FONTOS
A Rovatból

Tetoválás és mozgás: Miért áll be a forgód egy szép mintától a vádlidon?

Egy tetoválás a mozgástartományt is képes csökkenteni. Jól meg kell gondolni, mit és hová tetováltat az ember, vallják a fasciával foglalkozó szakemberek.

Megosztom
Link másolása

A Hobo Blues Band Tetovált lány című klasszikusát a cikk végére sziszegésre torzult szájjal hallgatjuk majd legtöbben, ugyanis

minél több tetoválása van az embernek, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kötöttebb lesz a mozgása szűz bőrű társaihoz képest.

Pánikra semmi ok, de az biztos, hogy a tetováltaknak különös hangsúlyt kell fektetniük a mozgáskultúrájuk csiszolására. A tetovált test a fasciára szakosodott manuálterapeutákat rendszeres jövedelemhez juttatja, az összefüggés kulcsa pedig a minta után maradó heg.

Tetoválás: kultúra, művészet, heg

A bőrbe ütött tinta mindig is többet jelentett puszta bőrdíszítésnél. A tetoválás ősidők óta az önkifejezés egyik formája. Kéretlen billog és rémes börtöntetkón túl törzsi rítusok, státuszszimbólumok, vallási jelképek, szubkulturális lenyomatok és sminkpótlások lehetnek.

2025-ben gyakorlatilag bárki bármit magára varrathat akár vegán verzióban is, 2022-től pedig az EU még az összetételt is szigorúbban szabályozza. Azt gondolhatná az egyszeri szalonvarrató, hogy

ha a tű steril, a tetoválás veszélytelen az egészségére, azonban ennél nagyobbat nem is tévedhetne.

Amíg a tetoválások társadalmi szerepe és megítélése folyamatosan változott, egy dolog állandó maradt: maga a folyamat, amely során a tű a bőr második rétegébe, a dermiszbe juttatja a tintát, létrehozva egy apró, de maradandó sebet. A szervezet erre a mikrosérülésre azonnal reagál – és itt jön a képbe a fascia.

Mi az a fascia, és miért fontos?

A fascia az egész testet behálózó kötőszöveti rendszer, amely összetartja és védi az izmokat, szerveket, idegeket. Fentről lefelé, elölről hátra, belülről kifelé minden szövetünket körbefonja, ezáltal ultrahatékony a sejtszintű kommunikációnk.

Azt szokták mondani, ez az a vékony hártya, amelyet a csirkehúsról előszeretettel távolítunk el - ugyanilyen burok található bennünk is, mindenhol.

Olyan, mint egy óriási pókháló, amely folyamatosan leköveti a mozgásunkat, és alkalmazkodik hozzá.

Az egészséges fascia rugalmas, lehetővé teszi az izmok szabad mozgását, csökkenti a súrlódást, és elősegíti a megfelelő vérkeringést. Ezt a kényes egyensúlyt egy sérülés vagy kibillent fizikai állapot szintén meg tudja bontani - például ha begyullad a csukló, jelentkezhet akár bokafájdalom is. A szervezet képes kompenzálni, a hegesedés után viszont ez az alkalmazkodás hosszabb ideig tart, a heg pedig képes korlátozni a fascia természetes működését. De hogyan áll be a forgó egy “Szeretlek, Erzsi” felirattól?

A tetoválás mint mikroseb – és annak hatása a fasciára

A heg nemcsak a bőrt érinti, hanem a fascia rétegeit is. A gyógyulási folyamat során hegszövet alakulhat ki, amely megváltoztathatja a fascia rugalmasságát és mozgékonyságát. Ez nem feltétlenül érzékelhető azonnal,

hosszú ideig is eltarthat, amíg fájdalom, összenövések vagy úgynevezett fasciális megszorítások alakulnak ki. A fizikai képességek korlátozódnak,

egyes kutatások szerint pedig a szorongásos zavarok és depresszió is megjelenhet akkor, ha a fascia sérül, mondjuk egy műtétet, sérülést követően.

