FONTOS

Mindent a házassági szerződésről: 9+1 ok, amiről jobb ha tudunk!

A házassági szerződés megvéd a bizonytalanságtól, kiszámítható, védelmet biztosít a házasfelek különvagyonának, valamint számtalan közös kockázat is kizárható.

Megosztom
Link másolása

A házassági szerződés mindenki számára előnyös lehet, de hogy mik is ezek, ezekről kérdeztük meg szakértőnket Dr. Bagi Évát, az RSM családjogi és válóperes ügyvédet.

1. Miért kell a házassági szerződés?

„Bár a házasulandók tisztában vannak azzal, hogy a házasságban minden közös lesz, a tapasztalat az, hogy a házasság fennállása alatt nem foglalkoznak a vagyoni viszonyokkal. Kizárólag az életközösség megszűnését követően fognak feléledni az „enyém-tied-miénk” igények.”

Ha nincs házassági szerződés, akkor a törvényes vagyonjogi szabályok lépnek életbe. Ez azt jelenti, hogy a házasság felbontásakor a közös vagyon fele-fele arányban oszlik meg a felek között.

Természetesen létezik különvagyon, például a házasság előtt szerzett tulajdon vagy a házasság alatt kapott ajándék, örökség, de ezt bizonyítani kell a vagyonmegosztás során. Emiatt gyakran hosszú bírósági eljárásra lehet számítani.

A házassági szerződéssel a felek saját igényeik szerint rendezhetik vagyonjogi viszonyaikat.

A házassági szerződés célja, hogy válás esetén egyértelmű legyen a vagyon megosztása, és elkerülhetők legyenek a bonyodalmak. Általában azok kötnek házassági szerződést, akik már többször házasodtak vagy jelentős vagyonnal rendelkeznek.

A házassági szerződésben meg lehet határozni, hogy mi legyen a házasság előtt szerzett vagyonnal, és el lehet különíteni az egyik fél adósságait, így a másik fél mentesül az üzleti kockázatoktól és felelősségektől. Ez azt is jelenti, hogy ha tartozások keletkeznek, azokat nem lehet behajtani a másik féltől.

A házassági vagyonjogi szerződés lehetőséget ad arra is, hogy gondoskodjanak a korábbi házasságból származó gyermekek anyagi biztonságáról, valamint a hagyatékba kerülő vagyont és öröklési szabályokat is tartalmazhatja.

Gyakran a gazdag szülők gyermekei kötnek ilyen szerződést, hogy megvédjék a családi vagyont.

2. Mi a helyzet, ha külföldivel köt valaki házasságot?

„Kiemelkedő problémaként jelentkezik, ha eltérő állampolgársággal rendelkező felek házasodnak össze és a házasságkötésük időpontjában még azt sem tudják megjelölni, hogy mely országban (ez lehet akár a saját hazájukon kívül eső 3. ország is) fognak letelepedni, életvitelszerűen tartózkodni.

Az uniós szabályokon belül a házasfelek megállapodásban szabályozhatják, hogy vagyonjogi rendszerükre melyik ország joga legyen irányadó.”

Ha a házassági szerződésben nincs megadva, hogy melyik ország jogszabályai érvényesek, akkor általában a házaspár lakóhelye szerinti jogszabályokat alkalmazzák. Válás esetén ugyanaz a bíróság osztja el a vagyont, amely a válási ügyet is intézi.

Az Európai Unió különböző országaiban eltérőek a házassági szerződések formai követelményei, ezért fontos, hogy a szerződés megfeleljen az adott ország szabályainak.

Mindig annak az országnak a formai követelményeit kell betartani, ahol a szerződést megkötik, függetlenül attól, hogy a házaspár hol él vagy hol válik el.

Például Németországban közjegyzői igazolás szükséges, míg Magyarországon ügyvédi ellenjegyzés kell a házassági szerződés érvényességéhez.

