ÉLETMÓD
A Rovatból

A reggeli kávéd 7 különböző módon is megmentheti az életed

Nincs is jobb módja a nap indításának, mint egy gőzölgő csésze kávé, nem igaz? Pláne, ha ez megmenti az életed.

Megosztom
Link másolása

Sokan támaszkodunk az élénkítő koffeinlöketére, hogy reggel felébredjünk, vagy kicsit feldobjon a délutáni fáradtság idején.

Egy új kutatás szerint azok, akik naponta két-három csésze kávét isznak, ritkábban szembesülnek szívbetegségekkel, stroke-kal vagy 2-es típusú cukorbetegséggel.

A kínai Soochow Egyetem kutatói azt találták, hogy akik napi két-három csésze kávét isznak, fele akkora eséllyel kapnak szívrohamot, stroke-ot, 2-es típusú cukorbetegséget, inzulinrezisztenciát vagy zsírmájat, mint azok, akik nem isznak kávét. Ezek komoly, de megelőzhető betegségek.

Ha valakinél több ilyen betegség is megjelenik egyszerre, azt „multimorbiditásnak” nevezik. Ezek az állapotok milliókat érintenek, és nagyrészt az egészségtelen életmódból erednek.

Justin Stebbing, az Anglia Ruskin Egyetem Biomedikai Tudományok professzora a The Conversation című lapban írta:

„A kávé számos olyan alapvető tápanyagot tartalmaz, amelyek jótékony hatással vannak az egészségre.

Egy átlagos csésze kávé kis mennyiségben B-vitaminokat – riboflavint, pantoténsavat, tiamint és niacint – valamint ásványi anyagokat, például káliumot, mangánt és magnéziumot tartalmaz."

A kávé emellett gazdag antioxidánsforrás is, amelyek olyan élelmiszerekben találhatók meg, mint a gyümölcsök és zöldségek, és segíthetnek megvédeni a sejteket a napi károsodásoktól.

Stebbing professzor szerint sokan több antioxidánshoz juthatsz a kávéfogyasztásból, mint a gyümölcsök és zöldségek fogyasztásából.

A krónikus betegségek kockázatának csökkentésétől kezdve a „csendes gyilkosok” megállításán át egészen az élettartam meghosszabbításáig, íme néhány mód, ahogyan a kávéd megmenti az életed.

1. Csökkentheti a szívbetegségek és a stroke kockázatát

Stebbing professzor szerint a mérsékelt kávéfogyasztás összefüggésbe hozható a szívbetegségek és a stroke kockázatának csökkenésével.

„A tanulmányok azt mutatják, hogy napi egy-két csésze kávé fogyasztása csökkentheti a szívelégtelenség kockázatát"

– mondta. „Emellett a kávéfogyasztást alacsonyabb kockázattal hozták összefüggésbe a szív- és érrendszeri halálozással és betegségekkel kapcsolatban.

„Érdekes módon, ha valaki szívritmuszavarral küzd, a kávé a legfrissebb adatok szerint nem ártalmas."

Egy újabb kutatás biztonságos kávéfogyasztási határt is megállapított a szív egészségére vonatkozóan.

A budapesti Semmelweis Egyetem kutatása szerint

az átlagos kávéfogyasztók 21 százalékkal kisebb eséllyel kapnak stroke-ot, és 17 százalékkal kisebb az esélyük arra, hogy szívbetegségben haljanak meg.

Az indiai Zydus Medical College szakértői szerint a napi négy csészénél több kávé növelheti a vérnyomást és a szívritmust, ami megterhelheti a szívet.

2. Csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát

A napi koffeinadagod csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is – folytatta Stebbing professzor.

„A kávé javíthatja a szervezet glükózfeldolgozási képességét” – magyarázta, így növelve annak esélyét, hogy elkerüld a betegséget.

A professzor olyan kutatásokat említett, amelyek szerint azok, akik több kávét fogyasztanak, kisebb eséllyel fejlesztenek ki 2-es típusú cukorbetegséget.

Amerikai kutatók azt is megállapították, hogy a cukorbetegek tovább élhetnek, ha a cukros italokat teára vagy kávéra cserélik.

A 2-es típusú cukorbetegség megemeli a vércukorszintet, és végül szívbetegséghez vagy stroke-hoz vezethet.

3. Védi a májat

A kávé jótékony hatásai a test más részeire is kiterjedhetnek, mivel a májat is védi.

A kávé – legyen az koffeintartalmú vagy koffeinmentes – védő hatással bírhat a májra – mondta Stebbing professzor.

