FONTOS

Műanyagmentes június: elsőre mondjuk megpróbálhatunk műanyag nélkül menni a strandra

Műanyagbontó baktériumok, mesterséges intelligencia – sok minden segíthet a mikroműanyagok elleni küzdelemben. De mit tehetünk mi, például ha strandolni megyünk?
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. július 03.


Megosztom
Link másolása

Sajnos a vízpartig sem kell elmennünk ahhoz, hogy elfogyasszunk egy mások által eldobott poli-valamit, például a kémiaórák kedvenc poénjának számító „polip-ropilén” (PP) nevű vegyületet. A mikroműanyagok ugyanis ma már ott vannak a Mount Everest havában, a Föld körül az űrben, de még a meg sem született magzatok vérében is. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget.

A Természet végtelenül okos, mindig utat talál magának, viszont emberi léptékkel nézve nagyon lassan halad. Ahogy az evolúció tempója miatt az agyunk még nem tud különbséget tenni a képernyőn napi szinten látott celeb és a nagymamánk fontossága között, úgy a műanyagok megjelenése is túl közel van még ahhoz, hogy egyszerű, természetes megoldásunk legyen az eltüntetésükre. Vagy mégse? Vajon hol tart a Természet, és hol a tudomány a probléma kutatásában? És amíg nincs átfogó megoldás, mi az a pár apróság, amivel egyszerű földi strandolóként is enyhíthetünk a helyzeten? Indul a műanyagmentes június, úgyhogy készítettünk egy Műanyagtalanító Cselekvési Medence-körképet. Lényegre törő olvasók a gyakorlati tippekért görgessenek a „Pancsoló” bekezdéshez!

Mélyvíz- Figyelj és tanulj!

Nézzük először is, mik azok a mikroműanyagok. Jöhetne itt egy szép tankönyvi leírás, de az a helyzet, hogy a tudományos világban sincs még konszenzus róluk, annyira újkeletűek mind maguk az anyagok, mind az általuk keletkezett problémakör. A legtöbben azért abban egyetértenek, hogy az 5 mm-nél kisebb méretű, különböző típusú és tulajdonságokkal rendelkező golyó, szál, vagy más formájú műanyag darabkákat nevezzük így. És hogy a gond velük az, hogy a műanyagot járó malmocska mellé még senki se találta fel (vagy meg) a műanyagot eltüntető változatot, magyarán nincs, ami lebontsa őket.

A másik gond a mikroműanyagokkal, hogy a felületükre tapadva egy sor baktérium és vírus tud napokig ellébecolni, amíg megfelelő helyre nem jut: mondjuk a gyomrunkba.

Ilyen például a nagy nyári klasszikus, a hányást és hasmenést okozó rotavírus is. A plusz élőlény nélkül, önjogon okozott egészségügyi hatásukról csak azért nem beszélünk, mert azokat még bőszen kutatják. Mindenesetre az eddigi kísérletek „nyulai”, például a balatoni vizibolhák szaporodásában és testméretében is negatív változásokat okoztak a szervezetükben feldúsult mikroműanyagok.

Ahol viszont a Természet megveti az egyik, jelen esetben az emberiség szempontjából nem túl csinos lábát, ott mindig találhatunk valami számunkra hasznos újítást is. Egy svéd kutatás szerint például ahol nagy mennyiségben fordulnak elő a mikroműanyagok, ott egy idő után megjelennek az azt lebontó szervezetek is. A tanulmánnyal kapcsolatban az egyik legmegnyugtatóbb felfedezés az volt, hogy az adott környezetből származó műanyagbontó enzimek száma arányos volt az adott helyen tapasztalható műanyagszennyezés mennyiségével.

Ugyan a nemzetközi, átfogó kutatások sajnos még gyerekvíziszandálban járnak, a legtöbb tudós abban bízik, hogy a számítógépek és az internet robbanásszerű fejlődéséhez hasonlóan ez a terület is hamarosan felpörög.

Ahogy annak idején az ősóceán volt az evolúció bölcsője, úgy most is ezekben a hatalmas Petri-csészékben kísérletezi ki magának a Természet az aktuális emberi hülyeségre a megoldást- nekünk csak figyelni kell.

