ÉLETMÓD

10 apró lépés a rendszerben működő kert felé – így kezdj bele a permakultúrába

Mi köze a felmagzott petrezselyemnek a poloskákhoz, szabad-e kupit csinálni a kertben, és vajon kit érdemes gyümölcsfa ültetés előtt megkérdezni? Cikkünkből kiderül!

Megosztom
Link másolása

Egységben az erő

Képzeld el, hogy a kerted egy idegen bolygó, amelyet még nem terraformáltak. Van rajta jó levegő, növények, állatok, ugyanúgy esik rajta az eső, fúj a szél és süt valamilyen nap, akárcsak a Földön. Te vagy rajta az egyetlen ember, és be kell rendezkedned rajta úgy, hogy életed (vagy leszármazottaid élete) végéig megélhess rajta.

Egyedüli te döntöd el, a meglévő adottságokat hogyan kamatoztatod, milyen élőlényeket engedsz az élettered közelébe, hogyan fogod tölteni a szabadidődet.

Ehhez egyetlen dologra van szükséged: rendszerben gondolkodni.

A permakultúra pedig többé-kevésbé pont ilyen rendszer.

Permakultúrsokk

A permakultúra az angol permanent agriculture, vagyis állandó mezőgazdaság szavak összevonásából származik, röviden szólva egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer. Gyakorlati úttörőjének Sepp Holzer ausztriai gazdálkodót tartják, az elméleti alapok lefektetése pedig két ausztrál, Bill Mollison és David Holmgren nevéhez köthető.

Alkalmazásával olyan természetszerű élőhelyeket és társadalmi környezeteket hozhatunk létre, amelyek lokális, dinamikus és egymást segítő kapcsolatokon keresztül szerveződnek.

A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával.

Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.

Ezek a komoly és nagy volumenű szavak sokakat elriaszthatnak a további olvasástól, pedig a paraszti világban ezek maguktól értetődő dolgok voltak: hangzatos kifejezések és ábrák nélkül, generációról generációra szállt a tudás. Innen nézve pedig igazából az összes lépés egyszerűnek és természetesnek hat, mivel az is.

Virágozzék minden virág!

Minél több fajta őshonos vadvirágot sikerül megtelepítenünk a kertünkben, annál biztosabb, hogy minden rovar talál magának táplálékot. Ezen kívül persze számtalan nemesített virág (nyári orgona, levendula, zsályafélék) is elősegíti a lepkék, fátyolkák vagy zengőlegyek megtelepedését a kertünkben. Utóbbiak egyik kedvence az ernyősvirágzatúak virága - ilyen például a paszternák vagy pasztinák és petrezselyem, de a kapor vagy a kömény is. Személyes tapasztalatom, hogy ezeket a növényeket valamiért a nem túl szívesen látott poloskák is annyira szeretik, hogy érdemes belőlük több csali növényt is meghagyni.  Ha első évben hagyunk belőlük párat a földben, hogy a második tavasszal virágot hozhassanak, a poloskák szinte kizárólag ezeken fognak korzózni. Innen aztán könnyű őket még kamaszkorukban, családalapítás előtt lerázni egy mosogatószeres vízzel töltött befőttes üvegbe, így nem fogják károsítani a veteményest.

A fűnyíró is vakációra mehet

Egyre nagyobb divat a No Mow May, vagyis fűnyírásmentes május.

Eredetileg a magasabbra növő nektárt hozó növények és a velük táplálkozó beporzók védelmében indult ez 31 napos kihívás, az eredményeket figyelembe véve azonban igazából egész évben érdemes alkalmazni, persze nem az egész kertben, hanem a nyírott és nyíratlan területeket váltogatva.

Akinek van kertje, az biztosan látja az elmúlt évek nyarainak fűsárgító/szárító hatását: az aszályok és az extrém magas hőmérséklet nem kímélik a gyepet sem. Minél kisebbre nyírjuk, annál hamarabb szárad ki, és nincs az a pénz- és környezetkímélő öntözési rendszer, ami egy rövidre nyírt füvet egész nyáron zölden tudna tartani.