Ahogyan egy műtéti heg képes mozgáskorlátozottságot okozni, úgy a tetoválások is befolyásolhatják a test egyes területeinek minőségét, okozhatnak egyensúlyhiányt és fájdalmakat – főleg, ha nagy felületet fednek le.

„A fasciális rendszer olyan, mint egy óriási háló. Ha valahol feszülés alakul ki, az nemcsak az adott területen érezhető, hanem távolabbi részekre is hatással lehet”

– olvasható a Pain Care Clinic szakértőinek elemzésében, és erre Hárosi Brigitta gyógymasszőr, ABR kötőszöveti terapeuta ugyanúgy ráerősített magazinunknak.

Ez a károsodás nemcsak a felszíni bőr rétegeket, hanem a mélyebb zsír és felszíni fascia rétegeket is érinti, hiszen ezek fogaskerékként egymásba ágyazódnak. Mindennek következménye, hogy

a szövetekben extra feszültség alakul ki és elhúzások, azaz torzulások keletkeznek. Ez nem csak az adott helyen okoz problémát, hanem kiterjedten, akár 20-40-60 cm-rel odébb megjelenhetnek a fájdalmak.

A mozgásbeszűkülésen kívül deformitásokat és fájdalmakat is generálhatnak” - összegezte a tetoválás fasciára, így a teljes mozgásszervrendszerre gyakorolt hatásmechanizmusát.

Ez azt jelentheti, hogy egy karra tetovált minta akár a nyaki gerinc menti részt is befeszítheti annyira, hogy komoly fájdalmat, feszülést okozzon.

A fascia és a tinta kapcsolata – mit mondanak a kutatások?

Az American Journal of Pathology egyik tanulmánya aláhúzza azt a már évek óta pedzegetett tényt, hogy a tetoválás során a bőrbe juttatott tinta egy része nemcsak a dermiszben marad, hanem a makrofágok – vagyis az immunrendszer takarítósejtjei – bekebelezik ezeket az anyagokat, és a nyirokrendszeren keresztül eljuttathatják más szövetekbe is. Ennek szintén van jelentősége a fascia működésének korlátozásában, bár ez erősen kutatott terület.

Egy másik kutatás szerint a tetovált bőr vastagabbá és rugalmatlanabbá válik, ami különösen fontos lehet azoknál, akik sportolnak, vagy olyan mozgásformát végeznek, ahol a fascia rugalmassága kulcsfontosságú.

Egyes szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a nagy felületű tetoválások befolyásolhatják a bőr hőszabályozását és verejtékezését, mivel a tinta módosíthatja a bőr felszíni tulajdonságait.

Fascia karbantartás - nem csak tetováltaknak

A tetoválási pro-kontra helyett sokkal inkább a tudatos hozzáállás kialakítását érdemes megcélozni. Ha valaki nagyobb tetoválást tervez, érdemes figyelembe vennie a fascia működését, és szükség esetén olyan gyakorlatokat végeznie, amelyek segítenek megőrizni a test rugalmasságát (csak halkan tesszük hozzá, hogy nem tetovált embereknek sem árt tenni ezért). Ilyenek a lágyító és nyújtó mozdulatok.

A fascia alkalmazkodik, de ehhez megfelelően kell használni a mozgásszervrendszert, tartja Garry Lineham, a myofascialis terápiák egyik nemzetközi szakértője.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Human Garage (@humangarage) által megosztott bejegyzés

A megfelelő myofascialis lazító technikák segíthetnek csökkenteni az esetleges feszüléseket, egyes esetekben meg lehet szabadulni a krónikus fájdalmaktól. Otthon vagy mozgásterápiában jártas képzett szakemberek kezelőiben könnyűszerrel elvégezhető gyakorlatok is léteznek. ilyenek például:

Nyújtás és hengerezés – Nyújtás tekintetében érdemes utánoznunk a macskákat, illetve arra kell figyelni, hogy

a gyakorlatok végeztével a befejezés is lassú legyen, a hirtelen mozdulatok árthatnak.

