FONTOS
A Rovatból

Műanyagmentes június: elsőre mondjuk megpróbálhatunk műanyag nélkül menni a strandra

Műanyagbontó baktériumok, mesterséges intelligencia – sok minden segíthet a mikroműanyagok elleni küzdelemben. De mit tehetünk mi, például ha strandolni megyünk?
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. július 03.


Megosztom
Link másolása

Sajnos a vízpartig sem kell elmennünk ahhoz, hogy elfogyasszunk egy mások által eldobott poli-valamit, például a kémiaórák kedvenc poénjának számító „polip-ropilén” (PP) nevű vegyületet. A mikroműanyagok ugyanis ma már ott vannak a Mount Everest havában, a Föld körül az űrben, de még a meg sem született magzatok vérében is. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget.

A Természet végtelenül okos, mindig utat talál magának, viszont emberi léptékkel nézve nagyon lassan halad. Ahogy az evolúció tempója miatt az agyunk még nem tud különbséget tenni a képernyőn napi szinten látott celeb és a nagymamánk fontossága között, úgy a műanyagok megjelenése is túl közel van még ahhoz, hogy egyszerű, természetes megoldásunk legyen az eltüntetésükre. Vagy mégse? Vajon hol tart a Természet, és hol a tudomány a probléma kutatásában? És amíg nincs átfogó megoldás, mi az a pár apróság, amivel egyszerű földi strandolóként is enyhíthetünk a helyzeten? Indul a műanyagmentes június, úgyhogy készítettünk egy Műanyagtalanító Cselekvési Medence-körképet. Lényegre törő olvasók a gyakorlati tippekért görgessenek a „Pancsoló” bekezdéshez!

Mélyvíz- Figyelj és tanulj!

Nézzük először is, mik azok a mikroműanyagok. Jöhetne itt egy szép tankönyvi leírás, de az a helyzet, hogy a tudományos világban sincs még konszenzus róluk, annyira újkeletűek mind maguk az anyagok, mind az általuk keletkezett problémakör. A legtöbben azért abban egyetértenek, hogy az 5 mm-nél kisebb méretű, különböző típusú és tulajdonságokkal rendelkező golyó, szál, vagy más formájú műanyag darabkákat nevezzük így. És hogy a gond velük az, hogy a műanyagot járó malmocska mellé még senki se találta fel (vagy meg) a műanyagot eltüntető változatot, magyarán nincs, ami lebontsa őket.

A másik gond a mikroműanyagokkal, hogy a felületükre tapadva egy sor baktérium és vírus tud napokig ellébecolni, amíg megfelelő helyre nem jut: mondjuk a gyomrunkba.

Ilyen például a nagy nyári klasszikus, a hányást és hasmenést okozó rotavírus is. A plusz élőlény nélkül, önjogon okozott egészségügyi hatásukról csak azért nem beszélünk, mert azokat még bőszen kutatják. Mindenesetre az eddigi kísérletek „nyulai”, például a balatoni vizibolhák szaporodásában és testméretében is negatív változásokat okoztak a szervezetükben feldúsult mikroműanyagok.

Ahol viszont a Természet megveti az egyik, jelen esetben az emberiség szempontjából nem túl csinos lábát, ott mindig találhatunk valami számunkra hasznos újítást is. Egy svéd kutatás szerint például ahol nagy mennyiségben fordulnak elő a mikroműanyagok, ott egy idő után megjelennek az azt lebontó szervezetek is. A tanulmánnyal kapcsolatban az egyik legmegnyugtatóbb felfedezés az volt, hogy az adott környezetből származó műanyagbontó enzimek száma arányos volt az adott helyen tapasztalható műanyagszennyezés mennyiségével.

Ugyan a nemzetközi, átfogó kutatások sajnos még gyerekvíziszandálban járnak, a legtöbb tudós abban bízik, hogy a számítógépek és az internet robbanásszerű fejlődéséhez hasonlóan ez a terület is hamarosan felpörög.

Ahogy annak idején az ősóceán volt az evolúció bölcsője, úgy most is ezekben a hatalmas Petri-csészékben kísérletezi ki magának a Természet az aktuális emberi hülyeségre a megoldást- nekünk csak figyelni kell.

