FONTOS
A Rovatból

Fradi-leves és betonfőzelék helyett menzabizottság és gasztropszichológia?

Szabadszedéses konyha? Kevesebb leves? Vagy elég egy jól működő menzához minden asztalhoz egy jól evő gyerek? A közétkeztetésre mindenkinek van ötlete, a kérdés csak az: ki tudja őket megvalósítani?

Megosztom
Link másolása

Felcakkozott mosogatórongy műanyagvödör szórással - középiskolában csak így hivatkoztunk egymás között a menza milánói makarónijára. A kifejezésnek annál is inkább volt létjogosultsága, mert az nem tőlünk, diákoktól, hanem egyik tanárunktól származott.

Utólag azt mondom, kár volt.

Ezzel ugyanis még annak is elvette az étvágyát az aznapi ebédtől, aki egyébként szerette ezt az ételt, vagy egyáltalán: csak éhes volt.

Hogy mennyire káros tud lenni adott esetben egy-egy ilyen mondat, hogy mennyire fontos az iskolai közétkeztetésben (is) a pszichológia, a megmondó emberek véleménye, de egyébként a tér kialakítása, vagy akár az ételek hivatalos megnevezése is, az az utóbbi évek menza-újítási kísérleteiből és felméréseiből úgy világlik ki, mint piskótakocka a csokiöntetből.

Persze nem csak pszichológiai, hanem pénzügyi és dietetikai fronton is van, volt honnan felfejlődni. Egyik tényező a másiktól szétválaszthatatlan gubancban várja, hogy valaki megtalálja hozzá a megfelelő konyhatechnológiai eljárást, és végre nap mint nap eltűnhessen a tányérokról a gyerekek gyomrába. Ez azonban még papíron sem könnyű feladat.

A puding próbája… sok minden

Az említett piskótakocka volt talán az egyetlen iskolai ebéd, amiből generációkon keresztül mindig minden adag elfogyott. Ami viszont gyerekként, kamaszként szimpla szerotonin-forrás volt, az felnőttként már sokkal inkább anyagi és táplálkozástudomományi sokismeretlenes egyenlet.

Valószínű ugyanis, hogy a mindenki által várva várt pénteki piskótakocka egy mai dietetikus szemével nézve maga a táplálkozástudományi Lucifer, aminek láttán a szakemberek sűrű keresztvetések közepette rázzák az egészségügyi kolompot.

Talán a pénzügyisek is inkább átcsoportosították volna a hét többi napjára az erre szánt összeget, hogy a pénteki vigaszdíj miatt landoljon a keddi lucskos káposzta vagy a szerdai babfőzelék a kukában.

A menza - a gyerekek nagy bánatára - a közkedvelt ételek vetésforgója helyett sajnos mindig is tápanyagokkal és forintokkal való zsonglőrködés volt.

Az alapvetően a szegénykonyhákból kifejlődött közétkeztetés értelemszerűen mindig a lehető legkevesebből próbálta megoldani a kevésbé tehetősök élelmezését.

Krumpli, tészta, főzelék - ezek voltak az alapok, melyekhez néha az adott államvezetés, adott időszakokban az erre kinevezett közellátásügyi miniszter különféle rendeletekkel hozzátoldotta, amit máshonnan el tudott venni (egy 1948-ban  hozott rendelet alapján aki kapott engedélyt magánfelhasználású sertésvágásra, annak a saját háztartásának államilag meghatározott szükségletein felül lévő zsírt be kellett szolgáltatnia. )

Ez a szigorú, túlélésre és nem minőségi, hosszú életre való berendezkedés aztán valamiért a háborús hiánygazdálkozás után is megmaradt.

„A nem túl távoli múltban a közétkeztetésben megjelenő túlzott mennyiségű száraztészta alapú étel, illetve a nem elegendő mennyiségben kínált zöldség-gyümölcs volt a két legfontosabb negatív tendencia, amely alapot jelentett a közétkeztetési rendelet 2014-es módosításához”

- áll ebben a tanulmányban.

Ugyanebben az írásban említik azt a sokszor górcső alá sem kerülő szempontot, ami az étel fizikai létén és élettani hatásán kívül a fogyasztók lelkét illeti.

Persze, ki gondolna pszichológiai szempontokat is figyelembe venni, amikor a cél az éhenhalás elkerülése?