3. Ha külföldön él valaki, de a vagyona máshol van akkor hol kössön házassági szerződést?

A vagyonjogi igények elbírálásánál nem az számít, hogy hol található az adott vagyontárgy. Ez azt jelenti, hogy bárhol is legyen az a dolog, amiről a szerződés rendelkezik, a benne foglaltak szerint kell eljárni jogilag.

Amikor a házaspár házassági szerződést köt, a szerződés minden, a házasság előtt és alatt szerzett vagyonra vonatkozik, legyen az ingó (például autó, pénz, ékszerek) vagy ingatlan (például ház, földterület). A szerződésben rögzítik, hogy mi legyen ezeknek a vagyontárgyaknak a sorsa válás vagy más esemény esetén. Így egyértelművé válik, ki mit kap, függetlenül attól, hogy a vagyon fizikailag hol található.

4. Mitől véd meg a házassági szerződés és kiknek ajánljuk?

A megelőzés nagyon fontos, akár az egészségünkről, akár a vagyonunkról van szó.

„Teljesen elfogadható, hogy a család félti a családi vagyont és senki sem szeretné, hogy egy szerelmi fellángolás elvigye a vagyon felét.”

Ha időben meg lehet előzni a nagy vagyoni problémákat, érdemes tenni érte.

„Családjogi és válóperes ügyvédként

minden házasság előtt álló párnak, különösen azoknak, akik már másodszor házasodnak, azt tanácsolom, hogy készítsenek házassági szerződést. Ez segít megvédeni a vagyonukat és biztosítja a későbbi vagyonmegosztás átláthatóságát.

Tapasztalataim szerint egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést.”

Sok esetben a házassági szerződés célja az egyik házastárs anyagi felelősségének kizárása is. Különösen hasznos a házassági szerződés azoknak, akik jelentős vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkeznek, élettársi kapcsolatból házasodnak, vagy akik újra házasodnak és már vannak gyermekeik. Az élettársi kapcsolatok egyre gyakoribbak, és ezeket kiemelten kell kezelni, mert a törvényes vagyonjogi szabályok az együttélés kezdetétől érvényesek, még akkor is, ha a párok csak később házasodnak össze.

Tehát az élettársi kapcsolat beépül a házasságba a házasságkötéssel. A házassági szerződés abban is segíthet, hogy az élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyon sorsát rendezzék, mielőtt hivatalosan házasságot kötnek.

5. Milyen helyzetekben érdemes mindenképpen vagyonjogi szerződést kötni?

„Egy házassági szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk.

Kifejezetten hasznos lehet, ha egy aktív házasságban az egyik fél fokozott pénzügyi kockázatnak teszi ki magát, például cégvezetőként a magánvagyonával is felelnie kell szakmai döntésekért vagy egy nagyobb hitelt vesz fel.

A házassági vagyonjogi szerződéssel mentesíteni lehet a házasfelet számos kockázattól, így egy vállalkozás gazdasági csődjének, felhalmozott hiteltartozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik házasfél. Házassági szerződés hiányában a házasfelek bármelyike nevére felvett hitel közös adósságnak számít, és a felvett hitel visszafizetéséért mindkét fél felel.”

6. A szerződést csak házasságkötés előtt lehet megkötni?

Házassági szerződést azok is köthetnek, akik házasodni készülnek, és azok is, akik már házasok. Ez a szerződés azonban csak a jövőre vonatkozik, egy meghatározott időponttól kezdve, és a házasság ideje alatt rendezi a vagyoni viszonyaikat.

A szerződést meg lehet kötni az esküvő előtt, de akár a házasság ideje alatt is.

7. Mikor nem lehet házassági szerződést kötni?

Házassági szerződést csak akkor lehet kötni, ha a házaspár együtt él. A szerződés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg,

de nem sértheti a családi érdekeket, nem teheti tönkre a másik házastársat vagy a családot, és nem lehet a hitelezők megkárosítására használni.

A házassági szerződés csak a házaspár vagyoni viszonyait szabályozhatja, nem érinthet harmadik felet. Például nem használható arra, hogy egyik felet utólag mentesítsék a közös adósságok kifizetése alól.

