FONTOS
A Rovatból

Autisták nélkül nem így nézne ki a világ – és ezt jó lenne végre megbecsülni

Az autizmus nem valami, amit ki kellene javítani. Nem kóros állapot, hanem egy másik működési mód. És nélküle valószínűleg még mindig barlangrajzokat kapargatnánk.

Megosztom
Link másolása

Április 2. az autizmus világnapja, amit az ENSZ 2007 óta tart nyilván. Sokan ilyenkor kék szívecskéket raknak ki Facebookra vagy megnéznek egy filmet (például az Esőembert) egy „különös” zseniről, de ennél sokkal többről van szó: az autizmus nem valami egzotikus érdekesség, hanem az emberiség egyik legősibb és legnagyobb neurodiverzitása. És nélküle valószínűleg még mindig barlangrajzokat kapargatnánk.

A genetika nem hazudik

Ma már tudjuk, hogy az autizmus spektrumzavarnak (ASD) 81%-ban genetikai alapjai vannak – ezt egy nagy nemzetközi kutatás is megerősítette.

Azaz nem „nevelési hiba”, nem „rossz szülői minta” okozza, hanem az agy másféle huzalozottsága.

Ezen kívül környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásban, de kisebb súllyal.

Az autizmus családon belül halmozódhat: ha egy testvér érintett, a másiknál is jóval nagyobb az esélye. Egypetéjű ikreknél az egyezés akár 90% is lehet, testvéreknél 10–20%.

És igen: a legtöbb „fiús családban” valaki biztosan „különös”, „szétszórt”, „zseniális”, „magának való”

– ezek gyakran spektrumhoz köthető viselkedések.

A fiúkat jobban „látják”, a lányokat gyakran félreértelmezik

Az autizmus négyszer gyakoribb fiúknál, vagy legalábbis gyakrabban diagnosztizálják náluk. Ennek egyik oka lehet a „női védelmi hatás”: a lányoknál biológiailag több a kompenzáló mechanizmus, vagy

egyszerűen csak másképp „működnek”, és gyakran szorongásnak, depressziónak vagy viselkedészavarnak álcázódik a spektrum.

Sok esetben csak akkor válik láthatóvá a családi háttér, amikor egy gyereket diagnosztizálnak – és vele együtt hirtelen értelmet nyer a szülő viselkedése is. „Apám sosem beszélt az érzéseiről.” „Anyám egész életében rutinnal próbálta túlélni a szociális helyzeteket.” Ilyenkor derül ki: ez nem új, csak most értjük meg először.

Ez nem betegség – hanem lehetőség

Az autizmus nem valami, amit ki kellene javítani. Nem kóros állapot, hanem egy másik működési mód. Olyan idegrendszeri eltérés, amely bizonyos dolgokban kihívást jelent (pl. kommunikáció, szociális interakció), de másokban óriási előnyt. Például:

- részletgazdag észlelés

- extrém fókusz

- ismétlés iránti érdeklődés

- mély logikai gondolkodás

Mi lenne a világgal autisták nélkül?

A történelem, a tudomány és a technológia tele van olyan emberekkel, akiket ma jó eséllyel az autizmus spektrumán diagnosztizálnának. Néhány név:

- Albert EinsteinA relativitáselmélet atyja, akiről feltételezik, hogy Asperger-szindrómával élt. Gyermekkorában nehezen illeszkedett be, és kilencéves koráig nem beszélt folyékonyan, ami szüleit aggasztotta. Felnőttként is kerülte a társasági életet, és inkább tudományos témákról folytatott eszmecseréket.

- Isaac Newton – A klasszikus mechanika megalapítója, aki ifjúkorában kimaradt az iskolából. Az autizmussal élők gyakran nehezen fogadják el a logikátlannak tűnő szabályokat, ami konfliktusokhoz vezethet az oktatási intézményekben. Newton rendkívüli fókusza és elmélyült gondolkodása hozzájárult a tudományos forradalomhoz.

- Charles Darwin – az evolúcióelmélet atyja, számos életrajzíró és kutató szerint mutatott olyan tulajdonságokat, amelyek alapján az autizmus spektrumára helyezhető. Rendszeres, szinte merev napi rutinja, társasági szorongása, túlérzékenysége, az emberi kontaktusok kerülése és az aprólékos megfigyelési képessége mind olyan jellemzők, amelyeket ma gyakran az autizmushoz társítanak.