A hosszabbra hagyott fű egyszerre vigyáz önmaga szépségére és számtalan apró életre, a pénztárcánkról nem is beszélve.

Ha szakaszosan, vetésforgóban mindig csak egy-egy területen nyírjuk füvet, a rovarok és egyéb állatok mindig találnak maguknak búvóhelyet és élelmet a nyíratlan részeken. Nem utolsó sorban a szemnek is jól esik a nyírt részeket megtörő, szélben lengedező virágos fű látványa.

Piszkálás-mentes övezetek

Az előző részhez szorosan kapcsolódva nagyon fontos, hogy legyen a kertünknek olyan része, amit békén hagyunk. A rovarok, de a nagyobb állatok, gyíkok, sünök számára is fontos a téli menedékhely, amit a legegyszerűbben úgy tudunk számukra biztosítani, hogy a kert egy (vagy több) kevésbé forgalmas sarkába hordunk gallyakat, leveleket, aztán elfeledkezünk róluk a következő évig. Itt biztonságban át tudnak telelni.

Hosszú és kitartó agymunkával meg kell próbálnunk kigyomlálni azt a téveszmét a fejünkből, hogy egy kertnek úgy kell kinéznie, mintha a House and Garden aktuális számát lapozgatnánk.

Jó esetben egyébként azok a kertek is rendelkeznek ilyen „békén hagyott” részekkel, csak azt értelemszerűen nem fotózzák be az újságba.

Nem minden gyom, amit nem mi vetettünk

Ami az agráriumban gyomnak számít, az a mi kertünkben lehet élelem a beporzóknak, gyógynövény az otthoni patikánkba, vagy csak egyszerűen szép talajtakaró, talajlazító, eróziót megakadályozó növény. Cickafark, kövér porcsin, pásztortáska, pitypang, tyúkhúr, árvacsalán, lóhere, kerek levelű repkény, papsajt - ezek mind nektárt adnak, talajt takarnak, teájuk gyógyít, legtöbbjükből pedig még finom és egészséges pesto is készíthető.

Főzővizet a kopaszra!

Minden nyáron bekerülnek a hírekbe olyan települések, ahol az aszály miatt korlátozzák a vízfogyasztást. Az egyik első hely, ahol magánemberként spórolni tudunk a vízzel, az az öntözés. Csak azt öntözzük, amit muszáj, használjuk fel a konyhában keletkezett főzővizeket:

nagymamáink bejárat melletti virágoskertje nem a műtrágyától volt olyan szemet gyönyörködtető, hanem leginkább a (csatornázatlanságból kifolyólag) a ház mellé öntött főzővizektől.

A krumpli, a tészta vagy a tojás főzővize tele van szénhidráttal, kalciummal, ásványi anyagokkal és vitaminokkal, ami a növényeknek mind hasznos tápanyag. Egyre figyeljünk: ne kerüljön bele só vagy olaj, ezeket mindig csak utólag rakjuk az ételhez!

Ápol és eltakar: a mulcs

Minél jobban takart egy földfelület, annál több nedvességet tud magában tartani. Ezzel öntöző vizet és munkát spórolunk. Lehet ez a mulcs  levágott fű, fenyőkéreg, ősszel a lehullott levelek, de a konyhakertben például a letermett zöldségek szárait is felapríthatjuk és a még lábon állók alá rakhatjuk, itt lebomlás közben további tápanyagok szabadulnak fel, melyet a növény hasznosítani tud.

Erőszakmentes kertrendezés

Válasszunk olyan növényeket, amik megfelelnek a kert adottságainak, benapozottságának, talajának.

Rengeteg pénzt ki lehet dobni talajcserére, tápoldatokra és különleges növényekre, vagy meg lehet ismerni az adott területet (ha kell, szakmai segítséggel), és akkor jóval kevesebb pénz- és energiabefektetéssel lehet csodaszép kertünk.

