ÉLETMÓD

„Szégyellem, hogy a gyerekeim öröme ennyire kiborít...”- a mizofónia és a túlhallás nem magánügy!

Hóbort-e, ha valaki nem képes együtt étkezni másokkal, milyen eszközök és terápiák segíthetik az érintetteket, és mi a közös Kafkában és Kelly Osbourne-ban?

Megosztom
Link másolása

Két kislány együtt zenél az anyukájának. Sokáig készültek rá, mindketten élvezik a közös tevékenységet, beleadják szívüket-lelküket az előadásba- idilli kép.

A képhez tartozó hanghatások azonban nem mindenki számára idilliek: egy mizofóniával vagy túlhallással küzdő anyának pedig még a helyszín elhagyása sem opció. De mi ez a két betegség, kiket érint és mit tehetnek az érintettek és a környezetük?

Nem csak a hangerő lehet túl sok

A mizofónia egy viszonylag új, de szakmai és társadalmi szempontból is egyre inkább kutatott jelenség.

Egy olyan állapotról van szó, amikor bizonyos másoktól származó hangok, mint például a rágás, a légzés vagy akár az ujjropogtatás, rendkívül zavaróak és irritálóak lehetnek az érintettek számára akkor is, ha azok hangereje a normál határértéken belül marad.

Az érintettek ezekre a hangokra ugyanúgy reagálnak mind fizikai, mind érzelmi szempontból, mint egy komolyabb stresszhelyzetre: van, akiből dühöt, van, akiből szorongás vált ki, a legtöbben pedig egyszerűen csak menekülni szeretnének a hang forrásától.

Míg a mizofónia mindkét nemet érintheti, kutatások szerint a nőknél gyakrabban fordul elő.  Ennek oka lehet a nők érzékenyebb auditív rendszere, vagy az, hogy a nők hajlamosabbak a stresszre és a szorongásra, amelyek fokozhatják a mizofónia tüneteit.

A túlhallás, más néven hiperakuzis, egy másik olyan, hallással kapcsolatos kellemetlen állapot, amelyben a mindennapi hangok túlzottan hangosnak és zavarónak tűnnek.

Ez az érzékenység gyakran társul migrénhez, autizmushoz vagy más neurológiai rendellenességekhez, de önmagában is jelentkezhet.

Az édesanyák esetében a túlhallás különösen nehéz helyzeteket produkálhat. A teljesen hétköznapi zajok- legyenek azok mások számára semlegesek vagy egyenesen örömteliek - mint például a városi forgalom, a háztartási eszközök vagy akár az önfeledten játszó gyerekek hangjai, számukra sokszor elviselhetetlenek. Ez nem csupán fizikai kellemetlenséget okoz, hanem jelentős szorongást és kimerültséget is. Akinek pedig nincs lehetősége kikerülni ezeket a zajforrásokat, azok extra nehéz helyzetbe kerülnek.

Milyen anya az, akit megőrjít a gyereke vidámsága?

Kata története jól illusztrálja, milyen kihívásokkal néznek szembe azok, akik anyaként mizofóniával vagy túlhallással élnek.

Már kamaszkorában is sokszor fordult elő, hogy a családi vagy baráti eseményeken 30-40 perc után el kellett vonulnia valamilyen csendesebb helyre ahhoz, hogy kicsit pihentesse a fülét.

Később az egyetemi bulik helyett is inkább kirándulni járt el a barátaival, pedig táncolni is szeret, és ő maga is szívesen zenél. Amikor aztán megszületett a kisfia, és értelemszerűen nem tudott igény szerint elmenekülni a hangok elől, először azt gondolta, azért ilyen ideges, mert nem tud eleget aludni. Sajnos azonban ez később se változott, hiába állt be egyfajta rend a baba alvásában, hiába segítettek be a nagyszülők, Kata egy idő után már a gyerekzsivajtól hangos játszótér helyett is inkább dolgozott volna 12 órát egy csendes kőbányában.

Esténként sokszor csak azért maradt fent sokáig, hogy minél több időt tölthessen csendben, mert még az alvás sem töltötte fel úgy, mint az a pár óra hangtalan ébrenlét.

Amíg nem olvasott a mizofóniáról, folyton magát hibáztatta, hogy nem elég türelmes vagy nem is jó anya, hiszen az nem lehet normális, ha valakit a saját gyerekének az örömteli hangjai kergetnek az őrületbe.

