FONTOS
A Rovatból

Virágon és síron túl - így is megemlékezhetünk elhunyt szeretteinkről

Nem mindannyian tudunk elmenni Halottak napján szeretteink sírjához, ezért összegyűjtöttünk pár ötletet arra, hogyan tudunk mégis méltóképpen megemlékezni róluk.
Solomayer Anna - sassy.hu
2024. október 30.


Megosztom
Link másolása

Mindenszentek és Halottak napján megtelnek a temetők gyertyákkal, virágokkal és a tiszteletüket leróni érkező élőkkel. De milyen más hagyományos és kevésbé hagyományos változatai vannak a megemlékezésnek?

Fényév távolság

Kamaszként sokszor töltöttük a családdal az őszi szünet néhány napját egy eldugott kis zalai falu egyik öreg házában. Pihentünk, olvastunk, kirándultunk a hidegen szemerkélő esőben… és elmentünk a helyi temetőbe. Egyetlen ott nyugvó halottat se ismertünk, egyetlen sírhoz se kötődtünk még távolról sem, mégis egy nagy csomag teamécsessel végigjártuk a sírokat, és ahol nem láttunk gyertyát vagy virágot, oda tettünk egy mécsest. Volt, hogy csendben, mindenki a maga gondolataiba merülve, volt, hogy beszélgetve sétáltunk egy rövidet, de tettük ezt mindig azzal a tudattal, hogy akárhol is gyújtjuk a gyertyát, az utat talál ahhoz, akinek szüksége van rá.

Nem mindenki tud eljutni Halottak napja környékén az összes olyan sírhoz, amit szeretne felkeresni.

Egyrészt a távolság sem mindig leküzdhető, hiszen sokaknak nem csak megyéket, de országokat is át kellene utazni ahhoz, hogy le tudják róni a kegyeletet.

Másfelől pedig nagyon kevés az olyan ember, akinek a felmenői ugyanabban az 1-2 temetőben lennének eltemetve, így sokszor nem fér bele ebbe az időszakba az összes érintett sírkert felkeresése.

Temető viszont minden településen van.

Ha nem tudunk saját szeretteink sírjához kimenni, menjünk ki a legközelebbi temetőbe, és ott emlékezzünk rájuk.

Ebben a rohanó világban egyébként is érdemes minden lelassító, lecsendesítő tevékenységre időt szakítani, és hát kevés nyugalmasabb és elgondolkodtatóbb hely létezik egy gyertyákkal kivilágított temetőnél.

Egyedül vagy társaságban, de érdemes egy fél órás sétát tenni, mécsest gyújtani azokon a sírokon, amiket már nem gondoz senki, elgondolkozni vagy beszélgetni arról, mi milyen temetést, emlékőrzést szeretnénk majd magunknak.

Halotti beszélgetés

Nem beszélünk a halálról, nem beszélünk a temetésről, nem beszélünk a halottainkról, a halottainkkal meg pláne nem.

Pedig kellene.

Legtöbbünk halhatatlannak tűnően éli az életét, és az elmúlás gondolatát igyekszik magától a lehető legtávolabb tartani.

Holott minél többet és természetesebben beszélünk ezekről, annál teljesebben, hálával telve tudjuk megélni az életet.

Ehhez a munkához ráadásul a természet is megfelelő hangulatot kínál: Mindenszentek és Halottak napja környékén a mi klímánkon még a környezet is az elmúlásról beszél, a lehető legőszintébben. A borongós, hamar sötétedő külvilágból jól esik bekuckózni, lelkileg is befelé figyelni, gyertyát gyújtani és beszélgetni azokról vagy azokhoz. akik már nincsenek köztünk. Akár magunkban, akár hangosan, a beszélgetés enyhíti a fájdalmat és segít fókuszba helyezni az igazán fontos dolgokat az életben.