Elmondása szerint a kávéfogyasztók egészségesebb májenzimszintekkel rendelkeznek, és „jelentősen kisebb a májzsugor és a májrák kockázata” náluk.

Azonban a Dél-Karolinai Egyetem kutatói arra is figyelmeztetnek, hogy a cukor hozzáadása a kávéhoz ennek ellenkező hatásával járhat.

4. Csökkentheti többféle rák kockázatát

A májrák nem az egyetlen betegség, amely ellen a kávé védelmet nyújthat.

Stebbing professzor megjegyezte, hogy a kávé fogyasztása csökkentett kockázattal járhat több más rákos megbetegedés, például a vastagbél- és méhtestrák esetében is.

„Egy átfogó elemzés kimutatta, hogy a nagy mennyiségű kávéfogyasztás 18 százalékkal csökkenti a rák kockázatát”

– magyarázta a professzor.

Olasz kutatók tavaly arra jutottak, hogy napi öt csésze kávé elfogyasztása csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának és halálos kimenetelének esélyét.

5. Csökkentheti a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kockázatát

A kávé fogyasztása csökkentheti az olyan neurodegeneratív betegségek kialakulásának esélyét is, mint a Parkinson-kór és a demencia – mondta Stebbing professzor.

A Parkinson-kór során az agy egyes részei fokozatosan károsodnak, remegést és merevséget okozva, valamint a demencia, amely memória- és agyműködés-zavarokat okoz.

„A koffein csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, és segíthet a betegségben szenvedőknek jobban irányítani a mozgásaikat”

– mondta a professzor.

„Emellett a kávéfogyasztás csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciaformák kockázatát is.”

A Veronai Egyetem kutatásai kimutatták, hogy a rendszeres eszpresszókávé fogyasztása csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.

6. Javíthatja a mentális egészséget

Boldoggá tesz a reggeli kávéd? Úgy tűnik, a kávé pozitív hatásai a mentális egészségre szélesebb körűek lehetnek.

Stebbing professzor szerint:

„A tanulmányok szerint a kávéfogyasztóknál kisebb a depresszió kialakulásának esélye, egyes kutatások szerint akár 20 százalékkal is.”

„Továbbá a kávéfogyasztás kapcsolatba hozható az öngyilkosság kockázatának csökkenésével is” – tette hozzá.

„A kutatások azt mutatták, hogy azok, akik naponta négy vagy több csésze kávét isznak, 53 százalékkal kisebb eséllyel követnek el öngyilkosságot.”

7. Meghosszabbíthatja az élettartamot

„Ennyi előny mellett nem meglepő, hogy a kutatások szerint a kávéfogyasztók általában tovább élnek, mint azok, akik nem isznak kávét” – zárta Stebbing professzor.

Egy több mint 400 ezer embert vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy 12-13 éven keresztül tartó

kávéfogyasztás összefüggésbe hozható az alacsonyabb halálozási kockázattal. Ez a hatás a legerősebb azoknál volt, akik naponta négy-öt csésze kávét fogyasztottak

.

„Ez a hosszabb élettartam előnye valószínűleg a kávé különböző betegségek elleni védőhatásának köszönhető” – mondta a professzor.

Via The Sun


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Beszéljünk a kakiról: ennyi székletürítés számít egészségesnek egy héten - meglepő számok következnek
Ennyiszer kéne kakilnod hetente, ha nem akarsz gyulladást, májkárosodást meg egy rakás más bajt. És adunk egy 11 pontos listát, ami segít elérni a bélmozgásos nirvánát.

Megosztom
Link másolása

Kakilni mindenki szokott. De hogy hányszor mész vécére hetente, az nem csak a komfortérzetedet befolyásolja – hanem a hosszú távú egészségedet is. Egy amerikai kutatás szerint ugyanis

a vécézés gyakorisága összefügghet a gyulladásokkal, a méreganyagok felhalmozódásával, sőt a májkárosodással is.

A chicagói Institute for Systems Biology kutatói szerint az arany középút – vagyis a golden number –

napi egy-két székletürítés, azaz heti 7-14 alkalom. Ennél ritkább ürítés már gyanús, a túl gyakori pedig szintén problémákat jelezhet.

Korábbi tanulmányok már összekötötték a székrekedést a fertőzések, a hasmenést pedig a demencia fokozott kockázatával. A mostani kutatás azonban mélyebbre ásott, hogy kiderítse: ezek a problémák okok vagy inkább tünetek?