Mióta tisztában van ezzel az állapottal, jobban odafigyel magára, ha van rá lehetőség, nem erőlteti magára a problémás szituációkat, és a helyzetére felhívja a környezet figyelmét is, ha mással nem, hát egy jól látható zajvédő füles segítségével.

Hétköznapi szuperhősök: Mr. Füldugó és a hallásébresztés

Bár a mizofónia és a túlhallás kezelése nem egyszerű, léteznek módszerek, amelyekkel javíthatunk az életminőségünkön. Az első lépés a probléma felismerése és elfogadása. Katához hasonlóan sokan szégyenkeznek a tüneteik miatt, és nem mernek segítséget kérni, vagy beismerni, hogy gondjuk van. Pedig a tudatosság és az önelfogadás az első lépés.

A legkézenfekvőbb megoldás a füldugó vagy a zajcsökkentő fülvédő használata.

A füldugót diszkrét megjelenése miatt sokan használják irodai környezetben, de van, aki pontosan azért választja inkább a látványos méretű és színű fülvédőket, hogy vizuálisan is kommunikálja a helyzetét.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ezek a segédeszközök csak átmeneti megoldást jelentenek, és hosszú távon nem helyettesítik a szakember által nyújtott kezelést, hiszen vannak szituációk, amikor ezek a tárgyak nem vethetők be.

A szakemberek szerint a terápiák közül a kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékony lehet a mizofónia kezelésében. A CBT segít az érintetteknek megváltoztatni a hangokhoz kapcsolódó negatív gondolataikat és érzéseiket. Emellett a hangterápia is hasznos lehet, amely során a betegek fokozatosan szoktatják magukat a zavaró hangokhoz, így idővel csökken azok kellemetlen hatása.

Magyar fejlesztésű terápia is létezik, a Pataki-Kolláth féle hallásébresztés során személyre szabott zenék segítségével tanítják az agyat arra, hogy ki tudja szűrni, figyelmen kívül tudja hagyni azokat a hangokat amikre nincs szüksége.

Mindezek mellett nagy szerepe van a stresszcsökkentő technikáknak is: a meditáció, a mélylégzés, a jóga és más relaxációs technikák segíthetnek a szorongás csökkentésében. Ezek a módszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az érintettek könnyebben birkózzanak meg a zavaró hangokkal. Az általános egészséges életmód, amely magában foglalja a megfelelő alvást, a kiegyensúlyozott étrendet és a rendszeres testmozgást, szintén hozzájárulhat a mizofónia és túlhallás tüneteinek enyhítéséhez.

Proust, Kafka és Kelly Osbourne jól megértenék egymást

A mizofónia és a túlhallás a többi betegséghez hasonlóan a híres embereket sem kíméli.

Az írók többségéről tudjuk, hogy szeretnek csendben alkotni, azonban vannak, akiknek ez szinte létfontosságú. Marcel Proust számára például nem volt elég a füldugó használata: dolgozószobáját parafával borította, mely anyag köztudottan kiváló hangszigetelő tulajdonsággal rendelkezik.

Kafka egy levelében így írt a számára ideális alkotói környezetről :

„Az íráshoz magányra van szükségem; nem úgy, ahogy egy remetének - az nem lenne elég -, hanem ahogy egy halottnak”.

Kelly Osbourne, Ozzy Osbourne lánya is érintett, többször nyilatkozott már arról, mennyire kimerítő ezzel az állapottal együttélni, és hogy emiatt gyakran használ zajszűrő fejhallgatót. Őt leginkább az étkezéssel kapcsolatos hangok zavarják.

Ezért is nagyon megterhelő állapot ez az érintetteknek, hiszen a közös étkezések a szociális élet alapkövei, legyen szó munkahelyi ebédről (gondoljunk bele, milyen nehéz lehet egy mizofóniásnak, ha egy tárgyalást étkezés közben kell megejteni), hétvégi családi reggeliről, ami sokszor az egyetlen lehetőség arra, hogy minden családtag egyszerre legyen egy helyen, vagy egy romantikus vacsora a kedvesünkkel, aki bármilyen kulturáltan is eszik, ilyenkor akaratlanul is első számú ellenséggé avanzsál.

Ezért sem szabad elfelejteni, hogy a mizofónia és a túlhallás nem csak az érintett személy problémája, hanem a környezeté is.