Pedig a háborús időszak alatt például a magántisztviselők hiába szorultak rá a közkonyhára, a legtöbben büszkeségből és az esetleges munkaerőpiaci negatív diszkriminációtól tartva mégsem vették igénybe az olcsó vagy ingyenes konyhát.

Ha pedig a létfenntartáshoz szükséges étkezéssel kapcsolatban egy felnőttet ilyen mértékben befolyásolnak a lelki tényezők, mi minden szabhat gátat egy gyerek „evőkéjének”?

Nem csak kalória, érzelem is

Abban, hogy mennyire sokat számít a légkör és a környezet, Forgács Attila gasztropszichológus is egyetért:

„Az iskolai menzán nem pusztán az étel íze fogja eldönteni, hogy ízlik-e a gyerekeknek, hanem rengeteg más, érzelmi és kontextuális tényező.”

Az ételhez fűződő viszonyunk persze sokkal nagyobb arányban függ az otthoni rutintól, szokásoktól: közösségi esemény-e a hétköznapokban is a családi étkezés, milyen berögzült viszonya van a szülőknek egyes ételekkel kapcsolatban

(például közös utálatnak örvend-e tökfőzelék, mert nekik is csak traumatikus élményük van vele kapcsolatban), van-e ételérzékenység, ismerik és alkalmazzák-e maguk a szülők a modern táplálkozástudományi elveket.

Az ételt a gyerekek a közintézménybe kerülésükig jó esetben mindig egy szeretett személytől kapják, akitől bizalommal fogadják el azt, és akin látják, hogy ő maga is azt eszi, amit eléjük tett.

Ezzel szemben a menzán sokszor még a tanárok közül sem mindenki ül le a gyerekek előtt enni, a gyerekek így jobbára egymástól lesik el az ételekhez, étkezési kultúrához való viszonyt.

Ezért alakul ki hamar a nagyhangú tanulók hatására az olyan ételgúnynevek, minta Fradi-leves („Mindent bele!), a trutty-, fika-, iszap- vagy betonfőzelék,

amitől később már akkor sem tud egykönnyen szabadulni az ember, ha közben megszerette az adott ételt vagy ételtípust (mert hát egy menzás, egy otthoni és mondjuk a Kistücsök étterem tökfőzeléke között igen nagy különbségek vannak)

A táplálkozáspszichológia és a gasztropszichológia által nyújtott tudás tehát egyáltalán nem elhanyagolható jelentőségű, és jó lenne, ha a közétkeztetés alakításában is kiemelt szerepet kapna. Az ételek szellemi és lelki közértezünket befolyásoló hatása, a bél-agy tengely működése fontos és szerencsére egyre többet kutatott terület, aminek köszönhetően talán egyszer a menza is elősegítheti a depresszió vagy más mentális betegségek megelőzését. A gasztroenterológusok is örömmel értesülnének például arról, ha vissza- vagy bekerülnének a diákok étrendjébe a különböző bélflórát támogató pro-és prebiotikus ételek, mondjuk a fermentált zöldségek, a fermentált gyümölcsitalok.

Ezek ráadásul más, pénzügyi, logisztikai és ételpazarlási problémákra is megoldást nyújthatnának.

Megkötözött kézzel főzni

A gyerekekre főző cégek számára a menzareformok nem sok jót hoztak. Minden téren újabb és újabb megszorítások, szigorítások kerültek bevezetésre, amiket nagyon nehéz rentábilis módon betartani. Nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok is, hiszen a rendeletek miatt az ő költségeik is növekedtek, de mivel a diákok átlagosan 50%-a kedvezményesen kell, hogy kapja a napi adagot, a támogatások ellenére a végén mindig az önkormányzatnak kell a saját zsebébe nyúlnia.

Onnan pedig a legtöbb településnek sokkal nagyobb problémákat kell finanszíroznia.

Amíg viszont az önkormányzatoknak nincs erre több pénze, a szolgáltatók sem tudnak érdemben javítani az ételek minőségén.

„Ebből az árból egyszerűen nem lehet profitábilis üzletmenetet kikalkulálni, nem tudunk fejleszteni, és nagyon nehezen találunk munkaerőt” – nyilatkozta egy névtelenséget kérő érintett cég vezetője ebben a cikkben.