A tudósok pedig figyelnek is. Egy másik hasznos felfedezés 2017-ben történt, amikor is néhány tudós a viaszmoly lárvájának műanyag zacskós szállításakor arra lett figyelmes, hogy a hernyók kis lyukakat rágtak a polietilén zacskókba, az egyik legellenállóbb műanyagfélébe. Ezt azért tudták megtenni, mert a polietilén struktúrája hasonlít egyik eledelükhöz, a méhviaszhoz. Mintha a menzán kicserélnék a milánóiban a darálthúst valami jobbfajta szójakészítményre, a gyerek meg ugyanúgy repetázna belőle annak tudatában, hogy másnap úgyis lucskos káposzta lesz. Nincs új a Nap alatt: a műanyagok is csak már meglévő elemekből lettek összekutyulva és jó esetben le is lehet őket bontani ilyen az elemekre, mondjuk szénre meg hidrogénre. Legalábbis a tudósok ebben reménykednek.

Tanmedence-kutatók, edzők meg az AI

Persze a mélyvizes medencében elért eredményekről is a kutatók révén tudunk, de ahhoz, hogy az onnan ellesett megoldások emberi léptékben is érzékelhetőek legyenek, szükségünk van azok továbbfejlesztésére. Egy ilyen továbbfejlesztés a magyar Poliloop.

A vegyész és biomérnöki végzettségű alapítók, Madaras Liz és Lévay Krisztina algák és lárvák emésztőrendszerében talált baktériumokból kevert egy csodakoktélt, ami lebontja az egyszer használatos műanyagokat.

A különleges keverék 6-8 hét alatt konkrétan szerves iszapot csinál a PET-palackból, ráadásul a folyamat közben semmilyen káros anyag ( pl. metán) nem keletkezik. Ahogy régen bevált termőföld javító volt a szeméttrágya, úgy a koktélnak köszönhetően a sárga színű szelektív kukákból is származhat még hasznos és szerves anyag. A természet adta megoldások felturbózásának egy másik jó példája az Ideonella sakaiensis nevű baktérium. Egy japán hulladéktárolóban fedezték fel még 2016-ban, így nyerte el a megtisztelő Első Műanyagevő Baktérium címet. Sajnos a baci egy kétéves ételpreferenciáját hozza, így kizárólag egyféle műanyagot, PET-et hajlandó fogyasztani. 2018-ban azonban kaliforniai tudósoknak sikerült ezt a baktériumot véletlenül úgy módosítani, hogy ha másféle műanyagot nem is, de azt az egyfélét legalább gyorsabban bontsa le. Sőt, 2020-ra a további kísérletek már hatszorosára növelték a lebontás sebességét.

Ezek a felfedezések valóban előremutatóak, de messze vagyunk még attól, hogy a patikában vagy a sarki vegyesboltban grammra kimért, hülyebiztosra csinált műanyagevő bacicsomagokat vehessünk.

Mert hogy nagyon nem mindegy, hogy hogyan viselkedik egy ilyen élőlény laboratóriumi körülmények között, és hogyan a való világban.

Tarjányi Dóra mikrobiológus, aki a már említett Poliloop-nál is dolgozott, egy interjúban elmondta, „…ahol a környezet nekik optimális (mármint a baktériumoknak, enzimeknek), ott bontani fogják a dolgokat. Ha ez valakinek a lakása, akkor ott. Szóval nem tehetjük meg azt, hogy laborban kikísérletezünk valamit, és utána kiszórjuk például az enzimeket az óceánba, mert lehetetlen garantálni, hogy utána mi történik.”

Garantálni talán nem, de a mesterséges intelligencia elemzésének köszönhetően azért megbecsülni már egész jól tudnánk. Ugyanis az AI ezen a területen igazán nagy segítséget tud nyújtani nekünk.

Ahogy a koronavírus járvány idején a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítették a fehérjék háromdimenziós szerkezetének felrajzolását vagy a vakcinák genetikai komponenseinek megtalálását, úgy a műanyagbontás kérdésében is hasznosnak bizonyulnak.

Egy, a Nature folyóiratban 2022 áprilisában közzétett tanulmány szerint

a Texasi Egyetem egy kutatócsoportjának az AI segítségével sikerült összebütykölnie egy olyan enzimet, ami két nap alatt megemésztett egy komplett műanyag tálcát.

Emellett a FAST-PETase-nak elnevezett enzim különlegessége, hogy kevesebb mint 50 Celsius-fokon képes lebontani az adott műanyagot, ezzel pedig ipari környezetben is könnyebben alkalmazhatóvá válhat.

