belép az Ikrekbe, ami új lendületet, bátorságot és lehetőségeket hozhat. Ez az energia nem a kivárásról szól, hanem arról, hogy észrevedd, amikor az élet ajtót nyit előtted.

A szerencse nem mindig úgy érkezik, hogy kényelmesen hátradőlhetsz, miközben minden magától elrendeződik.

Néha kockázatot kér, döntést, sőt azt is, hogy akkor lépj, amikor még nincs alattad teljesen kész biztonsági háló. Az univerzum most nem vár senkire.

A következő napokban nem a háttérben kell maradnod, hanem felállni, dönteni és cselekedni.

1. Vízöntő

Állj meg egy pillanatra, és gondold végig, mire vágysz igazán, Vízöntő. Június 22-én, hétfőn az első negyed Hold a Mérleg jegyében ragyog fel, és segít abban, hogy nyitottabb legyél egy új kezdetre – akár egy váratlan együttműködésen keresztül is.

A Mérleg energiája most az álmaidat, a céljaidat és a jövőképedet helyezi előtérbe. Ugyanakkor arra is ösztönöz, hogy kilépj a megszokott keretek közül, mert csak így tudsz valóban előrelépni.

Ez a holdfázis döntéshelyzetet hozhat. Könnyen lehet, hogy egy új emberrel, új szövetségessel vagy új partnerrel kell összekapcsolódnod, de az is fontos, hogy ne hátrálj meg attól, amit valójában szeretnél. Akár a karrieredben szeretnél nagyobb lépést tenni, akár egy régóta dédelgetett utazás vagy életváltás felé indulnál, most különösen fontos, kit engedsz magad mellé.

Az új kezdet, amelyről régóta álmodsz, már itt van. Neked csak fel kell ismerned, és meg kell ragadnod.

2. Mérleg

Az utóbbi évek megtanítottak a türelemre, Mérleg. Akkor is, ha ez nem mindig volt könnyű. Sok minden lassan mozdult az életedben, mintha mindenhez több idő, több kivárás és több belső erő kellett volna, mint korábban.

Június 28-án, vasárnap azonban a Mars belép az Ikrekbe, és ettől végre felgyorsulhatnak az események. Nem kell tovább csak várnod. Most már arra lesz szükség, hogy határozottan, gyorsan és tudatosan lépj a céljaid felé.

Ez nem az a hét, amikor túl kell gondolnod minden részletet. Sokkal inkább az, amikor el kell hinned: képes vagy valóra váltani azt, amire régóta készülsz.

A Mars megnöveli a motivációdat, az elszántságodat és a kezdeményezőkészségedet. Az Ikrek jegyében pedig mindez új kezdetek, bőség, pénzügyi lehetőségek, utazás vagy nagyobb szabadság formájában jelenhet meg az életedben.

Amit az elmúlt hónapokban próbáltál elindítani, most végre lendületet kaphat. Sőt, ne lepődj meg, ha váratlan szerencse vagy különös, szinte csodának tűnő fordulat is felbukkan. Bízz magadban, mert amikor elérkezik a megfelelő pillanat, tudnod kell élni vele.

3. Bika

A Bak jegyében felragyogó Telihold június 29-én, hétfőn érkezik, de te már a hét végén érezheted az energiáját, Bika. Ez a holdállás segít abban, hogy valami végre beérjen, amibe korábban sok energiát, kitartást és türelmet tettél.

Mivel mikroholdról van szó, vagyis a Hold ekkor távolabb jár a Földtől, az események nem feltétlenül robbanásszerűen vagy látványosan érkeznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne történhetne jelentős változás. Inkább arról lehet szó, hogy minden természetesebben, finomabban, szinte magától értetődően mozdul a helyére.

Ez a Telihold lezárja azt a holdciklust, amely január 18-án, a Bak újhold idején kezdődött. A Bak föld jegyként a szorgalmat, az elköteleződést, a felelősséget és a hosszú távú célokért végzett munkát támogatja.

Most érdemes visszagondolnod arra, mi indult el akkor az életedben, és mi jutott mostanra a végéhez. Lehet, hogy nem tűzijátékkal, nagy drámai jelenettel vagy látványos égi jellel érkezik a felismerés, mégis nagyon fontos lesz. Segít lezárni valamit, továbbmenni, és meglátni azt az új utat, amelyet az univerzum most a javadra rendez.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
11 korai szokás, amiből meg lehet mondani, kiből lesz gazdag – és kiből nem
Ugyan senki sem lát a jövőbe, vannak olyan korai viselkedésminták, amelyek elég sokat elárulnak arról, hogy ki merre tart.

