GYEREK
A Rovatból

A középiskolai szóbeli felvételi utolsó hetében a pszichológusok erre a szülői kommunikációs hibára figyelmeztetnek

Vannak mondatok, amellyekkel a legtöbb szülő az utolsó héten akaratlanul is ronthatja a gyereke felvételi esélyeit. Az ellentmondásos üzenetek ugyanis növelik a kamaszok teljesítményszorongását és bűntudatát.

Megosztom
Link másolása

„Én egy szar vagyok!” – fakadt ki egy nyolcadikos fiú a felkészülés kellős közepén, teljes kétségbeesésben. Az édesanyja visszaemlékezése szerint a nyomás a vizsga napján is tapintható volt: a fiút leginkább az zavarta a matematika feladatsor írása közben, hogy a mellette ülő lány folyamatosan sírt.

Ma épp beléptünk a szóbeli vizsgák utolsó hetébe. A Belügyminisztérium rendelete alapján az országos szóbeli időablak március tizenkilencedikéig, azaz jövő csütörtökig tart.

Az iskoláknak március huszadikán már nyilvánosságra kell hozniuk a jelentkezők felvételi jegyzékét, ezt követően április tizenhetedikéig küldik meg az ideiglenes rangsort a hivatalnak, a végső döntésről pedig május nyolcadikáig mindenki megkapja az értesítést.

Ilyenkor a szülők ösztönösen próbálják nyugtatni a gyereket, de a legrosszabb, amit mondhatnak, az a „nem baj, ha elrontod” mondat.

A pszichológia ezt kettős kötésnek nevezi: a szavak szintjén elengedjük az elvárásokat, miközben a viselkedésünkkel, a napokig tartó feszültséggel és a folyamatos ellenőrzéssel épp az ellenkezőjét üzenjük.

Ez az ellentmondás csak bűntudatot és bizonytalanságot szül a kamaszban. „Szülőként nem az a dolgunk, hogy bizonyosságot adjunk a bizonytalanság idején, hanem az a feladatunk, hogy segítsünk a gyerekeknek elviselni a bizonytalanságot” – fogalmazta meg egy amerikai klinikai pszichológus.

A hamis nyugtatgatás helyett a konkrét, strukturált keretek adnak valódi támaszt.

A hátralévő napokban érdemes negyven-ötven perces fókuszált tanulási blokkokat kialakítani, amelyeket tíz-tizenöt perces regeneráló szünetek választanak el. A szorongás testi tüneteinek csökkentésének alappillére a napi hét-nyolc óra alvás és a könnyű testmozgás.

Mától a legfontosabb szülői feladat az értő figyelem: hallgassák végig a gyereket, és mondják ki, hogy teljesen rendben van, ha izgul.

A feszültség nagyrészt a rendszerből fakad, amely gyakran magára hagyja a családokat ebben a kiélezett helyzetben. Már a tízévesek is azt érzik, hogy ezen a néhány héten múlik a teljes jövőjük. „Tizennégy-tizenöt éves kamaszok annyira kikészülnek, hogy szakember segítségére szorulnak” – nyilatkozta az Eduline-ban egy gyermekpszichológus.

A felvételi körüli állandó változások felerősítik a kontrollvesztés érzését, ami a szülőkben és a gyerekekben is egyaránt extrém teljesítményszorongást vált ki.

„A családok sokszor teljes rendszerszintű magára hagyottságot élnek meg ebben az időszakban” – mondta a Forbesban egy tanácsadó szakpszichológus.

A hátralévő vizsganapokra érdemes egy pontos ellenőrzőlistát készíteni. Ma este rögzítsék a családi naptárban a pontos menetrendet.

A vizsga reggelére készítsenek össze egy csomagot vízzel, könnyű harapnivalóval és a szükséges igazolványokkal.

A reggeli kommunikációban az érzelmek elbagatellizálása helyett használjanak megerősítő mondatokat: erősítsék meg a gyerekben, hogy végigcsinálta a felkészülést, és lépésről lépésre együtt haladnak előre.