Az SMR henger különösen azoknak ajánlott, akik sokat mozognak, de egy ülőmunkában gazdag nap után is maga a megváltás egy áthengerezett test. Az ilyen eszközök könnyen hozzáférhetőek sportboltokban és interneten, kezdőknek érdemesebb sima felületet választani.

Masszázs és fascia terápia – Mindkettő segíthet a tetoválás körüli szövetek mobilizálásában; aki élt már ilyen lehetőséggel, az tudja, hogy nem mindig fájdalommentes a kezelés, ám utána az ember minimum megvilágosodik.

A szakma bővelkedik sarlatánokban, érdemes nagy hangsúlyt fektetni a megfelelő szakemberek felkutatására.

Mozgásalapú terápiák - a célzott mozdulatokkal csökkenthetők a fasciális korlátozások, a mozgástartomány javítható. A kivitelezés pontossága kulcsfontosságú a sérülések elkerülése érdekében, nem véletlenül mondják a gyógytornára sem, hogy a legfárasztóbb mozgásforma.

Lézeres eltávolítás: a megoldás helyett újabb probléma

Sokan, akik később megbánják a tetoválásaikat, a lézeres eltávolítás mellett döntenek. A lézeres eltávolítás viszont nem tünteti el a tetoválás okozta fasciális változásokat, sőt. A lézerrel történő beavatkozás újabb hegesedést idézhet elő, ami tovább növelheti a szöveti feszüléseket és mozgáskorlátozottságot.

„A bőrt érő behatások – legyen az tetoválás vagy eltávolítás – hatással vannak a fascia mélyebb rétegeire is, ami hosszú távon akár mozgásszervi problémákhoz is vezethet”

írja Dr. Harshalgiri Goswami neurofizioterapeuta, a fasciális terápia egyik kutatója, aki arra is hoz példát, amikor tetováltak fasciális egészségében jó eredményt értek el megfelelő mozgásalapú terápiás kezelésekkel, mert szerinte ebben kell gondolkodnia a tetováltaknak.

Az egyik ilyen vizsgálatban egy profi sportoló vett részt, akinek nagy tetoválás borította a sérült vállát. FRC kezelést (functional range conditioning, vagyis funkcionális mozgástartomány szabályozást) kapott, amelynek eredményeként a fájdalmai csökkentek. Dr. Goswami kiemeli, hogy a tetoválás minősége sem sérült, a terápia a minta szépségére nem volt hatással.

Egy másik esetet is említ, amikor deréktáji tetoválása miatt kialakult fasciális összenövések krónikus fájdalmától szenvedett a páciens.

Kombinált kezelést kapott: egy úgynevezett myofasciális felszabadításon esett át, és speciálisan erre a problémára alkalmas jógapózok helyes kivitelezését tanították neki. Egy idő után a fájdalom jelentős csökkenéséről és a rugalmasság növekedéséről számolt be az illető.

A tetoválás mint döntés – tudatosan a testünkkel

A tetoválás sokak számára egy memento vagy önkifejezési eszköz, művészeti ág, identitásbeli kérdés vagy ezek kombinációja.

Nem lehet elvitatni senkitől, ugyanakkor érdemes mérlegelni a hosszú távú hatásokat.

Ha pedig az ember mindenképp ragaszkodik a mintáihoz, kalkulálja az életébe a folyamatos fascia karbantartást, hogy maradandó sérülések nélkül, mégis mintásan élhesse az életét.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Élő fiókáikat dobálják ki a fészekből a magyar gólyák – egy brutális ösztön miatt látni ennyi elpusztult gólyafiókát
A közösségi médiában terjedő felvételek mutatják, ahogy a felnőtt gólyák kilökik élő fiókáikat a fészekből. A jelenség oka a túlélési ösztön: a szülők mindig a legerősebb, legkövetelőzőbb utódot etetik meg először.