Beszélgetés indítónak készíthetünk közösen „emlékkompótot” is: írjuk fel elhunyt szeretteinkhez köthető legkedvesebb emlékeink hívószavait egy papírra őket egy üvegbe. A vicces vagy megható történetek megosztása összekapcsolja a résztvevőket, közös emlékezetet hoz létre, amiből nehéz napokon erőt meríthetünk.

Ízbe zárva, illatba rejtőzve

Mindenkinek van olyan egészen személyes, zsigeri emlékérzete elhunyt szeretteiről, amit nem tud megmagyarázni: hogy miért jut a szeptemberi eső utáni éles fényekről mindig a nagymamája az eszébe, vagy miért nem a méteres kalácsról, hanem a Szécsi Pál-számokról jut eszébe a dédi.

Az én apai nagyszüleimet  az égett pirítós, a nádas mocsárillata, a tusfürdőkben használt mesterséges kamilla illat vagy érdekes módon a kezdetektől utált állott cigarettaszag rögzítette az emlékeimben, így akármikor megérzem ezeket az illatokat, akaratlanul ők jutnak eszembe.

Van, akinek bizonyos mozdulatok, van, akinek ízek vagy hangok, szófordulatok jelentik a legszorosabb kötődést elhunyt szeretteikhez.

És ez olyan jó.

Ezeket nem lehet intézményesíteni, nem lehet naptári naphoz, kötelezőnek gondolt árucikkekhez vagy akár évszázadok óta működő rituálékhoz kötni, mert ez valóban belülről jön, végtelenül személyes, és titokzatos módon ezt még mi magunk se tudjuk befolyásolni.

Ha lehetett volna választani, én se az állott cigarettaszaggal kapcsolom össze nagymamámat, hanem mondjuk a rántott húséval vagy a barackbefőtt ízével, de ez nem kívánságműsor.

És ez benne az izgalmas és szép.

Az ünnepnapokról szóló Hoppi mesék című sorozatnak van egy része, mely a Halottak napjáról szól. Ebben

az egyik szereplő túrós rétest süt a nagymamája emlékére, egy másik felteszi a nagypapája kedvenc lemezét, és így tiszteleg az emléke előtt.

Nem nehéz nekünk sem olyan apró gesztust találnunk, ami, ha fizikai valójában nem is, de érzékeinkben megidézi azt, akire emlékezni szeretnénk. Vegyünk egy csokorral a kedvenc virágából, tegyük be azt a filmet, amit együtt néztünk rongyosra annak idején, sétáljunk ki a padhoz, ahol az utolsó években üldögélt… vagy csak gondoljuk végig, milyen íz, illat, hang vagy tapintás által élnek tovább bennünk. Ezeket a felismeréseket érdemes egyébként a közeli családtagokkal is megosztani, egészen érdekes tud lenni, hogy ugyanaz a személy kinek hogy maradt meg az érzékeiben.

Neves vagy névtelen adakozók

„Holtak a holtakkal, élők az élőkkel…”-mormogja a Macskajajban Zare nagyapja, és gondolják mások is, ha a halál kerül szóba. Sokan ugyanis nem koszorúval és sírhely kiváltással ápolják szeretteik emlékét, hanem azzal, hogy a nevükben igyekeznek valami jót tenni az élőkkel.

Így születnek sokszor tragikus veszteségekből az elhunyt nevével fémjelzett emlékalapítványok, kutatási alapok, ösztöndíjak.

Azonban a kevésbé látványos jótékonykodásnak is nagy hagyománya van.

Régi szokás volt például Halottak napján, vagy az adott elhunyt temetésének évfordulóján adakozni.

Utóbbi a zsidó vallásban a jorcajt vagy jorcájt  néven ismert szokás, mely során az évforduló napján (ha szombatra esik, akkor pénteken) meglátogatják az elhunyt sírját és ott jótékony célra felajánlanak egy összeget.

A keresztények körében szokás volt Mindenszentek környékén kolduskalácsot készíteni, melyet a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy cserébe imádkozzanak halottaikért.

