INSPIRÁLÓ
A Rovatból

„Mindig is szerettem csinálni, de ez most megdöbbentett” - Milyen valójában a szex a menopauza után?

Lassan elkezdünk foglalkozni azzal, ami eddig tabunak számított. És ha már a menopauza megér egy-két cikket, vegyük elő azt az oldalát is, amiről a legkevésbé szeretnénk beszélni.

Megosztom
Link másolása

Ha ebben a cikkben nem fogsz arccal és névvel szereplő megszólalókat olvasni, az nem azt jelenti, hogy ők, akik a témáról nyilatkoztak, nem élő emberek. Nem, nem is én találtam ki őket, és nem én adtam a szájukba a mondatokat. Hús-vér nők ők, akik nem szeretnék, ha megbélyegeznék őket, mert hiába léptek be a menopauzába, hiába múltak el valamennyi évesek, még nem érzik magukat elég öregnek ahhoz, hogy leírják őket. Sem a szomszédok, sem a kollégák, sem a szexuális partnereik.

Az, hogy nőként mennyire ki vagyunk szolgáltatva a hormonjainknak, már tizenéves korunk elején, az első menstruációtól kezdve megtapasztaljuk. Először persze örülünk neki, büszkeség, meg ilyesmi, hiszen már mi is nagyok vagyunk - így érezzük legalábbis.

Aztán ahogy hónapról hónapra meggyötör a ciklusunk, kicsit elkezdjük nem szeretni a vele járó macerát.

Sőt, még arról is ábrándozunk, milyen könnyű lenne az élet, ha a menstruációnk egyszer s mindenkorra megszűnne, mekkora szabadságot élhetnénk meg!

Senki, még a saját anyánk sem készít fel azonban arra, hogy mi fog történni, amikor ez a jól-rosszul működő hormonális rendszer valóban leáll.

Vagy csak elkezd akadozni. Szó sincs már akkor felszabadult életről, meg szabadságról.

A legszemérmesebben kezelt része a változó kornak pont az, amit senki nem lát.

Milyen valójában a szex a menopauzában és utána? Ennek jártunk utána.

Evelin 52 éves. Épp a közepén van a változó kornak, és ezt az időszakot arra használja fel, hogy kitalálja magát - újra. Elment egy rajztanfolyamra és festeni kezdett. De néhány kevésbé pozitív mellékhatással is küzd: a menopauzával együtt járó fizikai tüneteken túl

Evelin szexuális étvágya durván lecsökkent, olyannyira, hogy még azt sem kívánja, hogy a párja megérintse.

A menopauza - amely konkrétan akkor áll be, amikor eltelik 12 hónap menstruáció nélkül - jellemzően valahol 40 és 58 éves kor között jelentkezik, az átlagos életkor 51 év. A menopauzához több mint 36 különböző tünet társul. A hormonszint ingadozása hüvelyszárazsághoz, hőhullámokhoz, megereszkedett bőrhöz, súlygyarapodáshoz vezethet, amelyek mind hatással lehetnek a szexuális életedre.

A szakértők szerint szerint a menopauzában lévő nők fele számol be a szexuális vágy elvesztésről vagy alacsony libidóról.

Azonban a nőgyógyászok úgy vélik, hogy a libidó csökkenését nem lehet kizárólag a perimenopauza és a menopauza során bekövetkező hormonális változásoknak tulajdonítani.

Számos pszichoszociális oka lehet annak, hogy valakinek ebben az életkorban miért csökken a libidója. Hogy ne menjünk messzebb, ilyenkor a leggyakoribb a válás, és ugyan nem lehet megmondani, hogy a kihűlő hitvesi ágy miatt válnak-e többen, vagy amiatt lett hideg az ágy, mert egyedül maradtak benne, ez mindenképpen fontos tényező. A házasság romba dőlésén túl stresszt okoz az idős szülők ápolása vagy az üres fészek szindróma (amikor az imádott gyerekek kirepülnek), sokan pénzügyi változásokon is keresztülmennek egy elvesztett munkahely miatt, ami szintén az átlagosnál nagyobb számban sújtja az ötvenes női korosztályt. A krónikus stressz aztán összezavarhatja a hormonszintet, ami alacsony libidóhoz vezethet.