Megosztom
Link másolása

A Gólyák világa Facebook-csoportban 24 órán belül két poszt is befutott arról, ahogy a szülőmadár fogja a még élő fiókáját, és különösebb teketória nélkül kihajítja a fészekből.

Na de miért történik ez a brutális szelekció? A válasz: kőkemény evolúciós erőnléti megmérettetés. A gólyáknak rövid idő áll rendelkezésükre cseperedni, erősödni. Március 15. körül érkeznek, összerakják a fészket, áprilisban már jönnek a tojások. Egy hónap kotlási idő, majd három hónap, mire a fiókák röpképesek lesznek, és lassan készülni kell a hosszú útra augusztus 20. táján. Nincs B-terv, nincs második fészekalj. A szülők a legerősebb, legagresszívabban követelőző fióka csőrébe tolják a táplálékot, és amikor az jóllakottan kidől, jöhet a következő a rangsorban.

Ha valamelyik utód gyenge, beteg, vagy csak peches, és lemarad a versenyben, a szülők egyszerűen leírják.

Kidobják, elpusztítják, sőt, ha még elég kicsi, akár meg is eszik, hogy az értékes fehérje ne vesszen kárba. És ha a szülők nem lépnek, az erősebb tesók simán megoldják a helyzetet, és kilökik a gyengébbet.

A természet egyszerűen csak teszi a dolgát, ami emberi szemmel kegyetlennek tűnhet, de a faj fennmaradása szempontjából ez a leghatékonyabb stratégia.

Amíg a gólyacsaládok belső drámáin szörnyülködünk, addig az ember és gólya közötti konfliktusok sokkal gyakoribbak és prózaibbak. Gyakori jelenség például, hogy a madarak működő kéményekre építik a gólyafészket, ami a szén-monoxid-mérgezés kockázata miatt a ház lakóira is életveszélyes. A fészek eltávolítása viszont nem opció, mivel a fehér gólya védett állat, és aki engedély nélkül nyúl hozzá, akár százezer forintos bírságra is számíthat. A javasolt megoldás egy, a kémény fölé szerelt fészektartó állvány, ami biztonságos magasságba emeli a fészket, így a füst szabadon távozhat, a madarak pedig háborítatlanul költhetnek.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
A közterületen álló gyümölcsfa termése nem a tied, nem szedheted le itt a szabály, amit rengetegen megszegnek
A tulajdonjog szempontjából teljesen lényegtelen, hogy ki ültette vagy gondozza a közterületen álló gyümölcsfát. A termés minden esetben a terület tulajdonosát, azaz az önkormányzatot illeti.

Megosztom
Link másolása

Állsz a házad előtt, nézed, ahogy a cseresznyefa ágai a súlytól roskadnak, és legszívesebben létráért rohannál. A tiéd, hiszen te gondoztad, te locsoltad, a te ablakod alatt nőtt fel.

Aztán jön a hideg zuhany: jog szerint az a fa és a rajta lógó gyümölcs nem a tiéd.

A nyár nagy, visszatérő kérdése ismét pörög a közösségi oldalakon.

Különösen, hogy többen arra buzdítanak, hogy szüreteljük le a közterületen álló fák gyümölcsét, mert az ingyen van.

Na de szabad-e szüretelni a közterületi fákat?

A  egyszerű: ami közterületen áll, az jellemzően az önkormányzaté.

A fa, a pad, a kuka és igen, a rajta termő gyümölcs is – írta meg a legfontosabb tudnivalókat a Haon.

Teljesen mindegy, hogy a nagypapád ültette-e a fát, vagy te magad gondozod évek óta. Az is, hogy te mit gondolsz a közparkokban, játszótereken álló fákról.

