Így mondhatsz fel anélkül, hogy felégetnéd magad mögött a hidakat
Mindannyian érezzük, hogy mikor jött el az ideje annak, hogy váltsunk. Legyen az élet bármilyen területéről szó. A leghúsbavágóbb hibákat igazán akkor tudjuk elkövetni, amikor a munkahelyünket készülünk lecserélni. Felmondani mindig nehéz, szépen elmenni egy munkahelyről még nehezebb. Különösen, ha olyan okok kényszerítnek rá, mint mérgező munkahelyi légkör, rossz vezetés, borzalmas munkahelyi kultúra.
Ha a felmondás során megőrzöd a munkahelyi kapcsolataidat, akkor nyitva hagyod a lehetőségét annak is, hogy később ugyanezekkel a kollégákkal dolgozz, vagy szükség esetén referenciákat adjanak rólad, esetleg egy új helyről más közös projektjeitek legyenek.
Szóval lehet úgy lelépni egy munkahelyről, hogy az összes híd érintetlen marad? Igen. Csak be kell tartani néhány egyszerű szabályt, hogy az átmenet mindenkinek zökkenőmentes legyen.
Íme, így mondhatsz fel anélkül, hogy felégetnéd magad mögött a hidakat:
1. Töltsd ki a felmondási idődet!
Két hét, egy hónap egy örökkévalóságnak tűnhet, ha már eldöntötted, hogy elmész. Pláne, ha az új, álommunkahelyen tárt karokkal várnak. De ezt a szabályt nem véletlenül találták ki. Ennyi idő kellhet a kollégáknak, hogy feldolgozzák a távozásod hírét, és igyekezzenek megoldani a helyettesítésedet. Neked pedig, hogy elvarrd az elvarratlan szálakat, és rendezetten hagyj ott mindent magad után.
Ha már régóta dolgozol a cégnél, vagy vezető beosztásban vagy, még az is megeshet, hogy arra kérnek, egy hónapnál is hosszabb felmondási idővel menj el.
Szóval hiába lépnél le akár másnap, nézd az ott maradó kollégák érdekeit is, és ez alapján egyezz meg a HR-rel a felmondási idő hosszáról.
2. Először a főnöknek szólj!
Egy olyan fontos hírt, mint a felmondás, a főnöködnek kell először elmondanod, nem pedig a kollégáidnak. Az ilyen hírek úgyis futótűzként terjednek. Így ha reggel kávézás közben bedobod egy kollégádnak, délre az egész ház tudni fogja.
Ha magad szeretnéd elmondani a csapatnak, erről is egyeztessetek - mert lehet, hogy neki még időre van szüksége a tervezéshez, hiszen a csapat jogosan azt is tudni szeretné, mi fog történni, miután te kilépsz. Az is fontos, hogy a HR képben kerüljön.
Különben további hetekig ott ragadhatsz egy olyan helyzetben, ami senkinek sem jó.
3. Nem kell mindent elmondani!
Bár a legtöbb esetben az őszinteség a legkifizetődőbb dolog a világon, a felmondás talán a kevés kivételek egyike.
Ha bízol a HR-ben, akkor a kilépési papírok átvétele után, az exit interjún megoszthatsz minden kis részletet. De csak akkor, ha biztos vagy benne, hogy ezzel az ott maradó kollégáknak segítesz és nem ártasz.
Ha azért váltasz, mert egy versenytárshoz igazolsz, az esetleg összeférhetetlenségnek minősülhet. Nem kell elmondanod senkinek, hogy miért vagy hová mész, úgyhogy nyugodtan adj kitérő válaszokat.
4. Ne állj le panaszkodni!
Akár a mérgező környezet miatt váltasz, akár egy álomállást ajánlottak fel, a búcsúkávézások során próbáld minimumra szorítani a panaszkodást, az eddigi kollégák/főnökök szidását.
Ha mégis megteszed, fennáll a veszélye, hogy a hírek villámgyorsan eljutnak azokhoz is, akik bosszúból később keresztbe tudnak tenni neked, még az új helyeden is. Tartogasd a legjobb sztorikat a munkahelyen kívüli barátokkal eltöltött estékre!
5. Segíts az utódodnak!
Függetlenül attól, hogy miért lépsz ki, fontos, hogy hagyj egy listát, útmutatót, amelyben minden fontos információt leírsz az utódodnak, különösen, ha embereket vagy projekteket irányítasz. Ennek a listának tartalmaznia kell a legfontosabb feladataidat, a folyamatban lévő projektek információit és ideális esetben egy „tippek és trükkök” részt is. Ha neked három hónapba telt, mire rájöttél, hogyan kell megoldani egy problémát, nyugodtan oszd meg ezt a titkot azzal a személlyel, aki utánad érkezik.
Ha ezután az új állásodból bármiért szükséged lesz a vele való kapcsolatra, nem kérdés, hogy segíteni fog-e.
6. Maradj elkötelezett!
Amikor már kifelé áll a rúd, nehéz a legjobb formádat hozni munka közben, mégis fontos, hogy amennyire csak lehet, tedd ezt. Ne haragíts magadra senkit, aki a cégnél marad.
Továbbra is legyél figyelmes és konstruktív a megbeszéléseken, végezd el a feladataidat, és szükség szerint támogasd a többieket.
7. Ne írj bosszúposztot!
Miután az utolsó nap becsuktad magad mögött az ajtót, csábító lehet a gondolat, hogy végre kitedd a cég oldalára azt az őszinte értékelést, amit fejben ezerszer megírtál már. Vagy alaposan beszámolj a közösségi médiában mindenről, ami miatt felmondtál. Elvégre nem rúghatnak ki, hiszen már felmondtál, nem igaz?
Ha mégis úgy érzed, hogy meg szeretnéd osztani a tapasztalataidat - legyenek azok jók vagy rosszak -, tudd, hogy szinte soha nem fog sikerülni úgy kipakolni, hogy közben te ne tűnj fel rossz színben. Mindenképpen várj egy kicsit, hogy leülepedjenek az érzéseid, és tényleg ne írj semmi olyasmit, amiből be lehet azonosítani. Ha például te vagy az egyetlen, aki a közelmúltban távozott a pénzügyi osztályról, meg ne említsd, hogy a pénzügyön dolgoztál. De hát általánosságokat írni meg minek?
Ha őrülten szeretted a céget, egy hálás posztot megereszthetsz, de azt is csak a LinkedIn-en.
8. Ne legyen bűntudatod!
A munkánk életünk nagy részét elveszi, akár akarjuk, akár nem.
Amikor végül úgy döntesz, hogy állást változtatsz, néha bűntudatot érezhetsz, amiért cserben hagytad a cégedet vagy a kollégáidat - de ez nem így van!
Próbáld leküzdeni a bűntudatot, és ne hallgass azokra, akik megpróbálják elhitetni veled, hogy cserben hagyod őket.
Inkább koncentrálj az új állásra, és a búcsú buli után egy ideig tarts egy kis távolságot a volt kollégáktól, ezzel nekik is segítesz beilleszkedni a normális kerékvágásba, magadnak meg továbblépni az új kihívások felé.
