ÉLETMÓD

50 százalékkal növeli a rákos megbetegedések kockázatát, ha reggelente kihagyod ezt az egyetlen egy lépést a rutinodból

Elképesztő eredményre jutottak azok a kutatók, akik a szájban lévő baktériumok és a rákos megbetegedések közötti kapcsolatot vizsgálták.
K.O., Fotó: Unsplash - sassy.hu
2024. szeptember 28.


Megosztom
Link másolása

Érdekes eredményre jutott egy új tanulmány, amely szerint van a reggeli rutin során egy olyan lépés, amit ha rendszeresen kihagyunk, növelhetjük a rákos megbetegedés kockázatát.

Ez pedig nem más, mint a reggeli fog- és szájápolás.

De ki gondolná, hogy a szájhigiéniának ennyi köze lehet a nyaki- és szájbetegségek kialakulásában? Ehhez a területhez tartozik a száj- és orrüreg, a garat, a gége, a nyálmirigyek és a pajzsmirigy rákos megbetegedések.

A kutatások korábban már azt is megállapították, hogy a fogínybetegséghez kapcsolódó baktériumok növelik a cukorbetegség és a szívbetegség kockázatát.

A fogínybetegség, más néven parodontitis akkor alakul ki, amikor a fogakon felhalmozódik a lepedék.

A kutatók most több mint egy tucat baktériumfajt azonosítottak, amelyekről úgy vélik, hogy megdöbbentő mértékben, akár 50%-kal növelhetik a laphámrák kockázatát.

A tanulmány vezető szerzője, Soyoung Kwak, a NYU népegészségügyi posztdoktori munkatársa hozzátette: „Eredményeink új betekintést nyújtanak a szájüregi mikrobiom és a fej-nyaki rákok közötti kapcsolatba”.

Kwak és csapata nagyjából 160 000 amerikai étrendjét, életmódját és kórtörténetét elemezte.

A résztvevők által adott nyálmintákat mikrobák szempontjából megvizsgálták és tartósították. A 15 év alatt a résztvevők közül 236-nál diagnosztizáltak fej- és nyaki laphámsejtes rákot. A kutatók összehasonlították a diagnosztizáltak szájüregi mikrobáit azzal a 458 résztvevővel, akik rákmentesek maradtak. A csoport megállapította, hogy a szájban rutinszerűen megtalálható több száz baktérium közül 13 faj növelte a rák kockázatát.

Ez a csoport 30%-kal nagyobb valószínűséggel kapcsolódott a fej- és nyaki laphámsejtes karcinóma kialakulásához.

Öt másik, ínybetegségben gyakran előforduló fajjal kombinálva az általános kockázat 50%-kal nőtt.

A kutatók szerint azt fontos megérteni, hogy az eredményeik inkább korrelációt, mintsem közvetlen kapcsolatot állapítanak meg a baktériumok és a rák között. A következő feladat annak a megállapítása, hogy milyen mechanizmusokkal tudnak ellene a leghatékonyabban beavatkozni. Az azonban már most biztos, hogy a megelőző fogmosás és a fogselyem használata egyelőre messze a legjobb védekezés a problémás baktériumokkal szemben.

Forrás: New York Post


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
6 dolog, amivel kinyírod a beleidet – és hosszú távon saját magadat is
Ha a beleiddel valami nincs rendben, azt egész szervezeted megsínyli. Ezért fontosa rendszeresség és a mértékletesség.

Megosztom
Link másolása

A bélrendszerünk nemcsak az emésztés színtere, hanem az egészségünk egyik legfontosabb alappillére.

Itt zajlik a tápanyagok felszívódása, az immunrendszer aktivitásának nagy része, és itt termelődnek azok a hormonok, amelyek még a hangulatunkra is hatással vannak.

Éppen ezért ha a beleinkkel valami nincs rendben, az egész szervezetünk megsínyli. Erre hívta fel a figyelmet nemrég a Glamour.

Sajnos a rohanó életmód olyan rossz szokásokkal jár, amelyek alattomosan, de folyamatosan rombolják a bélflórát – most megmutatjuk, melyek ezek.