A családtagok, barátok és kollégák támogatása kulcsfontosságú. Fontos, hogy megértsük, ezek az állapotok nem hóbortok, hanem valós, sokszor szenvedést okozó problémák, amikről lehet és kell is beszélni.

Halkan jegyezzük meg: van remény

Ahogy a mizofónia és a túlhallás egyre nagyobb figyelmet kap a tudományos körökben, reménykedhetünk abban, hogy a jövőben további, hatékony kezelési módok válnak elérhetővé. A kutatások folyamatosan zajlanak, ezért újabb és újabb eredmények várhatóak a neurológia és a pszichológia területén is.

Egy 2022-es, β-blokkolóval történő kísérletben például a propranolol megszüntette mind az auditív, mind a vizuális kiváltó okok érzelmi és fiziológiai hatásait,

az Amszterdami Misophonia Skála szerinti értékelésen az alany pontszáma 15-ről 2-re csökkent, és ez lehetővé tette számára, hogy újra családjával és barátaival étkezzen, amit a kezelés előtti időben a fokozott stresszhatás miatt hanyagolni kényszerült.

Amíg ezek a különféle újgenerációs megoldások mindenki számára elérhetővé válnak, tartsuk szem előtt, hogy ezek az állapotok jelentős hatással vannak az érintettek életére, és nem szabad őket elbagatellizálnunk.

Érintettként pedig merjünk szembenézni a problémával, ne féljünk segítséget kérni, kommunikálni a helyzetünket a környezet felé.

Ne szégyelljünk fülvédőt, füldugót használni, home office beosztást kérni és ezek mellett terápiát is igénybe venni, hiszen egy szemüveges embertől sem várja el senki, hogy segédeszköz nélkül végezze teljes értékű módon a munkáját vagy élvezze az életét.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Itt a memóriateszt, ami megmutatja, demens leszel-e - egy sorozatból már ismerheted
Csak rajzolni kell, de nem mindegy, mit és hogyan. Egyszerű, mégis hatásos demencia-teszt a neurológusok szerint.

Megosztom
Link másolása

Ha aggódsz amiatt, hogy a memóriád már nem olyan, mint régen, itt egy egyszerű, ötperces feladat, amely megmutatja, vannak-e jelei a korai memóriavesztésnek.

A teszt során azt figyelik, mennyire rajzolsz meg jól egy analóg órát.

Dr. Jesus Ramirez-Bermudez, a kognitív hanyatlást kutató mexikói neurológus szerint az órarajzoló teszt hatékony módszer a demencia detektálására, és ez az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb módja ennek, írja a Daily Mail.

A tesztet különböző neurológiai betegségekben szenvedő betegeknél alkalmazzák a probléma meghatározásához és nyomon követéséhez, ide tartozik a demencia is.

Ezt a tesztet rajzoltatta meg a Mads Mikkelsen főszereplésével fémjelzett Hannibal sorozatban a pszichiáter Will Grahammel egy ikonikus jelenetben.

A teszt csak annyiból áll, hogy egy üres lapra lerajzoljuk az említett analóg óra számlapját. Fel kell írni az összes számot 1-től 12-ig, majd be kell rajzolni a mutatókat egy adott időpontra, például 11.10-re.

A feladat arra támaszkodik, hogy a páciens emlékezzen arra, hogyan néz ki az óralap – ez a készség végrehajtói funkcióként ismert, amely magában foglalja, hogyan tervezzük, szervezzük és hajtjuk végre a feladatokat.

A végrehajtó funkció azon kognitív képességek közé tartozik, amelyek először kezdenek akadozni, amikor a demencia kialakul.

A tesztet évtizedek óta használják a klinikumban, és ha az óra egy ferde kör, helytelenül felrajzolt számokkal, az a demens állapot korai jeleire utal. Persze ebben is vannak szintek, 1-2 eltérés még nem jelenti, hogy nincs visszaút a szellemi hanyatlásból, de ha nehezen megy az óra rajzolása, akkor érdemes orvoshoz fordulni.

Ha a betegnek sikerül helyesen megrajzolnia az órát, az gyakorlatilag kizárja a demenciát.

Magyarországon nagyságrendileg 250 ezer ember él demenciával, ha a hozzátartozókat is ide soroljuk, akkor a lakosság 10%-a érintett az állapotban, írja a Katolikus Szeretetszolgálat, akik szerint a családok edukálása és segítése is kritikus fontosságú.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Egy neurológus elárulta, pontosan hány éves korban kellene abbahagyni a sörivást
Úgy tűnik, a sörözős napjaid meg vannak számlálva.