Nem csak az anyagiak, az alapanyagok kérdése is problémás. Papíron talán egyszerű, a gyakorlatban azonban szinte megoldhatatlan a 2014-es EMMI rendelet azon része is, hogy az iskolában étkező gyerekek csak napi 5 g sót fogyasszanak.

Ma egy felnőtt olyan 14-17 gramm sót fogyaszt, ezt harmadolná a rendelet, ami egy drasztikus váltás: nem változtathatjuk meg az ízlelésünket gondolati síkon. Egy zsömlében 1-1,7 g só van.

Ha a gyerekek egy sajtos zsömlét kapnak tízóraira, kiadtuk aznapra az egész adag engedélyezett sómennyiséget.

Az írásban megemelt zöldség-és gyümölcsadagokat is nehéz úgy előteremteni, hogy a hazai gyümölcsszezon nagy része a nyári, szünidei időszakra esik, a zöldségeket pedig alapból nem szívesen fogyasztják a gyerekek. A rendelet így csak papíron szép. Az otthon általában hidegen fogyasztott gyümölcslevesek is egy előírásnak engedelmeskedve lesznek húsleves-hőfokúak a menzán: „Az ételeknek vagy 4 fok alatt, vagy 63,5 fok felett kell a gyerekek elé kerülnie, ilyen nagy mennyiségű gyümölcsleves lehűtésére viszont nincs meg a technológiai lehetőségünk, és nincs rá elég idő, hogy lehűljön.”

A tápanyagbeviteli szabályok mellett most már fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni: országos célkitűzés, hogy a közétkeztetésben használt termékek 80 százaléka rövid ellátási láncban beszerzett termékekből, illetve helyi élelmiszertermékekből származzon, valamint, hogy minél kevesebb étel kerüljön a kukába.

A pénz hiányával párhuzamosan nőnek a feladatok, a kapacitások azonban végesek. Sok helyen ezért segítségek kérnek a szülőktől, különböző civil szervezetektől is, hogy a gyerekek érdekében minél hamarabb javuljon a helyzet.

Többfrontos megközelítés

Az elmúlt évek menzareformja során minden intézmény a maga lehetőségeivel és eszközeivel igyekezett az új elvárásokhoz idomulni, azokat kreatív módon megvalósítani. Van, ahol asztalközösségeket alakítottak ki, és minden asztalhoz igyekeztek egy-egy jól evő (és hangadó) gyereket ültetni.

Van, ahol szabadszedésűvé alakították a rendszert, hogy mindenki csak abból és annyit egyen - akár csak egy kóstolónyit - amivel személy szerint meg tud birkózni.

Egyes iskolák pedagógusai más szakemberekkel együtt részt vettek a Greenpeace ökomenza workshopján, tájékozódtak, ötleteket gyűjtöttek a szervezet honlapjáról.

Sok helyen helyeztek ki egészséges táplálkozással kapcsolatos táblákat, képeket,

van, ahol a vízivás fontosságára a pisi színével jelzett infografikával hívják fel a figyelmet.

Ehhez a merokanal.hu -n, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) információs oldalán számtalan edukációs anyagot találnak a pedagógusok és a szülők, például menzabizottságok felállításához is.

Minden, a menzához így vagy úgy kötődő ember tehet azért, hogy a következő generációknak már csak városi legenda legyen az eddmegleves vagy a finomnak távolról sem nevezhető finomfőzelék.

Addig is érdemes a gasztropszichológia olyan titkos fegyvereihez nyúlni, mint a kreatív és szofisztikált névváltoztatás: egy meg nem nevezett északi nép a pénteki maradékfelhasználó, mindentbele ételekre csak így szokott hivatkozni:  Heti kulináris visszapillantás.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Egy tanulmány szerint a hasnyálmirigyrákos betegek túlélése megduplázódott ennek a gyakori vitaminnak köszönhetően
Ennek a vitaminnak a nagy dózisa áttörést hozhat a rák kezelésében.

Megosztom
Link másolása

A University of Iowa Health Care Carver College of Medicine nemrégiben közzétette egy randomizált, második fázisú klinikai vizsgálat eredményeit, amely a nagy dózisú C-vitamin hatását vizsgálta intravénás kemoterápiával kombinálva hasnyálmirigyrákos betegeknél.

