Milliók szedik Magyarországon, mégis kevesen tudják: a leggyakoribb gyógyszerek életveszélyesek lehetnek a hőségben
A testünk alapvetően egy zseniális gépezet, ami a hőségre izzadással, a bőrerek kitágításával és a szívritmus gyorsításával reagál, hogy leadja a felesleges hőt. Csakhogy bizonyos hatóanyagok pont ezekbe a folyamatokba nyúlnak bele: csökkenthetik a szomjúságérzetet, megzavarhatják az agy hőszabályozó központját, gátolhatják az izzadást, vagy annyira leviszik a vérnyomást, hogy a keringés már nem tud hatékonyan alkalmazkodni.
Nyilvánvalóan az idősek, a krónikus szív-, vese- vagy mentális betegséggel élők eleve hátrányból indulnak, de a kockázat nem csak őket érinti. Minél több gyógyszert szedsz, annál inkább összeadódhatnak a mellékhatások. A gyerekek és serdülők, akik stimulánsokat vagy antihisztaminokat kapnak, a várandós nők, és bárki, aki a tűző napon dolgozik vagy sportol, szintén a veszélyeztetett csoportba tartozik, főleg az olyan hőhullámok idején, amelyekről a hírek már halálos áldozatokkal számolnak be.
A leggyakoribb bűnösök listája hosszabb, mint gondolnád.
A pszichiátriai gyógyszerek, például az antipszichotikumok közvetlenül a hőszabályozás központját célozhatják, az antidepresszánsok pedig összezavarhatják az izzadást. De ide tartoznak az antihisztaminok, a stimulánsok, sőt, még a vény nélkül kapható gyulladáscsökkentők is, mint az ibuprofen, ami dehidratált állapotban komolyan megterhelheti a vesét – írja a legátfogóbb szakmai összefoglalóban az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ.
A hőség mellett ott a nap is, ami bizonyos gyógyszerekkel párosítva a bőrödet célozza meg. Itt nem egy szexi barnulásról van szó, hanem egy durva, napégésszerű, hólyagos kiütésről, ami már rövid napozás után is megjelenhet. Ezt hívják fotoszenzitivitásnak, és olyan hétköznapi szerek is kiválthatják, mint egyes antibiotikumok (doxiciklin), vízhajtók, helyileg használt gyulladáscsökkentő krémek vagy a pattanásokra felírt retinoidok.
És ha már a bőrnél tartunk: a transzdermális tapaszok egy teljesen új szintjét jelentik a nyári kockázatoknak.
A hivatalos termékleírások feketén-fehéren tiltják a tapaszok hőhatásnak való kitételét.
A gyógyszerek nemcsak a testedben, hanem a környezetükben is érzékenyek a hőre. Egy parkoló autó belseje percek alatt szaunává változik, és simán tönkreteheti a benne felejtett tablettákat, inzulinpatronokat vagy az életmentő EpiPen injekciót. Az inhalátorok túlhevülve működésképtelenné válhatnak, sőt, fel is robbanhatnak.
A fizikai tünetek mellett a hőség a mentális állapotunkat is megtépázhatja. A szervezet a folyadékvesztésre stresszhormonok kibocsátásával reagál, a pulzus megemelkedik. Ezt a vészjelzést az agy könnyen félreértelmezheti valós fenyegetésként, és egy valóságosnak tűnő pánikrohammal válaszolhat, heves szívdobogással és halálfélelemmel.
Akkor mégis mit tegyél? A legfontosabb szabály, amit minden szakértő szajkóz:
Készíts a „forró napokra” tervet: igyál eleget, pótold az elektrolitokat, és figyeld a tested jelzéseit. A szokatlan álmosság, zavartság, gyengeség, sötét vizelet vagy a csökkenő izzadás mind vészjelek.
Ha pedig a helyzet kritikussá válik, és a hőguta jeleit (zavartság, eszméletvesztés, görcsök) észleled valakin, azonnal hívj mentőt. Amíg a segítség megérkezik, kezdj el aktívan hűteni:
– hangsúlyozza a My Cleveland Clinic.