A dicséret mindig a befektetett munkára és a jól alkalmazott stratégiákra vonatkozzon, soha ne másokhoz hasonlítsák a teljesítményt.

Fontos kivétel, hogy nem minden intézmény tart klasszikus szóbeli vizsgát. Több helyen csupán egy rövid, hat-nyolc perces ismerkedő beszélgetésre kerül sor, amelyet megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel értékelnek.

Ilyen esetekben felesleges a tantárgyi próbafeleltetés, sokkal hasznosabb, ha a gyerek motivációjáról, érdeklődéséről és szokásairól beszélgetnek otthon.

A szülői jelenlét és a következetes napirend nem a tétet csökkenti, hanem a kamasz teherbíró képességét növeli. A stressz teljesen természetes reakció, a kezelés kulcsa a jelek időbeni felismerése és a tudatos technikák alkalmazása.

VIA Családinet


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Falatnyi bikiniben mutatta meg hatalmas babapocakját Szandi lánya
Bogdán Blanka 24 óráig elérhető Instagram-sztoriban osztott meg magáról képeket. A 27 hetes terhes kismama első gyermekét várja, aki az énekesnő, Szandi első unokája lesz.

Megosztom
Link másolása

Megérkezett a kötelező bikinis babapocak-fotó.

Ezúttal Szandi lánya, az Amerikában élő Bogdán Blanka jelentkezett be a műfajban.

A 27 hetes kismama egy falatnyi fekete bikiniben mutatta meg, mekkora a pocija.

Bogdán Blanka egy 24 órán át látható Instagram-sztoriban tette közzé a képet.

Blanka és férje, Ricardo már korábban bejelentette, hogy kislányt várnak.

A nagy távolság ellenére a nagymama-jelölt Szandi is igyekszik minden fontos pillanatnál ott lenni. Az énekesnő áprilisban látogatta meg a lányát, a nagy, videóra is vett tavaszi találkozás pedig jelezte, hogy a családi kötelék simán átíveli az óceánt is. Szandi a lapnak elárulta, mennyire várja már a kicsi érkezését.

„Most már alig várom, hogy a karomban tartsam a kis unokámat” – mondta az énekesnő.

A baba érkezését szeptemberre várják.

Már az is kiderült, hogy a kislányt Hazelnek fogják hívni.

Az egész babaprojekt hivatalosan március 8-án, a nemzetközi nőnapon robbant be a köztudatba, amikor Blanka egy tökéletesen megkomponált tengerparti videóval tudatta a világgal a nagy hírt. A felvételen férjével együtt mutatták meg a friss ultrahangképet.

A mostani bikinis fotók egy tudatosan és a nyilvánosság előtt építkező családi történet legújabb állomását jelentik, ami egy villámgyorsan elmélyülő szerelemmel indult. Blanka és brazil származású férje, Ricardo a megismerkedésük után fél évvel már az eljegyzésnél tartottak, amit egy titkos vegasi esküvő követett, most pedig már a közös gyermekük érkezésére készülnek a napfényes Amerikában.


Megosztom
Link másolása

GYEREK
A Rovatból
Miután meghalt a két és fél hónapos kisfia, az édesapa üzent a többi szülőnek, mire figyeljenek
A kisbaba halálát a hirtelen csecsemőhalál szindróma okozta. Korábban semmilyen probléma nem volt a babával, minden rendben volt vele a terhesség alatt is.

Megosztom
Link másolása

A szülők rémálma, hogy a gyermekükkel valami rossz történik.

Sajnos ez bekövetkezett Popomájer Lajosék családjában.

Negyedik gyermekük, a két és fél hónapos Eliot életéért hiába küzdöttek, már nem tudták megmenteni. A vizsgálatok később kimutatták, hogy a tragédiát a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) okozta.