1. Krónikus stressz – a bélrendszer első számú ellensége

Lehet, hogy nem is gondolnád, de a tartós stressz a beleidet is megbetegíti. A szervezet ilyenkor folyamatos "menekülési" üzemmódban van, az emésztés háttérbe szorul, a bélmozgások és a bélfal működése lelassul vagy épp felborul. A stressz gyulladást okozhat a bélben, rontja a bélflóra egyensúlyát, és hozzájárulhat olyan betegségekhez, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy a gyulladásos bélbetegségek.

2. Túl steril környezet – ha mindenből kiirtod a mikrobákat, magad is ártasz

A túlzásba vitt higiénia, folyamatos fertőtlenítés és antibakteriális szerek használata nemcsak a kórokozókat, de a hasznos mikrobákat is eltünteti az életedből. A bélflóra egészséges kialakulásához és fenntartásához szükség van a környezet mikrobiális sokféleségére. A gyerekek fejlődő immunrendszere például kifejezetten igényli a természetes mikrobiális ingereket – ezek hiányában nőhet az allergiák és autoimmun betegségek kockázata is.

3. Rostban szegény étrend – ha nem eteted a jó baktériumaidat, elpusztulnak

A bélflóra egyik legfőbb „tápláléka” az élelmi rost, különösen a prebiotikus rostok (pl. inulin, pektin), melyek a gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben találhatók. Ezekből a rostokból a jó baktériumok rövid láncú zsírsavakat termelnek, amelyek védenek a gyulladástól, táplálják a bélfalat, és erősítik az immunrendszert. Ha rostszegényen étkezel, a hasznos baktériumok meggyengülnek, a kórokozók pedig könnyebben elszaporodnak.

4. Felesleges antibiotikumok – a bélflóra rémálma

Az antibiotikum fontos és akár életmentő lehet – de csak akkor, ha tényleg indokolt a használata. Ha minden megfázásra vagy torokkaparásra rögtön antibiotikumot szedsz, nemcsak a kórokozókat, hanem a hasznos bélbaktériumokat is kiirtod. A bélflóra ilyenkor akár hónapokra is felborulhat, ami megnöveli a gombás fertőzések, az emésztési zavarok, sőt az autoimmun betegségek kockázatát. Antibiotikum után mindig gondoskodj a bélflóra regenerálásáról – például probiotikumokkal és rostban gazdag étrenddel.

5. Rendszertelen és kaotikus étkezés – a belek sem szeretik a káoszt

Az emésztőrendszer szereti a rendszert. Ha hol koplalsz, hol habzsolsz, ha össze-vissza eszel, ha gyorsan, szinte rágás nélkül falsz, azzal megzavarod az emésztést és a bélmozgásokat. A rendszertelenség előbb-utóbb gyulladásokhoz, puffadáshoz, felszívódási problémákhoz vezethet. Próbálj lehetőleg mindig ugyanabban az időben, nyugodtan étkezni, és rágj meg jól minden falatot. Ez nem csak a bélrendszerednek, hanem az idegrendszerednek is jót tesz.

6. Unalmas étrend – ha mindig ugyanazt eszed, a bélflórád is kiüresedik

A bélrendszered akkor működik jól, ha változatos és tápanyagokban gazdag étrendet biztosítasz számára. Ha mindig ugyanazokat az ételeket fogyasztod, legyen az bármilyen „egészséges”, a bélflórád elszegényedik, az egyensúly felborul, és a baktériumdiverzitás csökken. Törekedj színes, szezonális alapanyagokból álló étrendre, hogy a jó baktériumok minél változatosabb tápanyagforráshoz jussanak.

Forrás: Glamour


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Ne vedd félvállról a zsibbadást és izomgyengeséget – ha ezt tapasztalod, azonnal menj orvoshoz
Akár egy ritka, de súlyos idegrendszeri betegségre is utalhatnak a tünetek.