Az ígéretes kutatások eredményeinek egyszerű elérhetőségére azonban még várni kell, ezért is fontosak az olyan egyszerűen megvalósítható kezdeményezések, mint a műanyagmentes július.

Pancsoló- sok kis zöld mikroinfluenszer sokra megy

Azt mondják, egy munkát nem lehet egyszerre jól, olcsón és gyorsan elvégezni. A Természet műanyagfeldolgozás szempontjából lassan, olcsón és jól dolgozik. A tudósok gyorsan, drágán és jól. Mi pedig... mi pedig dolgozhatunk úgy, ahogy tudunk. Néha úgy, ahogy a Természet, néha úgy, ahogy a tudósok.

Amit viszont biztos nem kell tennünk, az a már meglévő műanyag tárgyaink kihajítása.

Ugyanis akármilyen öko-bio-fenntartható-lebomló is egy új tárgy, a működőképes régi megtartása környezetvédelmi szempontból szinte mindig jobb választás.

Amit szintén nem kell megtennünk, az az életünk hirtelen történő megváltoztatása. Sokkal messzebb juthatunk a zöld úton egy kényelmes és lassú tempóval. Elsőre mondjuk megpróbálhatunk műanyag nélkül menni a strandra.

Odafelé csomagoljunk dobozba gyümölcsöt, zöldséget, a szendvicset rakjuk textilszalvétába. A termoszról sokaknak még mindig csak a melegen tartás jut eszébe, holott a hideget is ugyanolyan jól tartja, emiatt felesleges hűtött, műanyag palackos italt venni magunknak vagy a gyereknek. Ha nincs a strandon szelektív szemetes, vigyük haza a sajátunkba az általunk termeltet- és legyünk bátrak kérvényezni a fenntartónál a hulladékgyűjtés módjának korszerűsítését.

Legyünk csak nagyszájú zöld mikroinfluenszerek. Játszunk a gyerekekkel játék nélkül: egymással, kavicsokkal, botokkal, hínárral. Keressünk kagylót, csigát, vigyünk távcsövet a madarak megfigyeléséhez, rajzoljunk a betonra bevizezett ecsettel.

Egy-egy ilyen „mindenmentes” strandolás elég lehet ahhoz, hogy legközelebb már önállóan találják fel magukat, és másokat is bevonjanak ezekbe a játékokba. Ha pedig mondjuk úgy alakul a pancsolás, hogy kilyukad a matrac vagy a karúszó, esetleg használhatatlanná vált a sátor, ne dobjuk őket a szemetesbe. Küldjük el Jeney Orsinak, aki Ursuslupus néven csodás fenntartható zászlófüzéreket és egyéb dekorációs elemeket készít belőlük.

Ezek a nyári napok igazán alkalmasak a lelassulásra, ami nem csak a lelkünknek, de a fenntarthatóságnak is jót tesz. Ha például nem vittünk magunkkal külön szatyrot a vizes/homokos cuccoknak, egy új vásárlása helyett akár várhatunk is a természetes, ingyenes megoldásra:

a "Nap és Szél" néven ismert bioszárítóra.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Itt a döntés a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról, de egy fontos feltétel sokakat kizárhat
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat a támogatásról. A juttatás nem alanyi jogon jár majd, hanem az esélyegyenlőség elve alapján, így a jövedelmi határ lesz a kulcs.

Megosztom
Link másolása

Ha minden jól megy, sokaknál augusztusban százezer forint landolhat a családi kasszában iskolakezdésre.

A kormány ugyanis rábólintott a Tisza Párt egyik legfontosabb kampányígéretére. A dolog most lett annyira hivatalos, hogy megjelent a Magyar Közlönyben is.

A pénzügyminiszternek és a csatolt minisztériumoknak június 15-ig kell kitalálniuk, pontosan kik és hogyan kaphatják meg az iskolakezdési támogatást.

Az idő tehát sürget, a nyomás pedig Kármán András pénzügyminiszteren van, aki az oktatási és a szociális tárcával karöltve dolgozik a nagy terven.

És itt jön a csavar, ami miatt nem érdemes még fejben elkölteni az összeget.

A kormányhatározat ugyanis egyértelművé teszi, hogy a támogatás nem jár alanyi jogon mindenkinek, akinek iskolás korú a gyereke.

A kulcsszó az „esélyegyenlőség”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rászorultsági alapon döntik el, ki kaphat a pénzből. A cél az, hogy azoknak segítsenek, akiknek tényleg gondot okoz a tanszerek, a tornacipő és az új iskolatáska megvásárlása.