A tragédiáig minden a létező legnagyobb rendben ment, a család élete a negyedik gyerek érkezésével sem fordult ki a sarkaiból. Az apa, Popomájer Lajos a Blikknek beszélt a dráma előtti időszakról és a felfoghatatlan pillanatokról. „Az ég világon semmilyen probléma nem merült fel, a várandósság alatt és a születése utáni 75 napban is minden rendben történt, makkegészséges volt, szépen fejlődött.”

„Hajnalban keltem, a mosdóból kilépve észrevettem, hogy a kicsi arccal lefelé hasal, a kezei pedig szét vannak tárva, miközben a feleségem, egyébként megfelelő távolságban aludt mellette.”

Azonnal hívták a mentőket, és a diszpécser utasításai alapján elkezdték az újraélesztést, de sem ők, sem a helyszínre érkező több mentőegység nem járt sikerrel.

Az apa most azért állt a nyilvánosság elé, hogy másokkal ez lehetőleg ne fordulhasson elő.

Kisfia halálának oka a SIDS, a rettegett „bölcsőhalál” lényege pont az, hogy váratlanul következik be. Ám sok esetben elkerülhető lenne.

„Az első és legfontosabb talán a légzésfigyelő szerkezet, ami a kiságyon, a matrac alá helyezve sípol, ha a csecsemőnek kimarad a légzése. A másik, hogy a szülők menjenek el olyan tanfolyamra, ahol megtanítják, hogy egy kisbabát szakszerűen hogyan kell újraéleszteni. Illetve tájékozódjon mindenki a biztonságos altatásról.”

Bár a hirtelen csecsemőhalál ellen nincs százszázalékos védelem, a nemzetközi és hazai ajánlások egyértelműek.

A legfontosabb a szakértők szerint háton altatás, mivel a hason vagy oldalt fekvés drasztikusan növeli a kockázatot. Lényeges a kemény, sík alvófelület, és hogy a kiságyban a babán kívül ne legyen semmi: se párna, se paplan, se plüssállat, se rácsvédő.

A szakértők azt javasolják, hogy a csecsemő a szülőkkel egy szobában, de mindig külön ágyban aludjon, és kulcsfontosságú a dohányfüst teljes kiiktatása a környezetéből.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
„Szinte tabu volt kutatni” – a tudósok elképesztő dolgokat állítanak a magzatokról
Dr. Joel Frohlich idegtudós szerint a tudat kutatása sokáig a filozófusok területe volt, de a modern technológia áttörést hozott. Az új módszerekkel már a magzatoknál is képesek kimutatni a mintázatfelismerést, ami a munkamemória egyik alapköve.

Megosztom
Link másolása

Hogy mikortól beszélhetünk egy ember esetében tudatról, tudatosságról, sokáig vita tárgya volt. Sőt. Tiltott zóna a neurológusoknak, ahogy azt Dr. Joel Frohlich idegtudós is elmondta. „Meglepően kevés kutatás folyt arról, hogy mikor kezdődik a tudat. A tudat sokáig a filozófusok hatáskörébe tartozott. Az idegtudományban szinte tabu volt kutatni, talán az utóbbi 10-20 évig” – nyilatkozta a BBC Science Focusnak.

De mostanra a technológia eljutott odáig, hogy már nem egyetlen, megfoghatatlan jelet keresnek, hanem egy egész jelzés-csomagot. A kutatók ezt „klaszter-alapú” megközelítésnek hívják, ami annyit tesz, hogy több apró jel – agyi aktivitás, ingerekre adott válasz, a figyelem jelei – együttes megléte alapján vonnak le következtetéseket. Frohlich szerint ugyanis egyetlen jelben nem lehet vakon megbízni, de ha több is egyszerre jelenik meg, az már elég gyanús.

„Ha a mini-jelek konvergenciáját látjuk, az elég jó mutatója annak, hogy a tudat éppen kialakulóban van.”