A tudósok pedig figyelnek is. Egy másik hasznos felfedezés 2017-ben történt, amikor is néhány tudós a viaszmoly lárvájának műanyag zacskós szállításakor arra lett figyelmes, hogy a hernyók kis lyukakat rágtak a polietilén zacskókba, az egyik legellenállóbb műanyagfélébe. Ezt azért tudták megtenni, mert a polietilén struktúrája hasonlít egyik eledelükhöz, a méhviaszhoz. Mintha a menzán kicserélnék a milánóiban a darálthúst valami jobbfajta szójakészítményre, a gyerek meg ugyanúgy repetázna belőle annak tudatában, hogy másnap úgyis lucskos káposzta lesz. Nincs új a Nap alatt: a műanyagok is csak már meglévő elemekből lettek összekutyulva és jó esetben le is lehet őket bontani ilyen az elemekre, mondjuk szénre meg hidrogénre. Legalábbis a tudósok ebben reménykednek.

Tanmedence-kutatók, edzők meg az AI

Persze a mélyvizes medencében elért eredményekről is a kutatók révén tudunk, de ahhoz, hogy az onnan ellesett megoldások emberi léptékben is érzékelhetőek legyenek, szükségünk van azok továbbfejlesztésére. Egy ilyen továbbfejlesztés a magyar Poliloop.

A vegyész és biomérnöki végzettségű alapítók, Madaras Liz és Lévay Krisztina algák és lárvák emésztőrendszerében talált baktériumokból kevert egy csodakoktélt, ami lebontja az egyszer használatos műanyagokat.

A különleges keverék 6-8 hét alatt konkrétan szerves iszapot csinál a PET-palackból, ráadásul a folyamat közben semmilyen káros anyag ( pl. metán) nem keletkezik. Ahogy régen bevált termőföld javító volt a szeméttrágya, úgy a koktélnak köszönhetően a sárga színű szelektív kukákból is származhat még hasznos és szerves anyag. A természet adta megoldások felturbózásának egy másik jó példája az Ideonella sakaiensis nevű baktérium. Egy japán hulladéktárolóban fedezték fel még 2016-ban, így nyerte el a megtisztelő Első Műanyagevő Baktérium címet. Sajnos a baci egy kétéves ételpreferenciáját hozza, így kizárólag egyféle műanyagot, PET-et hajlandó fogyasztani. 2018-ban azonban kaliforniai tudósoknak sikerült ezt a baktériumot véletlenül úgy módosítani, hogy ha másféle műanyagot nem is, de azt az egyfélét legalább gyorsabban bontsa le. Sőt, 2020-ra a további kísérletek már hatszorosára növelték a lebontás sebességét.

Ezek a felfedezések valóban előremutatóak, de messze vagyunk még attól, hogy a patikában vagy a sarki vegyesboltban grammra kimért, hülyebiztosra csinált műanyagevő bacicsomagokat vehessünk.

Mert hogy nagyon nem mindegy, hogy hogyan viselkedik egy ilyen élőlény laboratóriumi körülmények között, és hogyan a való világban.

Tarjányi Dóra mikrobiológus, aki a már említett Poliloop-nál is dolgozott, egy interjúban elmondta, „…ahol a környezet nekik optimális (mármint a baktériumoknak, enzimeknek), ott bontani fogják a dolgokat. Ha ez valakinek a lakása, akkor ott. Szóval nem tehetjük meg azt, hogy laborban kikísérletezünk valamit, és utána kiszórjuk például az enzimeket az óceánba, mert lehetetlen garantálni, hogy utána mi történik.”

Garantálni talán nem, de a mesterséges intelligencia elemzésének köszönhetően azért megbecsülni már egész jól tudnánk. Ugyanis az AI ezen a területen igazán nagy segítséget tud nyújtani nekünk.

Ahogy a koronavírus járvány idején a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítették a fehérjék háromdimenziós szerkezetének felrajzolását vagy a vakcinák genetikai komponenseinek megtalálását, úgy a műanyagbontás kérdésében is hasznosnak bizonyulnak.

Egy, a Nature folyóiratban 2022 áprilisában közzétett tanulmány szerint

a Texasi Egyetem egy kutatócsoportjának az AI segítségével sikerült összebütykölnie egy olyan enzimet, ami két nap alatt megemésztett egy komplett műanyag tálcát.

