A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Böngészd végig az oldalát, érdemes!
Fotó: @breeelenehan/Instagram
A Gólyák világa Facebook-csoportban 24 órán belül két poszt is befutott arról, ahogy a szülőmadár fogja a még élő fiókáját, és különösebb teketória nélkül kihajítja a fészekből.
Na de miért történik ez a brutális szelekció? A válasz: kőkemény evolúciós erőnléti megmérettetés. A gólyáknak rövid idő áll rendelkezésükre cseperedni, erősödni. Március 15. körül érkeznek, összerakják a fészket, áprilisban már jönnek a tojások. Egy hónap kotlási idő, majd három hónap, mire a fiókák röpképesek lesznek, és lassan készülni kell a hosszú útra augusztus 20. táján. Nincs B-terv, nincs második fészekalj. A szülők a legerősebb, legagresszívabban követelőző fióka csőrébe tolják a táplálékot, és amikor az jóllakottan kidől, jöhet a következő a rangsorban.
Kidobják, elpusztítják, sőt, ha még elég kicsi, akár meg is eszik, hogy az értékes fehérje ne vesszen kárba. És ha a szülők nem lépnek, az erősebb tesók simán megoldják a helyzetet, és kilökik a gyengébbet.
Amíg a gólyacsaládok belső drámáin szörnyülködünk, addig az ember és gólya közötti konfliktusok sokkal gyakoribbak és prózaibbak. Gyakori jelenség például, hogy a madarak működő kéményekre építik a gólyafészket, ami a szén-monoxid-mérgezés kockázata miatt a ház lakóira is életveszélyes. A fészek eltávolítása viszont nem opció, mivel a fehér gólya védett állat, és aki engedély nélkül nyúl hozzá, akár százezer forintos bírságra is számíthat. A javasolt megoldás egy, a kémény fölé szerelt fészektartó állvány, ami biztonságos magasságba emeli a fészket, így a füst szabadon távozhat, a madarak pedig háborítatlanul költhetnek.
Állsz a házad előtt, nézed, ahogy a cseresznyefa ágai a súlytól roskadnak, és legszívesebben létráért rohannál. A tiéd, hiszen te gondoztad, te locsoltad, a te ablakod alatt nőtt fel.
A nyár nagy, visszatérő kérdése ismét pörög a közösségi oldalakon.
Na de szabad-e szüretelni a közterületi fákat?
A fa, a pad, a kuka és igen, a rajta termő gyümölcs is – írta meg a legfontosabb tudnivalókat a Haon.
A tulajdonjogot ez cseppet sem érdekli. A gyakorlatban persze az önkormányzatok ritkán küldenek ki szüretelőbrigádokat a kertvárosi utcákba, így a termés sorsa általában a helyiek kezében van. Ez pedig egyenes út a szomszédháborúhoz, mert amíg te a gondos gazda igazságérzetével nézed a fát, addig más a „senki földje” elv alapján közelít.
Szóval mit tehetsz, ha nem akarsz hajnalban kommandózni a szomszédok elől rejtőzve, de a gyümölcsöt sem hagynád szétrohadni? A törvény egyetlen apró kiskaput hagy: a szomszédjogi szabályok szerint a már lehullott termést bárki összegyűjtheti, de csak akkor, ha a tulajdonos – esetünkben az önkormányzat – láthatóan elmulasztotta a betakarítást.
De a fáról leszedni, az ágakat rázogatni vagy bottal verni már egy másik kategória. Fontos tudni azt is, hogy az ingatlanod előtti lakóként nincs jogod sem megtiltani, sem megengedni másoknak a szüretelést. Ezt kizárólag a tulajdonos, vagyis az önkormányzat teheti meg.
De mielőtt mégis rávetnéd magad a cseresznyékre, meggyekre, barackokra, szilvákra, van itt egy másik, kevésbé romantikus szempont: a kipufogógáz.
