Elképesztő: minden ötödik ember feladta, és beletörődött a rendetlenségbe egy felmérés szerint
A konyha és a nappali kritikus helyzetben van, a magyarok 79 százaléka a konyhát, 65 százaléka a nappalit és a hálószobát, 48 százaléka pedig a fürdőszoba rendben tartását látja a legfontosabbnak.
A rendrakást és a rend megtartását az is nehezíti, hogy elég sokan vagyunk, akik érzelmileg viszonyulunk a tárgyainkhoz, ezért egyfajta gyűjtögető életmódot követünk. Nehezen válunk meg még a nem használt dolgoktól is, ha azokhoz szép emlékek kötnek (24%), vagy erősen hiszünk abban, hogy a most nem használt tárgy valamikor még hasznos lesz (17%), vagy egészen egyszerűen csak nem akarjuk kidobni azt (20%).
A rendrakást és a megfelelő tárolást a hangulatunkon kívül legtöbbször az akadályozza meg, hogy a dolgoknak eleve nincs megfelelő helye: a ruhatárolást például a magyar háztartásokban leginkább a helyhiány (15%), a rendezetlen tároló helyiség (11%) és a nehéz hozzáférhetőség (6%) akadályozza.
A szűkös terek jellemzően arra késztetik az embereket, hogy egyszerű és megfizethető tárolási megoldásokat, például dobozokat és rendszerezőket keressenek, vagy akár régi bútorokat cseréljenek le praktikusabb, funkcionálisabb lehetőségekre.
Nem csoda, ha úgy érezzük, hogy a tárolási problémák csapdába ejtenek. Pedig jobb még a hangulatunk is, ha rend van körülöttünk - derült ki az IKEA kutatásából.
De már a rendrakás folyamata is segíthet a mentális egészség helyreállításában: a takarítás endorfinokat szabadíthat fel, ezek a hormonok pedig hozzájárulhatnak a stresszoldáshoz és a közérzet általános javításához. Létezik, hogy a takarítók a legboldogabb emberek a világon?