Andrea ötvenéves volt, amikor azt kezdte érezni, hogy nem esik jól a szex, fáj együtt lenni a férjével. Először kis kellemetlenséget érzett csak minden együttlét után, később már a behatolás is fájt - és mivel kevés örömet adott az együttlét amúgy is, elkezdte kerülni ezeket az alkalmakat. Férje reagálhatott volna úgy is, hogy közösen megpróbálnak túljutni a nehézségen, ehelyett keresett egy húsz évvel fiatalabb beosztottat a munkahelyén, és egy év múlva már a válóper is lezajlott. Andrea azóta nem keresi a szexuális kapcsolatot: „Jól esne, ha lenne mellettem valaki, aki figyel rám, akire figyelhetek, akivel megoszthatom az élet örömeit, hiszen a szexen kívül még annyi érdekes és izgalmas dolog van a világban, de amikor arra gondolok, hogy akkor ágyba is kellene bújnom vele, inkább kikapcsolom a társkereső alkalmazást.

Van egyfajta felszabadultság abban, hogy többé nem kell a szexszel foglalkoznom.”

 

Bár a mainstream narratíva régóta úgy ábrázolja a klimaxos nőket, mint a virágkorukon túljutott, aszexuális lényeket, a csökkent libidót nem mindenki tapasztalja meg. Györgyi 63 éves, és az ő esetében a nemi vágy egyáltalán nem csökkent. Amikor 54 évesen belépett a menopauzába, hőhullámokkal és hüvelyi szárazsággal küzdött, de azt mondja „a szex csodálatos lett”.

„Mindig is szerettem a szexet, de ez most megdöbbentett - mondta. - Úgy tűnt, hogy az érzések valami új, csodálatos módon minden héten változtak.

A menopauza előtt a szex nagyjából egyforma volt az évtizedek során, de azután már nem. Amit átéltem, a szexuális élvezet megtízszereződött!”

Lívia, aki most 65 éves, épp a menopauza végén ment férjhez. A hüvelyszárazságot hírből sem ismeri. Eleinte úgy tűnt, hogy minden rendben van a kapcsolatával, sokat utaztak, rengeteg közös élményt szereztek, de néhány év után úgy érezte, hogy már csak házvezető a házasságon belül, mert a férje egyáltalán nem vágyott arra, hogy szexeljenek: „Az ember egy darabig megmagyarázza magának, hogy a másik fáradt ehhez, de egy idő után szembe kellett néznem vele, hogy János bizony idősebb nálam 10 évvel, és ő már nem vágyik a szexre. Ez pech.”

Kitti 33 éves, és súlyos endometrózisa miatt műtétileg idézték elő nála a menopauzát. Amit ő tapasztalt a szexuális élete körül, azok a változások nem erőteljesek:

„Mindig is én voltam a nagyobb szexuális étvágyú, és most úgy érzem, hogy a párom és én azóta jobban illünk egymáshoz - ami őszintén szólva pozitívum.

Bár most már szükségünk van síkosítóra, de nem tapasztaltam változást az orgazmusra való képességemben vagy az orgazmus gyakoriságában.”

Míg a nők nagy része a fizikai és szexuális változásokat már önmagában elviselhetetlennek érzik, más esetben a menopauza a hormonok ingadozása miatt durva hangulatváltozásokhoz vezethet, és egyes esetekben a már meglévő mentális problémák, például a depresszió súlyosbodásához is.

A szakemberek szerint amikor a menopauzán megyünk keresztül, sokszor nem állunk még készen arra, hogy szembenézzünk ezekkel a változásokkal, és úgy érezhetjük, mintha a testünk cserben hagyna bennünket.