8. Mikor, hogyan lehet érvényesíteni a házassági szerződést?

„Nagyon egyszerű lenne azt mondani, hogy a házasfelek a vagyon megosztásánál csak előveszik a vagyonjogi szerződést és az alapján minden vita nélkül megosztják a vagyont.”

Természetesen hivatkozni kell a házastársak között korábban létrejött házassági szerződésre, és a keresetet benyújtó fél ennek alapján készíti el a vagyonmérleget és kéri a vagyon megosztását.

Fontos szabály, hogy a házassági szerződés csak a házassági együttélés időszakára érvényes.

Az életközösség átmeneti megszakadása nem befolyásolja a szerződésben rögzített vagyonjogi rendszer folytonosságát. Az együttélés megszűnésének időpontja gyakran vitás kérdés. Ezért érdemes a házassági szerződésben pontosan meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján a felek maguk is megszűntnek tekintik a házassági együttélést.

9. Mi történik akkor, ha az egyik fél meghal?

„Ebben az esetben már nem beszélhetünk szokványosan a házasfelek vagyonmegosztásáról, a túlélő házastárs házastársi vagyonjogi igényeinek érvényesítésére a hagyatéki eljárás keretein belül fog sor kerülni.”

A hagyatéki eljárás során a házassági szerződés segítségével lehet igazolni, hogy hogyan tervezték az elhunyt házastársával rendezni a vagyonukat.

A közjegyző ilyenkor különválasztja a túlélő házastárs tulajdonát az örökségből, így a hagyatéki eljárás csak az elhunyt házastárs vagyonára fog vonatkozni.

+1. Milyen egy jó házassági szerződés?

Egy jól megírt házassági szerződés biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt a házaspár számára. A házassági szerződés lehetőséget ad a feleknek arra, hogy szabadon rendelkezzenek vagyonukról, akár teljes egészében, akár csak bizonyos részeiről, mindaddig, amíg a törvény nem tiltja ezeket a rendelkezéseket. A törvény csak a formai követelményeket szabja meg, de nem ír elő kötelező tartalmi elemeket a szerződéshez.

Érdemes a szerződésben feltüntetni a felek együttélésének kezdő időpontját, valamint azt, hogy a házasságkötés előtt élettársi kapcsolatban éltek-e. Ez segít a későbbi viták elkerülésében.

A szerződésben szokás felsorolni a meglévő vagyontárgyakat, meghatározni, hogy azok közös vagy különvagyonba tartoznak, és rendelkezni a különvagyonból származó hasznokról is. Fontos rendezni a cégvagyon tulajdonát is, ha van ilyen.

Különösen lényeges, hogy

a szerződés ne csak az aktív vagyonról szóljon, hanem tartalmazza az adósságokat, kötelezettségvállalásokat és felelősségi szabályokat is.

Ez segít elkerülni a későbbi vitákat és félreértéseket.

Mivel a házassági szerződés nem csak a meglévő vagyon felsorolásáról szól, fontos meghatározni benne, hogyan kívánnak a felek a jövőben a vagyonukkal gazdálkodni, beleértve a később megszerzett vagyonelemeket is. Ez biztosítja, hogy mindkét fél tisztában legyen a jövőbeni pénzügyi tervekkel és kötelezettségekkel.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
Molnár Tamás: „Magyarországon nincs olyan ember, aki ne lenne érintett az alkohol- vagy drogfüggőség témában”
Minimum a családja vagy a barátai miatt mindenki érintett ebben – írta Instagramon. A zenész a küzdelmeiről beszélt a Telex új, függőségről szóló podcastjében.
Sassy - sassy.hu
2024. október 19.


Megosztom
Link másolása

Új, függőségekkel foglalkozó podcast-sorozatot indított a Telex Felvonó címmel.

Pándi Balázs zenész, újságíró, a Beton.Hofi dobosa és Bajzáth Sándor addiktológiai konzultáns maga is felépülésben élő függő.

