GYEREK

„A gyereknek nem hallgass a neve, az asszony nem verve jó” - sokan magukra ismerhetnek az év legfontosabb előadásában

Az idei évad legfontosabb előadása hamarosan színpadra kerül. Különlegessége, hogy ezennel civil emberek történeteit hallhatja a közönség. Gyerekkori bántalmazásról, abúzusról, szexuális visszaélésről. A szívszorító történetekről Szalai Kriszta rendező mesélt nekünk.

Megosztom
Link másolása

Szalai Kriszta kiemelkedő érzékkel és szenvedéllyel választja meg történeteit és karaktereit. Stílusa egyedülálló, emberi nyitottsága irigylésre méltó. Alkotásai maradandó nyomot hagynak a nézőkben, nincs ez másképp új projektjével sem. Április 21.-én Kiabálj címmel a Marczibányi téren egy színházi este keretében  14 ember meséli el traumatizált gyermekkorát és a legfontosabbat, hogyan tudott abból talpra állni.

- Az előadás teljesen független a magyar közélet eseményeitől. Egy éve kezdtem foglalkozni ezzel a projekttel, lehidaltam, amikor kiderült, hogy gyerekbántalmazás ügyben kegyelemet adtak egy bűnrészesnek. Ahogy egyre hangosabb lett a közvélemény, úgy egyre jobban féltem, hogy mi lesz, ha ez az ügy megzavarja a projektemet, ugyanis az április 21-i előadás célja, hogy az emberek merjenek beszélni arról, ami történt velük, és a személyes történeteiken keresztül gyógyítsanak másokat. Végül a közéleti események nem befolyásolták az ötletemet, sőt az emberek elkezdtek figyelni a gyerekbántalmazás témájára, aminek régóta itt volt az ideje.

Érdekes, hogy éppen egy kegyelmi ügy kellett ahhoz, hogy végre nyilvánosságra kerüljenek az elhallgatott esetek.

Tehát ezt a programot nem a politikai botrány inspirálta, hanem valójában egy film, a Három óriásplakát Ebbing határában. Ez a film egy nőről szól, akinek megerőszakolták és megölték a lányát, az édesanya pedig küzd az igazáért, de a küzdelme idegesítővé válik a társadalom számára – érdemes megnézni a filmet. Ugyanis ez történik hazánkban is, aki előáll a történetével, újra bántalmazottá válik. Amikor napvilágra kerül egy gyerekbántalmazási ügy, akkor hirtelen mindenki felháborodik, de végül semmi sem történik. Ezért feladatunk, hogy megtanítsuk a gyerekeket arra, hogyan tudnak beszélni arról, ha bántalmazás áldozatai lettek. Vagyis nem csupán egy színházi előadásról van szó, hanem egy három részből álló programról. Elsősorban a zaklatás, abúzus és szexuális visszaélések témájában indítottunk el tanórai foglalkozásokat, amelyet április első hetében vittünk el az első iskolába, és terveim szerint folyamatosan fogjuk vinni újabb oktatási intézményékbe.

- Hogyan lehet megtanítani a gyerekeket arra, hogy bátran és nyíltan beszéljenek arról, amiről sokszor még a felnőttek sem tudnak?

- Az iskolai foglalkozások során tiszteletben tartjuk a gyerekek intim terét, nem teszünk fel nekik egyértelmű kérdéseket, helyette azt kérdezzük, tőlük: mit csinálnál, ha egy társadat bántalmaznák? Ezáltal

ráismerhetnek a saját esetükre, amennyiben áldozattá váltak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal több az érintett, mint gondoltuk.

Volt iskola, ahol előzetesen kérték, hogy ne beszéljünk kifejezetten a szexuális bántalmazásról, mert az osztályban több áldozat is van. Az tanórai foglalkozások célja, hogy a gyerekek felismerjék, hogyan és kinek mondhatják el, ha bántalmazzák őket. Ezen kívül most a közelgő színházi előadásra koncentrálok, amelynek célja a bántalmazott felnőttek gyógyítása.

Szalai Kriszta estje megtörtént eseteket tár fel

- Civil emberek a színpadon, a téma: gyerekbántalmazás. Hogyan vetted rá az érintetteket, hogy újra feltépjék a régi sebeket?