„A szegényeket és az utazókat a katolikus és az ortodox egyház a halottak földi képviselőjének tekintette, következésképp a róluk való gondoskodás egyenértékűnek számított a halottakról való gondoskodással” – írja Hesz Ágnes néprajzkutató „Élők, holtak és adósságok” című kötetében a szokás hátteréről.

Nem csak magyar területen, de angolszász vidékeken is szokás volt Mindenszentek előestéjén, All Hallow’s Eve-kor, azaz Halloween estéjén és másnapján is soul cake-et, lélek sütit sütni ugyanezen célból, csak ott a koldusok „házhoz jöttek”, és a regöléshez hasonlóan énekkel kérték a háziak adományait az imákért cserébe. Egyes kutatók ezt a házról házra való járást tekintik a mai „Trick or treat!” egyfajta előképének.

Kezdjetek el élni

Az elhunytak felé talán a legnagyobb tiszteletet azzal adjuk meg, hogy kiszívjuk az élet velejét.

Hogy nem várunk különleges alkalmakra ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.

Hogy arra (is) használjuk az időnket, hogy felvállaljunk fontos ügyeket, legyen az biztonságos lakhatás, a gyermekszegénység felszámolása vagy adott esetben az élet méltósággal történő befejezésének kérdése.

Hogy teszünk valamit azokért, akik talán majd csak elbeszélésből vagy egy sírfeliratból fognak minket ismerni.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Itt a döntés a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról, de egy fontos feltétel sokakat kizárhat
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat a támogatásról. A juttatás nem alanyi jogon jár majd, hanem az esélyegyenlőség elve alapján, így a jövedelmi határ lesz a kulcs.

Megosztom
Link másolása

Ha minden jól megy, sokaknál augusztusban százezer forint landolhat a családi kasszában iskolakezdésre.

A kormány ugyanis rábólintott a Tisza Párt egyik legfontosabb kampányígéretére. A dolog most lett annyira hivatalos, hogy megjelent a Magyar Közlönyben is.

A pénzügyminiszternek és a csatolt minisztériumoknak június 15-ig kell kitalálniuk, pontosan kik és hogyan kaphatják meg az iskolakezdési támogatást.

Az idő tehát sürget, a nyomás pedig Kármán András pénzügyminiszteren van, aki az oktatási és a szociális tárcával karöltve dolgozik a nagy terven.

És itt jön a csavar, ami miatt nem érdemes még fejben elkölteni az összeget.

A kormányhatározat ugyanis egyértelművé teszi, hogy a támogatás nem jár alanyi jogon mindenkinek, akinek iskolás korú a gyereke.

A kulcsszó az „esélyegyenlőség”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rászorultsági alapon döntik el, ki kaphat a pénzből. A cél az, hogy azoknak segítsenek, akiknek tényleg gondot okoz a tanszerek, a tornacipő és az új iskolatáska megvásárlása.

Vagyis a kormány most azt a kényes feladatot kapta, hogy húzzon egy vonalat, ami elválasztja a „rászorulókat” a „nem rászorulóktól”.

De hogy pontosan ki számít majd rászorulónak, az a nagy kérdés, amire június 15-ig kell választ adni. A minisztériumok most azon dolgoznak, milyen feltételek alapján dőljön el a jogosultság. A jövedelmi küszöb meghúzása mellett számos más szempontot is figyelembe vehetnek, a végleges szabályokat azonban csak a kormány döntése után ismerhetjük meg. A támogatás igénylésének módja és a kifizetés technikája szintén ekkor derül ki.

Az egész persze nem a semmiből pottyant az ölünkbe, Magyar Péter már az első miniszterelnöki interjújában bedobta az augusztusi kifizetést, sőt, őszre a kisnyugdíjasoknak is ígért egy SZÉP-kártyás támogatási kört.

A Tisza Párt eredeti kampányterve mintegy 700 ezer családdal és nagyjából 70 milliárd forintos kerettel számolt.

