Káros TikTok-trend hódít: szülők törnek tojást gyerekük homlokán, majd röhögnek a reakciójukon

A szülők rémálma, hogy a gyermekükkel valami rossz történik.

Sajnos ez bekövetkezett Popomájer Lajosék családjában.

A tragédiáig minden a létező legnagyobb rendben ment, a család élete a negyedik gyerek érkezésével sem fordult ki a sarkaiból. Az apa, Popomájer Lajos a Blikknek beszélt a dráma előtti időszakról és a felfoghatatlan pillanatokról. „Az ég világon semmilyen probléma nem merült fel, a várandósság alatt és a születése utáni 75 napban is minden rendben történt, makkegészséges volt, szépen fejlődött.”

Azonnal hívták a mentőket, és a diszpécser utasításai alapján elkezdték az újraélesztést, de sem ők, sem a helyszínre érkező több mentőegység nem járt sikerrel.

Kisfia halálának oka a SIDS, a rettegett „bölcsőhalál” lényege pont az, hogy váratlanul következik be. Ám sok esetben elkerülhető lenne.

Bár a hirtelen csecsemőhalál ellen nincs százszázalékos védelem, a nemzetközi és hazai ajánlások egyértelműek.

A szakértők azt javasolják, hogy a csecsemő a szülőkkel egy szobában, de mindig külön ágyban aludjon, és kulcsfontosságú a dohányfüst teljes kiiktatása a környezetéből.

Hogy mikortól beszélhetünk egy ember esetében tudatról, tudatosságról, sokáig vita tárgya volt. Sőt. Tiltott zóna a neurológusoknak, ahogy azt Dr. Joel Frohlich idegtudós is elmondta. „Meglepően kevés kutatás folyt arról, hogy mikor kezdődik a tudat. A tudat sokáig a filozófusok hatáskörébe tartozott. Az idegtudományban szinte tabu volt kutatni, talán az utóbbi 10-20 évig” – nyilatkozta a BBC Science Focusnak.

De mostanra a technológia eljutott odáig, hogy már nem egyetlen, megfoghatatlan jelet keresnek, hanem egy egész jelzés-csomagot. A kutatók ezt „klaszter-alapú” megközelítésnek hívják, ami annyit tesz, hogy több apró jel – agyi aktivitás, ingerekre adott válasz, a figyelem jelei – együttes megléte alapján vonnak le következtetéseket. Frohlich szerint ugyanis egyetlen jelben nem lehet vakon megbízni, de ha több is egyszerre jelenik meg, az már elég gyanús.

A leginkább elgondolkodtató az egészben, hogy a tudatosság egyes jelei már a méhen belül is kimutathatók. Az egyik ilyen jel a mintázatok felismerése. Képzeld el, hogy hallasz egy sorozatot: Bip-bip-bip-BÍP. Ezt ismételgetik, majd hirtelen jön egy Bip-bip-bip-bip. Ha feltűnik a változás, akkor a munkamemóriád működik, ami a tudat egyik jele. Nos, német kutatók ezt a hatást kimutatták a terhesség késői szakaszában lévő magzatoknál is.

Egy másik kísérletben pedig arcra emlékeztető fénypontokat vetítettek a terhes anyák hasára, és a magzatok a fejükkel, sőt, a szemükkel is követték a fényeket. Bár Frohlich szerint vita tárgya, hogy a magzat mit lát valójában. „Senki sem ért igazán egyet abban, hogy a magzat valami olyasmit lát-e, ami egy arcra hasonlít, vagy inkább csak egy fénypacát.”

És mielőtt bárki újranyitná az abortuszról szóló vitákat, a kutatók gyorsan lehűtötték a kedélyeket. Ezek a jelek ugyanis leginkább a harmadik trimeszterre jellemzőek, ami bőven a legális terhességmegszakítás időhatárán túl van.