Emellett a FAST-PETase-nak elnevezett enzim különlegessége, hogy kevesebb mint 50 Celsius-fokon képes lebontani az adott műanyagot, ezzel pedig ipari környezetben is könnyebben alkalmazhatóvá válhat.

Az ígéretes kutatások eredményeinek egyszerű elérhetőségére azonban még várni kell, ezért is fontosak az olyan egyszerűen megvalósítható kezdeményezések, mint a műanyagmentes július.

Pancsoló- sok kis zöld mikroinfluenszer sokra megy

Azt mondják, egy munkát nem lehet egyszerre jól, olcsón és gyorsan elvégezni. A Természet műanyagfeldolgozás szempontjából lassan, olcsón és jól dolgozik. A tudósok gyorsan, drágán és jól. Mi pedig... mi pedig dolgozhatunk úgy, ahogy tudunk. Néha úgy, ahogy a Természet, néha úgy, ahogy a tudósok.

Amit viszont biztos nem kell tennünk, az a már meglévő műanyag tárgyaink kihajítása.

Ugyanis akármilyen öko-bio-fenntartható-lebomló is egy új tárgy, a működőképes régi megtartása környezetvédelmi szempontból szinte mindig jobb választás.

Amit szintén nem kell megtennünk, az az életünk hirtelen történő megváltoztatása. Sokkal messzebb juthatunk a zöld úton egy kényelmes és lassú tempóval. Elsőre mondjuk megpróbálhatunk műanyag nélkül menni a strandra.

Odafelé csomagoljunk dobozba gyümölcsöt, zöldséget, a szendvicset rakjuk textilszalvétába. A termoszról sokaknak még mindig csak a melegen tartás jut eszébe, holott a hideget is ugyanolyan jól tartja, emiatt felesleges hűtött, műanyag palackos italt venni magunknak vagy a gyereknek. Ha nincs a strandon szelektív szemetes, vigyük haza a sajátunkba az általunk termeltet- és legyünk bátrak kérvényezni a fenntartónál a hulladékgyűjtés módjának korszerűsítését.

Legyünk csak nagyszájú zöld mikroinfluenszerek. Játszunk a gyerekekkel játék nélkül: egymással, kavicsokkal, botokkal, hínárral. Keressünk kagylót, csigát, vigyünk távcsövet a madarak megfigyeléséhez, rajzoljunk a betonra bevizezett ecsettel.

Egy-egy ilyen „mindenmentes” strandolás elég lehet ahhoz, hogy legközelebb már önállóan találják fel magukat, és másokat is bevonjanak ezekbe a játékokba. Ha pedig mondjuk úgy alakul a pancsolás, hogy kilyukad a matrac vagy a karúszó, esetleg használhatatlanná vált a sátor, ne dobjuk őket a szemetesbe. Küldjük el Jeney Orsinak, aki Ursuslupus néven csodás fenntartható zászlófüzéreket és egyéb dekorációs elemeket készít belőlük.

Ezek a nyári napok igazán alkalmasak a lelassulásra, ami nem csak a lelkünknek, de a fenntarthatóságnak is jót tesz. Ha például nem vittünk magunkkal külön szatyrot a vizes/homokos cuccoknak, egy új vásárlása helyett akár várhatunk is a természetes, ingyenes megoldásra:

a "Nap és Szél" néven ismert bioszárítóra.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Ez a véleménye egy Budapesten élő amerikai nőnek a turistalány meggyilkolása után Budapestről
Sokan tették fel a kérdést a történtek után, hogy mennyire biztonságos Budapest, érdemes-e ideutazni.

Megosztom
Link másolása

Egész Budapestet megrázta annak az amerikai turistának a halála, akit Budapesten gyilkolt meg egy ír férfi.

A fiatal nő, Kenzie Michalski november 4-én, hétfő éjszaka a bulinegyedből adott magáról utoljára életjelet, azután nyoma veszett.

Mint kiderült, egy olyan ír férfi ölte meg és rejtette el a holttestét, akivel aznap éjjel ismerkedett meg, és aki most azt állítja, hogy intim együttlét közben halt meg a lány, úgy hogy "véletlenül oxigénhiányos állapotba került".

Rengetegen foglalkoztak az esettel, most pedig sokan teszik fel a kérdést a külföldiek közül, hogy biztonságos hely-e Budapest.