Hogy ebből a végén mi valósul meg, az a most készülő minisztériumi javaslattól függ.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Vége a 20 éves várakozásnak: a Pfizer bejelentette, sikeres a Lyme-kór elleni vakcinájuk
A Pfizer és a Valneva bejelentette, hogy a Lyme-kór elleni vakcinájuk a fázis 3-as vizsgálatokban is hatásosnak bizonyult. Az európai engedélyezés után az oltás Magyarországon is elérhetővé válhat, véget vetve egy két évtizedes szünetnek.

Megosztom
Link másolása

Az új ígéret szerint eztán, ha a kullancs beleeszi magát a bőrödbe, ettől a mozdulattól hatástalanítja is magát. Ez nem egy sci-fi, hanem a Pfizer és a Valneva új vakcinájának lényege, ami a fázis 3-as teszteken több mint 70 százalékos hatásosságot mutatott a Lyme-kór megelőzésében. A cégek már az engedélyeztetési papírokat készítik elő, ami azt jelenti, hogy

húsz évnyi szünet után végre visszatérhet az emberi vakcina a kullancsok által terjesztett, Európában is gyakori betegség ellen.

A VALOR névre keresztelt klinikai vizsgálatban a vakcinajelöltet ötéves kortól tesztelték, és az eredmények alapján a cucc nemcsak működik, de biztonságos is, komolyabb mellékhatások nélkül. Persze a statisztika ördöge nem alszik: a vizsgálati időszak alatt a vártnál kevesebben kaptak Lyme-kórt, így az egyik előre meghatározott statisztikai végpontot nem sikerült hozni, de egy második, korrekciós elemzés megerősítette a klinikailag jelentős védelmet – derül ki a Pfizer és a Valneva közös sajtóközleményéből.

A trükk a működésben van: a vakcina hatására a szervezetünk olyan antitesteket termel, amelyeket a vérszívóval együtt a kullancs is felszív.

Ezek az antitestek aztán még a kullancs belsejében blokkolják a kórokozókat, így azok egyszerűen nem tudnak átjutni az emberi szervezetbe. A fertőzés megáll, mielőtt elkezdődhetne.

A Pfizernél pezsgőt bontottak az eredményekre, a vakcinakutatási vezetőjük szavai legalábbis erről árulkodnak. Annaliesa Anderson, a Pfizer oltóanyagokért felelős vezetője szerint a Lyme-kórnak súlyos következményei lehetnek, és jelenleg nincs elérhető vakcina.

„A több mint 70%-os hatásosság nagyon bíztató, és növeli a bizalmunkat abban, hogy a vakcina képes lehet megvédeni ettől a betegségtől.”

A négydózisos oltási séma után a tervek szerint a cég idén benyújtja a kérelmeket az amerikai és európai hatóságokhoz. Ha rábólintanak, az áttörést jelenthet egy olyan betegség elleni harcban, ami egyre nagyobb területen és egyre több embert érint.

Az elmúlt években a kullancsok inváziója és a Lyme-kór veszélye növekedett. A betegség láthatatlan, de rendkívül megterhelő tud lenni, amiről olyan hírességek is beszéltek, mint a kórházi ágyról bejelentkező Bella Hadid, vagy itthon Jaksity Kata, akinek a családja életét a kislánya betegsége miatti folyamatos bizonytalanság nehezíti. Ezek a személyes történetek arcot adtak egy sokszor félreértett kórnak, és rámutattak, mekkora szükség lenne egy hatékony megelőzési módszerre.

A mostani fejlesztés azért is óriási szó, mert a piacról több mint húsz éve hiányzik a Lyme-kór elleni oltás.

A kilencvenes évek végén már létezett egy hatékony vakcina, a LYMERIX, de azt a gyártója 2002-ben végül kivonta a forgalomból, hivatalosan az alacsony keresletre hivatkozva. A kereslet csökkenéséhez hozzájárulhattak a vakcina biztonságosságával kapcsolatos, tudományosan soha nem igazolt viták is. Ez a kudarc évtizedekre visszavetette a kutatásokat, de a mostani eredmények esélyt adnak arra, hogy a helyzet megváltozzon.