Azért indították a sorozatot, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akik függőségekkel küzdenek, vagy akik meg akarják érteni, hogy mi zajlik egy aktív függő, vagy felépülésben lévő ember fejében, környezetében.

Első vendégük Molnár Tamás dalszerző, szólóénekes volt, az Anti Fitness Club és Jetlag zenekarok alapítója. A beszélgetésben elmondta, hogy alkohollal indított, sokat ivott, ezután jött a kokain, és később kokainfüggőség is kialakult nála.

A szert azért kezdte használni, hogy a kényszereit legyőzze, de csak új kényszerei alakultak ki. Eljutott arra a szintre, hogy kezdett beleőrülni a szerhasználatba. Képtelen volt állandó párkapcsolatra, elsodródott a családjától. Itt volt egy fordulópont az életében: egy új ént szeretett volna építeni, ezért állt le, és ment rehabra.

Nehezére esett felismerni, hogy ő is függő. Ráadásul jól is esett a zeneiparral takarózni, és azzal, hogy a zenészek helyzete speciális.

Amikor józan lett, akkor fogalmazta meg, hogy a szakma teljesen irreleváns, és mindenkinek küzdelmes a leszokás, akár szakács, akár kőműves.

Molnár Tamás Instagramon megosztott egy részletet a beszélgetésből a következő posztszöveggel:

"Nem ez az első alkalom, hogy nyíltan beszélek az addikcióimról, de ez a legátfogóbb és legmélyebb anyag mind közül. Az, hogy lehetetlen hangosabbnak lenni az alkohol- és drogpropagandánál, csak felértékeli minden olyan kameraperc jelentőségét, ami a szabadság illúziójának valódi szabadságra cseréléséről szól. Valljuk be, ma Magyarországon nincs olyan ember, aki ne lenne érintett – legalább a családja vagy barátai révén – az alkohol- és/vagy drogfüggőség témában."

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Megosztom
Link másolása

FONTOS
Molnár Anikót sza.rnak nevezte és tíz éven át kínozta, bántotta az exe, mégsem merte otthagyni
A felnőtt tartaltalmakat gyártó modell kegyetlen őszinteséggel beszélt a magánéletéről.

Megosztom
Link másolása

Molnár Anikó nemrég a TV2 Tények című műsorának vendége volt.

A műsorban kegyetlen őszinteséggel beszélt a korábbi kapcsolatáról.

A titokzatos szerető kilétét nem árulta el, csak arról beszélt, hogyan bánt vele az illető.

És nem csupán az döbbenetes, ahogyan bánt vele a párja, hanem az is, hogy Molnár Anikó nem mert kilépni a "se veled, se nélküled" kapcsolatból. Ez egyébként a bántalmazó-bántalmazott kapcsolatok szokásos dinamikája: az áldozat önbizalmát, önértékelését addig rombolja a bántalmazó, amíg az áldozat valóban elhiszi, hogy egyedül semmire sem képes. A másik, ami miatt az áldozatok nem mernek kilépni a bántalmazó kapcsolatból, az, hogy a bántalmazójuk a szakítás után még durvább lehet, mivel kiszabadul a karmai közül a játékszere, sokan ilyenkor követnek el gyilkosságot, így állnak bosszút az exükön.

Molnár Anikó elmondta, hogy a volt párja sz.rnak nevezte, és hogy többet sírt mellette, mint egész életében. Közben a nyilvánosság erről semmit sem tudott.

A modell elfojtotta a szenvedést, és tűrt, sőt, még ő küzdött azért, hogy a kapcsolat működjön.

Éveken át magát alárendelve, erején felül igyekezett minél többet beletenni a kapcsolatba. Hol szakítottak, hol együtt voltak, és a párja közben bántotta.

Miután véget ért, lezárult a kapcsolat, tudatosult benne, hogy nem akarja folytatni. Most Molnár Anikó újra szingli, párt keres, de máris akadt udvarlója.