Egy Budapesten élő amerikai nő most TikTok-videóban mondta el a gyilkosság kapcsán a véleményét Budapestről és a közbiztonságról.

Azzal kezdte, hogy pár mondatban ismertette, mi történt.

Elárulta, hogy itt kiemelkedő hír volt a turistalány halála, mert Budapest nagyon biztonságos város, és ő maga hasonló gyilkosságról még nem hallott. Budapest az egyik legbiztonságosabb európai város, és egész Budapestet sokkolta az eset.

Volt, aki megkérdezte, érdemes-e egyedül ideutazni, és szinte mindenki azt tanácsolta, ne tegye.

Ő, aki Budapesten él, azt tapasztalta, igenis biztonságos a város, és a gyilkossággal gyanúsított férfi is egy ír fickó, aki, mint kiderült interneten rá is keresett arra, hogy hogyan lehet valakit eltenni láb alól, és hogy mennyire megbízható az itteni rendőrség. Ő úgy gondolja, eleve készült erre a tettre a férfi, és éppen ez a nő volt a szerencsétlen áldozat, aki ezzel a szörnyeteggel találkozott.

Sajnos ilyesmi időnként megtörténik, de ezeknek az eseteknek semmi közük ahhoz, hogy mennyire biztonságos egy város. Emellett azért elmondta azt is, hogy természetesen a nőknek nem árt az óvatosság, ám Magyarország szerinte az egyik legjobb hely.

A teljes videót itt láthatjátok, várjátok meg, amíg betölt:

@economyvodka Lets be realistic now. #budapesthungary #budapest #budapesttravel ♬ Up Piano version By Jose España - José España

Megosztom
Link másolása

FONTOS
Aki tavasszal is tett ki szotyit a madaraknak, valószínűleg ölt már fiókát – hogy néz ki a helyes madáretetés?
A madáretetést lehet jól és nagyon rosszul csinálni. Mutatjuk, hogyan nyerhet ezzel ember és állat egyaránt, pusztulás nélkül.

Megosztom
Link másolása

A bokrokon bolondozó madárkákat örömmel figyelik kicsik és nagyok, éppen ezért télen rendszeresen tesznek ki számukra eleséget. Ugyanígy a vizeken úszkáló hattyúkat és kacsákat is élelemmel látogatják.

Az, hogy mikor és milyen élelemmel eteti az ember a madarakat, konkrétan élet-halál kérdése.

Nézzük, miért. A hazai madárfajok egyike sincs rászorulva plusz élelemre.

Tehát két dolog miatt etet az ember madarat: hogy önmagának örömet okozzon a látvánnyal,

és - ez főleg kistelepüléseken élő hagyomány - hogy a gyommagvakhoz csábítsa a tollas pajtásokat, akik az etető körül összeszedik a földművelés rákfenéit. Egyik sem ördögtől való helyzet, arra azonban nagyon tudatosnak kell lenni, hogy bármiért is szórunk ki eleséget a madaraknak, azt jól csináljuk.

A helyes madáretetésnek két főtétele van.

Az egyik, hogy kizárólag fagyos időben etessünk, nagyon maximum áprilisig. Április után például a cinkék vihetnek a kihelyezett napraforgómagokból a friss fészekalljba, a kismadarak viszont nem tudják megenni a szotyit.

Ettől tömegesen pusztulhatnak kínok közt a kismadarak, hiába a legnagyobb jószándék.

Az sem mindegy, mivel etetjük a madarakat.

Kenyérrel és péksüteményekkel például szigorúan tilos,

mivel ezek, és az esetleges rájuk telepedő penész gyulladást okozhatnak a madarak bélrendszerében, hosszú távú egészségkárosodást okozva. Még akkor se tegyük ezt, ha "régen is ezt csinálta mindenki." Különösen igaz ez a tóban úszkáló kacsák esetében, bár őket a kihelyezett eleséggel se kéne megkínálni.

"A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért

etetésük több öngyilkos viselkedéstorzulást is kivált, rengeteg szenvedést okoz a madaraknak, súlyosan környezetszennyező és az emberi egészséget is veszélyezteti"

- írja oldalán a Magyar Madártani Egyesület.