- Paul Diraca kvantummechanika egyik úttörője és a Dirac-egyenlet megalkotója, visszahúzódó és szűkszavú természetéről volt ismert, ami az autizmus spektrumzavarra utalhat.

- Marie Curiea kétszeres Nobel-díjas tudós, aki a radioaktivitás kutatásában ért el áttörő eredményeket, szintén mutatott olyan tulajdonságokat, mint a mély fókusz és a társasági visszahúzódás, amelyek az autizmus spektrumára jellemzőek lehetnek.

- Temple Grandin – ma is élő állatviselkedés-kutató, aki forradalmasította az állattartást és az autizmus megértését.

- Henry Cavendish, a hidrogén felfedezője és a Cavendish-kísérlet végrehajtója, rendkívül zárkózott életet élt, kerülte a társas érintkezést, ami szintén az autizmus jele lehet.

- Satoshi Tajiri – a Pokémon-univerzum alkotója, aki gyermekként szenvedélyesen gyűjtötte a rovarokat, ami az autizmus spektrumzavarra utaló viselkedés. Ebből a hobbijából merítve hozta létre a Pokémon világát, amely világszerte hatalmas népszerűségre tett szert.

1–2%, ami mindent megváltoztathat

A legfrissebb adatok szerint az emberiség 1–2%-a autista. Az Egyesült Államokban minden 36. gyerek érintett.  A kék szín az autizmus tudatosításának nemzetközi jelképe. A világnapot 2007-ben jelölte ki az ENSZ, Magyarországon becslések szerint 160 ezer ember él spektrumzavarral – vagyis majdnem minden 15. család érintett - írja közleményben az Együtt az Autistákért Alapítvány.

A szervezet nemcsak kampányol, hanem működteti az ország első Autista Mintaházát is, ahol már több mint 1500 gyermek kapott terápiás segítséget – többek között olyan módszerekkel, mint a Snoezelen multiszenzoros terápia.

 Kékbe borul a város, pizzaízű burgerrel támogatják az autistákat – de nem (csak) ez a lényeg

Április 2. az autizmus világnapja, és idén is mindenki, akinek egy kicsit is számít, kékbe öltözik. Szó szerint is: a Lánchíd, a MOL Campus, a Budapesti Állatkert és még egy sor ikonikus hely kap esti kék kivilágítást. De nem csak a LED-ek kapcsolnak: a #éniskékvagyok kampány arra buzdít, hogy viselj kék ruhadarabot, posztolj, beszélj róla – vagy akár egyél egy kékszínű hamburgert.

A kezdeményezést az Együtt az Autistákért Alapítvány viszi ötödik éve, és már nemcsak hírességek, hanem cégek, közlekedési szolgáltatók, sőt még burgeresek is beálltak a sorba.

Kék burger, kék táska, kék fagyi

- A Bamba Marha megint előállt a kék buciban tálalt pizzaízű burgerrel, amely után 500 Ft az alapítványhoz kerül.

- A Gelarto Rosa szív alakú pálcikás fagyija egész áprilisban elérhető, minden darabbal támogatást juttatva az alapítványnak.

- A NINI márka limitált kiadású kék táskával és vászontáskával szállt be, a bevételből az AUTTALENT tehetséggondozó programot segítik.

- A Light Art Museum április 2-án minden jegyeladás után 300 Ft-ot ad az ügyre.

- A MOL Bubi 100 autista embernek ad ingyenes havi bérletet, hogy ezzel is segítse a könnyebb, önállóbb közlekedést a városban.

Együtt kéne fejlődnünk, nem elvárni, hogy ők alkalmazkodjanak

Autistának lenni nem hiba, hanem egy másik oldalról történő belépés ebbe a világba. És a világ működéséhez nagyon is szükség van rájuk: a figyelmükre, a logikájukra, az érzékenységükre, az eredetiségükre. Arra, hogy megkérdőjelezzék azt, amit „mindenki így szokott csinálni”. Mert a világ soha nem a szabálykövetőktől lett jobb hely.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
A klinika felcserélte az embriókat beültetés előtt, a szülők most meghozták életük legnehezebb döntését
A két család több érzelmes találkozó után jutott egyezségre, miközben a hibázó Fertility Center of Orlando már bezárt.