„Vezető beosztású és a koromnál jóval fiatalabbnak látszó nő voltam, amikor 51 évesen megszűnt a menstruációm. Kétségbeesetten rohantam orvostól orvosig, hogy csináljanak valamit, de 10 évvel ezelőtt ez a téma gyerekcipőben járt Magyarországon. Nem volt orvos, aki hajlandó lett volna hormonokat felírni nekem, hogy elejét vegyük a változásoknak. Nem akartam elfogadni, hogy ennyi volt az életem aktív és sikeres szakasza - meséli Vali. - Szerencsére a férjem nem kezdett más szemmel nézni rám azután sem, hogy minden klimaxos tünetet produkáltam, amit csak lehet.

Már 35 éve vagyunk együtt, és boldogabb a házaséletünk, mint valaha. A gyerekek kirepültek, és mi itt maradtunk egymásnak. A szex ritkább lett, de jóformán tökéletes.”

 

A testi változásokat megemészteni nem könnyű, pláne, ha nincs mellettünk egy szerető társ. Ráadásul nőként arra vagyunk kondicionálva, hogy minden áron, bármi áron átvészeljük a kellemetlenségeket és a nehéz időszakokat. De ez nem mindenkinek sikerül.

„Az én perimenopauzális depresszióm 42 éves koromban kezdődött - mondja Alíz. - Egyre haszontalanabbnak éreztem magam, ami a férjemre is hatással volt. 46 éves koromban már nagyon rossz volt otthon a helyzet.”

Magyarországon, pláne vidéken nagyon kevés olyan szakember van, aki kifejezetten a menopauzára szakosodott, a szülész-nőgyógyászok nagy része a szülésre helyezi a hangsúlyt, nem a termékeny kor végére. Nem csoda, hogy hiába járt orvostól orvosig, és próbált ki minden létező gyógymódot, amit csak talált (amiből itthon igen csak kevés van), Valihoz hasonlóan Alíznak is csak az idő hozott megkönnyebbülést.

10 év kellett hozzá, hogy túljusson a klimax legrosszabb részén, azt mondja, „utána funkcionálisabbá" vált.

Elkezdte újjáépíteni a szerelmi életét a férjével - aki egy időre ugyan elköltözött, de végül otthagyta a szeretőjét és visszatért a közös otthonba.

Mindez azt jelenti, hogy nincs olyan, hogy „normális szex” a menopauza után. A libidó teljesen megszűnhet vagy tízszeresére nőhet, vagy maradhat nagyjából ugyanolyan szinten, mint volt előtte. Annak viszont rengeteg módja van (persze ha ott van, vagy kitart mellettünk a társunk), hogy az intimitást megéljük és megőrizzük, függetlenül attól, hogy a testünk min megy épp keresztül.

Legyen bármilyen kellemetlen, beszéljünk a párunkkal arról, amin épp keresztülmegyünk, akár fizikai akár egyéb dolgokról van szó.

A szakértők azt tanácsolják, hogy próbálj meg másként gondolni a szexre, mint korábban. Kicsit tágabb határokat húzz köré.

A klimax után talán a szex már nem foglalja magában a behatolást. De vannak más intim aktusok, amikkel élhettek. Ilyen az ölelés, a csók, az érzéki simogatás, és még egy csomó minden, ami nektek örömet okoz.

Igen, a hüvelyszárazság olyan probléma, amin nem tudsz egyszerűen túllépni. Kérhetsz az orvosodtól olyan hüvelykrémet, ami valamennyi ösztrogént tartalmaz, az adhat némi megkönnyebbülést. És ne felejtsd el, a dokik szerint nincs olyan, hogy túl sok síkosító. Keress olyat, amiben E-vitamin, hialuronsav vagy akár kókuszolaj van. A legtöbb, amit magadért megtehetsz, hogy öntudatos leszel. Te ismered legjobban a tested. Vedd észre a fizikai változásokat és a mentális változást is. Figyeld meg, hogyan érzed magad miattuk, és ha nehezen is birkózol meg velük, ne ítéld el magad, tudd, hogy az életednek ez a szakasza teljesen normális.

