Arra a kérdésre, hogy hogy érzik magukat most, a Borsnak Klárika így felelt:
Nyolc évnyi, a nyilvánosság elől gondosan elrejtett háttérmunka után van az a kihívás, amiért egy igazi éjjeli bagoly is bevállalja a hajnali ébredést. D. Tóth András, akit a nézők utoljára 2018-ban láthattak az RTL képernyőjén, hétfőtől visszatér, és egyenesen a Reggeli stúdiójába ül be, miközben maga is elismeri, hogy a korán kelés nagyjából annyira természetes a számára, mint egy pingvinnek a sivatagi túra. A televíziós szakember június 22-től köszönti a nézőket, miután az elmúlt években videókészítéssel és vágással foglalkozott.
A nagy kérdés persze az, miért pont most érezte úgy, hogy a kamera másik oldala helyett ismét a reflektorfényben a helye. A válasz a Reggeli teljes átalakulásában rejlik, ami annyira vonzóvá tette a felkérést, hogy nem tudott rá nemet mondani. „Az, hogy a Reggeli kapcsán kerestek meg, azért volt nagyon izgalmas számomra, mert láttam, hogy változik a műsor: megtudtam, hogy új helyszínre költözik, hogy új csapat lesz, hogy egy kicsit változik a struktúra. Egy csomó minden változik, és ez mindig érdekelt engem, hogy egy új dologban, egy új kezdetben benne legyek” – magyarázta a döntését.
Saját bevallása szerint a stúdióban sem fogja vissza magát, a megszokott udvariassági körök helyett egyenesen a dolgok közepébe vágna.
Azt is hozzátette, hogy a közéleti témákban sem szeretné kerülgetni a forró kását, inkább spontán kérdésekkel hozná helyzetbe a szakértőket.
A visszatérésnek persze ára van, ami leginkább az alvásidejében mérhető. A korábbi éjszakai munkarendjét egy drasztikusan új napirend váltja fel: este kilenc-tíz körül le kell feküdnie, hogy hajnali négykor már talpon legyen.
A döntésben az is komoly szerepet játszott, hogy a Reggeli jelenlegi csapata garanciát jelentett számára a minőségre. Különösen örül, hogy újra együtt dolgozhat Barabás Évával, akivel a Fókusz szerkesztőségében éveken át egy irodán osztoztak. A stúdió rugalmasságát és spontaneitását pedig jól példázza a szerdai adás, ahol a főzővendégként érkező Csonka András végül az egész műsort végigvezette Ábel Anita oldalán.
A Reggeli stábja az elmúlt időszakban folyamatosan alakult. Tavaly tavasszal a Peller-nővérek távozása rázta meg a műsor rajongóit, akik új projektekre hivatkozva álltak fel a műsorvezetői székből. Pár hónappal később az RTL egy ismert és kedvelt arccal erősített: Barabás Éva tért vissza a csapatba, jelezve, hogy a csatorna a hiteles, régóta ismert személyiségekkel képzeli el a műsor megújítását. Ebbe a sorba illeszkedik most D. Tóth András is, aki hétfőtől új energiákat hoz a reggeli műsorsávba.
Csendben, a nyilvánosság teljes kizárásával, egy Balatonhoz közeli, személyes jelentőségű helyszínen vettek végső búcsút Scherer Pétertől. Miközben a szakma és a közönség hetekig a maga módján, látványos gesztusokkal és online posztokkal gyászolta az ország egyik legkedveltebb színészét, a család a színfalak mögött, a saját koreográfiája szerint tette fel a pontot egy életút végére – írta a Blikk. A döntés, hogy a Spanyolországban elhunyt művész földi maradványainak hazaszállítása után így, szinte titokban emlékezzenek meg, tudatos volt.
A miértre a válasz pofonegyszerű, és egy, a családhoz közel álló ismerős szavai világítanak rá a legjobban. A visszavonulás nem a közönség elutasítása volt, sokkal inkább a legbelsőbb kör védelme egy olyan időszakban, amikor mindenki más birtokolni akart egy darabot a gyászból.
– mondta a lapnak a színész egyik barátja.
Ez a csendes, privát temetés éles kontrasztban áll azokkal a közösségi megemlékezésekkel, amelyek a halálhír után indultak. Májusban a budai B32 Galéria és Kultúrtérnél tartottak virrasztást, ahol mécsesekkel rótták le tiszteletüket a gyászolók, és a Margitszigeten is összegyűltek a barátok egy közös főhajtásra. Az ország Pepéje, aki Mucsi Zoltánnal alkotott párosával beírta magát a popkultúrába, a nyilvánosságé is volt, de az utolsó pillanatokat a családja tartotta meg magának.
Scherer Péter az utolsó hónapokban is a rá jellemző elképesztő energiával élt és dolgozott. Egy hónappal a halála előtt, április 17-én még a Megrészegült poéták című verses esttel állt színpadra, majd feleségével, Viktóriával Spanyolországba utazott, hogy feltöltődjön a következő előadások előtt.