A kutatók azt találták, hogy heti három alkalommal 75 gramm C-vitamin adagolása megduplázta a késői stádiumú, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek túlélési idejét: nyolc hónapról tizenhat hónapra nőtt.

A tanulmány, amely a Redox Biology című szaklapban jelent meg, azt is kimutatta, hogy a betegség progressziómentes túlélési ideje négy hónapról hat hónapra emelkedett.

Húsz év kutatás eredménye

A kutatás vezetője, Dr. Joseph Cullen, az Iowa Egyetem sebészeti és sugárterápiás professzora a Fox News Digitalnak elmondta, hogy az áttörő eredmények a C-vitaminról szóló húszéves kutatásuk eredményei.

„A laboratóriumi tesztek során azt tapasztaltuk, hogy a C-vitamin nagy dózisban való alkalmazása rendkívül hatékony a rákos sejtek elpusztításában”

– mondta Cullen. „Ezekben a magas dózisokban az aszkorbát [C-vitamin] hidrogén-peroxidot termel, amely elpusztítja a rákos sejteket.”

A második fázisú, az FDA által jóváhagyott klinikai vizsgálatban részt vevő betegek a kutató szerint jobban tolerálták a kemoterápiás kezelést, így hosszabb ideig és nagyobb dózisban kaphattak kemoterápiát, ami tovább fokozta a tumorok pusztítását.

Új lehetőségek más ráktípusok kezelésében

Cullen szerint az intravénás C-vitamin más ráktípusok, például tüdő- és agyrák kezelésében is ígéretes lehet. Dr. Georgios Georgakis, a New York-i Stony Brook Medicine sebész-onkológusa, aki nem vett részt a kutatásban, azt nyilatkozta, hogy ezek az eredmények potenciálisan áttörést jelenthetnek a rákbetegek számára.

„Úgy tűnik, hogy szinergiában működik a kemoterápiával”

– mondta Georgakis. Dr. Joshua Strauss, a New Jersey-i Atlantic Medical Group hematológus és onkológus szakértője szintén támogatta az új módszert.

„Az ilyen kisebb klinikai vizsgálatok izgalmas és következetes jeleket mutatnak arra, hogy a C-vitamin – amely olcsó és jól tolerálható – javíthatja a kemoterápia hatékonyságát, miközben a betegek életminőségét is megőrzi” – nyilatkozta Strauss.

Hogyan működik a nagy dózisú C-vitamin?

A C-vitamin, vagy más néven aszkorbinsav, alapvető tápanyag, amely számos élelmiszerben, például citrusfélékben, paradicsomban, burgonyában, brokkoliban, eperben és spenótban található meg. Alacsony dózisban antioxidánsként működik, segítve a szövetek növekedését és regenerálódását, a kollagéntermelést, a sebgyógyulást és az immunrendszer támogatását.

Az FDA napi ajánlása 75–90 milligramm, de a test csak annyi C-vitamint szív fel, amennyire szüksége van; a felesleg a veséken keresztül távozik.

Nagyon magas dózisban, például 75 grammnál azonban a C-vitamin pro-oxidánsként működik, ami reaktív oxigénfajták képződéséhez vezet – ezek pusztítják el a rákos sejteket.

Ahhoz, hogy egy nagyobb, harmadik fázisú klinikai vizsgálat is elindulhasson, amely több millió dolláros költséget jelentene, szükség lenne egy gyógyszercég támogatására – mondta Cullen. Addig is azt tanácsolja a rákbetegeknek, hogy konzultáljanak onkológusukkal, ha érdeklődnek az intravénás C-vitamin kezelés iránt.

Dr. Strauss dicsérte a kutatókat és a Nemzeti Rák Intézetet, de óvatosságra is intett. „A hasnyálmirigyrák rendkívül nehezen kezelhető, és mindig reménykeltő, ha pozitív eredményeket látok egy második fázisú tanulmányból. Azonban a kutatásnak több korlátja van, ezért az eredményeket óvatosan kell értelmezni.”

Megosztom
Link másolása

FONTOS
Elkapták a gyilkosság előtt mosolyogva flörtölő manhattani elkövetőt
Elfogták Luigi Mangione-t, és hivatalosan megvádolták Brian Thompson, a UnitedHealthcare vezérigazgatójának meggyilkolásával. A fiatalember eszméiről döbbenetes részletek kerültek napvilágra.