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Egy DNS tesztből kiderült, milyen származású volt Kolumbusz Kristóf - már szó sincs Genováról!
Még a tudósok is meghökkentek az eredmények láttán.
Fehér Adél - sassy.hu
2024. október 14.


Megosztom
Link másolása

Kolumbusz Kristóf valójában nem volt olasz, és eredetileg nem is katolikus, hanem szefárd zsidó származású lehetett Spanyolországból – legalábbis ezt állítja egy új genetikai kutatás, amely arra is utal, hogy a híres felfedező azért titkolta származását, hogy elkerülje a vallási üldöztetést.

A spanyol tudósok évtizedekig tartó vizsgálata most újabb adalékot szolgáltat a régi vitához, amely Kolumbusz valódi származásáról szólt. A BBC szerint a kutatás célja az volt, hogy végre fényt derítsenek arra, hol is született az 1492-ben az Atlanti-óceánon átkelő felfedező, aki felkeltette az európaiak érdeklődését az amerikai kontinens iránt.

A hagyományos elméletek szerint Kolumbusz 1451-ben született Genovában, egy független köztársaságban Olaszország északnyugati partján.

De sok történész kételkedett ebben, és úgy tűnik, az új DNS-vizsgálatok igazolhatják őket. A Kolumbusz sevillai katedrálisban őrzött csontmaradványaiból származó DNS-elemzések most ugyanis azt mutatják, hogy a felfedező zsidó származású volt.

„Kolumbusz Kristóf DNS-e részleges, de elegendő” – mondta Miguel Lorente igazságügyi szakértő és a kutatás vezetője a Columbus DNS: Az igaz eredet című dokumentumfilmben.

„Kolumbusz fiának, Hernando Colónnak a DNS-e is megvan, és mind az Y kromoszómában, mind az anyai ági mitokondriális DNS-ben zsidó eredetre utaló vonások találhatóak”

– tette hozzá.

Bár a kutatók nem biztosak abban, hogy pontosan hol született Kolumbusz, valószínűnek tartják, hogy talán a spanyolországi Valenciában. Azt is feltételezik, hogy

Kolumbusz vagy eltitkolta zsidó származását, vagy áttért a katolikus hitre, hogy elkerülje az inkvizíció üldöztetését.

A kutatás 2003-ban indult, és azóta dolgoznak a tudósok a rejtély felgöngyölítésén. Lorente, aki a Granadai Egyetem igazságügyi orvostani professzora, és Marcial Castro történész ekkor exhumálták Kolumbusz maradványait a sevillai katedrálisban.

Az elmúlt évszázadokban rengeteg teória született Kolumbusz eredetéről:

egyesek szerint Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Görögországban, Portugáliában, Magyarországon, de még Skandináviában is születhetett.

Ezek a teóriák – köztük a viking Kolumbusz ötlete – most úgy tűnik, megdőltek. Lorente szerint a DNS-vizsgálatok eredményei megbízhatóak.

Az eredmények összhangban vannak a korabeli spanyol történelmi feljegyzésekkel is, amelyek szerint 300 000 zsidó élt Spanyolországban, mielőtt Izabella és Ferdinánd katolikus uralkodók elrendelték, hogy a zsidók vagy térjenek át a katolikus hitre, vagy hagyják el az országot. Sokan elmenekültek, inkább, mint hogy feladják a hitüket. A szefárd zsidók neve is erre a korszakra utal: a „Sefarad” héberül Spanyolországot jelenti.

Kolumbusz öröksége négy amerikai expedíciójából származik, amelyeket a spanyol uralkodók támogattak, hogy új kereskedelmi útvonalat találjanak Ázsiába. Kolumbusz a Karib-térség szigeteire jutott, és ezzel megkezdődött az európai felfedezések és hódítások kora.

Kolumbusz 1506-ban halt meg a spanyolországi Valladolidban, de azt kívánta, hogy Hispaniola szigetén temessék el, ahol ma a Dominikai Köztársaság és Haiti osztozik.

A maradványait 1542-ben átszállították Hispaniolára, majd 1795-ben Kubába, végül 1898-ban Sevillába kerültek vissza.