Megosztom
Link másolása

A vagyon ritkán érkezik egyik napról a másikra. A legtöbben nem lottónyertesek vagy startupmilliárdosok lesznek, hanem hosszú évek alatt rakják össze azt az életet, amiben van tartalék, biztonság és mozgástér. És bár senki sem lát a jövőbe, vannak olyan korai viselkedésminták, amelyek elég sokat elárulnak arról, hogy valaki merre tart.

Nem arról van szó, hogy aki albérletben lakik és a hó végén számolgatja a pénzét, abból biztosan nem lesz sikeres. Sokkal inkább arról, hogyan kezeli a nehézségeket, a munkát, az idejét és a saját hibáit.

1. Elhiszi, hogy képes javítani a saját helyzetén

Azok, akik később jobban boldogulnak, nem feltétlenül a leghangosabb vagy legmagabiztosabb emberek. Inkább azok, akik hisznek abban, hogy tudnak fejlődni.

Nem várják, hogy majd valaki felfedezi őket, és nem magyarázzák örökké a körülményeket.

Tisztában vannak az erősségeikkel, de azzal is, miben kell még fejlődniük. Ez a hozzáállás sokkal többet számít, mint a motivációs idézetek a Facebookon.

2. A problémákat nem végállomásnak tekintik

Van, aki egy kudarc után hetekig a sors igazságtalanságán búsong, más pedig azt nézi, mit lehetne legközelebb másképp csinálni.

Az utóbbiaknak általában nagyobb esélyük van előrébb jutni.

Nem azért, mert kevésbé viseli meg őket a kudarc, hanem mert képesek tanulási lehetőségként kezelni azt.

Kutatások szerint a fejlődési szemlélet segít abban, hogy az emberek ne adják fel az első komolyabb akadálynál.

3. Kérnek visszajelzést

Sokan úgy tesznek, mintha mindent tudnának. Ez rövid távon magabiztos viselkedésnek tűnhet, hosszú távon viszont meglehetősen drága stratégia.

Azok, akik hajlandók meghallgatni, mit rontottak el, és mit csinálhatnának jobban, gyorsabban fejlődnek.

Nem ragadnak bele ugyanazokba a hibákba, és kevésbé sértődnek meg attól, ha valaki kritikát fogalmaz meg velük szemben.

4. Olyan emberekkel veszik körül magukat, akiktől tanulhatnak

A kapcsolatok nem csak arra valók, hogy legyen kivel meginni egy kávét péntek délután. Aki tudatosan építi a szakmai és emberi kapcsolatait, gyakran több lehetőséget talál meg. Nem fél segítséget kérni, mentorokat keres, és nem gondolja azt, hogy mindent egyedül kell megoldania.

Egy ismert kutatás szerint még a lazább szakmai kapcsolatok is fontos szerepet játszhatnak abban, hogy valaki új álláslehetőségekhez jusson.

5. Tud nemet mondani

Ez különösen hasznos képesség Magyarországon, ahol sok munkahelyen még mindig erénynek számít az állandó túlterheltség.

A gazdag emberek nem azért jutnak előrébb, mert mindenre igent mondanak, hanem mert tudják, mire nem érdemes időt és energiát pazarolni.

Nem vállalnak el minden pluszfeladatot, nem mennek el minden megbeszélésre, és nem érzik kötelességüknek mindenki problémáját megoldani.

6. Pihennek, mielőtt teljesen kiégnének

A magyar munkahelyi kultúrában még mindig sokan úgy tekintenek a kimerültségre, mint valamilyen kitüntetésre. Pedig a kutatások évek óta ugyanazt mutatják: aki kipihent, jobb döntéseket hoz, produktívabb és kevésbé hibázik. Azok, akik hosszú távon jól teljesítenek, általában felismerik, hogy a pihenés nem lustaság, hanem befektetés.

7. Tudnak alkalmazkodni

Aki még mindig ugyanazokkal a módszerekkel próbál boldogulni, mint tíz éve, könnyen lemaradhat.

A munkaerőpiac, a technológia és a gazdaság folyamatosan változik.