A tulajdonjogot ez cseppet sem érdekli. A gyakorlatban persze az önkormányzatok ritkán küldenek ki szüretelőbrigádokat a kertvárosi utcákba, így a termés sorsa általában a helyiek kezében van. Ez pedig egyenes út a szomszédháborúhoz, mert amíg te a gondos gazda igazságérzetével nézed a fát, addig más a „senki földje” elv alapján közelít.

Szóval mit tehetsz, ha nem akarsz hajnalban kommandózni a szomszédok elől rejtőzve, de a gyümölcsöt sem hagynád szétrohadni? A törvény egyetlen apró kiskaput hagy: a szomszédjogi szabályok szerint a már lehullott termést bárki összegyűjtheti, de csak akkor, ha a tulajdonos – esetünkben az önkormányzat – láthatóan elmulasztotta a betakarítást.

Tehát ami a földön van, és már senkinek sem kellett, az a tiéd lehet.

De a fáról leszedni, az ágakat rázogatni vagy bottal verni már egy másik kategória. Fontos tudni azt is, hogy az ingatlanod előtti lakóként nincs jogod sem megtiltani, sem megengedni másoknak a szüretelést. Ezt kizárólag a tulajdonos, vagyis az önkormányzat teheti meg.

De mielőtt mégis rávetnéd magad a cseresznyékre, meggyekre, barackokra, szilvákra, van itt egy másik, kevésbé romantikus szempont: a kipufogógáz.

A nagyvárosi, forgalmas utak mentén álló fák gyümölcse jó eséllyel tele van porral és a forgalomból származó szennyeződésekkel. Kutatások igazolják, hogy a nehézfémek felhalmozódhatnak a növényen, ezért az ilyen gyümölcsöt nyersen fogyasztani kifejezetten nem ajánlott.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Húsz perc alatt lyukat éget a gyerek nyelőcsövébe – a Heim Pál Gyermekkórház drámai figyelmeztetést adott ki
A nyállal érintkezve a gombelem kémiai reakcióba lép, és súlyos égési sérüléseket okoz a nyelőcsőben, figyelmeztetett a Heim Pál kórház. A szakemberek szerint a legrosszabb, amit a szülő tehet, ha hánytatással vagy itatással próbál segíteni.

Megosztom
Link másolása

Húsz perc. Ennyi idő sem kell, és egy lenyelt gombelem szó szerint lyukat éget a gyerek nyelőcsövébe. Miközben a szülő talán még észre sem vette, hogy baj van, a csillogó kis korong a nyállal érintkezve kémiai poklot rendez a kicsi szervezetében. Ez nem valami elrettentő kampányszöveg, hanem a kőkemény valóság, amire a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet adott ki riasztást, miután egyetlen hét alatt négy gyereket kellett megmenteniük.

Az intézmény drámai közleménye szerint a négy bekerült gyerek közül háromnál még időben, endoszkópos eljárással ki tudták operálni az elemet, a negyediküknél azonban már komolyabb nyaki műtétre volt szükség – írta a Blikk.

Az ő esete a legkritikusabb, a kórházba már súlyos belső károsodásokkal érkezett. Az életéért jelenleg is küzdenek az intenzív osztályon.

A gombelem a nyállal reakcióba lépve percek alatt fekélyt, szövetelhalást vagy perforációt okoz, ami a légutak és a mellüreg végzetes sérüléséhez, belső vérzéshez vezethet.

A szakemberek üzenete egyértelmű: ha felmerül a gyanú, azonnal orvoshoz kell fordulni. A figyelmeztető jelek egy sima torokfájásnak is tűnhetnek: nyelési nehézség, hirtelen és fokozott nyálzás, öklendezés, hányás, köhögés, mellkasi fájdalom, rekedtség, légzési nehézség és étvágytalanság.