Via Euronews


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Visszahoznák a KATA adózást a cégeknek, de úgy, hogy abban nem lesz köszönet?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több modellt is kidolgozott a KATA adónem B2B-s visszaállítására. A javaslatok egy különadóval és egy új NAV-ellenőrzési módszerrel szűrnék ki a bújtatott foglalkoztatást.
Sassy - sassy.hu
2026. június 07.


Megosztom
Link másolása

A KATA nevű adózási forma szelleme ismét kiszabadult a palackból, miután felröppent a hír, hogy visszahoznák.

De még ne örülj előre.

Ha vissza is tér, új szabályokkal, plusz adókkal és egy olyan ellenőrző mechanizmussal, ami a bújtatott foglalkoztatást hivatott kiiktatni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete vitaanyagot publikált a témáról.

A lényeg, hogy több forgatókönyvet is elképzeltek, de egyik sem hozná vissza a KATÁ-t az eredeti formájában.

Az egyik, óvatosabb verzió szerint a mostani, teljesen lakosságra szabott KATA maradna, de az éves 18 milliós keret egy részéig, mondjuk 10-20 százalékáig, mégis lehetne cégeknek számlázni.

Egy bátrabb javaslat viszont visszahozná a régi, jól ismert KATA-t, csak épp az inflációval felturbózva: havi 100 ezer forintos adóért cserébe újra lehetne B2B és B2C irányba is dolgozni 12 milliós éves plafonig.

A kamara és a könyvelők javaslatait részletesen a Portfolio.hu mutatta be.

A nagy kérdés persze az, hogyan akadályoznák meg, hogy a cégek a munkavállalóikat katás „partnereknek” álcázva foglalkoztassák. A korábbi, cégenkénti 3 milliós limit ugyanis szerintük nem volt megfelelő.

Az új csodafegyver a „koncentrációs vizsgálat” lenne, ami azt jelenti, hogy ha a bevételed több mint a fele vagy háromnegyede egyetlen ügyféltől jön, a NAV rendszerében felvillan egy vészjelző lámpa.

Ilyenkor két dolog történhet: vagy automatikusan kapsz a nyakadba egy többletadót, vagy a NAV indít egy célzott vizsgálatot, hogy megnézze, nem egy munkaviszonyt maszkírozó szerződésről van-e szó.

Emellett a cégeknek kiállított számlákra egy különadót is kivetnének, amivel a költségvetés szempontjából semlegessé tennék az ügyletet.

Itt is két út van: a könyvelők szerint ezt a 15%-os pluszterhet a katásnak kellene befizetnie, ahogy javaslatukban írják: „A kisadózó 15%-os többletadóteher vállalásával számlázhasson cégek felé.” A kamara verziója viszont a vállalkozó adminisztrációját kímélné: szerintük a megrendelő cég fizesse be a nagyjából 18%-os adót, hiszen végső soron ő spórol azzal, hogy nem munkavállalót alkalmaz.

Az egész javaslatcsomag mögött ott lebeg a nagy dilemma, hogy a 2022-es szigorítás indokaként felhozott tömeges visszaélések valóban léteztek-e abban a mértékben, ahogy a kormányzat kommunikálta.

A kamara óvatosan fogalmaz, jelezve, hogy nincsenek a birtokában a teljes képhez szükséges adatok, de a vállalkozói hangulat egyértelműen a „nem volt itt semmi látnivaló” irányába mutat, amit az mfor.hu által kikért NAV-adatok is alátámasztani látszanak.

A kamara ezzel finoman a kormányzat térfelére pattintja a labdát, ahogy közleményükben írják: „A kamarának nem állnak rendelkezésére olyan eszközök és adatok melyek lehetővé tennék, hogy adat alapon meg tudja határozni a KATA rendszerhez köthető visszaélések számszerű mértékét.”

2022 nyarán a kormány egy villámgyors törvénymódosítással gyakorlatilag kivégezte a régi KATA-t, ami után a NAV adatai szerint 2023 elejére mindössze 144 729 katás maradt a rendszerben. A többiek egy része átalányadóra vagy más adónemre váltott, mások megszüntették a vállalkozásukat. A lépés óriási felháborodást váltott ki.