Megosztom
Link másolása

Egy neurológus pontosan megmondta, hány évesen lenne érdemes elhagyni a sörfogyasztást. Az ötletet Dr. Richard Restak amerikai neurológus osztotta meg könyvében, The Complete Guide to Memory: The Science of Strengthening Your Mind (Az emlékezet teljes útmutatója: Az elme megerősítésének tudománya). A könyv célja, hogy feltárja, hogyan működik az emlékezetünk.

Dr. Restak a könyvben kifejti, hogy az alkohol és az emlékezetünk között szoros kapcsolat van, és hogy az idősebb korban történő alkoholfogyasztás nem a legbölcsebb döntés, mivel az alkohol hatással lehet az idegsejtjeinkre.

„Az alkohol egy nagyon, nagyon gyenge neurotoxin – nem tesz jót az idegsejteknek” – írja. Hozzáteszi, hogy 65 éves kortól kevesebb idegsejtünk van, mint előtte.

„Fontos, hogy életünk azon szakaszában tartózkodjunk az alkoholtól, amikor az idegsejtek megőrzése már kulcsfontosságú.”

Bár mítosz, hogy az agy gyors ütemben veszíti el az idegsejteket az életkor előrehaladtával, újabb kutatások szerint életünk során csupán az idegsejtek 2-4%-át veszítjük el. Azonban az agy védelme idős korban továbbra is kiemelten fontos.

Dr. Restak szerint 65 éves kor körül érdemes jelentősen csökkenteni az alkoholfogyasztást, majd 70 éves korra teljesen elhagyni azt.

„Erősen javaslom, hogy ha 65 éves vagy idősebb vagy, teljesen és végleg hagyd ki az alkoholt az életedből” – írja.

Lehet, hogy azt gondolod: „Már úgyis öreg vagyok, mit árthat néhány sör?” Nos, úgy tűnik, elég sokat.

Dr. Restak egyik fő érve az alkohol mellőzése mellett az, hogy az absztinencia csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezt az érvet az Alzheimer Társaság adatai is alátámasztják, amelyek szerint azoknál, akik sokat isznak, nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának.

A neurológus emellett kiemelte, hogy az ittas állapotban történő esések kockázata is megnövekszik, ami súlyos sérüléseket, sőt idősebb korban akár halált is okozhat.

Úgy tűnik, minden jó dolognak vége szakad egyszer – még a sörözésnek is.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ez a népszerű nasi akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát
Eláruljuk, mit egyél, hogy védett legyél!

Megosztom
Link másolása

Naponta egy marék dió vagy mogyoró, esetleg mandula, és máris kisebb az esélyed a demenciára! Friss kutatások szerint azok, akik rendszeresen esznek dióféléket, 17%-kal csökkenthetik a rettegett betegség kockázatát. Ha pedig sózatlan verziót eszed, az előny eléri a 20%-ot is.

Miért ilyen csodás a dió?

A spanyolországi Castilla-La Mancha Egyetem és a portugáliai Porto Egyetem több mint 50 ezer ember szokásait vizsgálta hét éven keresztül. Kiderült, hogy

a napi 30 gramm diót elfogyasztók jelentősen kisebb eséllyel lesznek demenciások.

A kutatók szerint a dió csökkentheti a gyulladást és a koleszterinszintet, ami jót tesz az agynak.

„Egy marék dió naponta komoly védelmet nyújthat” – írták a kutatók a The Sun szerint.

A mediterrán diéta is segíthet

Nem csak a dió a megoldás. A mediterrán diéta – tele zöldségekkel, gyümölcsökkel, olívaolajjal és halakkal – akár 23%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát. A „zöld” mediterrán verzió, amely még több növényi alapú ételt, például diót és zöld teát tartalmaz, szintén lassíthatja az agy öregedését.

Ezeket az ételeket fogyaszd az agyadért!

A Brit Szív Alapítvány szerint az agy egészségéért ezek az ételek a legjobbak:

- Teljes kiőrlésű gabonák

- Zöld leveles zöldségek (spenót, kelkáposzta)

- Diófélék (minden nap!)

- Hal (heti egy adag legalább)

- Olívaolaj (fő zsiradékként)

- Egy kis pohár vörösbor (de csak mértékkel!)