Vagyis a kormány most azt a kényes feladatot kapta, hogy húzzon egy vonalat, ami elválasztja a „rászorulókat” a „nem rászorulóktól”.

De hogy pontosan ki számít majd rászorulónak, az a nagy kérdés, amire június 15-ig kell választ adni. A minisztériumok most azon dolgoznak, milyen feltételek alapján dőljön el a jogosultság. A jövedelmi küszöb meghúzása mellett számos más szempontot is figyelembe vehetnek, a végleges szabályokat azonban csak a kormány döntése után ismerhetjük meg. A támogatás igénylésének módja és a kifizetés technikája szintén ekkor derül ki.

Az egész persze nem a semmiből pottyant az ölünkbe, Magyar Péter már az első miniszterelnöki interjújában bedobta az augusztusi kifizetést, sőt, őszre a kisnyugdíjasoknak is ígért egy SZÉP-kártyás támogatási kört.

A Tisza Párt eredeti kampányterve mintegy 700 ezer családdal és nagyjából 70 milliárd forintos kerettel számolt.

Hogy ebből a végén mi valósul meg, az a most készülő minisztériumi javaslattól függ.


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
Vége a 20 éves várakozásnak: a Pfizer bejelentette, sikeres a Lyme-kór elleni vakcinájuk
A Pfizer és a Valneva bejelentette, hogy a Lyme-kór elleni vakcinájuk a fázis 3-as vizsgálatokban is hatásosnak bizonyult. Az európai engedélyezés után az oltás Magyarországon is elérhetővé válhat, véget vetve egy két évtizedes szünetnek.

Megosztom
Link másolása

Az új ígéret szerint eztán, ha a kullancs beleeszi magát a bőrödbe, ettől a mozdulattól hatástalanítja is magát. Ez nem egy sci-fi, hanem a Pfizer és a Valneva új vakcinájának lényege, ami a fázis 3-as teszteken több mint 70 százalékos hatásosságot mutatott a Lyme-kór megelőzésében. A cégek már az engedélyeztetési papírokat készítik elő, ami azt jelenti, hogy

húsz évnyi szünet után végre visszatérhet az emberi vakcina a kullancsok által terjesztett, Európában is gyakori betegség ellen.

A VALOR névre keresztelt klinikai vizsgálatban a vakcinajelöltet ötéves kortól tesztelték, és az eredmények alapján a cucc nemcsak működik, de biztonságos is, komolyabb mellékhatások nélkül. Persze a statisztika ördöge nem alszik: a vizsgálati időszak alatt a vártnál kevesebben kaptak Lyme-kórt, így az egyik előre meghatározott statisztikai végpontot nem sikerült hozni, de egy második, korrekciós elemzés megerősítette a klinikailag jelentős védelmet – derül ki a Pfizer és a Valneva közös sajtóközleményéből.

A trükk a működésben van: a vakcina hatására a szervezetünk olyan antitesteket termel, amelyeket a vérszívóval együtt a kullancs is felszív.

Ezek az antitestek aztán még a kullancs belsejében blokkolják a kórokozókat, így azok egyszerűen nem tudnak átjutni az emberi szervezetbe. A fertőzés megáll, mielőtt elkezdődhetne.

A Pfizernél pezsgőt bontottak az eredményekre, a vakcinakutatási vezetőjük szavai legalábbis erről árulkodnak. Annaliesa Anderson, a Pfizer oltóanyagokért felelős vezetője szerint a Lyme-kórnak súlyos következményei lehetnek, és jelenleg nincs elérhető vakcina.

„A több mint 70%-os hatásosság nagyon bíztató, és növeli a bizalmunkat abban, hogy a vakcina képes lehet megvédeni ettől a betegségtől.”

A négydózisos oltási séma után a tervek szerint a cég idén benyújtja a kérelmeket az amerikai és európai hatóságokhoz. Ha rábólintanak, az áttörést jelenthet egy olyan betegség elleni harcban, ami egyre nagyobb területen és egyre több embert érint.

Az elmúlt években a kullancsok inváziója és a Lyme-kór veszélye növekedett. A betegség láthatatlan, de rendkívül megterhelő tud lenni, amiről olyan hírességek is beszéltek, mint a kórházi ágyról bejelentkező Bella Hadid, vagy itthon Jaksity Kata, akinek a családja életét a kislánya betegsége miatti folyamatos bizonytalanság nehezíti. Ezek a személyes történetek arcot adtak egy sokszor félreértett kórnak, és rámutattak, mekkora szükség lenne egy hatékony megelőzési módszerre.