Megosztom
Link másolása

A TMZ is beszámolt róla, hogy a múlt heti manhattani gyilkossággal vádolt Luigi Mangione-t elfogták. A bírósági jegyzőkönyvek szerint Mangione-t

hétfőn késő este fogták el egy altoonai McDonald's-ban, ahol hamis igazolványokat mutatott a rendőröknek.

Mangione ellen több vádat is emelnek New Yorkban, beleértve a gyilkosságot és a fegyver birtoklást is. Úgy gondolják, a férfi az egyedüli elkövető, és társak nélkül gyilkolta meg a UnitedHealthCare vezérigazgatóját.

Mangione unokatestvére, Nino Mangione marylandi republikánus küldött,

aki Baltimore megye egyes részeit képviseli. A politikus kevesebb mint egy órával a nyilvánosságra került New York-i vádak előtt kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azt írta, hogy a család nem kommentálhatja a Luigival kapcsolatos híreket. Azt is hozzátette, hogy csak annyit tudnak ők is, amit a médiában olvasnak, és a hír „megsemmisítette” őket.

Bármi, amit az internetre feltöltünk, annak nyoma marad, ez a törvény Luigi Mangionét sem kerülte el. A középiskolai évkönyvéből is előkerültek neki tulajdonított idézetek, amiben gyilkossággal fenyegetőzik. Ezek egyike (ami nyelvezete miatt vélhetően nem került be az évkönyvbe), amelyben

a számára antipatikus vitatársának írta, hogy le kellene lőni az utcán, mert degenerált.

A rendőrség állítólag talált Mangionénál egy kézzel írott nyilatkozatot, amelyben azzal vádolta a biztosítótársaságokat, hogy csak az amerikai ügyfelek rovására szerzett hatalmas haszonnal törődnek.

Az irományt állítólag a Fed-nek címezték, és ez állt még benne:

"A valóság az, hogy ezek a (cégek) túlságosan erősek lettek, és továbbra is visszaélnek országunkkal hatalmas haszonszerzés céljából. Őszintén szólva, ezek a paraziták egyszerűen megszülettek"

- írta a férfi. Azt is leírta ebben, hogy sajnálja az általa okozott károkat és traumákat, de ezt a gyilkosságot "meg kellett tenni", írja a Unilad.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Vigyázat! Ne küldj több üzenetet Android és Apple készülék között, figyelmeztet mindenkit az FBI
Azt is elmondják, hogy miért kérik ezt a furcsa dolgot. Szerintük ideje visszatérni a vezetékes telefonokhoz.

Megosztom
Link másolása

A kormányzati tisztviselők arra figyelmeztetik az okostelefon-használókat, hogy hagyják abba az SMS-ek küldését, mivel megnőtt a kibertámadások fenyegetése.

Kína által támogatott hackerek – akiket Salt Typhoon néven emlegetnek – idén több telekommunikációs céget is feltörtek, köztük az AT&T-t, a T-Mobile-t és a Verizont. A céljuk az ügyfelek megfigyelése volt, ezzel az egyik legnagyobb adatbiztonsági incidenst okozva – számolt be róla a Washington Post.

Szerdán a Fehér Ház nyilvánosságra hozta, hogy legalább nyolc nagy amerikai telekommunikációs vállalat vált a kiberekémkedés áldozatává. A Daily Mail szerint

a támadások „folyamatban vannak, és valószínűleg nagyobb mértékűek, mint azt korábban gondolták”.

„Az ajánlásunk, amit belső körökben is hangsúlyoztunk, nem új: a titkosítás a barátod, legyen szó szöveges üzenetekről vagy titkosított hangkommunikációról, ha erre lehetőséged van” – mondta Jeff Greene, az amerikai Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökség (CISA) kiberbiztonsági igazgatója az NBC News-nak. „Még ha az ellenfél hozzá is fér az adatokhoz, a titkosítás ellehetetleníti az információk felhasználását.”

Mit tegyünk?

Egy névtelenséget kérő FBI-tisztviselő szerint, aki biztonságosabb kommunikációt keres, olyan telefonokat használjon, amelyek

automatikusan kapnak rendszerfrissítéseket, megbízható titkosítást alkalmaznak, és ellenállnak az adathalász-támadásoknak kétlépcsős azonosítással.