A bélrendszer nem játék

Sean Gibbons, a kutatás vezetője szerint az orvosok hajlamosak a rendszertelen székletet puszta kellemetlenségként kezelni. Pedig az, hogy mi történik odabent, erősen befolyásolja a tested működését. Több mint 1400 egészséges felnőttet vizsgáltak, és elemezték az étrendjüket, a bélmikrobáikat, a genetikai állományukat és a vérük összetételét is.

Az alanyokat aszerint csoportosították, hogy milyen gyakran jártak vécére: hetente csak egyszer-kétszer (székrekedés), vagy naponta háromszor-négyszer is (hasmenés). Az eredmény:

ha a széklet túl sokáig marad a bélrendszerben, a jó baktériumok helyét rosszfiúk veszik át, amelyek a rostok helyett a fehérjéket bontják le – méreganyagokat termelve.

„Még teljesen egészséges embereknél is megemelkedett toxin-szintet találtunk a vérben, ha székrekedésük volt” – mondja Sean. Ezek a toxinok különösen a vesét terhelik meg.

A másik véglet sem jobb

Akik túl gyakran mentek vécére, azoknál gyulladást és májkárosodásra utaló jeleket találtak. Ilyenkor ugyanis a szervezet túl sok epesavat veszít, amit amúgy a zsírok emésztéséhez hasznosítana.

A bélboldogság arany zónája tehát: napi 1-2 kaki. Az ebbe a sávba eső emberek bélrendszerében több „jó baktérium” volt jelen, és az egész emésztésük harmonikusabban működött.

Nem meglepő módon, az étrendjük tele volt zöldséggel, gyümölccsel és vízzel - írta a The Sun.

Azt azonban hozzátették, hogy

a heti 3 kakilás még a normális alsó határán van, az ennél ritkább számít kifejezetten veszélyesnek.

Meg persze a 14-nél több...

Most pedig következzen a 11 tipp, amivel te is belőheted magad az arany zónába.

1. Kiwi, a bélrendszer titkos fegyvere

A napi két kiwi nemcsak C-vitamint tol be, hanem a benne lévő rostoknak köszönhetően hatékonyan segít mozgásba lendíteni az emésztőrendszert. Emily Leeming mikrobiomkutató szerint igazi szupergyümölcs, ha a kakiproblémáidra keresel megoldást.

2. Térd 90 fokban – nem csak tornán

A vécéhasználat testtartás kérdése is. Tedd fel a lábad egy kis sámlira, hogy a térded 90 fokos szögbe kerüljön. Ezzel kiegyenesíted a végbeled, és sokkal könnyebben tudsz majd üríteni.

3. Egy kanál olívaolaj – nem csak a salátára

Kirsten Jackson dietetikus szerint egy evőkanál olívaolaj segíthet beindítani a „gastro-colicus reflexet” – vagyis az emésztőrendszer automatikus válaszát arra, hogy valami új jön lefelé. Egy tanulmány szerint már napi 4 ml olívaolaj is hatékonyabb lehet, mint a klasszikus hashajtók.

4. 30 perc séta – az emésztés barátja

Az ülőmunka az emésztés ellensége. Egy laza séta már segíthet beindítani a bélmozgást, különösen közvetlenül étkezés után.

5. Vegyél mély levegőt – és ne tartsd vissza

Ha nyilvános helyen kellene vécére menned, és stresszelsz miatta, az csak ront a helyzeten. Emily szerint hallgass a tested jelzéseire, és próbálj meg lazítani. Mindenki kakál – ez nem ciki, ez biológia.

6. Egyél napi háromszor – normálisan

A reggeli kihagyása vagy az ebéd elodázása nem csak az energiaszintedet üti meg, hanem a bélrendszeredet is. A rendszeres evés serkenti a bélmozgást, főleg ha tele van rosttal és növényi eredetű fehérjékkel (például csicseriborsóval).

7. Ne dőlj be a chia-hype-nak

Bár mindenki a chia magot dicséri, Kirsten szerint a benne lévő nem oldódó rostok ponthogy lassíthatják az emésztést, főleg érzékeny gyomrúaknál.

8. Oldódó rost, a gyomor barátja

Jordan Haworth, a Functional Gut Clinic fiziológusa szerint az oldódó rost sokkal kíméletesebb a bélhez. Ilyen rost van például az almában, répában, zabban, borsóban és diófélékben. Segít megőrizni a széklet víztartalmát, így könnyebb tőle az élet.