A mostani fejlesztés azért is óriási szó, mert a piacról több mint húsz éve hiányzik a Lyme-kór elleni oltás.

A kilencvenes évek végén már létezett egy hatékony vakcina, a LYMERIX, de azt a gyártója 2002-ben végül kivonta a forgalomból, hivatalosan az alacsony keresletre hivatkozva. A kereslet csökkenéséhez hozzájárulhattak a vakcina biztonságosságával kapcsolatos, tudományosan soha nem igazolt viták is. Ez a kudarc évtizedekre visszavetette a kutatásokat, de a mostani eredmények esélyt adnak arra, hogy a helyzet megváltozzon.

Via Euronews


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Visszahoznák a KATA adózást a cégeknek, de úgy, hogy abban nem lesz köszönet?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több modellt is kidolgozott a KATA adónem B2B-s visszaállítására. A javaslatok egy különadóval és egy új NAV-ellenőrzési módszerrel szűrnék ki a bújtatott foglalkoztatást.
Sassy - sassy.hu
2026. június 07.


Megosztom
Link másolása

A KATA nevű adózási forma szelleme ismét kiszabadult a palackból, miután felröppent a hír, hogy visszahoznák.

De még ne örülj előre.

Ha vissza is tér, új szabályokkal, plusz adókkal és egy olyan ellenőrző mechanizmussal, ami a bújtatott foglalkoztatást hivatott kiiktatni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete vitaanyagot publikált a témáról.

A lényeg, hogy több forgatókönyvet is elképzeltek, de egyik sem hozná vissza a KATÁ-t az eredeti formájában.

Az egyik, óvatosabb verzió szerint a mostani, teljesen lakosságra szabott KATA maradna, de az éves 18 milliós keret egy részéig, mondjuk 10-20 százalékáig, mégis lehetne cégeknek számlázni.

Egy bátrabb javaslat viszont visszahozná a régi, jól ismert KATA-t, csak épp az inflációval felturbózva: havi 100 ezer forintos adóért cserébe újra lehetne B2B és B2C irányba is dolgozni 12 milliós éves plafonig.

A kamara és a könyvelők javaslatait részletesen a Portfolio.hu mutatta be.

A nagy kérdés persze az, hogyan akadályoznák meg, hogy a cégek a munkavállalóikat katás „partnereknek” álcázva foglalkoztassák. A korábbi, cégenkénti 3 milliós limit ugyanis szerintük nem volt megfelelő.

Az új csodafegyver a „koncentrációs vizsgálat” lenne, ami azt jelenti, hogy ha a bevételed több mint a fele vagy háromnegyede egyetlen ügyféltől jön, a NAV rendszerében felvillan egy vészjelző lámpa.

Ilyenkor két dolog történhet: vagy automatikusan kapsz a nyakadba egy többletadót, vagy a NAV indít egy célzott vizsgálatot, hogy megnézze, nem egy munkaviszonyt maszkírozó szerződésről van-e szó.

Emellett a cégeknek kiállított számlákra egy különadót is kivetnének, amivel a költségvetés szempontjából semlegessé tennék az ügyletet.

Itt is két út van: a könyvelők szerint ezt a 15%-os pluszterhet a katásnak kellene befizetnie, ahogy javaslatukban írják: „A kisadózó 15%-os többletadóteher vállalásával számlázhasson cégek felé.” A kamara verziója viszont a vállalkozó adminisztrációját kímélné: szerintük a megrendelő cég fizesse be a nagyjából 18%-os adót, hiszen végső soron ő spórol azzal, hogy nem munkavállalót alkalmaz.

Az egész javaslatcsomag mögött ott lebeg a nagy dilemma, hogy a 2022-es szigorítás indokaként felhozott tömeges visszaélések valóban léteztek-e abban a mértékben, ahogy a kormányzat kommunikálta.

A kamara óvatosan fogalmaz, jelezve, hogy nincsenek a birtokában a teljes képhez szükséges adatok, de a vállalkozói hangulat egyértelműen a „nem volt itt semmi látnivaló” irányába mutat, amit az mfor.hu által kikért NAV-adatok is alátámasztani látszanak.