Az illető szerint a hackerek háromféle adatot értek el: hívásnaplókat és metaadatokat, élő telefonhívásokat, valamint a bűnüldözés által használt kommunikációkövető rendszereket.

Mike Rounds, az Egyesült Államok Fegyveres Szolgálatok Bizottságának kiberbiztonsági albizottsági tagja a múlt hónapban figyelmeztetett:

„Hacsak nem egy speciális alkalmazást használsz, bárki kiszolgáltatott lehet a kínai kormány megfigyelésének”

– annak ellenére, hogy Kína tagadja a kiberekémkedési vádakat.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Bár a Google Üzenetek és az iMessage végpontok közötti titkosítást használ, az iPhone-ok és Androidok közötti SMS-ek nincsenek védve, így ezek könnyen támadhatók lehetnek. Ehelyett a felhasználók letölthetnek titkosított kommunikációt biztosító alkalmazásokat, például a WhatsAppot vagy a Signalt.

Greene arra biztat mindenkit, hogy

„használják a titkosított kommunikációs lehetőségeket, ahol csak lehetséges”, mivel a hatóságok nem biztosak benne, hogy minden káros szereplőt sikerült eltávolítani a telekommunikációs hálózatokból.

„Nem tudjuk biztosan kijelenteni, hogy az ellenfél teljesen eltűnt” – mondta Greene a Politicónak. „Nyomon követjük őket… de nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy mindent tudunk, ahogy azt sem, hogy partnereinknél minden rendben van.”


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Milyenek a mai fiatalok? „Mindenki hülye a gyereken kívül, nem szabad rászólni, ez nagyon nem egészséges”
Izgalmas témát boncolgatott a vendégeivel Ábel Anita a legutóbbi podcastjében. Te egyetértesz az elhangzottakkal?

Megosztom
Link másolása

Ismét izgalmas témát boncolgatott az Egy ritmusban podcast a legújabb epizódjában Ábel Anita vezetésével.

A téma az volt, hogy "Milyenek a mai fiatalok?" Vajon miért ilyen nehéz a generációk között hidat építeni? Lehetőség van az idősek és fiatalok közötti jobb megértésre, vagy ez csak álom?

A beszélgetésben Bay Éva, volt televíziós bemondó képviselte a baby boomer generációt, Horváth Lili Jászai Mari-díjas színésznő az X generációt. Molnár Janka Sára, fizikus és smartfluencer - korábbi interjúalanyunk - pedig a Z generációt képviselte a podcastben.

Az adásban a fiatalok kommunikációjának kihívásairól, az alfa generáció megközelítéséről és a közösségi médiában rejlő értékközvetítési lehetőségekről is szó esett.

"Én imádom a fiatalokat, csak velük érzem jól magam, a saját korosztályomat, ha lehet, kerülöm. Panaszkodnak, rosszkedvűek, mindig valami fáj. És a panaszkodást nem bírom"

- mondta Bay Éva, aki önmagát pozitív személyiségnek tartja, aki az élet napos oldalát keresi.

Horváth Lili, aki sok fiatallal foglalkozik, elmondta, hogy szeret köztük lenni. Édesanyjával együtt megőrizte valahol a gyereklelkét. De a nagymamája is nyitott volt, ami kellett is a pedagógus-szakmához.

Molnár Janka elmondta, hogy szerinte amúgy emberfüggő és nem generációfüggő, hogy ki mennyire szeret panaszkodni, és hogy a Z generációban is találni ilyen személyiségeket. Arról is beszélt, hogy manapság divat szorongani, aggódni olyan dolog miatt, amit nem tudunk megoldani, és jól érezni magunkat attól, hogy szorongunk: borzasztóan káros.

Horváth Lili szerint az állandó online jelenlét is rossz hatással van a fiatalokra. A gyerekeknél az, hogy keveset olvasnak és erős a digitális tér, azt eredményezte, hogy nehezen tudnak kommunikálni.

Molnár Janka hozzátette:

"Olyan szinten van egy gyerekistenítés az Alfa generációnál, te jó ég! A gyerekre nem lehet rászólni, mindenki hülye a gyereken kívül, ez nagyon nem egészséges.(...) Nem lehet nemet mondani a gyereknek."

A teljes beszélgetést itt hallgathatjátok meg:


Megosztom
Link másolása