„Addig nem igazán beszélhetünk valószínűsíthető tudatról – legalábbis abban a formában, ahogy mi ismerjük; tele a külvilágból érkező érzetekkel” – tette hozzá. Az újszülötteknél megfigyelt, nyugalmi állapotért felelős agyi hálózat (az úgynevezett alapértelmezett hálózati mód) is legfeljebb kezdetleges formában van jelen.

Az utóbbi időszakban egyébként is a méhen belüli folyamatok kerültek a fókuszba. A „korai tanulás” gondolatát például olyan könnyen emészthető kutatások erősítették, mint az, amelyik kimutatta, hogy az anya étrendje befolyásolja a gyerek későbbi ízlését, így akár már a méhen belül meg lehet szerettetni vele a zöldségeket. Egy másik tanulmány szerint pedig a klasszikus zene bizonyítottan nyugtatóan hat a magzatokra. Ezek a hírek mind azt jelzik, hogy a magzat egy aktív, a környezetére reagáló lény, ami tökéletesen előkészítette a terepet a mostani, a tudat korai jeleiről szóló tudományos vitának.

Via Sciencefocus

Képzeld el, hogy egyetemi gólya vagy, és a tanár az orrod elé tol egy húszoldalas cikket. Nem egy teljes könyvet, csak egyetlen, húszoldalas tanulmányt. A feladat: olvasd el. A misszió azonban lehetetlennek bizonyult. Nem egy-két diáknál, hanem egy komplett évfolyamnál.

Ez nem egy rossz vicc, hanem egy amerikai irodalomprofesszor kőkemény valósága, aki szerint nem hisztériakeltésről van szó: az írástudás generációs összeomlása zajlik a szemünk előtt, és ezt már nem lehet a szőnyeg alá söpörni.

Tyler Jagt irodalomprofesszor a YourTango cikke szerint egy nagy visszhangot kiváltó esszében tette egyértelművé, hogy a tanárok nem túloznak, amikor a vészcsengőt nyomkodják.

A helyzet az, hogy nem butábbak vagy lustábbak lettek, csak épp a környezet, amiben felnőttek, szisztematikusan kiirtotta belőlük a képességet, hogy egy szöveggel elmélyülten foglalkozzanak.

Az egyik fő bűnös a zsebünkben lapuló okostelefon. Jagt egy 2022-es japán kutatásra hivatkozik, amely kimutatta, hogy telefonon olvasva az agy prefrontális kérge túlpörög, ami alacsonyabb szövegértéshez vezet.

A másik, egyre nagyobb fenyegetés a mesterséges intelligencia. A professzor szerint a diákok, akik a ChatGPT-vel íratják meg a bekezdéseiket vagy foglaltatják össze az olvasmányokat, a küzdelmet szervezik ki, ami nélkülözhetetlen a szellemi izomzat fejlesztéséhez. Jagt szerint a cél nem a tökéletes esszé, hanem maga a szellemi edzés.

De a felelősség nem csak a diákoké. A professzor szerint a közoktatási rendszer is vastagon benne van a dologban, mivel a rövid, tesztorientált feladatokra készít fel, ahol a diákoknak nem egy teljes könyvet kell értelmezniük, hanem rövid szövegrészletekből kell bizonyítékokat kihalászniuk. Mire az egyetemre érnek, egyszerűen nincsenek felkészülve a tartós, elmélyült olvasásra.

A helyzet sajnos nem egy átmeneti kilengés, hanem egy tartós, mélyülő válság. Ahogy Jagt fogalmaz, a megoldás nem az egyéni pedagógiai trükközés, hanem a feltételek újrateremtése.

Dr. Gayathri Kapoor, a floridai Orlando Health gyerekorvosa a New York Postnak beszélt azokról a panaszokról, amelyeket a szülők szerinte túl gyakran intéznek el azzal, hogy „majd elmúlik”.

1. Állandó szomjúság vagy túl gyakori pisilés

Az, hogy egy gyerek sokat iszik és gyakran jár vécére, nyáron például könnyen tűnhet teljesen normálisnak. De érdemes figyelni, ha ez tartósan fennáll, mert több komolyabb egészségügyi probléma jele is lehet.