A legfontosabb szabály, amit a kórház a szülők fejébe akar vésni, hogy ilyenkor tilos bármit is csinálni, ami logikusnak tűnhet. A szakértők szerint a legrosszabb, amit tehetünk, ha otthon próbáljuk megoldani a helyzetet: semmi esetre sem szabad enni vagy inni adni a gyermeknek, szigorúan tilos őt hánytatni vagy bármilyen módon megpróbálni »lehajtani« a lenyelt tárgyat.

Az a tévhit pedig, hogy majd a széklettel magától távozik, végzetes lehet.

És hogy ez mennyire nem egyedi eset, azt a számok is mutatják. Tavaly 777, idén júniusig pedig már több mint 630 gyerek került a Heim Pálba, mert lenyelt valamilyen idegen tárgyat. A listán a pénzérmék, a nyalókapálcikák, a díszkavicsok, a hajcsatok és a mágnesek mellett ott van a legveszélyesebb, a gombelem. A helyzet évről évre rosszabbodik.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Az Operettszínházban elszabadult a pokol, Nagy Ervin átfogó vizsgálatot rendelt el
Miután az Operettszínház dolgozói a minisztériumhoz fordultak a belső konfliktusok és botrányok miatt, Nagy Ervin államtitkár átfogó vizsgálatot jelentett be. A vizsgálatok után egy új, etikai ügyeket is vizsgáló szervezet jöhet létre.

Megosztom
Link másolása

„Megvédjük a magyar művészeket, biztonságba helyezzük az állományt és véget vetünk a hatalmi visszaéléseknek” – ezzel a nem túl visszafogott ígérettel jelentette be Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár, hogy a kormányzat most már tényleg belenéz a kulturális intézmények belső ügyeibe. A lavinát az indította el, hogy a Budapesti Operettszínház dolgozói a minisztériumhoz fordultak segítségért, mert elegük lett abból, hogy a szakmai munka helyett minden másról szól az élet a Nagymező utcában, írta a Mediapiac.

A reakció szinte azonnali volt: átfogó vizsgálat indul minden, a minisztérium fenntartása alá tartozó kulturális intézményben. A bejelentés szerint elsőként azokat a helyeket veszik górcső alá, ahonnan a legsúlyosabb panaszok érkeztek.

A terv pedig nem áll meg egy egyszerű átvilágításnál: az ellenőrzések után egy olyan új szervezetet is létrehoznának, amely a jövőben a visszaéléseket vizsgálhatja és etikai eljárásokat kezdeményezhet.

Az államtitkár nem is rejtette véka alá, hogy szerinte mi a probléma gyökere, amikor arról posztolt, hogy „az előző rendszer lehetőséget adott embereknek arra, hogy a politika támogatását élvezve, visszaélhessenek a hatalmukkal és félelemben tarthassanak egész társulatokat”.

A mostani minisztériumi lépés egyáltalán nem a semmiből jött. Az Operettszínház körüli légkört az utóbbi időben több, nagy visszhangot kiváltó megszólalás is terhelte. Mészáros Árpád Zsolt egyenesen működő „titkosrendőrséget” emlegetett a falakon belül, és „élete legszomorúbb születésnapjáról” beszélt, ami elég sokat elárul a belső hangulatról.

A fojtogató légkör mellett a fizikai biztonság is egyre többször került terítékre. A színház és Széles Flóra között pereskedés van kilátásban egy színpadi baleset miatt, miután a színésznő nem írta alá a jegyzőkönyvet, mert szerinte abból kihagytak egy fontos részletet.

Más ismert művészek is jelezték, hogy a belső viszonyok már a mindennapi munkát is ellehetetlenítik. Kerényi Miklós Máté azért távozott, mert ahogy fogalmazott, a színházban tapasztalt „sok kétséget, depressziót és kétszínűséget” már nem akarta hazavinni a családjának.


Megosztom
Link másolása