Lehet a mi kedvenc virágunk a levendula vagy a kúpvirág, ha egy ősfákkal beültetett, egész nap árnyékos kertünk van, ezek a növények nem fognak tudni megélni benne. Vagy ugyanígy, ha a teraszunkon üldögélve árnyékliliomokban és páfrányokban szeretnénk gyönyörködni, miközben a terasz déli tájolású, és egész évben benapozott, jobban tesszük, ha felülírjuk saját vágyainkat, és megpróbáljuk beilleszteni a meglévő rendszerbe.

Hátrább a vegyszerekkel!

Minél többféle növényt és élőhelyet biztosítunk az állatok számára, annál stabilabb rendszert tudunk létrehozni. A legjobb, ha van türelmünk kivárni ezt a stabilizálódást, és egyáltalán nem használunk vegyszereket. Ám ha valakinek konyhakertje is van, előfordul, hogy nincs más megoldás, elő kell venni a permetezőt. Adott problémára rákeresve (vegyszermentes kerti vagy biokerti Facebook csoportokban érdemes kérdezni, olvasni) könnyen találhatunk szelíd szereket is, ilyenek például a Neemazal, mely alkalmas a fitofág poloskák, közöttük betelepülő fajok (afrikai vándorpoloska, márványpoloska), levélbogarak (burgonyabogár, kukoricabogár), üvegházi molytetű, fitofág atkák és tripszek elleni biológiai védekezésre, a Dipel, mely egy lepkehernyók elleni, bakteriális permetezőszer vagy az Artis, amit fonalférgek és egyes talajlakó rovarok ellen tudunk használni.

Komposzttal szép az élet

Ez talán a legalapvetőbb lépés. Egy komposztáló kialakításával megoldódik a zöld szemét elszállításának kérdése, a talajjavítás céljából kertészetben vásárolt zsákos földkeverékek derékszaggató cipelése, hiszen gyakorlatilag egy humuszgyárat telepítünk vele a kertbe, amiből aztán az egész rendszer profitálni tud.

Jó kertész még jobb kertésztől tanul

Az internetnek hála ma már rengeteg információ elérhető a kanapénkról, legyen az növénytársítási táblázat, vetési terv készítő szoftver vagy online vadvirághatározó.

Emellett viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni az élő tudást sem: ha szeretnénk minél jobban megismerni saját kertünket,

érdemes egy idősebb kertészkedő szomszéddal szóba elegyedni, hiszen ki más tudná jobban, melyik virág vagy zöldség érzi jól magát évtizedek óta azon a területen, ha nem ők.

Ezek az emberek jobban ismerik a helyi csapadék-és fagyviszonyokat, mint a meteorológiai adattárak, tudják, hogy két házzal arrébb milyen fajta cseresznyefa található, ami porzója lehet a miénknek, vagy címmel telefonszámmal együtt el tudnak irányítani minket az egy utcával lejjebb lévő ismerősükhöz, akitől érdemes magot kérni, ha büdöskét ültetnénk.

A permakultúrába végső soron nem csak a növények , de az emberi kapcsolatok ápolása is beletartozik.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Millióik vannak veszélyben, ha paracetamolt szednek - sürgős figyelmeztetést adtak ki az orvosok
Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Megosztom
Link másolása

A paracetamol, más néven acetaminofen, az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító, hiszen olcsó, hatékony és általában biztonságosnak tartják. De vajon mennyire biztonságos ez a gyógyszer valójában?

Aggasztó kutatási eredmények

Egy nemrég az Arthritis Care and Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a paracetamol rendszeres szedése idősebb felnőtteknél súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

A Nottingham Egyetem kutatói több mint 180 ezer olyan ember egészségügyi adatait elemezték, akik rendszeresen kaptak paracetamolt, és összehasonlították őket közel 400 ezer olyan emberrel, akik nem szedték a gyógyszert.