Bár nehéz lehet segítséget kérni, hasznos, ha a perimenopauza korai szakaszában proaktív leszel, és keresel olyan csoportot, akiknek a segítségére számíthatsz. Vannak ilyen zárt facebook csoportok is, támogató közösséggel.

Gondold végig, kik azok az emberek, akiknek bármikor írhatsz, ha szükséged van rá?

Kik azok a barátok és családtagok, akik a legjobban ismernek, és kérd meg őket, segítsenek, amikor úgy tűnik, nem tudsz magadért kiállni.

Ígérd meg, hogy cserébe te is ott leszel nekik, ha szükségük lesz rád.

És ami a legfontosabb: higgy magadban. Bár a menopauza elkerülhetetlenül behozza az életedbe a kellemetlenségeket és a fájdalmat, nem kell csendben tűrnöd a változó test következményeit. Ha a tüneteid bedurvulnak, ne hagyd, hogy bárki azt mondja neked, hogy tűrj némán tovább.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Majdnem 100 évig mindenki rosszul tudta, mit jelent Schrödinger macskája, és azóta sem oldódott meg a probléma
Sokan azt hiszik, Schrödinger macskája a kvantumelmélet bizonyítéka, pedig az valójában egy tudományos kritika volt. A friss kísérletekkel a tudomány még mélyebbre ásta magát a Schrödinger által jelzett logikai csapdában.
Sassy - sassy.hu
2026. május 29.


Megosztom
Link másolása

Azt hiszed, Schrödinger macskája valami misztikus, szuperokos dolog egy cicáról, ami egyszerre lehet élő és halott?

Felejtsd el. Az igazság sokkal kiábrándítóbb és végtelenül menőbb:

a híres macska a tudomány történetének legnagyobb trollkodása volt.

És a poén ma jobban ül, mint valaha, miközben a fizikusok már tényleg „macskaállapotokat” hoznak létre szilíciumchipeken, ahogy arról a Nature Physics is beszámolt egy 2025 elején publikált cikkben, ezzel még kellemetlenebb helyzetbe hozva a modern tudományt.

Mert miközben a laborban már kvantumzombikat gyártunk, a lényegi kérdésre még mindig nincs semmilyen válasz.

Most jön a csavar, amitől az egész sztori értelmet nyer.

Erwin Schrödinger 1935-ben azért találta ki ezt az egészet, mert abszurdnak tartotta a kollégái elméletét – miszerint egy részecske a megfigyelésig több állapotban is létezhet egyszerre.

A gondolatkísérlet arra az abszurditásra reflektál, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot.

Ezért a kérdést egészen eredeti módon próbálta megvilágítani.

Azt mondta, oké, srácok, ha ez igaz a szubatomi világban, akkor egy dobozba zárt macska is lehet egyszerre élő és halott egy radioaktív atom szeszélye miatt.

 

Schrödinger, hogy a kvantumelmélet egyik abszurditását szemléltesse, egy képzeletbeli macskát egy zárt dobozba helyezett, amelybe kívülről nem lehetett belelátni. A dobozban a macska mellett van egy szerkezet, melyet a macska nem tud befolyásolni. A szerkezet tartalmaz egy darab radioaktív anyagot, melyben egy óra alatt egy atom vagy lebomlik, vagy ugyanekkora valószínűséggel nem bomlik le. A radioaktív bomlást észleli egy Geiger–Müller-számláló, ami egy relén keresztül elenged egy kalapácsot és az összetör egy hidrogén-cianidos üveget, megölve ezzel a macskát. Ha egy órán át magára hagyjuk a dobozt, azt mondhatjuk, hogy a macska él, ha időközben nem volt atombomlás.

Hogy eldöntsük, a macska él-e vagy meghalt, ki kell nyitni a dobozt.

Ám a kérdés azonban az, hogy milyen állapotban van a macska a doboz kinyitása előtt?