Azoknak van nagyobb esélyük jól járni, akik képesek új készségeket elsajátítani,

és nem ragaszkodnak görcsösen ahhoz, ami régen működött.

8. Nem várnak arra, hogy valaki megmondja nekik, mit csináljanak

A kezdeményezőkészség ritka és értékes tulajdonság. Az ilyen emberek nem engedélyre várnak. Ha látnak egy problémát, megpróbálják megoldani. Ha van egy ötletük, elmondják. Nem feltétlenül azért jutnak előrébb, mert mindig igazuk van, hanem mert egyáltalán lépnek.

9. Nem próbálnak egyszerre mindent csinálni

A multitasking jól hangzik az önéletrajzban, de a valóságban gyakran csak annyit jelent, hogy valaki egyszerre több dolgot végez közepes színvonalon.

A hosszú távon sikeres emberek inkább priorizálnak.

Tudják, mi fontos és mi nem, és nem akarnak egy nap alatt három napnyi munkát elvégezni. Ha kell, delegálnak, segítséget kérnek vagy egyszerűen elengednek feladatokat.

10. Rendszeresen átgondolják a döntéseiket

A Harvard Business Review kutatása szerint a vezetők jelentős része a kudarcokból és a kellemetlen helyzetekből tanul a legtöbbet. Az önreflexió nem valamilyen ezoterikus gyakorlat, hanem annak felismerése, hogy időnként érdemes megállni és végiggondolni, mi működött és mi nem. Aki erre képes, általában gyorsabban fejlődik.

11. Nem csak azt nézik, mi nincs meg nekik

Mindig lesz valaki, akinek nagyobb a fizetése, szebb a lakása vagy újabb az autója. Azok viszont, akik kizárólag erre koncentrálnak, könnyen beleragadnak az elégedetlenségbe.

A gazdag emberek általában tudják értékelni azt is, amijük már van, miközben dolgoznak a következő céljukon.

Kutatások szerint a hála és az elégedettség érzése még a pénzügyi döntésekre is pozitív hatással lehet: türelmesebbé teszi az embereket, és csökkenti a rossz impulzusvásárlások esélyét.

A felsorolt szokások természetesen nem garantálják, hogy valakiből milliárdos lesz. A családi háttér, a szerencse, az egészség vagy éppen a gazdasági helyzet is rengeteget számít. De ezek azok a viselkedésminták, amelyek alapján gyakran már jóval az első komolyabb siker előtt látszik, hogy valaki képes lehet stabilabb, biztonságosabb és anyagilag is nyugodtabb életet építeni magának.

Via Yourtango


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Új kutatás borítja a diétás trendeket: súlyosabb bajt okozhat a cukor teljes elhagyása, mint hittük
Egy friss kutatás szerint a népszerű cukormentes, alacsony zsírtartalmú diéta nem várt egészségügyi problémákhoz vezethet. Az eredmények megkérdőjelezik azt az egyszerűsített nézetet, hogy a cukor teljes elhagyása minden esetben jótékony hatású.
Sassy - sassy.hu
2026. június 20.


Megosztom
Link másolása

Évekig sulykolták, hogy a cukros ételek vése a lehető legnagyobb ártalom, amit magunkkal tehetünk. Erre most jön egy kutatás, ami szerint lehet, hogy a teljes cukormegvonás sem annyira ideális, mint aminek hittük.

Sőt, egy friss, egereken végzett kísérlet szerint

a cukor teljes kiiktatása egy alacsony zsírtartalmú étrendből konkrétan negatív egészségügyi következményekkel járhat, mint a felborult bélflóra vagy a máj elzsírosodása.

A Dasman Diabetes Institute kutatói fogtak egy tucat egeret, és 16 hétre diétára ítélték őket – írta a ScienceAlert. Mindkét csoport alacsony zsírtartalmú étrendet kapott, a csavar csak annyi volt, hogy az egyik csapat étrendjében volt szacharóz (a jó öreg kristálycukor), a másikéban pedig egyáltalán nem.

A kutatók maguk is elismerték, hogy az alacsony zsírtartalmú diétákat az egészség védőpajzsaként reklámozzák, de arra jutottak, hogy „a szacharóz eltávolításának következményei egy alacsony zsírtartalmú étrend keretein belül továbbra is tisztázatlanok”. Hát, most már kevésbé. A legbizarrabb az egészben, hogy az egerek mája elkezdett zsírosodni, pedig a testtömegük szinte grammra megegyezett a cukrot is fogyasztó társaikéval.

