Óriási arányban nőtt a szorongásos felnőttek száma a Covid óta
Egyre többen szoronganak Nagy-Britanniában, többen, mint a pandémia előtt – főleg a nők, derült ki a The Sun cikkéből.
Hiába múlt el a Covid, a szorongás nem akar kikopni az életünkből: a brit statisztikák szerint az utóbbi időszakban többen élték meg az állapot tüneteit, mint a járvány előtti békeévekben.
A brit KSH (az ONS, vagyis az Office for National Statistics) friss jelentése szerint 2024 utolsó három hónapjában
Akkoriban a legmagasabb érték 21,3 százalék volt, de volt olyan év is, amikor 18,9-re estek vissza a számok.
A Covid viszont mindent borított: 2020 őszén a második hullám alatt már 25,2 százalék szorongott durván, de még az első oltások bevezetésekor is 21,2 százalékon állt ez a mutató. A járvány tehát hiába múlt el, a szorongás megmaradt – és különösen a nőket gyűri le.
mint a férfiak, és különösen az 50-54 év közöttiek vannak rossz passzban. A felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók 8,5 százaléka egyenesen azt mondta:
Az ONS egyébként már 2011 óta követi nyomon az emberek közérzetét, és negyedévente négy kulcstényezőt vizsgál: mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel, mennyire érezzük értelmesnek, mennyire vagyunk boldogok – és mennyire szorongunk szét mindent.
A szorongás a szervezetnek egyébként egy természetes reakciója valós vagy vélt fenyegetésre.
Rövid távon segítheti a túlélést, de ha tartósan fennáll vagy túlzott mértéket ölt, már kórosnak számít, és megnehezíti a mindennapi életvitelt.
A szorongás főbb tünetei:
Állandó aggódás, rágódás
Félelemérzet minden látható ok nélkül
Tehetetlenség érzése
Rossz előérzet („mindjárt történik valami baj”)
Fokozott veszélyérzet
Emellett megfigyelhető még:
Elkerülő magatartás (pl. társas helyzetek kerülése)
Alvászavar (elalvási nehézségek, éjszakai felriadás)
Koncentrációs zavar, feledékenység
Csökkent teljesítmény
Visszahúzódás, szociális izoláció
A testi tünetek közül is érzékelhetünk jópárat:
Szapora szívverés, szívdobogásérzés
Légszomj, kapkodó légzés
Gyomorpanaszok (pl. „összeszoruló gyomor”, hányinger, hasmenés)
Szédülés, remegés
Izzadás, hideg verejték
Zsibbadás, bizsergés
Fokozott szomjúság
Fáradtság, kimerültség
Mivel többfajta szorongás létezik, a szorongásos zavarokat osztályozzák. Ez a kategirozálás jelentősen változott az elmúlt évtizedekben.
a modern diagnosztikai rendszerek – a BNO és a DSM – már konkrét tünetek alapján kategorizálnak.
A BNO-10 tágabb keretben, a „Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek” csoportba sorolja ezeket a zavarokat, míg a BNO-11 szűkebb értelemben csak azokat tekinti szorongásos zavaroknak, amelyek közvetlenül a szorongáshoz és félelemhez köthetők (pl. pánikzavar, fóbiák, GAD, szociális szorongás, szeparációs szorongás, szelektív mutizmus).
A szorongásos zavarok gyakran átfednek egymással és más pszichiátriai (pl. depresszió, szerhasználat) vagy testi betegségekkel (pl. szívbetegség, asztma), ami diagnosztikai és terápiás kihívást jelent. A szorongás nemcsak következmény, hanem kockázati tényező is lehet más betegségek kialakulásában. A modern osztályozási rendszerek célja a pontosabb, egyértelműbb diagnózis, amely segíti a hatékonyabb kezelést.