 

A leginkább elgondolkodtató az egészben, hogy a tudatosság egyes jelei már a méhen belül is kimutathatók. Az egyik ilyen jel a mintázatok felismerése. Képzeld el, hogy hallasz egy sorozatot: Bip-bip-bip-BÍP. Ezt ismételgetik, majd hirtelen jön egy Bip-bip-bip-bip. Ha feltűnik a változás, akkor a munkamemóriád működik, ami a tudat egyik jele. Nos, német kutatók ezt a hatást kimutatták a terhesség késői szakaszában lévő magzatoknál is.

Egy másik kísérletben pedig arcra emlékeztető fénypontokat vetítettek a terhes anyák hasára, és a magzatok a fejükkel, sőt, a szemükkel is követték a fényeket. Bár Frohlich szerint vita tárgya, hogy a magzat mit lát valójában. „Senki sem ért igazán egyet abban, hogy a magzat valami olyasmit lát-e, ami egy arcra hasonlít, vagy inkább csak egy fénypacát.”

És mielőtt bárki újranyitná az abortuszról szóló vitákat, a kutatók gyorsan lehűtötték a kedélyeket. Ezek a jelek ugyanis leginkább a harmadik trimeszterre jellemzőek, ami bőven a legális terhességmegszakítás időhatárán túl van.

Frohlich szerint az agy biológiai kapuja, a talamusz és az agykéreg közötti kapcsolat csak a 24-26. hét környékén épül ki.

„Addig nem igazán beszélhetünk valószínűsíthető tudatról – legalábbis abban a formában, ahogy mi ismerjük; tele a külvilágból érkező érzetekkel” – tette hozzá. Az újszülötteknél megfigyelt, nyugalmi állapotért felelős agyi hálózat (az úgynevezett alapértelmezett hálózati mód) is legfeljebb kezdetleges formában van jelen.

Az utóbbi időszakban egyébként is a méhen belüli folyamatok kerültek a fókuszba. A „korai tanulás” gondolatát például olyan könnyen emészthető kutatások erősítették, mint az, amelyik kimutatta, hogy az anya étrendje befolyásolja a gyerek későbbi ízlését, így akár már a méhen belül meg lehet szerettetni vele a zöldségeket. Egy másik tanulmány szerint pedig a klasszikus zene bizonyítottan nyugtatóan hat a magzatokra. Ezek a hírek mind azt jelzik, hogy a magzat egy aktív, a környezetére reagáló lény, ami tökéletesen előkészítette a terepet a mostani, a tudat korai jeleiről szóló tudományos vitának.

Via Sciencefocus


Megosztom
Link másolása


GYEREK
A Rovatból
5 ijesztő tünet gyerekeknél, amit a gyerekorvosok szerint a szülők túl későn vesznek komolyan
A gyerekek néha tényleg hajlamosak mindenfélét panaszkodni, és ettől nem mindig könnyű eldönteni, mi az, amire csak legyinteni lehet, és mi az, amivel már orvoshoz kell menni. Pedig vannak tünetek, amelyek elsőre ártalmatlannak tűnhetnek, mégis komolyabb bajt jelezhetnek.

Megosztom
Link másolása

Dr. Gayathri Kapoor, a floridai Orlando Health gyerekorvosa a New York Postnak beszélt azokról a panaszokról, amelyeket a szülők szerinte túl gyakran intéznek el azzal, hogy „majd elmúlik”.

1. Állandó szomjúság vagy túl gyakori pisilés

Az, hogy egy gyerek sokat iszik és gyakran jár vécére, nyáron például könnyen tűnhet teljesen normálisnak. De érdemes figyelni, ha ez tartósan fennáll, mert több komolyabb egészségügyi probléma jele is lehet.

Az állandó szomjúság és a gyakori vizelés a cukorbetegség klasszikus figyelmeztető jelei közé tartozik, gyerekeknél és felnőtteknél is. Cukorbetegség esetén túl sok cukor halmozódik fel a vérben, a vesék pedig folyadékot vonnak el a szervezetből, hogy a vizelettel próbálják kiüríteni a felesleges cukrot.

A cukorbetegség további jele lehet a gyors fogyás, a zsibbadás vagy bizsergés, illetve a feltűnő fáradtság.