A kutatás megállapította, hogy a paracetamolt szedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve több komoly egészségügyi probléma, például gyomorfekély, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség kialakulása szempontjából.

A kutatásuk során a következő, elég rosszul hangzó adatokat találták:

Gyomorfekély bevérzése: 24%-kal magasabb kockázat

Alsó emésztőrendszeri vérzés: 36%-kal magasabb kockázat

Szívelégtelenség: 9%-kal nagyobb valószínűség

Kik számára lehet veszélyes?

Bár a paracetamol a gyógyszergyár szerint ritkán okoz mellékhatásokat, bizonyos emberek számára nem biztonságos. Kik ők és mivel összefüggésben mutatták ki a magasabb kockázatokat?

Testsúly: A szokásos dózis túl magas lehet 50 kg alatti személyeknek.

Máj- vagy vesebetegségek: Ezekkel a problémákkal küzdők számára a paracetamol szedése veszélyes lehet.

Alkohol: Akik rendszeresen több mint 14 egység alkoholt (kb. 6 pohár bor) fogyasztanak hetente, szintén veszélyeztetettek, mivel az alkohol is megterheli a májat, akárcsak a paracetamol.

Ibuprofen és paracetamol: Szabad együtt szedni?

Az orvosok szerint a paracetamol és az ibuprofen – amely gyulladáscsökkentőként működik – biztonságosan szedhető együtt.

Azonban fontos, hogy ne szedjünk egyszerre két olyan gyógyszert, amely paracetamolt tartalmaz.

Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat bizonyos embereknél. Dr. Weiya Zhang, a tanulmány szerzője szerint: „További kutatásokra van szükség az eredmények megerősítéséhez, de az idősek esetében a paracetamol elsődleges fájdalomcsillapítóként való alkalmazását alaposan meg kell fontolni.”


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór lényegesen kevesebb embert betegít meg azok közül, akik két gyakori foglalkozást űznek
Olvasd el azt is, hogyan csökkentheted hétféleképpen a demencia kockázatát.

Megosztom
Link másolása

A taxisofőrök kisebb eséllyel halnak meg Alzheimer-kórban, mivel a mindennapi vezetés frissen tartja az agyukat – derül ki egy tanulmányból.

A tudósok megállapították, hogy a taxisofőröknek és mentősöknek az átlagnál alacsonyabb a halálozási aránya ebben a betegségben.

Úgy vélik, ennek oka az lehet, hogy az útvonalak fejben tartása és kiszámítása egy létfontosságú agyterületet erősen tart idősebb korban is - írja a The Sun.

Az amerikai halálozási nyilvántartások elemzése szerint a taxisofőrök Alzheimer-kórral összefüggő halálozási aránya 1,03 százalék, szemben az országos átlaggal, ami 3,9 százalék.

A mentősöknél még ennél is alacsonyabb arányt találtak: mindössze 0,74 százalékot.

Dr. Anupam Jena, a Harvard Egyetem kutatója így nyilatkozott: „A gyakori navigációs és térbeli feldolgozási feladatok bizonyos mértékű védelmet jelenthetnek.”

Egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy a londoni taxik sofőrjeinek különösen fejlett a hippokampuszuk – az agynak az a része, amely a memóriáért felelős. Köztudott, hogy a túl kevés szellemi stimuláció növeli az Alzheimer-kór, a demencia vezető okának kockázatát.

Prof. Tara Spires-Jones, az Egyesült Királyság Demencia Kutatóintézetének munkatársa azonban rámutatott:

„A tanulmányban szereplő taxi- és mentős sofőrök halálozási életkora körülbelül 64–67 év volt, míg más foglalkozások esetében ez az érték 74 év.”

„Lehetséges, hogy hosszabb élet esetén náluk is kialakult volna Alzheimer-kór.”