Megosztom
Link másolása

Gyakran tapasztalsz zsibbadást, végtaggyengeséget vagy szokatlan izomgyengeséget? Légzési nehézségek is társulnak a tüneteidhez?

Vedd komolyan a jeleket – akár egy ritka, de súlyos idegrendszeri betegség, a CIDP is állhat a háttérben. Erre hívja fel a figyelmet a Webbeteg cikke.

A krónikus gyulladásos demielinizációs polineuropátia a perifériás idegeket támadja meg, és kezelés nélkül súlyos, maradandó károsodásokhoz vezethet: akár teljes mozgásképtelenség is lehet a vége. Súlyos esetben pedig légzési elégtelenség léphet fel.

A CIDP egy autoimmun betegség, amely során a szervezet megtámadja a saját idegeinek burkolatát. Ha későn ismerik fel a betegséget, a károsodás visszafordíthatatlan lehet. A tünetek sokszor alattomosan jelentkeznek: először csak fáradékonyságot, majd egyre fokozódó izomgyengeséget, zsibbadást, bizonytalan járást és izomsorvadást észlelhetsz.

A betegség lehet folyamatosan romló lefolyású, vagy visszatérő rosszabbodási időszakokkal tarkított. Az alsó és felső végtagok szimmetrikus gyengesége és érzészavara jellemző, leginkább a kéz és a lábszár izomzata érintett – ez jelentősen rontja az íráshoz, fogáshoz vagy járáshoz szükséges mozgásokat.

A pontos diagnózishoz neurológiai vizsgálatokra van szükség: a tünetek alapján felmerülő gyanút laboratóriumi és műszeres vizsgálatok – például gerincvíz-analízis, EMG és ENG – igazolják. Ezek megmutatják, mekkora mértékű az idegek károsodása, és segítenek felmérni a betegség előrehaladottságát is.

A jó hír az, hogy időben felismerve a CIDP kezelhető, sőt a folyamat súlyosbodása lelassítható, vagy akár meg is állítható.

A terápia célja a gyulladás csökkentése és az idegrendszeri károsodás megfékezése. Három fő kezelési mód létezik: intravénás immunglobulin, szteroid gyulladáscsökkentők vagy plazmacsere (plazmaferezis).

A teljes cikket itt olvashatod el.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Szuper gyulladáscsökkentő italt készíthetsz otthon csupán 2 összetevőből
Finom, természetes és rendkívül jótékony hatású. Pedig nincsenek benne speciális alapanyagok, és egyszerűen elkészíthető.

Megosztom
Link másolása

Ha igazán hatékony, mégis egyszerű egészségbombát keresel, a kurkumás sárgarépalé lehet az új kedvenced.

Mindössze két hozzávalóval készíthető el, mégis komplex védelmet nyújthat a szervezet számára:

segíti az emésztést, erősíti az immunrendszert, csökkentheti az ízületi fájdalmakat, sőt akár a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a neurodegeneratív kórképek ellen is hatékony lehet.

Miért érdemes rendszeresen innod kurkumás sárgarépalevet? Részben azért, mert a sárgarépa igazi kincs, ha tápanyagokra van szükséged. Könnyen beszerezhető, gazdag A-vitaminban, ami elengedhetetlen a szem egészségéhez, a jó látáshoz. Antioxidánsokat tartalmaz - ezek semlegesítik a káros szabadgyököket, amelyek számos kór, többek között a daganatos betegségek kialakulásáért felelnek.

Ezen kívül a sárgarépa C- és K-vitaminban is bővelkedik, melyek erősítik az immunrendszert és segítik a véralvadást. A répa magas rosttartalma jót tesz az emésztésednek, hozzájárul a bélrendszer megfelelő működéséhez.

A kurkuma fogyasztása is jótékony hatással lesz a szervezetedre. Legfontosabb hatóanyaga, a kurkumin ugyanis számos tudományos kutatás szerint erős gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal bír, segíthet ízületi gyulladás, reuma esetén, csökkenti a fájdalmat és a duzzanatot.

Emellett támogatja a szív egészségét, és hozzájárulhat a vérkeringés javításához.