A mostani javaslatok erre a korábbi sokkra adott szakmai reakciók. A különböző érdekképviseletek láthatóan arra törekednek, hogy egyensúlyt teremtsenek: tegyék újra lehetővé a rugalmas vállalkozói működést, de olyan fékekkel, mint a koncentrációs vizsgálat vagy a B2B különadó, amelyek megnehezítik a rendszerrel való trükközést. Felmerült az is, hogy a havi fix tételt és a keretösszeget évente automatikusan a forint értékvesztéséhez igazítsák, hogy a rendszer ne értéktelenedjen el pár év alatt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Évi 200 ezer forintos plusz pénz jöhet a nyugdíjasoknak, de nem mindenkinek jár automatikusan
A tervek szerint a 250 ezer forintnál kevesebb ellátásból élők kapnák a legmagasabb, 200 ezres összeget. Az özvegyi nyugdíjasok és a több jogcímen ellátottak helyzete azonban még tisztázatlan.

Megosztom
Link másolása

Évi akár 200 ezer forint is érkezhet a nyugdíjasok SZÉP-kártyájára, amiért még csak sorban állni sem kell majd.

Legalábbis ez a nagy ígéret, ami most a levegőben lóg.

Bár a legfontosabb részletek még nem láttak napvilágot, a terv körvonalai alapján sejthető, kinek járhat, és kinek nem.

A rendszer sávos lenne, a támogatás mértéke pedig a havi ellátás összegétől függene. Ahogy azt a Pénzcentrum is megírta,

aki 250 ezer forint alatti nyugdíjat kap, évi 200 ezer forintra számíthat. Akinek 250 és 500 ezer forint között van az ellátása, annak évi 100 ezer forint járna. Aki viszont 500 ezer forint feletti összegből él, az ebből a körből kimaradna.

Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy a pénz mikor kerülne a számlákra.

A terv szerint még nem dőlt el, hogy havonta vagy negyedévente érkezik-e a feltöltés.

Ha havonta jönne, akkor a 200 ezres éves keret havi 16 667 forintot, a 100 ezres pedig 8 333 forintot jelentene. A Portfolio szerint ugyanakkor simán lehet, hogy a negyedéves, nagyobb összegű, például 50 ezer forintos utalások mellett döntenek, ami a nagyobb vásárlásoknál nyilván jobban jönne.

A terv szerint az egész ügyintézés automatikus lenne, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a saját adatai alapján dolgozna.

Fontos tudni, hogy a SZÉP-kártya nem egy hagyományos bankkártya, hanem egy elektronikus utalványkeret, tehát készpénzt felvenni nem lehet róla.

És persze, ahogy az lenni szokott, az ördög a részletekben lakik, amikből egyelőre elég sok hiányzik.

Nagy kérdés például, mi lesz azokkal, akik csak özvegyi nyugdíjat kapnak. A pletykák szerint a 65 év felettiek valószínűleg megkaphatják, de ezt még senki ne vegye készpénznek.

Ugyanilyen homály fedi azt is, hogy aki a saját nyugdíja mellett özvegyit is kap, annál összeadják-e a két összeget a jogosultsági sáv kiszámításakor. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások sorsa szintén a nagy, misztikus végrehajtási rendelet megjelenése után dől majd el.

A legtöbb nyitott kérdést, az özvegyi nyugdíjasok helyzetétől a több ellátás összevonásáig, egy még hiányzó kormányrendeletnek kellene tisztáznia.

A nyugdíjas SZÉP-kártya ötlete 2024 tavaszán, a kampány hevében bukkant fel, mint egy sávos, rászorultsági alapon működő, nem készpénzes támogatási forma. A koncepció lényege a legalacsonyabb ellátásból élők helyzetének javítása volt, amit az erős inflációs környezet és a nyugdíjak vásárlóereje körüli folyamatos vita tett különösen aktuálissá.


Megosztom
Link másolása