Megosztom
Link másolása

Kilenc hónapig várták a kisbabájukat, az anyuka megszülte, majd a szülés végén a kezébe adtak egy csecsemőt, aki már bőrszíne miatt sem lehetett a sajátjuk, pedig félrelépésről szó sem lehetett, hiszen egy termékenységi klinika páciensei voltak. A floridai Tiffany Score és Steven Mills számára ez nem egy rossz film forgatókönyve, hanem a valóság. A termékenységi klinika elképesztő hibát követett el és összecserélt két embriót, emiatt egy másik pár gyermekét hordta ki és szülte meg.

A 6 hónapos kislány, Shea sorsáról most végleges döntés született: a babát a születési szülei nevelik tovább, miután a genetikai szülők meghozták életük legnehezebb döntését, és lemondtak a felügyeleti jogról.

A biológiai szülők ügyvédje, Rob Marcereau szerint a pár tudta, hogy egy pereskedés „hihetetlenül nehéz jogi küzdelem lett volna”, de nem is ez volt a fő szempont. Inkább az, hogy a harc nem szolgálná a kislány érdekét, aki születése óta a másik családdal él.

„Meg kellett hozniuk azt a szívszorító döntést, hogy nem harcolnak a felügyeletért.”

A megegyezést több, érzelmileg megterhelő találkozó előzte meg, ahol az ügyvéd szerint „sok könny és ölelés” volt.

Miközben a két család a közös jövőt próbálja építeni, a felelősségre vonás sem marad el. A genetikai szülők beperlik a Fertility Center of Orlando nevű klinikát és annak vezetőjét, Dr. Milton McNicholt, amiért ebbe a helyzetbe kényszerítették őket – írta az ABC7NY. A születési szülők ügyvédje, Jack Scarola szerint a két pár egy bizalmi viszony kialakításán dolgozik.

„Elkezdtek és folytatni is szándékoznak egy baráti és bizalmi kapcsolatot kialakítani.”

Mivel a kislány biológiai szülei még nem éltek az embrióbeültetéssel, ezért Score és Mills a saját, megmaradt embriójukat átszállíttatták egy másik intézménybe, ahol egy származásvizsgálat után döntenek a további lépésekről. A botrányt okozó klinika időközben, május 20-án végleg bezárt.

A rémálom tavaly tavasszal kezdődött, amikor a fehér párnak tévedésből egy dél-ázsiai pár embrióját ültették be. A végzetes embriócsere a szülőszobán derült ki decemberben, amikor a „nem kaukázusi” Shea világra jött. A DNS-teszt később igazolta, hogy a kislány 100 százalékban dél-ázsiai származású.

Egy korábbi amerikai botrány során két család hónapokig a másik gyermekét nevelte, mígnem egy otthoni DNS-teszt fényt derített a cserére.

A felfedezés után a felek egy fájdalmas folyamatban „visszacserélték” a csecsemőket, és közösen perelték a klinikát.

Az egyik anya akkori mondata tökéletesen leírja a helyzet drámáját: „A hiba végzetes, de mi örökké a szülei leszünk.” Az az eset is a klinika bezárásával végződött, és széles vitát indított a protokollok hiányosságairól.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
A közterületen álló gyümölcsfa termése nem a tied, nem szedheted le itt a szabály, amit rengetegen megszegnek
A tulajdonjog szempontjából teljesen lényegtelen, hogy ki ültette vagy gondozza a közterületen álló gyümölcsfát. A termés minden esetben a terület tulajdonosát, azaz az önkormányzatot illeti.

Megosztom
Link másolása

Állsz a házad előtt, nézed, ahogy a cseresznyefa ágai a súlytól roskadnak, és legszívesebben létráért rohannál. A tiéd, hiszen te gondoztad, te locsoltad, a te ablakod alatt nőtt fel.

Aztán jön a hideg zuhany: jog szerint az a fa és a rajta lógó gyümölcs nem a tiéd.

A nyár nagy, visszatérő kérdése ismét pörög a közösségi oldalakon.

Különösen, hogy többen arra buzdítanak, hogy szüreteljük le a közterületen álló fák gyümölcsét, mert az ingyen van.