A kvantumelmélet szerint a macska hullámfüggvénye egy élő és egy halott macska hullámfüggvényét egyszerre tartalmazza.

Schrödinger számára az az elképzelés, hogy a macska egyszerre élő és holt is, abszurd elképzelés volt, amit nem tudott elfogadni.

Ezzel akarta megmutatni, hogy a kvantumelmélet logikája a való világban látványosan összeomlik.

És itt jön a lényeg: a provokációja annyira betalált, hogy a fizika azóta is ezzel a problémával küzd. Ezt hívják „mérési problémának”, és arról a pofonegyszerű kérdésről szól, hogy pontosan hol és hogyan dől el, hogy a kvantumvilág elmosódott valószínűségeiből mikor lesz a mi valóságunk kőbe vésett ténye? Hol van a határ?

A legújabb kísérletek, amikben már nemcsak egy atomot, hanem annál jóval nagyobb rendszereket hoznak szuperpozícióba, csak még égetőbbé teszik a kérdést.

Létrehozzuk a paradoxont a laborban, de a magyarázatot ugyanúgy nem találjuk, mint Schrödinger idejében.

Szóval, amíg a neten mémként pörög a dobozban kuksoló, félig élő cica, addig a tudomány pont azt a falat bámulja, amit Schrödinger közel száz éve felépített. A kísérlet valódi üzenete nem a kvantumvilág varázslata, hanem egy megalázó emlékeztető: fogalmunk sincs, hogyan működik a valóság átmenete a mikroszkopikusból a makroszkopikusba. A helyzet az, hogy a világegyetem még mindig sokkal rejtélyesebb, mint amit a legokosabb egyenleteinkkel magyarázni tudnánk.


Megosztom
Link másolása

INSPIRÁLÓ
A Rovatból
„Vannak még jó emberek”: 3,2 millió forintot talált egy férfi Túrkevén, hiánytalanul visszaadta a nyugdíjasnak
A becsületes megtaláló kutyasétáltatás közben talált egy táskát, benne a hatalmas összeggel. A pénz egy idős úré volt, aki nyaralót szeretett volna vásárolni a településen.

Megosztom
Link másolása

Olyan, mint a mesében, de ez a történet a valóság: Túrkevén Vasas Lajos a reggeli körét rótta a kutyájával, amikor figyelmes lett egy táskára. A sztori másik főhőse egy Lajos bácsi nevű nyugdíjas, aki nem a lottón nyerte a pénzt, hanem a nyugdíjából spórolta össze, hogy vegyen egy kis nyaralót. A terv az volt, hogy Túrkevén telepszik le, mert egy rádióműsorban hallotta, hogy milyen szuper hely, meg ott a gyógyvíz is.

„El lehet képzelni, milyen sokáig tartott, amíg a kis nyugdíjamból összespóroltam ezt a pénzt.”

A hétvégét már a városban töltötte, ingatlanokat nézegetett, a teljes vételárat pedig végig magánál hordta a táskájában, mert hát hol máshol lenne a legnagyobb biztonságban, ugye. Aztán a hazaúton jött a hideg zuhany: a táska sehol. A pánikot és a beletörődést tökéletesen foglalta össze:

„Sejthetik, mit éreztem, levert a víz, magamban pedig már lemondtam a pénzről.”

Nagyjából ekkor lépett a képbe Vasas Lajos és a kutyája. Amikor meglátták a táskát, még nem sejtették, hogy egy kisebb vagyont rejteget. „Eszünkbe sem jutott volna, hogy ennyi pénz van benne, kinyitottuk, hátha találunk valamilyen nyomot, ami a tulajdonosra utal” – mesélte.