Az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázata csökkenthető bizonyos életmódbeli változtatásokkal. Bár egyetlen magatartás sem garantálja a megelőzést, számos kutatás azt sugallja, hogy az életmódbeli szokások módosítása pozitívan befolyásolhatja a kockázatot.

Az Alzheimer Társaság szerint a demencia kockázata a legalacsonyabb azoknál, akik középkorban – 40 és 65 éves kor között – egészséges szokásokat alakítanak ki.

Íme néhány egyszerű változtatás, amelyet megtehet:

- Mozogj rendszeresen: Javítja a szív egészségét, a vérkeringést, és segít fenntartani az egészséges testsúlyt.

- Fogyassz kevesebb alkoholt: Hetente legfeljebb 14 egység alkohol ajánlott, ami körülbelül egy korsó sör vagy egy kis pohár bor naponta. A túlzott alkoholfogyasztás növeli az agy és más szervek károsodásának kockázatát, így a demencia kialakulásának esélyét is.

- Ne dohányozz: A dohányzás rontja a vérkeringést, különösen az agyi ereket, valamint károsítja a szívet és a tüdőt.

- Vegyél részt társas tevékenységekben: A szociális kapcsolatok erősítik az agy stresszoldó képességét és javítják a hangulatot. A depresszió és a társadalmi elszigeteltség a demencia kockázati tényezői közé tartoznak.

- Kezeltesd egészségügyi problémáidat: A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség mind növelhetik a demencia kockázatát.

- Óvd látásodat és hallásodat: A látás- és hallásvesztés növeli a demencia kialakulásának kockázatát, és a hallásvesztés a demencia korai tünete is lehet.

- Vigyázz a fejedre: A traumás fejsérülések elindíthatják az Alzheimer-kórt okozó anyagok felhalmozódását az érintett agyterületeken.

Az életmódbeli változtatások időben történő bevezetése jelentősen csökkentheti a demencia kockázatát és javíthatja az életminőséget.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór évtizedekkel azelőtt kezdődik, hogy észrevennéd - 4 figyelmeztető jel, hogy bajban vagy
Az Alzheimer-kór elsősorban a 65 év felettieket érinti, de fontos lehet figyelni túl a korai intő jelekre.

Megosztom
Link másolása

Dr. Daniel Amen, kaliforniai agykutató szerint a betegség már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődik. Az Alzheimer fokozatosan rontja le a memóriát, a gondolkodási képességeket és a mindennapi tevékenységeket.

4 fontos jel, hogy bajban lehetsz:

1. Romló memória

Ha azt veszed észre, hogy a memóriád lényegesen rosszabb, mint 10 évvel ezelőtt, érdemes odafigyelni.

Bár a néha előforduló feledékenység az öregedés normális része, a demenciával élők gyakran elfelejtenek fontos eseményeket vagy beszélgetéseket is.

Az Alzheimer elsőként a hippokampuszt támadja meg, amely az új emlékek kialakításáért felelős.

2. Rossz döntések és meggondolatlan viselkedés

Az agy elülső lebenyének károsodása miatt nehézségek adódhatnak a döntéshozatalban, a problémamegoldásban és a pénzügyek kezelésében. „Mintha az agyad leállna” – magyarázta Dr. Amen.

3. Rövid figyelmi idő

Az Alzheimer-kórban szenvedők számára nehéz lehet a figyelmüket hosszabb ideig egy feladatra összpontosítani. Ha egyre gyakrabban tapasztalsz ilyen problémát, érdemes szakemberhez fordulni.

4. Rossz hangulat, durva érzelmi hullámzás

Az Alzheimer-kórban szenvedők közel fele küzdhet depresszióval. Gyakori az ingerlékenység, a hangulatingadozás és az érzelmek feletti kontroll elvesztése. A betegek könnyen összezavarodhatnak, szoronghatnak, főleg, ha ismeretlen helyzetbe kerülnek.

Mi növelheti a kockázatot?

Dr. Amen szerint bizonyos életmódbeli tényezők növelhetik a demencia kockázatát.