- Nem kellett rávenni senkit, egyszerűen kiírtam Facebook-on, hogy érintett személyeket keresek, az emberek pedig önként vállalták, hogy megosztják velem a történeteiket. Végül olyan sokan jelentkeztek, hogy másfél órán belül összegyűlt egy estére való történet. Az előadásban tizennégy felnőtt történetét hallhatjuk, ők főleg civilek, de van köztük egy színésznő és két terapeuta is. A többségüket nem ismertem korábban, az említett színésznő viszont régi ismerősöm, megdöbbentő a története.

A résztvevők között van két személy, akik nem tudják vállalni, hogy színpadra állnak, ugyanis túl szörnyű dolgokat műveltek velük ahhoz, hogy ezt nyilvánosan megosszák, ezért az ő történeteiket felolvassuk.

Illetve van, akinek alkoholisták voltak a szülei, így vált áldozattá. Nagyon érdekes volt, amikor ez a férfi elmesélte nekem, hogy ittak a szülei, majd hozzátette, hogy ez teljesen átlagos, mondván a legtöbb kisfiúval pontosan ugyanez történt gyerekkorában: az apja elvitte őt a kocsmába, ahol jól lerészegedett.

- Mi a helyzet a projekt harmadik részével?

- Mondatokat gyűjtök a gyerekektől arról, hogy mit üzennek a felnőtteknek, a fő kérdés, hogy mitől lehet biztonságos egy gyerek élete. Az üzeneteket gyereknap környékén szeretném kiplakátolni.

- A bántalmazásnak számos arca van. Egy előadás nem fog áttörő változást hozni, de sokat segíthet. Mit remélsz ettől a projekttől?

- Szeretnék elindítani egy változást, hogy a gyereknek nem hallgass a neve, a gyerek nem verve jó, az asszony nem verve jó. A gyereknek is van szava, az asszonynak is van szava. Végső soron pedig merjük kimondani, mi történt velünk, és ezzel másokat is bátorítsunk a megosztásra, a cselekvésre, a segítségkérésre.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
Nem fogsz hinni a szemednek! Így néz ki most a világ legerősebb kissráca - 24 évvel később
Így él ma a „kis Herkules”: a világ legerősebb kisfiúja felnőve egy teljesen más útra lépett. Mutatjuk a képet róla!

Megosztom
Link másolása

Richard Sandrakot mindössze nyolcévesen nevezték el Kis Herkulesnek, és sokan azt várták, hogy ő lesz a testépítés következő nagy neve.

Az ukrán-amerikai fiú azonban nem azt az utat választotta, amit sokan vártak tőle. Idővel teljesen hátat fordított a súlyemelésnek, ami meglepte azokat, akik figyelemmel követték élettörténetét.

Richard, aki harcművész világbajnok édesapja, Pavel Sandrak, és aerobik sztár édesanyja, Lena Sandrak gyermekeként született, először 2000-ben került reflektorfénybe, amikor szülei megmutatták különleges izomzatát a világnak.

 

Szupererős kiskrapek

Gyerekkorában szigorú edzésprogramot követett, a szülei szerint teljesen önként:

naponta akár 600 fekvőtámaszt és felülést, valamint 300 guggolást végzett, mert „csatlakozni akart” édesapja edzéseihez.

Nem csoda, hogy nyolcéves korára valóságos izompacsirta volt.

Az izmos kisfiú, akinek kockahasát és kidolgozott karjait, lábait mindenki csodálta, lenyűgözte a világot. Ekkor kapta a Kis Herkules becenevet is, mert ennyi idősen képes volt fekve nyomásban kinyomni 95 kilót.

Három évvel később elnyerte a „Világ legerősebb kisfiúja” címet, és ahogy kamaszodni kezdett, még izmosabb lett.

Képes volt saját testsúlyának háromszorosát megemelni, miközben harcművészeti jártasságát is továbbfejlesztette, és mestere lett a karaténak.

Egészségügyi kockázatok és kritikák

Intenzív edzésének köszönhetően Richard testzsírszázaléka mindössze 1%-ra csökkent, ami rendkívül veszélyes. A Men’s Journal szerint

az ilyen alacsony testzsír komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, például súlyosan legyengíti az immunrendszert és szívproblémákat okozhat.

Az izmok drasztikus gyengülése is bekövetkezhet, ami akár a mindennapi életet is megnehezítheti.

A történetét bemutató dokumentumfilm után szülei durva kritikákat kaptak. Sokan etikátlannak tartották, hogy ilyen szigorú edzésre kényszerítették fiukat.

Egyes orvosok szerint Richard életkorában nem termelődhet még elegendő tesztoszteron ahhoz, hogy ilyen fizikumot érjen el

természetes módon. Felmerült a szteroidhasználat gyanúja is, amit édesanyja határozottan tagadott.

