Cserpes Laura: „Nem kell mindig kötelező jelleggel boldognak lenni, az élet nem ilyen”
Cserpes Laura nevét tíz éve hallottuk először az Eurovíziós Dalfesztivál előválogatóján. Hamarosan sorozatokban is feltűnt, és a legnézettebb produkciókban játszott szerepeket. Mára olyan elfoglalt, hogy nehezen sikerült még időpontot egyeztetnünk is.
- Áruljuk el, hogy napokon belül ez volt a harmadik időpont, amit sikerült összeegyeztetni. Mi történt?
- Nálam most ütötte fel a fejét az influenza, kénytelen voltam visszavonulót fújni és kipihenni a betegséget. Ismerem a testem, és tudom, hogyha most nem tartok szünetet, akkor eluralkodik rajtam. Márpedig nem szeretnék kiesni a ritmusból, jelenleg több projekten is dolgozom egyszerre.
- Énekesnőként vagy színésznőként láthat legközelebb a közönség?
- Márkanagykövetként. Napokon belül indulok Prágába egy jelentős kozmetikai márka képviseletében. De ez nem azt jelenti, hogy háttérbe szorul a színészet vagy az éneklés, csupán most ezen a területen van több feladatom. Hamarosan viszont énekesnőként is újra láthat a közönség. Létray Ákos dalszerzővel együtt, felbuzdulva a tavalyi karácsonyi dalunk sikerén, az idei évben egy új lemezt készítünk, és várhatóan már tavasszal hallhatóak lesznek a dalok. Mindig nagyon élvezem az alkotásnak ezt a fázisát, nagy kihívás életre hívni egy-egy új dalt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
- Rengeteg feladatod van egyszerre, mégsem tűnsz fáradtnak. Nem tudom eldönteni, hogy a smink teszi vagy van egy titkos recepted?
- A hétköznapokban kevés sminket használok, szeretem a természetességet. Nagy titkom nincs, így talán meglepő lesz a válaszom, hiszen tényleg nagyon egyszerű: megtanultam egyensúlyban lenni, és ez látszik az arcomon is. Mondok egy példát: ha sűrű időszakot élek, amiben egyik forgatás után megyek a másikra, és amikor gyakorlatilag nem csinálok mást, mint dolgozom, akkor a végén szigorú pihenés következik, és ilyenkor megengedem magamnak, hogy néhány napig ne csináljak semmit. Úgy érzem, hogy most egyensúlyban vagyok önmagammal. Megtaláltam az erőforrásaimat, amelyek sokat segítenek abban, hogy elégedett is maradjak. Mostanában sok visszajelzést kapok arról, hogy kiegyensúlyozottnak tűnök, és ez valóban igaz, biztosan ezt látod most az arcomon is.
- Miből töltekezel?
- Példaképekből, a természetből és a saját hitemből. Amikor levert vagyok, akkor motiváló személyek videóit nézem, vagy csak hallgatom őket, ezen kívül sokat járok a természetbe, amiért a kutyámnak tartozom hálával. Engem ezek tartanak egyensúlyban. De ez nem volt mindig így.
Közben végig tudtam, hogy jó időszakot élek, mégis lehangolt voltam, akkor még nem voltak erőforrásaim, vagy legalábbis nem ismertem azokat.
Úgy gondolom, hogy nem kell mindig kötelező jelleggel boldognak lenni, az élet nem ilyen, igenis vannak benne hullámvölgyek, amikor semmi sem képes jókedvre deríteni. Nekem ilyen volt a betegségem.
- Évekig küzdöttél pajzsmirigy panaszokkal. Minek köszönheted a javulást?
- Tíz éve diagnosztizáltak Hashimoto pajzsmirigy alulműködéssel és inzulinrezisztenciával, ekkor még én sem gondoltam, hogy ebből van kiút. Akkoriban nagyon kevés információ volt elérhető az interneten a betegséggel kapcsolatban, így az ezzel kapcsolatos könyvek nyújtottak egyedüli segítséget. Majd szakemberhez fordultam,
Nekem is ő állította össze az étrendemet, éreztem is, hogy nem ez lesz a megoldás, de becsülettel követtem a javaslatait, azonban semmit sem javult az állapotom. A súlyingadozás és a hangulatváltozás már nagyon zavart, ezért új szakembert kerestem, aki végül egy teljesen új étrenddel és mozgással segített, hogy enyhüljenek a panaszok. Ma már rendszeresen sportolok, bodyartból még edzői képesítést is szereztem. A mozgás az életmódom részévé vált. Az interjú után rögtön egy különleges csoportos órára megyek, amit prama-nak neveznek, és abban különbözik a többi aerodinamikus edzéstől, hogy sötétben végezzük a gyakorlatokat, csupán színes fények világítanak a teremben. Egyszerűen imádom ezt a mozgásformát, nehéz lenne elképzelni nélküle az életemet. Igaz, számomra különös jelentősége van a rendszeres testedzésnek, hiszen az egészségem és így a jövőm a tét. Azt nem mondanám, hogy végérvényesen meggyógyultam, de mára remekül szinten tartom a betegséget.
- Ha egy év múlva újra találkoznánk, akkor miről szeretnél mesélni?
- Egy különleges terven dolgozom, egy olyan újdonságon, ami mindenki számára meglepetést okozhat. A részletekről egyelőre nem szeretnék semmit mondani, viszont annyit elárulhatok, hogy most fogom megmutatni, milyen üzleti vénát örököltem édesapámtól. Egy év múlva már múlt időben szeretnék mesélni az új lemezről, és nagy büszkeséggel az említett terveimről, miközben talán a kutyámat sétáltatom vagy egy újabb edzésre készülök.