Azt, hogy milyen attitűddel nézett szembe a helyzettel, a saját szavai mutatják meg a legjobban. „Tavasszal nem voltam igazán jól. Hogy is szokták ezt mondani? Volt egy epizódom. De, hála istennek, kijöttem belőle, és nagyon várom az őszi évadot, a feladatokat. Ez – meg egyébként már a Covid is – sok mindent átírt bennem. …
– nyilatkozta még 2024-ben a Nők Lapjának. „Életem legnagyobb sikere a három gyerekemen kívül, hogy színész lettem a sok elutasítás után. Most is 12–15-öt játszom.” – mondta utolsó, Friderikusz Sándornak adott interjújában, kendőzetlen őszinteséggel összegezve, mi volt számára a legfontosabb.
A gyászhír május 19-én érkezett: a Jászai Mari-díjas Scherer Péter 64 évesen hunyt el Spanyolországban. A megdöbbenést azonnal a megemlékezések hulláma követte, a szakma és a közönség egy emberként búcsúzott.
Néhány nappal a halála után barátja és kollégája, Badár Sándor arról beszélt, hogy Scherer sosem készült a halálra, tele volt tervekkel, közös fellépéseket szerveztek. Ez a kép egy olyan emberről rajzolódik ki, aki az utolsó pillanatig az életbe és a munkába kapaszkodott. A mostani csendes, családi búcsú ezt a portrét keretezi: a nyilvános tiszteletadások zaján túl, a legszemélyesebb térben őrzik meg annak az embernek az emlékét, aki a színpadon és az életben is a végsőkig küzdött.
Úgy tűnik, a Csiszár Jenő szakdolgozatát övező, egyre kellemetlenebb botrány hamarosan szintet lép, és a podcast-stúdiók meg a bulvárlapok után a bíróságon folytatódhat. Bakács Tibor ugyanis egy friss videóban arról beszélt, hogy
A vita alapja, hogy Bakács Tibor június elején a Partizánban, majd több más médiumban is elismerte, hogy a kilencvenes években ő írta meg Csiszár Jenő diplomamunkáját, amiért állítása szerint oldalanként 1500 forintot kapott – írta meg a Blikk.
Erre reagálva Csiszár oldala a jelek szerint perrel védené a mundér becsületét. Bakács a saját csatornáján közzétett videóban – amit a 168.hu szemlézett – nemhogy visszavonulót fújt volna, de láthatóan beleáll a konfrontációba, és szinte kiprovokálja, hogy bepereljék.
Bakács szerint őt már nem lehet azzal fenyegetni, hogy besározzák a nevét, utalva a 2011-es szalámilopási ügyére, ami után a média karaktergyilkosságot követett el ellene.
Az ügyet egyértelműen politikai keretbe helyezte, és a Fideszhez köthető hatalmi technikák megnyilvánulásaként értelmezte a történteket. Úgy látja, a módszer az, hogy egy kellemetlen ügyben nem a vádlott védekezik, hanem a vádlót próbálják megsemmisíteni.
– mondta.
Azt is hozzátette némi humorral, hogy ha perre kerül a sor, azt szeretné, ha Schiffer András lenne a védőügyvédje.
A videó végén azonban a hangnem sokkal komorabbra váltott. Bakács arról beszélt, hogy a folyamatos támadások annyira megviselik, hogy a legrosszabb is megfordult a fejében. „Eszembe jutott az is, hogy ha lenne bennem elég bátorság, és ha nem lennének a fiaim-lányaim, nagyon szívesen öngyilkos lennék, mert
A botrány néhány hete robbant ki, amikor Bakács először beszélt nyilvánosan arról, hogy ő írta Csiszár Jenő szakdolgozatát. A történet pikantériáját egy anekdota adja, miszerint Csiszár annyira nem volt képben a saját diplomamunkájának tartalmával, hogy a szóbeli vizsgán rendkívül kínos helyzetbe került, és zavarában inkább kikéredzkedett a mosdóba.
Polgár Árpád, akit leginkább aranyozott keretek és méregdrága órák között mutatkozik, most bejelentette, hogy a valódi menőség nem a bankszámlán pihenő pénzben, hanem a szabadságban mérhető. A műtárgykereskedő egy TikTok-videóban fejtette ki, hogy
A videóban, amit a Blikk is kiszúrt Polgár egyenesen filozófiai magasságokba emelkedik, amikor arról beszél, hogy a vagyonosok jelentős része csak a pénz rabszolgája. Szerinte ő már túllépett ezen, és a végtelen gyarapodás helyett mást választott.
A tanulság szerinte az, hogy a vagyon nem cél, hanem eszköz, amivel ki lehet szállni a mókuskerékből.
De nem áll meg itt, konkrét üzleti tanácsot is ad a népnek, ami már-már forradalmi hangulatot kelt.
Ennek szerinte két oka is van. Az egyik, hogy az ember élvezze a munkája gyümölcsét, a másik pedig, és most jön a csavar: az, „hogy más is odaférjen végre a fazékhoz”.
Ez a fajta szolidáris felhang egészen szokatlan egy olyan embertől, aki az elmúlt éveket a luxus nagyköveteként töltötte.
A pénz és a boldogság viszonya mostanában elég forró téma lett itthon. Horváth Charlie például arról beszélt, hogy a hatalmas vagyon számára inkább gondot jelentene, mint szabadságot, és a felhalmozás helyett a felelős pénzkezelést tartja elsődlegesnek.
Mindez tökéletesen illeszkedik a „csendes luxus” globális trendjébe, ami lassan itthon is mainstream lesz. Ennek a lényege, hogy