@docamenWarning signs your brain health might not be in the best standing..♬ original sound - BrainMD

Ezekre érdemes odafigyelni:

Túlsúly:

„Ahogy nő a testsúlyod, romlik az agyad működése” – figyelmeztetett Dr. Amen. Ezen nincs mit magyarázni.

Energiahiány:

Ez az agyba irányuló csökkent véráramlás jele lehet. Állandó fáradtságot érzel, kimerült vagy, lelassulsz, csökken az életkedved.

Erekciós zavar:

„Ha a véráramlás problémát okoz az egyik testrészben, az máshol is fennállhat” – mondta a szakember.

Krónikus álmatlanság vagy alvási apnoé:

Az alvás segíti az agy méregtelenítését és a felesleges anyagok kiürítését. Ha rosszul alszol, mindezek nem történnek meg rendesen, és ez később problémát okoz.

Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás mind hozzájárulhat az agyad hosszú távú egészségéhez. Ne várj a tünetekre – kezdj el időben figyelni magadra!


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Tényleg árt a szívednek a tojás? Ez a kardiológus meglepő válasza a kérdésre
A doki végre tiszta vizet önt a pohárba.

Megosztom
Link másolása

Dr. Jeremy London, georgiai szívsebész, több mint egymillió követőjét szembesítette a kérdéssel: „A tojás árt a szívnek?” A válasz sokakat meglephet: nem úgy, ahogy azt korábban gondoltuk.

Régi mumus, új nézőpont

London szerint a tojás évtizedekig rossz sajtóval küzdött, elsősorban az Amerikai Szívtársaság (AHA) korábbi ajánlásai miatt, amelyek kifejezetten károsnak ítélték meg a szív egészségére nézve.

„A tojás nagyon rossz sajtót kapott” – mondta London. –

„Az 1970-es és ’80-as években azt hitték, hogy a tojásban lévő koleszterin komolyan növeli a vér koleszterinszintjét.

De az adatok ezt nem támasztották alá.”

Tojás: a természetes fehérjebomba

„A tojás egy természet alkotta szuperélelmiszer” – fogalmazott a doki. Egy átlagos tojás 5-6 gramm fehérjét tartalmaz, valamint fontos ásványi anyagokat és mikrotápanyagokat, mint például D-vitamin, B12-vitamin, szelén és kolin.

Az AHA ma már azt javasolja, hogy egészséges felnőttek nyugodtan fogyasszanak napi egy egész tojást, míg

idősebb felnőttek számára akár napi két tojás is elfogadható,

amennyiben normális a koleszterinszintjük.

Szabadtartású vagy ketreces?

Az orvos szerint van különbség a szabadon tartott és a ketreces tyúkok tojása között:

„Amit eszünk, az lesz az építőelemünk – és ez igaz a tyúkokra is.”

A sárgája évtizedekig a „rossz” koleszterin szimbóluma volt, de a szívsebész szerint a tojás élelmi előnyei főként a sárgájából származnak.

„Én magam is két tojást eszek naponta, és extra tojásfehérjét adok hozzá, hogy növeljem a fehérjetartalmat” – osztotta meg saját gyakorlatát. „Szeretem a sárgája tápértékét, de a plusz fehérjeforrás miatt több tojásfehérjét is hozzáteszek.”

Hallgass a testedre!

London szerint a tojásfogyasztás személyes döntés, amit mindenkinek az egészségügyi állapota és biomarkerei alapján kell meghoznia.

„Figyelj a testedre, kövesd a biomarkereidet, és alakítsd ki azt a táplálkozási tervet, ami számodra a legmegfelelőbb.”

- állította. Na, akkor most mit is csináljunk? Ha szeretjük, együk, mert egyáltalán nem ártalmas, a koleszterined nem a tojástól fog az egekbe szökni. Sokkal inkább egy lusta pajzsmirigytől, vagy az ultrafeldolgozott kajáktól.

Via NewYorkPost


Megosztom
Link másolása