A kísérlet végére a cukormentes csoportban élő egereknél elég kellemetlen változásokat figyeltek meg.

Felborult a bélmikrobiomjuk: a hasznos baktériumtörzsek megfogyatkoztak, a gyulladást okozók pedig elszaporodtak.

Emellett romlott a glükózkontrolljuk, és az inzulinrezisztencia jeleit mutatták, ami a 2-es típusú cukorbetegség előszobája. Vagyis kívülről fittnek tűntek, belül viszont csendben zajlott a leépülés.

A kutatást vezető immunológus, Rasheed Ahmad szerint a tanulság nem az, hogy mostantól mindenki kanalazza a cukrot, hanem hogy a teljes tiltás sem feltétlenül célravezető. „Az eredmények arra utalnak, hogy a szacharóz teljes eltávolítása egy alacsony zsírtartalmú étrendből negatívan befolyásolhatja a bélmikrobiótát és az anyagcsere-egészséget” – mondta, hozzátéve, hogy a lényeg a kiegyensúlyozott szénhidrátbevitel fenntartása.

Egy amerikai orvos, Nneoma Oparaji is hasonlóan látja, szerinte a kutatás épp azért izgalmas, mert „megkérdőjelezi azt a túlságosan leegyszerűsített elképzelést, hogy a cukor eltávolítása automatikusan előnyös”.

A gyors fogyást ígérő fogyasztó injekciók, mint az Ozempic vagy a Wegovy népszerűsége közben sorra derülnek ki az újabb és újabb aggasztó mellékhatások. A csodaszerek használata korántsem kockázatmentes, és a hosszú távú következményeket még csak most kezdik feltárni.

Úgy tűnik, a szélsőséges megoldások helyett mégis a jó öreg mértékletesség és a kiegyensúlyozottság lehet a nyerő.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Évekkel előre jelezhet a szemünk: az Alzheimer-kór kockázatát egy egyszerű szemvizsgálat is kimutatja
Egy rutin szemészeti vizsgálat is elég lehet a jövőben az Alzheimer-kór kockázatának felméréséhez. Egy új módszer a retina finom jeleiből képes következtetni a hajlamra.

Megosztom
Link másolása

A Floridai Egyetem megvizsgálták több mint 40 ezer ember 62 876 retinafotóját, hogy azonosítsák azokat a finom jeleket, amik összefüggésbe hozhatók a későbbi kognitív hanyatlással. A kutatás a Journal of Alzheimer's Disease szaklapban jelent meg.

Az MI-t arra tanították, hogy a szemfenéki képekből olvasson ki 12, az Alzheimerrel összefüggő kockázati tényezőt, mint a vérnyomás, a testtömeg, a dohányzás vagy a depresszió. És láss csodát, a program talált is mintázatokat. A modell szerint a látóidegfő és a retina ereinek mintázatai voltak a leginkább informatívak.

„Tudjuk, hogy az Alzheimer-kór évtizedek alatt alakul ki, de a legtöbb diagnosztikai eszköz a késői stádiumú patológiára összpontosít, amikor már túl késő beavatkozni”

– magyarázza Ruogu Fang, a tanulmányt vezető biomérnök.

A retina ugyanis nem csak egy fényérzékeny szövet a szem hátsó részén, hanem lényegében az agyunk egy szabad szemmel is vizsgálható darabkája, tele idegekkel és erekkel.

„Ebben az értelemben – mondja Fang – a retina képalkotása kevésbé helyettesítő kérdőívként, sokkal inkább a kumulatív kockázat integrált biológiai szenzoraként funkcionál.”

Mivel a retinafotózás már most is rutin a cukorbetegek szűrésére, és a zöld hályog követésében is széles körben alkalmaznak képalkotást, a módszer viszonylag könnyen beépülhetne a meglévő vizsgálatokba.

A friss eredmények nem a semmiből érkeztek. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy bizonyos szemproblémák jelezhetik a demencia kockázatát, és a genetikai fronton is komoly előrelépés történt. Az alváshiány pedig bizonyítottan gátolja az agy éjszakai tisztulási folyamatát, ami a káros lerakódások felhalmozódásához vezethet. Úgy tűnik, a jövő stratégiája a korai kockázatbecslés és a tudatos életmód kombinációja lehet.

Via Qubit


Megosztom
Link másolása