A nagy felfedező tehát halálában sem nyughatott, további utak vártak még rá. Most pedig utolsó titka is lelepleződött.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Farkasok terrorizálnak egy hollandiai várost - kutyákra, pónikra és emberekre is támadnak
A természetvédők támogatják a farkasok jelenlétét.

Megosztom
Link másolása

Hollandiában egyre nagyobb problémát jelentenek az elszaporodó farkasok, amelyek már nemcsak vadon élő állatokra, de házi kedvencekre és haszonállatokra is vadásznak. Az ország egyes területein, különösen a Veluwe nevű erdős-mezős részen már a helyi lakosok biztonsága is kérdésessé vált a farkasok jelenléte miatt.

Az Európai Unió szigorú élőhelyvédelmi irányelvei miatt a farkasok kilövése gyakorlatilag lehetetlen, aminek következtében a kontinensen élő farkaspopuláció jelentősen megnőtt az elmúlt években, és számuk mára több mint 20 000-re tehető.

Hollandiában, ahol a vadon területek kicsik, és az ország népsűrűsége is rendkívül magas, a farkasok egyre közelebb kerülnek az emberek életteréhez.

A Veluwe vidékén fekvő Wekerom településen nemrégiben történt egy megrázó eset, amely tovább fokozta az érintett közösség aggodalmát.

Egy farkas betört a Van Roekel család pónijának karámjába, a farkas támadásának a család gyermekei, Boaz és Febe is szemtanúi voltak

– ezzel életreszóló traumát szereztek. A család az eset kapcsán fotókat osztott meg a közösségi médiában:

„Azt akarom, hogy az emberek lássák, hogyan fordult fel a világ,” mondta az apa. „A farkas szabadon kóborolhat, mi pedig az áldozatok vagyunk.”

Az utóbbi napokban ez a szívszorító kép futótűzként terjedt el az interneten. Mivel az emberek megosztottak az újonnan megjelent ragadozókat illetően – amelyek egyre gyakrabban bukkannak fel nemcsak vidéken, hanem városok és települések szélén is –, a reakciók jól mutatják a közvélemény tanácstalanságát.

A helyi lakók körében egyre nagyobb az elkeseredettség, hiszen a farkasok nemcsak az állatokra, hanem általános biztonságukra is veszélyt jelentenek.

Sokan felhívással fordultak a hatóságokhoz, hogy tegyenek lépéseket a helyzet kezelésére.

A viták középpontjában a farkasok jelenlétének hatásai állnak.

Egyesek szerint ezek a ragadozók segíthetnek a vadvilág egyensúlyának helyreállításában, és természetes módon szabályozhatják a vadon élő állatok, például a szarvasok populációját, amelyek több európai országban túlszaporodtak.

Ugyanakkor a hollandiai valóság azt mutatja, hogy a farkasok megjelenése komoly problémákat okozhat. A Veluwe vidékén az utóbbi időkben több alkalommal is találkoztak farkasokkal falvak szélén és kisebb településeken, ami tovább fokozta az emberek aggodalmait.

A témával kapcsolatban egyre többen fordulnak kritikával az EU szigorú védelmi irányelvei felé, amelyek akadályozzák a farkaspopuláció szabályozását.

Sokan úgy érzik, hogy egy ilyen népsűrűségű ország, mint Hollandia, ahol a vadon területek korlátozottak, nem alkalmas arra, hogy a farkasok szabadon kóboroljanak.

Az ökológusok és természetvédők ugyanakkor támogatják a farkasok jelenlétét, és azt vallják, hogy az ökoszisztéma fontos részét képezik.

A farkasok jelenléte azonban komoly viták tárgyát képezi, a közösségek és a hatóságok egyaránt keresik a megoldást arra, hogyan lehetne biztonságot nyújtani az embereknek és az állatoknak, miközben megőrzik a vadon élő ragadozók szerepét az ökoszisztémában.

Via Daily Mail.


Megosztom
Link másolása