Herkules egy új úton

Bár sokan azt gondolták, Richard felnőttként is megőrzi elképesztő izomzatát, ő mindenkit meglepett azzal, hogy teljesen más életet választott. 2015-ben adott interjújában elárulta, hogy már nem emel súlyokat.

„Az emberek próbáltak úgy beállítani, mintha valami természetellenes csodabogár lennék, de rengeteg gyereknek van hasonló fizikumuk”

– mondta.

Bár gyerekként sokszor kirekesztve érezte magát, Richardnak nincs oka megbánni a múltját: „Nagyon büszke vagyok arra, ami volt, de nem akarom, hogy az határozza meg a jelenemet.”

Ma, 32 évesen Richard a Universal Studios Hollywood Waterworld show-jában dolgozik kaszkadőrként. Bár továbbra is jó formában van, ma már inkább kardióedzéseket és gördeszkázást választ a testépítés helyett.

Az interjúban elárulta, hogy álma a NASA mérnökeként dolgozni.

„Nincs okom azt gondolni, hogy ez nem valósulhat meg”

– mondta, és ezzel újabb bizonyítékot adott arra, hogy a „Kis Herkules” tettvágya és energiája továbbra is határtalan.

Via LadBible


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Csak hiszti vagy az ADHD jele? – Ezek lehetnek az árulkodó tényezők
Hozzáértő szakvéleménye nélkül azért nem érdemes elhamarkodott ítéletet hozni!

Megosztom
Link másolása

A legfrissebb vizsgálatok, köztük az Edinburghi Egyetem által vezetett tanulmány, az érzelmi szabályozás korai mintázatai és az iskoláskorú gyermekek mentális egészsége közötti összefüggéseket vizsgálják.

A kutatás szerint azok az óvodáskorú gyermekek, akik nehezen kontrollálják érzelmeiket és viselkedésüket, nagyobb valószínűséggel mutatnak ADHD-tüneteket hétéves korukra.

Azok a három és hét év közötti gyerekek, akik lassabban sajátítják el az érzelmek kezelésének képességét, szintén nagyobb kockázatot mutatnak az ADHD-hoz kapcsolódó problémák kialakulására, valamint hajlamosabbak a belső érzelmi nehézségekre, például szomorúságra és aggodalmakra.

Bár az ADHD-t gyakran a hiperaktivitással azonosítják, az érzelmi diszreguláció szintén gyakori tünet gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt.

Ez azt jelenti, hogy az érintettek intenzív érzelmeket tapasztalhatnak, amelyek aránytalanok a helyzethez képest, vagy nehezen nyugszanak meg egy stresszes esemény után.

Az ADHD előfordulása, amely egy krónikus mentális zavar, az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett. A University College London által végzett kutatás, amely 7 millió, 3–99 év közötti embert vizsgált, kimutatta, hogy az ADHD diagnózisok száma húszszorosára nőtt 2000 és 2018 között.

Dr. Aja Murray, az Edinburghi Egyetem Filozófia, Pszichológia és Nyelvtudományi Karának vezető kutatója szerint az érzelmi szabályozási készségek már korán kialakulnak, és fokozatosan erősödnek a gyermekkor során.

„A gyermekek azonban eltérő ütemben sajátítják el ezeket a készségeket, és a lassabb fejlődés jelezheti a neurofejlődési és mentális egészségi problémákat. Eredményeink azt sugallják, hogy az érzelmi szabályozás fejlődési pályájának követése segíthet azonosítani azokat a gyerekeket, akik kockázatot hordoznak mentális egészségi problémákra”

– mondta Dr. Murray.

Az ADHD tünetei gyermekeknél

Az ADHD-t gyakrabban diagnosztizálják fiúknál, mint lányoknál. A tünetek két fő kategóriába sorolhatók: figyelmetlenség (koncentrációs nehézségek) és hiperaktivitás-impulzivitás.

Az NHS szerint a lányoknál valószínűbb, hogy csak a figyelmetlenség tünetei jelentkeznek, és kevésbé mutatnak zavaró viselkedést, ami miatt az ADHD tünetei kevésbé egyértelműek, és így ritkábban kerül sor diagnózisra.

A figyelmetlenség három fő jele:

• rövid figyelemidő és könnyű elterelhetőség,

• nehézségek az utasítások követésében,

• tevékenységek vagy feladatok folyamatos változtatása.