A British Medical Journal egy korábban megjelent cikke szerint neuroprotektív hatású lehet, és akár meg is előzheti az Alzheimer-kór kialakulását.

A sárgarépa-kurkuma italt turmixgéppel és gyümölcscentrifugával is elkészítheted.

Forrás: Glamour


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Az agyad működéséről árulkodik az, ahogyan telefonálsz és a telefont fogod
Ha legközelebb felveszed a telefont, figyeld meg, melyik kezedben tartod, és melyik füledhez emeled.

Megosztom
Link másolása

Gondoltál már arra, hogy az a teljesen hétköznapi mozdulat, amikor a telefonodat a füledhez emeled, valójában sokat elárulhat az agyműködésedről? Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy az agyi dominancia – vagyis az, hogy melyik agyféltekénk az aktívabb – összefüggésben áll azzal, melyik kezünkkel vagy fülünkkel telefonálunk.

Ha legközelebb felveszed a telefont, figyeld meg, melyik kezedben tartod, és melyik füledhez emeled. Talán csak a megszokást tükrözi, de az is lehet, hogy egy mélyebb idegrendszeri beállítottságra utal.

A testünk apró mozdulatai gyakran többet elárulnak rólunk, mint gondolnánk – különösen, ha az agyműködésünk finom mintázatait is figyelembe vesszük. És ki tudja: talán épp a telefonálási szokásainkból indulhat egy izgalmas önismereti felfedezés.

A legtöbb embernél a jobb kéz domináns, és ezzel együtt általában a bal agyfélteke az uralkodó – ez az oldal felelős a beszédértésért, a nyelvi feldolgozásért, a logikus gondolkodásért és az elemző képességekért. Nem véletlen tehát, hogy

a jobb fülünket hajlamosabbak vagyunk használni telefonáláskor,

hiszen az onnan érkező hanginformációkat a bal agyfélteke dolgozza fel hatékonyabban.

A bal fül használata viszont gyakrabban fordul elő azoknál, akiknél a jobb agyfélteke domináns, vagyis akik inkább érzelmekben gondolkodnak, intuitívak, vizuális típusok, és nyitottak a kreatív impulzusokra.

Azok, akiknél a bal agyfélteke az aktívabb, általában:

- gyorsabban és precízebben dolgozzák fel a nyelvi információkat

- erősek az analitikus gondolkodásban, logikában és részletekre való fókuszálásban

- szeretik a rendszert, a szabályokat, az előre tervezhetőséget

- kommunikációjuk strukturált, világos

- könnyebben boldogulnak matematikai vagy nyelvi feladatokkal.

Inkább jobb fülükhöz tartják a telefont, mert ez közelebb áll agyi feldolgozásuk módjához.

Azokra, akiknél a jobb agyfélteke a domináns, a következők jellemzők:

- erősebb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, jól olvasnak mások testbeszédéből, hangszínéből

- gyakran kreatívak, művészi hajlamúak, vizuálisan érzékenyek

- inkább az összefüggéseket és a nagy egészet látják meg a részletek helyett

- jobban jellemző rájuk a spontaneitás, kevésbé ragaszkodnak a szabályokhoz

Inkább a bal fülükhöz tartják a telefont, mivel a jobb agyfélteke így könnyebben aktiválódik.

Ez a preferencia különösen azoknál mutatkozik meg, akik érzelmileg erősen reagálnak mások mondanivalójára, és a telefonhívás során nemcsak a szavakra, hanem a hanghordozásra, érzelmi árnyalatokra is érzékenyek.

Érdekes, hogy a beszédértés és a hallott szöveg értelmezése agyféltekei szinten is aszimmetrikus. A bal agyfélteke gyors, precíz és részletező – a szó szerinti tartalom a fontosabb számára. A jobb agyfélteke viszont a kontextusra, hangszínre, hangsúlyra és rejtett jelentésekre érzékenyebb – így, ha egy beszélgetés mögött sok a kimondatlan, ez a félteke aktívabb lesz.

Forrás: Bien.hu


Megosztom
Link másolása