Na de szabad-e szüretelni a közterületi fákat?

A  egyszerű: ami közterületen áll, az jellemzően az önkormányzaté.

A fa, a pad, a kuka és igen, a rajta termő gyümölcs is – írta meg a legfontosabb tudnivalókat a Haon.

Teljesen mindegy, hogy a nagypapád ültette-e a fát, vagy te magad gondozod évek óta. Az is, hogy te mit gondolsz a közparkokban, játszótereken álló fákról.

A tulajdonjogot ez cseppet sem érdekli. A gyakorlatban persze az önkormányzatok ritkán küldenek ki szüretelőbrigádokat a kertvárosi utcákba, így a termés sorsa általában a helyiek kezében van. Ez pedig egyenes út a szomszédháborúhoz, mert amíg te a gondos gazda igazságérzetével nézed a fát, addig más a „senki földje” elv alapján közelít.

Szóval mit tehetsz, ha nem akarsz hajnalban kommandózni a szomszédok elől rejtőzve, de a gyümölcsöt sem hagynád szétrohadni? A törvény egyetlen apró kiskaput hagy: a szomszédjogi szabályok szerint a már lehullott termést bárki összegyűjtheti, de csak akkor, ha a tulajdonos – esetünkben az önkormányzat – láthatóan elmulasztotta a betakarítást.

Tehát ami a földön van, és már senkinek sem kellett, az a tiéd lehet.

De a fáról leszedni, az ágakat rázogatni vagy bottal verni már egy másik kategória. Fontos tudni azt is, hogy az ingatlanod előtti lakóként nincs jogod sem megtiltani, sem megengedni másoknak a szüretelést. Ezt kizárólag a tulajdonos, vagyis az önkormányzat teheti meg.

De mielőtt mégis rávetnéd magad a cseresznyékre, meggyekre, barackokra, szilvákra, van itt egy másik, kevésbé romantikus szempont: a kipufogógáz.

A nagyvárosi, forgalmas utak mentén álló fák gyümölcse jó eséllyel tele van porral és a forgalomból származó szennyeződésekkel. Kutatások igazolják, hogy a nehézfémek felhalmozódhatnak a növényen, ezért az ilyen gyümölcsöt nyersen fogyasztani kifejezetten nem ajánlott.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Lannert Juditék kiszámolták, mennyi órát rabol el a tanárok idejéből a feleslegesen az agyzsibbasztó adminisztráció
Lannert Judit oktatási miniszter a parlamentben jelentette be az értékelési rendszer felfüggesztését. A korábban megszerzett illetményrészek megmaradnak, nyáron pedig új, szakmai egyeztetés indul.

Megosztom
Link másolása

Négy hónap alatt 23 036 órányi, azaz több mint két és fél évnyi munkaidőt toltak bele a magyar tanárok egy adminisztrációs rendszerbe.

Amiről most hirtelen kiderült, hogy igazából mehet a kukába.  Az Országgyűlésben a Tisza-frakció javaslatát vitatták, ami a tanárok teljesítményértékelési rendszeréről szólt.

Lannert Judit oktatási miniszter bejelentette, hogy felfüggeszti a tanárokra erőltetett, TÉR nevű digitális pontgyűjtő őrülethez kapcsolódó feltöltési kötelezettségeket.

Vagyis a tanév hátralévő részében már nem kell azzal gyötörniük magukat, hogy minden mozdulatukat dokumentálják az online felületen. A pénzüket, amit ez alapján már megkaptak, szerencsére nem veszik el, a miniszter szerint a megszerzett illetményrészek megmaradnak.

Aztán majd nyáron jöhet a nagy, széles körű szakmai egyeztetés egy teljesen új modellről.

„A pedagógusok akkor fognak együttműködni, ha részt vesznek a folyamatban”

- mondta Lannert Judit.

Nem is finomkodott, amikor arról beszélt, miért jutottak idáig.

Szerinte a jelenlegi rendszer egyszerűen nem üti meg a mércét, és „nem felel meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési rendszerekkel szemben támasztott szakmai elvárásoknak”.

Hogy mennyire nem korszerű, és mennyi időt rabol el a tanároktól, azt egy egészen elképesztő adattal támasztotta alá a miniszter.