A tartós szomjúság más problémákra is utalhat, például vérszegénységre, illetve vese-, máj- vagy szívproblémákra. A gyakori pisilés hátterében pedig akár húgyúti fertőzés is állhat.

2. Tartós horkolás

Az alkalmi horkolás gyerekeknél sem tragédia, gyakran allergia vagy megfázás okozza. Ha viszont a horkolás nem múlik, az már alvási apnoéra vagy megnagyobbodott mandulákra is utalhat, amelyek akadályozhatják a légzést.

A rossz minőségű alvás pedig nemcsak annyit jelent, hogy a gyerek másnap nyűgösebb. Hatással lehet a viselkedésére, a tanulására és a növekedésére is.

Sok szülő azt hiszi, hogy a horkolás normális, ha a gyerek mélyen alszik. Mások azért gondolják normálisnak, mert ők maguk is horkolnak.

Ha a horkolás gondot okoz, a gyerek nappal lehet feltűnően túlpörgött, de akár fáradt, szétszórt és nehezen koncentráló is. Hosszabb távon hízás vagy lassabb fejlődés is jelentkezhet.

Orvoshoz kell fordulni, ha a gyerek éjszaka levegő után kapkod, vagy alvás közben kimaradnak légvételei.

3. Visszatérő hasfájás

A hasfájás nehéz ügy, mert kívülről nem látszik. Ha egy gyerek amúgy is hajlamos túlozni, a szülő könnyen legyinthet rá. Csakhogy a panasz mögött nagyon is valós ok állhat: például ételallergia, ételintolerancia, gyulladásos folyamat, székrekedés vagy reflux.

A székrekedés idővel hasfájást, étvágytalanságot, vizelési problémákat és baleseteket is okozhat. Ez nemcsak kellemetlen, hanem a gyereknek és a családnak is megterhelő lehet.

Gyulladásos bélbetegségek is megjelenhetnek már fiatal korban.

Ilyen például a cöliákia, amikor a glutén fogyasztása immunreakciót vált ki, vagy a Crohn-betegség, amely az emésztőrendszer gyulladásával jár.

4. Visszahúzódás, szorongás vagy hangulatváltozás

A gyerekek hangulata sokszor kiszámíthatatlan, ezért könnyű mindent az életkorra vagy egy fejlődési szakaszra fogni. Könnyű az érzelmi változásokat egyszerűen egy fejlődési szakasznak betudni.

Figyelmeztető jel lehet, ha a gyerek szokatlanul és tartósan ingerlékeny, aggódó vagy visszahúzódó.

A szorongás és a stressz gyerekeknél gyakran testi tüneteket is okozhat, például hasfájást. Kapoor szerint ez az egyik leggyakoribb oka a gyerekkori emésztőrendszeri panaszoknak.

Arra is érdemes figyelni, ha a gyerek kerülni kezdi az iskolát, vagy visszahúzódik a társas kapcsolatokból.

A kezeletlen mentális egészségi probléma idővel otthon, az iskolában és a baráti kapcsolatokban is gondot okozhat.

5. Gyakori fejfájás

A fejfájást gyakran a kiszáradásra, a képernyőidőre vagy a stresszre fogják. Ha viszont rendszeresen visszatér, a szülőknek érdemes lépniük.

A gyakori fejfájás látásproblémára is utalhat. Igaz, hogy a túl sok képernyőzés is okozhat fejfájást, de

állhat mögötte például asztigmia vagy olyan fénytörési hiba is, amely miatt szemüvegre lenne szükség.

Ilyenkor a szemizmoknak a kelleténél keményebben kell dolgozniuk, ez pedig megterhelheti a szemet.

Fejfájást okozhat az is, ha a gyerek nem alszik eleget, nem iszik elég vizet, vagy valamilyen fertőzés, például influenza áll a háttérben. A visszatérő fejfájás néha olyan egészségügyi problémára utalhat, amelyet érdemes kivizsgáltatni.


Megosztom
Link másolása