A kamara ezzel finoman a kormányzat térfelére pattintja a labdát, ahogy közleményükben írják: „A kamarának nem állnak rendelkezésére olyan eszközök és adatok melyek lehetővé tennék, hogy adat alapon meg tudja határozni a KATA rendszerhez köthető visszaélések számszerű mértékét.”

2022 nyarán a kormány egy villámgyors törvénymódosítással gyakorlatilag kivégezte a régi KATA-t, ami után a NAV adatai szerint 2023 elejére mindössze 144 729 katás maradt a rendszerben. A többiek egy része átalányadóra vagy más adónemre váltott, mások megszüntették a vállalkozásukat. A lépés óriási felháborodást váltott ki.

A mostani javaslatok erre a korábbi sokkra adott szakmai reakciók. A különböző érdekképviseletek láthatóan arra törekednek, hogy egyensúlyt teremtsenek: tegyék újra lehetővé a rugalmas vállalkozói működést, de olyan fékekkel, mint a koncentrációs vizsgálat vagy a B2B különadó, amelyek megnehezítik a rendszerrel való trükközést. Felmerült az is, hogy a havi fix tételt és a keretösszeget évente automatikusan a forint értékvesztéséhez igazítsák, hogy a rendszer ne értéktelenedjen el pár év alatt.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Évi 200 ezer forintos plusz pénz jöhet a nyugdíjasoknak, de nem mindenkinek jár automatikusan
A tervek szerint a 250 ezer forintnál kevesebb ellátásból élők kapnák a legmagasabb, 200 ezres összeget. Az özvegyi nyugdíjasok és a több jogcímen ellátottak helyzete azonban még tisztázatlan.

Megosztom
Link másolása

Évi akár 200 ezer forint is érkezhet a nyugdíjasok SZÉP-kártyájára, amiért még csak sorban állni sem kell majd.

Legalábbis ez a nagy ígéret, ami most a levegőben lóg.

Bár a legfontosabb részletek még nem láttak napvilágot, a terv körvonalai alapján sejthető, kinek járhat, és kinek nem.

A rendszer sávos lenne, a támogatás mértéke pedig a havi ellátás összegétől függene. Ahogy azt a Pénzcentrum is megírta,

aki 250 ezer forint alatti nyugdíjat kap, évi 200 ezer forintra számíthat. Akinek 250 és 500 ezer forint között van az ellátása, annak évi 100 ezer forint járna. Aki viszont 500 ezer forint feletti összegből él, az ebből a körből kimaradna.

Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy a pénz mikor kerülne a számlákra.

A terv szerint még nem dőlt el, hogy havonta vagy negyedévente érkezik-e a feltöltés.

Ha havonta jönne, akkor a 200 ezres éves keret havi 16 667 forintot, a 100 ezres pedig 8 333 forintot jelentene. A Portfolio szerint ugyanakkor simán lehet, hogy a negyedéves, nagyobb összegű, például 50 ezer forintos utalások mellett döntenek, ami a nagyobb vásárlásoknál nyilván jobban jönne.

A terv szerint az egész ügyintézés automatikus lenne, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a saját adatai alapján dolgozna.

Fontos tudni, hogy a SZÉP-kártya nem egy hagyományos bankkártya, hanem egy elektronikus utalványkeret, tehát készpénzt felvenni nem lehet róla.

És persze, ahogy az lenni szokott, az ördög a részletekben lakik, amikből egyelőre elég sok hiányzik.

Nagy kérdés például, mi lesz azokkal, akik csak özvegyi nyugdíjat kapnak. A pletykák szerint a 65 év felettiek valószínűleg megkaphatják, de ezt még senki ne vegye készpénznek.

Ugyanilyen homály fedi azt is, hogy aki a saját nyugdíja mellett özvegyit is kap, annál összeadják-e a két összeget a jogosultsági sáv kiszámításakor. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások sorsa szintén a nagy, misztikus végrehajtási rendelet megjelenése után dől majd el.

A legtöbb nyitott kérdést, az özvegyi nyugdíjasok helyzetétől a több ellátás összevonásáig, egy még hiányzó kormányrendeletnek kellene tisztáznia.

A nyugdíjas SZÉP-kártya ötlete 2024 tavaszán, a kampány hevében bukkant fel, mint egy sávos, rászorultsági alapon működő, nem készpénzes támogatási forma. A koncepció lényege a legalacsonyabb ellátásból élők helyzetének javítása volt, amit az erős inflációs környezet és a nyugdíjak vásárlóereje körüli folyamatos vita tett különösen aktuálissá.


Megosztom
Link másolása