Arra utalnak, hogy a vízi madarak az etetés miatt a természetes táplálkozással teljesen felhagynak, ami betegségeket okoz. A kis fiókáknál "angyalszárny" betegség alakul ki az egyoldalú kenyérdiéta miatt, amitől röpképtelenek lesznek. Ősszel az etetés miatt a vonuló madarak egy része nem repül el, télen pedig tömegével fagynak a vizekbe. A víz minősége egyébként romlik az etetéstől, és számos más környezeti és emberre veszélyes, közvetett hatása van annak, ha bármivel is etetjük a vízi madarakat. Szakmai szemmel az egyesület szerint

szeretetteljesebb inkább a kenyeret nem falatozó állatokat nézegetni, mint adni nekik bármit is.

A magevő énekesmadaraknak adható eleségek közt szerepel a faggyú, de ez nem egyenlő a sós szalonnával. Erre nagyon figyeljünk, mert utóbbi a madár vesztét is okozhatja. Különböző adható magvakat és gyümölcsöket listáz a Magyar Madártani Egyesület, ezekből lehet válogatni. Egyébként otthon is lehet faggyúból és magvakból eleséget gyúrni, amely esztétikusan kihelyezhető akár a városi balkonokra, akár a kertekbe.

Ha már etetünk, akkor az legyen folyamatos.

Az elég aljas húzás, ha novemberben megkezdjük az etetést, a madarak odaszoknak, de a legnagyobb januári-februári hidegben már nem biztosítunk számukra ennivalót, ők pedig keresni fogják.

Fontos, hogy ha etető van kinn, itató is legyen. Fagyoknál mondani sem kell, hogy ebben rendszeresen cseréljük a vizet, és

legyen mindig folyékony halmazállapotú az itatásra szánt víz.

Az etetőt és itatót számunkra könnyen elérhető magasságba helyezzük, de a távolság ne kedvezzen a ragadozóknak, mint a macskák vagy menyétek. Bizonyos ragadozó madarak érdeklődését is fel lehet kelteni, ezért egy kicsit az ágak közé tolva lehetőséget adunk az énekes madárkáknak arra, hogy könnyebben menekülőre foghassák, ha lecsapnak húsevő társaik.

A felelős madáretetésnek számos egyéb praktikája van,

és rengeteg kérdést vet fel. A Magyar Madártani Egyesület a Zöldítők csoportjával karöltve ezért is edukálja a lakosságot, hogy könnyebb legyen valóban jót tenni - hogy a madarak is jól ehessenek.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Mindenki ugyanazt gondolja, aki megnézi a Coca Cola idei karácsonyi reklámját, amit az AI generált
Az ünnepi szezonra készült mesterséges intelligencia által generált Coca-Cola-reklám vihart kavart az interneten.

Megosztom
Link másolása

A vállalat legújabb, karácsonyi reklámját sokan „hátborzongató disztópikus rémálomként” emlegetik.

Az új reklámfilm a Coca-Cola 1995-ös Holidays Are Coming kampánya előtt tiszteleg, vagy hát lopja az ötletet, még akkor is, ha az a cég sajátja volt. A videóban egy piros kamionflotta szeli át a havas utakat, hogy jéghideg Coca-Colát szállítson a karácsonyi díszbe öltözött kisváros lakóinak.

A klip sarkában azonban egy diszkrét felirat figyelmeztet: „Real Magic AI által készítve,”

utalva a Coca-Cola saját mesterséges intelligencia szoftverére.

Nem mindenki érzi az ünnepi varázst

Bár a kampány egy pillanatképet nyújt arról, hogy milyen lehet a reklámok jövője, sok fogyasztó csalódott a videóban, amelyet „szemétként,” „csúnyaként” és „lustán összedobottként” bíráltak.

„Vége a világnak, ha már a Coca-Cola karácsonyi reklámját is AI készíti”

– írta egy felhasználó az X platformon, a The Independent szerint. Egy másik a YouTube-kommentekben tette hozzá: „Szomorú látni, hogy egy AI program készítette ezt.”

„Most láttam egy AI által generált Coca-Cola reklámot a tévében… tényleg hagyjuk, hogy ez megtörténjen?”

– kérdezte egy másik X-felhasználó a Daily Mail beszámolója szerint.