Húsz perc. Ennyi idő sem kell, és egy lenyelt gombelem szó szerint lyukat éget a gyerek nyelőcsövébe. Miközben a szülő talán még észre sem vette, hogy baj van, a csillogó kis korong a nyállal érintkezve kémiai poklot rendez a kicsi szervezetében. Ez nem valami elrettentő kampányszöveg, hanem a kőkemény valóság, amire a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet adott ki riasztást, miután egyetlen hét alatt négy gyereket kellett megmenteniük.
Az intézmény drámai közleménye szerint a négy bekerült gyerek közül háromnál még időben, endoszkópos eljárással ki tudták operálni az elemet, a negyediküknél azonban már komolyabb nyaki műtétre volt szükség – írta a Blikk.
Az ő esete a legkritikusabb, a kórházba már súlyos belső károsodásokkal érkezett. Az életéért jelenleg is küzdenek az intenzív osztályon.
A szakemberek üzenete egyértelmű: ha felmerül a gyanú, azonnal orvoshoz kell fordulni. A figyelmeztető jelek egy sima torokfájásnak is tűnhetnek: nyelési nehézség, hirtelen és fokozott nyálzás, öklendezés, hányás, köhögés, mellkasi fájdalom, rekedtség, légzési nehézség és étvágytalanság.
A legfontosabb szabály, amit a kórház a szülők fejébe akar vésni, hogy ilyenkor tilos bármit is csinálni, ami logikusnak tűnhet. A szakértők szerint a legrosszabb, amit tehetünk, ha otthon próbáljuk megoldani a helyzetet: semmi esetre sem szabad enni vagy inni adni a gyermeknek, szigorúan tilos őt hánytatni vagy bármilyen módon megpróbálni »lehajtani« a lenyelt tárgyat.
És hogy ez mennyire nem egyedi eset, azt a számok is mutatják. Tavaly 777, idén júniusig pedig már több mint 630 gyerek került a Heim Pálba, mert lenyelt valamilyen idegen tárgyat. A listán a pénzérmék, a nyalókapálcikák, a díszkavicsok, a hajcsatok és a mágnesek mellett ott van a legveszélyesebb, a gombelem. A helyzet évről évre rosszabbodik.
„Megvédjük a magyar művészeket, biztonságba helyezzük az állományt és véget vetünk a hatalmi visszaéléseknek” – ezzel a nem túl visszafogott ígérettel jelentette be Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár, hogy a kormányzat most már tényleg belenéz a kulturális intézmények belső ügyeibe. A lavinát az indította el, hogy a Budapesti Operettszínház dolgozói a minisztériumhoz fordultak segítségért, mert elegük lett abból, hogy a szakmai munka helyett minden másról szól az élet a Nagymező utcában, írta a Mediapiac.
A terv pedig nem áll meg egy egyszerű átvilágításnál: az ellenőrzések után egy olyan új szervezetet is létrehoznának, amely a jövőben a visszaéléseket vizsgálhatja és etikai eljárásokat kezdeményezhet.
A mostani minisztériumi lépés egyáltalán nem a semmiből jött. Az Operettszínház körüli légkört az utóbbi időben több, nagy visszhangot kiváltó megszólalás is terhelte. Mészáros Árpád Zsolt egyenesen működő „titkosrendőrséget” emlegetett a falakon belül, és „élete legszomorúbb születésnapjáról” beszélt, ami elég sokat elárul a belső hangulatról.
A fojtogató légkör mellett a fizikai biztonság is egyre többször került terítékre. A színház és Széles Flóra között pereskedés van kilátásban egy színpadi baleset miatt, miután a színésznő nem írta alá a jegyzőkönyvet, mert szerinte abból kihagytak egy fontos részletet.
Más ismert művészek is jelezték, hogy a belső viszonyok már a mindennapi munkát is ellehetetlenítik. Kerényi Miklós Máté azért távozott, mert ahogy fogalmazott, a színházban tapasztalt „sok kétséget, depressziót és kétszínűséget” már nem akarta hazavinni a családjának.