A hiperaktivitás-impulzivitás három fő jele:

• képtelenség nyugodtan ülni, különösen csendes környezetben,

• beszélgetések félbeszakítása,

• kicsi vagy semmilyen veszélyérzet.

Via


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Válóperes nonszensz: az apa még a gyerek cipőjét is bepoloskázta, hogy információkat gyűjtsön az anyáról
Gyomorforgató módon használta fel gyermekét egy kecskeméti apa arra, hogy megfelelő pozícióba kerüljön a válás során. Úgy látszik, a lehallgatósdi divat lett.

Megosztom
Link másolása

A kiskorú gyermeke kabátjába és cipőjébe is lehallgatókészüléket tett az apja, hogy az éppen zajló válóper alatt információkhoz jusson.

A férfi azt akarta megtudni, mit mond az anya a jelenléte hiányában.

Amellett, hogy ez masszívan kimeríti a kontrollmánia fogalmát, bűntett is. A Kecskeméti Járási Ügyészség tiltott adatszerzés bűntette miatt állítja bíróság elé a férfit, írta meg a 24.hu.

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség közleményt adott ki az esetről. Eszerint polgári peres eljárás volt folyamatban ekkor a férfi és a nő közt, egyrészt

a válópert indították meg, másrészt a gyermek elhelyezéséről kellett dönteni.

Amíg zajlott az eljárás, a gyerek az apánál volt hétköznap, a hétvégéket pedig az anyánál töltötte február óta. A lehallgatósdit márciusban kezdte meg a férfi.

Ekkor a kabát bélésébe helyezte el akkurátusan az eszközöket, amit az anya viszont észre vett, és eltávolított. Azonban

a gyerek cipőjébe is került 1-1 mini hangrögzítő,

az apa a cipőket meghekkelve a sarokrészbe helyezte a diktafonokat. Ezekkel az anya beszélgetéseit rögzítette. A nő egy héttel később találta meg ezeket a hangrögzítőket.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Jo Frost, a Szuperdada szerint ez az évszázadok óta használt nevelési módszer nagyon hatásos, de csak akkor, ha így csinálod
Ki emlékszik még arra, milyen érzés volt, mikor gyerekként a sarokba állították?

Megosztom
Link másolása

Jo Frost, aki a '90-es években Szuperdadaként vált híressé tévéműsoraival és nevelési tanácsaival, nemrég a The Parenting Tools podcastban mesélt Jordan Pianónak és Jason Heronnak arról, hogyan találta ki a módszert, ami még ma is működik, még akár agresszív gyerekeknél is.

„Az én verzióm a 'kiküldés' módszeréből származik, amit már az 1900-as években is alkalmaztak”

– magyarázta Jo.

A Szuperdada szerint a kiküldés és sarokba állítás módszere azonban érzelmi intelligencia nélkül működött, és nagyon autoriter szemléletet képviselt:

„Én vagyok a szülő, én vagyok a főnök, én irányítok.”

A módszerek használatakor a felnőttek gyakran arra kényszerítik a gyereket, hogy arccal a fal felé forduljon, Jo szerint azonban ez egy megalázó utasítás a gyerekkel szemben.

A dadus ehelyett egy jobb megoldást javasol, amivel sokkal nagyobb sikert érhetünk el, még agresszív gyerekekkel szemben is. Ez nem más, mint az úgynevezett ’naughty step’, azaz 'rosszcsont lépcső'.

Ez az új ötlet a régi módszer egy „módosított” változata. Ebben a gyereket egy lépcsőfokra ültetik, ahol meghatározott ideig kell maradnia.

A lépcsős módszerben nincs sarokba fordulás, és a gyerek nincs elszigetelve. A gyerek a szoba része marad, vagy olyan közel van, hogy láthatja a család többi tagját.

„Az én módszerem, amely lépcsőkre alapul, egy egészséges teret hoz létre, amikor elfogadhatatlan viselkedést tapasztalunk, például egy szülővel vagy egy testvérrel szemben. Ez a tér lehetőséget ad arra, hogy a felgyülemlett agresszió lecsillapodjon.”

– magyarázta Jo, aki szerint a legfontosabb a határok kialakítása, mert ezek segítik a jobb kapcsolatok kialakítását.

@parentingtoolspod We asked Jo Frost aka Supernanny about The Naughty Step and if she still recommends it #parents #parenting #dad #mum #dadsoftiktok #mumsoftiktok #fyp #supernanny ♬ original sound - The Parenting Tools Podcast

Via


Megosztom
Link másolása