9. Igyál napi fél liter ásványvizet – de nem mindegy, milyet

A megfelelő hidratáltság alap. De a magnézium- és nátrium-szulfátban gazdag természetes ásványvizek kifejezetten segíthetnek a székrekedés enyhítésében – legalábbis egy európai tanulmány szerint. A magnézium természetes hashajtóként működik.

10. Nézd meg, milyen színű a pisid

Ha olyan, mint az almalé, igyál többet. A vizeleted színe többet elárul a hidratáltságodról, mint hinnéd. A cél: halvány citromlé-szín. A sötét szín székrekedést is jelezhet, mert a szervezeted a belekből szívja vissza a vizet.

11. Ebédre probiotikumos joghurt? Igen!

Az erjesztett tejtermékek jó baktériumokat tartalmaznak, de ha biztosra akarsz menni, válassz olyat, amiben hozzáadott probiotikumok vannak – például Activia vagy Yakult. Jordan szerint ezeknek valóban van tudományosan igazolt hatásuk a bélmozgásra.

Szóval ha nem szeretnél toxikus anyagokat a véredbe, és meg akarod óvni a májadat is, akkor vedd komolyan a kaki-témát. Heti 7-14 alkalom nem csak a komfortzónád, hanem az egészséged záloga is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Ez történik az emberi testtel, ha 9 hónapot tölt az űrben, ezzel néznek most szembe az asztronauták
Izomsorvadás, idegrendszeri betegségek, látáskárosodás – csak néhány a komoly egészségügyi kockázatok közül.

Megosztom
Link másolása

Egészen biztosan te is hallottál már az űrállomáson rekedt asztronautákról, és arról, hogy késett a megmentésük.

Egy nyolcnapos küldetésből lett kilenc hónapos tartózkodás az űrben. A NASA két asztronautája, Sunita Williams és Barry Wilmore most végre hazatérhetett.

De milyen hatással van az emberi szervezetre, ha ennyire hosszú ideig van az űrben?

Az emberek fejlődésük során a földi élethez alkalmazkodtak: a gravitációhoz, a természetes napfényhez. Ráadásul jóval kisebb sugárzáshoz vagyunk szokva. Az űrben azonban nincsen gravitáció, nincsen természetes napfény és nagyobb a kozmikus sugárzás szintje. Már eleve fizikai kihívást jelent a súlytalanság állapota, ám ez így együtt komolyan megterheli az emberi szervezetet.

A nagy energiájú sugárzás (amitől a Földön a légkör és bolygónk mágneses mezője véd) szakértők szerint DNS-károsodáshoz vezethet. Megnövekszik a rákbetegségek, neurodegeneratív betegségek, szív- és érrendszeri problémákhoz és az immunrendszer diszfunkciójának kialkulásának esélye.

A neurodegeneratív betegségek például az idegek károsodásával járó folyamatok, melynek következtében az agy funkciói csökkennek. A neurodegeneratív betegségekben az idegsejtek szerkezeti és funkcionális sérülése vagy előrehaladott pusztulása jellemző.

Mivel a gravitáció kulcsszerepet játszik az emberi test működésében, annak hiánya számos káros hatással jár.

Amikor az asztronauták szervezetét nem a földi élet során megszokott erőhatások érik, a két leggyakoribb probléma a csontsűrűség csökkenése és az izomsorvadás.

NASA szerint az asztronauták csontsűrűsége havonta körülbelül 1%-kal csökkennek, ha nem tesznek meg bizonyos óvintézkedéseket. A csontok emiatt gyengébbé és törékenyebbé válnak. Az izmok pedig azért kezdenek sorvadni az űrben eltöltött idő alatt, mert nincsenek kitéve olyan fizikai igénybevételnek, mint a Földön.

A gravitáció hiánya miatt a testfolyadékok felfelé áramlanak, ami növeli koponyaűri nyomást, ez pedig károsíthatja a látást.

A fejfájás is gyakori probléma az űrben. Egy 2024-es tanulmányból kiderült, hogy 24 megkérdezett asztronautából 22 gyakran szenvedett fejfájástól a Földtől távol töltött 26 hét alatt.

A zárt, elszigetelt környezet, a korlátozott társas kapcsolat az emberek mentális egészségét kezdi ki. Ez stresszhez, alvászavarokhoz, a kognitív teljesítmény csökkenéséhez és hangulatváltozásokhoz vezethet.

Bár még 700 ember járt az űrben, az eddigi kutatások szerint az asztronauták többsége idővel felépül. Ehhez általában annyi időt vesz igénybe, mint amennyi ideig távol voltak. A rövid, néhány napos alacsony Föld körüli pályán zajló küldetések esetében a biológiai károsodások 95%-a visszafordítható a visszatérés után.