„Olyan érzésem van, mintha a művészet és a bolygónk halálát nézném, és senki a világon nem törődne vele” – fakadt ki egy kommentelő.

A Coca-Cola érvei: gyorsabb, olcsóbb, modernebb

Jason Zada, az AI stúdió Secret Level alapítója – akik közreműködtek a projektben –, viszont azzal érvelt, hogy az emberi tényező még mindig ott van a reklámban, és ez adja a „melegségét.”

Zada az AdAge-nek elmondta, hogy egy ilyen komplex reklám AI használatával történő elkészítése nem olyan egyszerű, mint megnyomni egy gombot. Pratik Thakar, a Coca-Cola generatív AI-ért felelős alelnöke pedig hozzátette, hogy

a kampány ötvözi a márka „örökségét” a „jövő és a technológia” víziójával.

A technológia használatával nemcsak pénzt, hanem rengeteg időt is megspórolnak – érvelt Thakar. „Az időtényező az igazi előny. A hagyományos produkció sokkal tovább tartott volna. Ezen felül sokkal több változatot, személyre szabott és egyedi megoldásokat lehet készíteni” – magyarázta.

Mégis: hiányzik az érzelem

A reklám azonban sok Coca-Cola-rajongó szerint épp azt a meghittséget és érzelmet nélkülözi, ami a márka karácsonyi kampányait különlegessé tette. Íme az eredeti, 1995-ös film:

A vita már most komoly kérdéseket vet fel arról, hogy milyen irányba halad a reklámipar az AI technológia térhódításával.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Mi történik valójában, amikor leállsz az Ozempic-kel? Itt a válasz!
A gyógyszer lehet, hogy csodát ígér, de a valóságban sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Megosztom
Link másolása

Egyre több ember szedi az Ozempic és Wegovy fogyókúrás gyógyszereket, amelyek csodát ígérnek: gyors és látványos súlycsökkenést. De vajon mi történik, ha valaki leáll velük? A válasz: semmi jó. Egy friss tanulmány szerint a gyógyszerek abbahagyása után a páciensek többsége visszahízza a leadott súly kétharmadát, ráadásul romlik az egészségük.

Veszélyes játék a kilókkal

A gyógyszerek hatóanyaga, a semaglutid, a kutatók szerint ugyan látványosan segít a fogyásban, de

ha valaki leáll vele, emelkedik a vérnyomása és a koleszterinszintje, és megnő a szívroham vagy stroke kockázata.

Nem véletlen, hogy az orvosok egyre többet vitatkoznak arról, érdemes-e egyáltalán elkezdeni ezt a kezelést, ha az abbahagyása ilyen súlyos következményekkel járhat.

Mennyibe kerül ez a „csoda”?

Az Ozempic és Wegovy nem olcsó mulatság: ha a társadalombiztosító nem állja a költségeket, Amerikában havi 1000 dollárba is kerülhet, és ezt sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak hosszú távon. Nem csoda, hogy az emberek 71%-a már az első évben abbahagyja a szedését, gyakran azért, mert elérte a célját, vagy nem bírta a mellékhatásokat vagy a költségeket.

Csak az ár a gond?

Nem csak az. A semaglutid szedése alatt is jelentettek már komoly mellékhatásokat, például

súlyos hányingert, hányást, sőt öngyilkos gondolatokat is.

Mégis, a gyógyszer forradalmasította az elhízás kezelését: 2023-ban körülbelül 5 millió embernek írták fel, és ezek 40%-a nem is cukorbetegség, hanem kifejezetten fogyás miatt kezdte el szedni.

Életre szóló kezelés?

A kutatók szerint, ha valaki hosszú távon meg akarja tartani a gyógyszerrel elért eredményeket, lehet, hogy egész életében szednie kellene. De vajon megéri ez az áldozat?

Az orvosok és a páciensek most azon vitáznak, hogy a gyógyszer valóban megoldás-e az elhízás problémájára, vagy csak egy újabb drága divat.

Az Ozempic és Wegovy lehet, hogy csodát ígér, de a valóságban sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Az biztos, hogy nem szabad félvállról venni, és mindenkinek alaposan át kell gondolnia, mit vállal, mielőtt belevág ebbe a kezelésbe.

Via Daily Mail.


Megosztom
Link másolása