Őszintén bevallja, hogy benne is felmerült egy pillanatra a kísértés, de aztán gyorsan elhessegették a gondolatot. Mivel a táskában nem volt semmi konkrétum, felhívták a 112-t, ahol a hivatalos utat, vagyis a jegyzőt javasolták. Csakhogy vasárnap volt, a hivatalok pedig alszanak. Így jött a 21. századi megoldás: egy Facebook-poszt. A felhívás több áttételen keresztül végül eljutott a kétségbeesett Lajos bácsihoz, aki azonnal visszafordult Túrkevére. Egy gyors azonosítás után hiánytalanul visszakapta az elveszettnek hitt milliókat. Az öröme akkora volt, hogy 50 ezer forintot nyomott a becsületes megtaláló kezébe, aki először nem is akarta elfogadni. Végül beadta a derekát, de a pénz sorsa igazán szívmelengető fordulatot vett.

„Mivel a feleségem tanárnő – elviszi az egész osztályt ebből a pénzből moziba.”

Lajos bácsit pedig a történtek csak megerősítették abban, hogy Túrkeve a legjobb hely a világon, és továbbra is ott keres magának nyaralót.

Tavaly nyáron például Rácz Jenő sztárséfnek sikerült a kocsija tetején felejtenie a táskáját, benne a pénztárcájával és közel egymillió forinttal. A tárca természetesen lerepült útközben, de szerencséjére egy becsületes megtaláló pár bukkant rá, és a benne lévő névjegykártya segítségével visszajuttatták neki.

A séf akkor a közösségi oldalán lelkendezett, hogy „vannak még jó emberek, sőt angyalok is!”

 


Megosztom
Link másolása


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
A 16 éves lány már nem érhette meg a ballagását, de a szíve ott dobogott a tömegben egy másik fiúban
A 16 éves Emily Matejovitz már nem érhette meg saját ballagását, halála előtt azonban olyan döntést hozott, amely több ember életét is megváltoztatta. A tinédzser felajánlotta szerveit átültetésre, az iskolai búcsúünnepségen pedig megjelent az a fiú is, aki Emily szívét kapta meg.

Megosztom
Link másolása

Az iskolai ünnepségek általában a kényelmetlen egyenruháról, a szülők büszke könnyeiről és a jövőbe vetett reményről szólnak.

A michigani Reeths-Puffer középiskolában viszont ennél sokkal többről volt szó: egy lányról, aki már nem lehetett ott, és három emberről, akik azért utaztak több száz kilométert, hogy tisztelegjenek előtte.

A 16 éves Emily Matejovitz ugyanis már nem érhette meg a ballagását, de a döntése, hogy szervdonor lesz, három másik embernek adott új életet. Ők pedig úgy gondolták, a legkevesebb, amit tehetnek, hogy ott vannak az ünnepségen.

Emily tavaly decemberben, mentális egészségügyi problémákkal küzdve hunyt el, de pár hónappal korábban, a személyi igazolványa igénylésekor már jelezte, hogy halála esetén felajánlja a szerveit.

A lány édesanyja, Rebecca a People újságírójának, Toria Sheffieldnek arról beszélt, hogy lánya mindig is másokon akart segíteni, és ez a gesztus a legmélyebb gyászban is ad némi vigaszt.

„Hálás vagyok, hogy Emily szervei csodálatos emberekhez kerültek, és hogy a felajánlása beteljesítette azt, amit végső soron tenni akart: másoknak segíteni.”

A kedden tartott diplomaosztón ott volt a 16 éves Landon Coleman, aki Emily szívét kapta meg. A fiú számára ez a találkozás legalább annyira fontos volt, mint a gyászoló családnak.

„Sokat jelent, hogy találkozhatok azokkal az emberekkel, akik felnevelték és szerették azt a személyt, aki második esélyt adott nekem az életre”

– mondta, majd arról beszélt, most már olyan dolgokra készülhet, amik korábban elképzelhetetlennek tűntek.

„Alig várom, hogy megszerezzem a jogosítványomat, leérettségizzek és egyetemre menjek. Ezek olyan lehetőségek, amelyeket azért kaptam, mert valaki úgy döntött, hogy donor lesz.”

A legmeghatóbb pillanat talán az volt, amikor a 4 éves Ripley Ferrell, aki Emily egyik veséjét kapta, odaszaladt az anyához. Ripley édesanyja, Audra szerint ez volt az egyik legjobb napjuk a transzplantáció óta.