Néhány hatás azonban - például a csontsűrűség csökkenése és a látásromlás, látáskárosodás - a hosszú ideig tartó űrben tartózkodás után megmaradhat.

Forrás: Sky.com


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A rózsáid hatalmas, gyönyörű virágokat hoznak, ha ezt a 3 házi csodaszert beveted
Ne vegyél több méregdrága műtrágyát, a rózsáid imádni fogják ezeket az otthoni megoldásokat.

Megosztom
Link másolása

Ha valaha is volt rózsád, tudod, hogy ritkán érik be egy kis napsütéssel meg vízzel – ezek a növények konkrétan zabálják a tápanyagot. És

ha azt szeretnéd, hogy ne csak túléljenek, hanem döbbenetesen nagy és egészséges virágokat hozzanak, akkor ideje komolyan venni az etetésüket.

A túl sok nitrogén például hatalmas leveleket csinál ugyan, de virágot alig. A túl kevés nitrogéntől viszont sárgák lesznek a levelek, kókadtak a szárak és jelentéktelen, színtelenek a virágok. A foszfor hiánya miatt a bimbók ki sem nyílnak, a káliumhiány meg olyan gyenge szárakat hoz, hogy egy sima tavaszi szellő is letöri őket.

Lotte Berendsen, a Plantin nevű növényápoló app szakértője most három olyan házi praktikát ajánl, amitől a rózsáid nem csak életre kelnek, hanem konkrétan virágbomba üzemmódba kapcsolnak.

1. Tojáshéj – nem csak a reggelid maradéka

A tojáshéj tele van kalciummal, ami erősíti a növény sejtjeit és segít megelőzni egy rakás betegséget. Fogj pár héjat, daráld le, szórd a rózsa tövéhez, kapard bele a talajba, majd öntözd meg – a növényed hálás lesz.

2. Banánhéj – nem vicc, tényleg működik

A banánhéjban rengeteg kálium van, amitől a virágok nagyobbra nőnek és egészségesebbek lesznek. Vágd fel darabokra, keverd a rózsatő földjébe, vagy dobd egy befőttesüveg vízbe 2-3 napra, és ezzel locsold meg a növényt. A különbséget látni fogod.

3. Csontliszt – ne ijedj meg a nevétől

Ez foszforban gazdag, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egyáltalán legyenek virágok. Egy nagy kanálnyit keverj bele mélyen a talajba – Lotte szerint nem csak a rózsák örülnek neki, de így kisebb eséllyel jönnek a kertedbe a kártevők.

Sokan igyekeznek elkerülni a bolti műtrágyákat, mert azokkal könnyen kiégethetik a növények gyökerét, vagy hosszú távon tönkreteszik a talajt.

Ezekkel az otthoni megoldásokkal viszont természetes módon segítheted a rózsáidat.

Via Express


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Meddig maradhatnak a vizes ruhák a mosógépben? A szakértő elárulja!
Sőt még tippet is adott, ha véletlen ott felejtetted volna őket!

Megosztom
Link másolása

Mindannyian jártunk már úgy, hogy elindítottunk egy mosást, majd teljesen megfeledkeztünk róla, és a vizes ruhák órákig a gépben maradtak.

De vajon mennyi idő után kell újra kimosni őket?

A higiéniai és tisztítási szakértő, Mary Futher, aki a közösségi médiában Madame Sweat néven ismert, most elárulta, mit érdemes tudni erről.

„Az általános szabály az, hogy ha a ruhák 12 óránál tovább állnak nedvesen, akkor újra kell mosni őket.”

Mary továbbá azt javasolja, adj fél csésze szódabikarbónát a mosószerhez, hogy biztosan eltüntesd a kellemetlen szagokat.

További trükkök a kellemetlen szagok ellen

Miután a szakértő megosztotta a tippjét, mások is elmondták kommentben, milyen módszereket használnak a dohos szagok megszüntetésére:

• Ha egy kevés ecetet adsz a mosáshoz, az is elősegítheti a kellemetlen szagok megszűnését

• Ha elöltöltős mosógéped van, soha ne csukd be teljesen az ajtaját! Hagyd félig vagy teljesen nyitva, hogy jól kiszellőzzön. A gumigyűrűt is töröld szárazra két mosás között, és ha lehet, a mosószer-adagoló fiókot is hagyd nyitva

• Ha kisebb adagokat mosol gyorsprogramon, sokkal könnyebb és hatékonyabb lesz

Via


Megosztom
Link másolása