„A 4 hónapos időszak alatt 23036 órát foglalkoztak a TÉR megvalósításával. Az egy intézményre vetítve átlagosan 865 óra.”

Ez azt jelenti, hogy

minden egyes iskola nagyjából egy teljes hónapnyi, 24/7-es munkaidőt ölt bele a semmibe.

Mindezt persze kompenzáció nélkül, amiért a miniszter egy elég kemény kritikát is megfogalmazott. „Semmilyen plusz bért nem nem tettek hozzá, de hagyták volna őket ezt a adminisztrációt végigvinni. Ez nagyon cinikus hozzáállás” – fogalmazott, majd egy odaszúrással a korábbi kormánynak is kiosztott egy verbális kokit: „Azt gondolom, kitörési pont az oktatás, de valahogy önöknek az elmúlt 16 évben nem sikerült megtalálni ezt a kitörési pontot”.

A mostani ügy előzménye a 2023-as státusztörvény, ami megszüntette a tanárok közalkalmazotti státuszát. A kormány akkor azzal érvelt, hogy a teljesítményalapú bérezés majd mindent megold, és vonzóbbá teszi a pályát. A kritikusok szerint viszont a törvény csak a pedagógusok megbüntetéséről és a pályáról való elüldözéséről szólt.

Ennek a törvénynek lett a gyermeke a teljesítményértékelés, aminek a részleteit egy tavaszi rendeletben hozták nyilvánosságra, és ami a tervek szerint szeptembertől indult volna élesben. A rendszer bevezetése előtt a szakszervezetek adminisztrációs rémálomról beszéltek, és a mostani beismerés azt mutatja, hogy igazuk volt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Milliókat bukhat, aki most rosszul dönt – egyetlen napon múlik, mennyivel lesz magasabb a nyugdíjad
A már megállapított nyugdíjak összegét a valorizációs szabályok változása miatt utólag nem lehet újraszámítani. Farkas András nyugdíjszakértő szerint egy rossz lépés havi szinten is komoly eltérést okozhat.

Megosztom
Link másolása

Március végén kihirdették azokat a számokat, amikkel a hatóság a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években szerzett, mára már viccesen hangzó fizetéseidet nagyjából a mai értékükre hozza. Ezt hívják úgy, hogy valorizáció. Idén ezek a szorzók átlagosan 9 százalékkal lettek magasabbak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 2026-ban kéri a nyugdíját, annak a 2024-ig bezárólag szerzett összes jövedelmét már a 2025-ös, magasabb országos átlagbérhez igazítják. Magyarul: a rendszer több pénzt lát a neved mellett, amiből aztán egy magasabb induló nyugdíjat számol ki.

És itt jön a csapda, amibe rengetegen belesétálnak. Farkas András nyugdíjszakértő szerint sokan bizonytalanok, pedig a tét óriási, mert

egy rosszul időzített döntés hosszú távon hátrányos lehet

- írta a 168 óra.

A dilemmát az okozza, hogy

aki 2025. december 31-én ment nyugdíjba, az még a tavalyi, soványabb szorzókat kapta. Aki viszont kivárt és január 1-jével igényelt, az már az idei, magasabb számokkal indul.

A döntés minden öregségi nyugdíjtípusra érvényes, beleértve a nők kedvezményes nyugdíját is.

Aki már januárban beadta a kérelmét, az az első hónapokban csak előleget kapott. A rendszer ugyanis kivárja a márciusi rendeletet, és csak utána számolja ki a végleges, megemelt összeget, a különbözetet pedig szépen, egy összegben, visszamenőleg utalja. Kicsit idegőrlő, de megéri.

A legfontosabb lecke az, amit sokan félreértenek: ez a visszautalt összeg nem újraszámítás.

A tavaly megállapított nyugdíjat a valorizációs szorzók változására hivatkozva nem lehet újraszámoltatni. A döntés végleges.

Ezért aztán a kezdőnyugdíj okos kimaxolása nemcsak egy lehetőség, hanem gyakorlatilag az egyetlen komoly fegyver a nyugdíj előtt állók kezében. Most kell észnél lenni, ha a következő években nyugdíjba szeretnél vonulni, mert amit most lépsz, az évtizedekre meghatározza, mennyi pénzből élsz. Utána már csak az éves inflációs emelések maradnak.


Megosztom
Link másolása