„Hihetetlen volt nézni, ahogy Ripley nevet és a legnagyobb öleléssel nyúl Rebecca felé”

– mesélte.

Audra szerint a szervdonáció nemcsak életet ad, hanem lehetőséget is: „a lehetőség a felnőtté válásra, az emlékek gyűjtésére és mindazon dolgok megtapasztalására, amelyek egy életet alkotnak.”

A Ferrell családot annyira megérintette Emily története, hogy létrehozták az Emily Matejovitz Alapítványt, amely ösztöndíjakat ad és a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést segíti. A harmadik recipiens, egy 54 éves férfi, aki a lány máját és másik veséjét kapta, szintén ott volt az ünnepségen.

A ballagás mint a családi büszkeség és a dráma színtere a sztárvilágban is állandó téma. A közelmúltban például Jennifer Lopez és Ben Affleck jelentek meg együtt Affleck lányának diplomaosztóján, de a róluk készült képeken a köztük lévő feszültség szinte tapintható volt, miközben Heidi Klum és volt férje, Seal együtt sírtak a büszkeségtől fiuk ünnepségén.


Megosztom
Link másolása


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Pokorny Lia a színpadon megható felajánlást tett Kálloy Molnár Péter családjának
Pokorny Lia 500 ezer forintot ajánlott fel a csodálatos színész családjának. Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást.

Megosztom
Link másolása

A taps után egy pillanatra mindenki elcsendesedett a 6SZÍN színpadán. Pokorny Lia kapta az első Kálloy Molnár Péter-díjat, majd a mikrofonhoz lépett, és a frissen kapott félmillió forintos pénzjutalmat egy az egyben felajánlotta néhai barátja és kollégája családjának. A gesztus nemcsak a közönséget, de a díjat átadó özvegyet, Lestár Ágnest is meglepte.

Kedden este tartották a Kálloy Alapítvány első díjátadóját, amivel

azokra a polihisztor művészekre emlékeznek, akik Kálloyhoz hasonlóan több műfajban is maradandót alkottak.

Az elismerést Pokorny Lia és Lutter Imre kapta, de a reflektorfény egyértelműen a színésznő váratlan bejelentésére irányult. Ahogy arról a Blikk is beszámolt, Pokorny egy pillanatig sem hezitált a döntésen.

„Maga a díj az enyém, és Pétert így hazaviszem magammal, de a pénzdíj egyértelműen a családé, ez nem volt kérdés a számomra” – mondta a színpadon.

A színésznő egyúttal a halált és a gyászt tabuként kezelő kulturális közegről is beszélt. „Egészen elképesztő, hogy a kultúránkban mennyire nem foglalkozunk azzal, hogy mindannyian elmegyünk. Erre készülni kell.”

Lestár Ágnes, a színész özvegye először udvariasan próbálta visszautasítani a felajánlást, de végül meghatottan elfogadta. A pénz a legjobb helyre kerül, egyenesen a Kálloy Alapítványhoz, amelynek pontosan az a célja, hogy a művész hatalmas, de jórészt befejezetlen hagyatékát gondozza.

„A Kálloy Alapítványban jó helye lesz ennek az összegnek, mert célul tűztük ki, hogy mindazt megőrizzük, fenntartsuk és továbbgondoljuk, amit Péter itt hagyott”

– erősítette meg az özvegy, utalva a rengeteg filmtervre, kiadásra váró verseskötetre és zenére.

A díj maga is szimbolikus: egy létrát ábrázol, amit egy Péterről mintázott figura tart. „Az az üzenete, hogy a felfelé haladó alak a csillagos égig jusson” – magyarázta Lestár Ágnes.

A díj megalapítását idén májusban jelentették be, azzal a céllal, hogy a Kálloy-hagyatékot gondozó alapítvány forrásokat teremtsen a befejezetlen művekhez.


Megosztom
Link másolása