Sőt, a csokirajongóknak is van jó hír:

az étcsokoládé flavonoidjai szintén segíthetnek a demencia kockázatának csökkentésében.

Akár egy marék dió, egy tál saláta vagy egy pohár bor – ezek az apró szokások sokat tehetnek az agyad egészségéért.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ebből a pofonegyszerű ujj-tesztből kiderül, van-e komoly egészségügyi problémád
Egy három lépéses teszttel pillanatok alatt kiderül, ha baj van.

Megosztom
Link másolása

Sokszor nehéz észrevenni a komolyabb egészségügyi problémák jeleit, ezért nagyon fontos, hogy ha bármi szokatlant tapasztalsz magadon, fordulj orvoshoz. Bár a legtöbben tudjuk, hogy a duzzanatok, fájdalmak vagy az étvágy változása komoly jelek lehetnek, léteznek apróbb tünetek is, amelyek szintén figyelmet igényelnek.

Dr. Ahmed, aki a TikTokon @dra_says néven ismert, bemutatott egy egyszerű otthoni tesztet, amely segíthet felismerni a „dobverőujj” jelenségét. Ez az állapot a köröm és az ujjvégek megváltozásával jár, és komoly tüdő- vagy szívproblémákra utalhat.

Mi az a „dobverőujj”?

A „dobverőujj” olyan állapot, amelyben a kézujjak végei szokatlanul megvastagodnak és domború formát öltenek.

Ez a változás leggyakrabban krónikus egészségügyi problémák, például tüdő- vagy szívbetegségek jele lehet.

Az érintett ujjvégek melegebbé válhatnak az átlagnál, elszíneződhetnek (például vöröses vagy kékes árnyalatot vehetnek fel), és a körmök alakja is megváltozik: lefelé görbülnek, kanál alakúvá válnak. Ezek a tünetek arra utalhatnak, hogy a szervezet oxigénellátása nem megfelelő, ami komolyabb betegségek jele lehet. Az állapot figyelmeztető jelként szolgálhat, ezért orvosi vizsgálat szükséges, ha ilyesmit észlelsz magadon.

Dr. Ahmed szerint a dobverőujj esetén

„az ujjvégek nagyon kerekek és hagymaszerűek lesznek. Az ujjak végei nagyon fehérek lehetnek, a körömágy pedig rendkívül fényes.

A dobverőujj kialakulásának pontos kórélettana még nem teljesen ismert, de az általános konszenzus jelenleg az, hogy krónikusan alacsony oxigénszint okozhatja. Ez az állapot fizikális vizsgálat során mindig kiemelt figyelmet kap.”

@dra_says Simple check at home for finger clubbing. Educational purposes only #fingerclubbing #lungcancer #lowoxygenlevels #doctor #privategp #privatedoctor #cysticfibrosis #chronicillness #crohnsdisease #cysticfibrosis #ulcerativecolitis #infectiveendocarditis #congenitalheartdiseasepatient #heartdisease #heartproblems #lungabcess ♬ original sound - Dr Ahmed

Szerinte az ilyen változások mögött gyakran komoly problémák húzódnak meg, például tüdőrák, hörgőtágulat, cisztás fibrózis vagy tüdőtályog. Egyes szívbetegségek is előidézhetik ezt az állapotot.

Hogyan végezheted el a tesztet?

A teszt egyszerű és gyorsan elvégezhető otthon:

1. Érintsd össze a két mutatóujjad körömvégeit úgy, hogy a körmeid összeérjenek.

2. Olyan mozdulatot tegyél, mintha egy szívet formáznál az ujjaiddal.

3. A körömágyak találkozásánál egy kis résnek, úgynevezett „ablaknak” kell látszania.

Ha nem látsz ilyen rést, vagy újonnan jelentkezett „dobverőujj” tüneteket tapasztalsz, fordulj orvoshoz.

Miért fontos ez a teszt?

Dr. Ahmed szerint a „dobverőujj” hátterében általában krónikusan alacsony oxigénszint állhat, amelyet több súlyos betegség is okozhat. Bár a pontos okát még nem teljesen értik, az ilyen állapot mindig alapos orvosi vizsgálatot igényel.

„Ha úgy gondolod, hogy nálad is jelen van a dobverőujj tünete, különösen, ha új keletű, mindenképpen vizsgáltasd ki”

– tanácsolta Dr. Ahmed.


Megosztom
Link másolása