Az állandó szomjúság és a gyakori vizelés a cukorbetegség klasszikus figyelmeztető jelei közé tartozik, gyerekeknél és felnőtteknél is. Cukorbetegség esetén túl sok cukor halmozódik fel a vérben, a vesék pedig folyadékot vonnak el a szervezetből, hogy a vizelettel próbálják kiüríteni a felesleges cukrot.

A tartós szomjúság más problémákra is utalhat, például vérszegénységre, illetve vese-, máj- vagy szívproblémákra. A gyakori pisilés hátterében pedig akár húgyúti fertőzés is állhat.

2. Tartós horkolás

Az alkalmi horkolás gyerekeknél sem tragédia, gyakran allergia vagy megfázás okozza. Ha viszont a horkolás nem múlik, az már alvási apnoéra vagy megnagyobbodott mandulákra is utalhat, amelyek akadályozhatják a légzést.

A rossz minőségű alvás pedig nemcsak annyit jelent, hogy a gyerek másnap nyűgösebb. Hatással lehet a viselkedésére, a tanulására és a növekedésére is.

Ha a horkolás gondot okoz, a gyerek nappal lehet feltűnően túlpörgött, de akár fáradt, szétszórt és nehezen koncentráló is. Hosszabb távon hízás vagy lassabb fejlődés is jelentkezhet.

Orvoshoz kell fordulni, ha a gyerek éjszaka levegő után kapkod, vagy alvás közben kimaradnak légvételei.

3. Visszatérő hasfájás

A hasfájás nehéz ügy, mert kívülről nem látszik. Ha egy gyerek amúgy is hajlamos túlozni, a szülő könnyen legyinthet rá. Csakhogy a panasz mögött nagyon is valós ok állhat: például ételallergia, ételintolerancia, gyulladásos folyamat, székrekedés vagy reflux.

A székrekedés idővel hasfájást, étvágytalanságot, vizelési problémákat és baleseteket is okozhat. Ez nemcsak kellemetlen, hanem a gyereknek és a családnak is megterhelő lehet.

Ilyen például a cöliákia, amikor a glutén fogyasztása immunreakciót vált ki, vagy a Crohn-betegség, amely az emésztőrendszer gyulladásával jár.

4. Visszahúzódás, szorongás vagy hangulatváltozás

A gyerekek hangulata sokszor kiszámíthatatlan, ezért könnyű mindent az életkorra vagy egy fejlődési szakaszra fogni. Könnyű az érzelmi változásokat egyszerűen egy fejlődési szakasznak betudni.

A szorongás és a stressz gyerekeknél gyakran testi tüneteket is okozhat, például hasfájást. Kapoor szerint ez az egyik leggyakoribb oka a gyerekkori emésztőrendszeri panaszoknak.

Arra is érdemes figyelni, ha a gyerek kerülni kezdi az iskolát, vagy visszahúzódik a társas kapcsolatokból.

A kezeletlen mentális egészségi probléma idővel otthon, az iskolában és a baráti kapcsolatokban is gondot okozhat.

5. Gyakori fejfájás

A fejfájást gyakran a kiszáradásra, a képernyőidőre vagy a stresszre fogják. Ha viszont rendszeresen visszatér, a szülőknek érdemes lépniük.

A gyakori fejfájás látásproblémára is utalhat. Igaz, hogy a túl sok képernyőzés is okozhat fejfájást, de

Ilyenkor a szemizmoknak a kelleténél keményebben kell dolgozniuk, ez pedig megterhelheti a szemet.

Fejfájást okozhat az is, ha a gyerek nem alszik eleget, nem iszik elég vizet, vagy valamilyen fertőzés, például influenza áll a háttérben. A visszatérő fejfájás néha olyan egészségügyi problémára utalhat, amelyet érdemes kivizsgáltatni.