ÉLETMÓD

Ezek az inzulin-rezisztencia ijesztő tünetei a bőrödön – te is tapasztaltad?

Mivel alattomos és veszélyes betegség, nem árt odafigyelni az intő jelekre.

Megosztom
Link másolása

Az inzulinrezisztencia (IR) olyan állapot, amelyben a szervezet sejtjei csökkent érzékenységet mutatnak az inzulin nevű hormonra.

Az inzulint a hasnyálmirigy termeli, a vércukorszint szabályozásában segít: lehetővé teszi a sejtek számára a cukor (glükóz) felvételét a vérből. Az inzulinrezisztencia esetén viszont a sejtek kevésbé reagálnak az inzulinra, ezért a szervezetnek egyre több inzulinra van szüksége a megfelelő vércukorszint fenntartásához.

Az inzulinrezisztencia gyakran előzi meg a 2-es típusú cukorbetegséget, és számos anyagcsere-problémához vezethet. Az állapot kialakulása mögött több tényező is állhat, mint például a genetikai hajlam, az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány, valamint a túlsúly vagy elhízás.

Az inzulinrezisztencia hosszú távon emelkedett inzulinszintet eredményez a vérben, ami különféle egészségügyi problémákhoz vezethet, többek között magas vérnyomáshoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, valamint PCOS-hez (policisztás ovárium szindróma) a nőknél. Ezért is kell rá odafigyelni.

Az inzulin-rezisztencia leggyakoribb jeleit a következők:

hízás,

depresszió,

állandó fáradtság,

policisztás ovárium szindróma (PCOS),

meddőség,

fokozott izzadás,

evés utáni ingerültség,

tartósan fennálló stressz,

koncentrációzavar,

nyugtalanság,

hajhullás,

alvászavarok,

menstruációs problémák.

Ám az inzulin-rezisztencia bőrtüneteket produkál. A házipatika.hu összegyűjtötte a legfontosabbakat:

rendszeresen küzdesz felnőttkori aknéval, múlni nem akaró gyulladt pattanásokkal;

fokozott szőrösödést tapasztalsz;

különböző bőrkinövések jelennel meg a nyakadon, a hónaljadon és a lágyék környékén;

elszíneződik, besötétedik, illetve bársonyos tapintásúvá válik a bőröd bizonyos helyeken, például a hónaljon, a mell alatt, a lágyék környékén és a nyakon.

Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalod, fordulj orvoshoz.

Az inzulinrezisztencia kezelése és megelőzése elsősorban életmódbeli változtatásokra épül:

Egészséges étrend: Alacsony glikémiás indexű ételek, teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, sovány fehérjék és egészséges zsírok fogyasztása javasolt.

Rendszeres testmozgás: Az állóképességi és erősítő edzések javítják a sejtek inzulinérzékenységét.

Testsúlycsökkentés: Az ideális testsúly elérése és fenntartása segíthet a vércukorszint és az inzulinszint szabályozásában.

Stresszkezelés: A krónikus stressz befolyásolhatja az inzulinrezisztenciát, így fontos a stressz csökkentése, például relaxációs technikákkal.

Egyes esetekben az orvos gyógyszeres kezelést is javasolhat, például metformin nevű készítményt, amely segíthet javítani az inzulinérzékenységet. Az inzulinrezisztencia kezelése hosszú távú elkötelezettséget igényel, de az életmódbeli változtatásokkal és a megfelelő kezeléssel a vércukorszint egyensúlyban tartható, és csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Egy neurológus elárulta, pontosan hány éves korban kellene abbahagyni a sörivást
Úgy tűnik, a sörözős napjaid meg vannak számlálva.

Megosztom
Link másolása

Egy neurológus pontosan megmondta, hány évesen lenne érdemes elhagyni a sörfogyasztást. Az ötletet Dr. Richard Restak amerikai neurológus osztotta meg könyvében, The Complete Guide to Memory: The Science of Strengthening Your Mind (Az emlékezet teljes útmutatója: Az elme megerősítésének tudománya). A könyv célja, hogy feltárja, hogyan működik az emlékezetünk.

Dr. Restak a könyvben kifejti, hogy az alkohol és az emlékezetünk között szoros kapcsolat van, és hogy az idősebb korban történő alkoholfogyasztás nem a legbölcsebb döntés, mivel az alkohol hatással lehet az idegsejtjeinkre.

„Az alkohol egy nagyon, nagyon gyenge neurotoxin – nem tesz jót az idegsejteknek” – írja. Hozzáteszi, hogy 65 éves kortól kevesebb idegsejtünk van, mint előtte.

„Fontos, hogy életünk azon szakaszában tartózkodjunk az alkoholtól, amikor az idegsejtek megőrzése már kulcsfontosságú.”

Bár mítosz, hogy az agy gyors ütemben veszíti el az idegsejteket az életkor előrehaladtával, újabb kutatások szerint életünk során csupán az idegsejtek 2-4%-át veszítjük el. Azonban az agy védelme idős korban továbbra is kiemelten fontos.

Dr. Restak szerint 65 éves kor körül érdemes jelentősen csökkenteni az alkoholfogyasztást, majd 70 éves korra teljesen elhagyni azt.

„Erősen javaslom, hogy ha 65 éves vagy idősebb vagy, teljesen és végleg hagyd ki az alkoholt az életedből” – írja.

Lehet, hogy azt gondolod: „Már úgyis öreg vagyok, mit árthat néhány sör?” Nos, úgy tűnik, elég sokat.

Dr. Restak egyik fő érve az alkohol mellőzése mellett az, hogy az absztinencia csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezt az érvet az Alzheimer Társaság adatai is alátámasztják, amelyek szerint azoknál, akik sokat isznak, nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának.

A neurológus emellett kiemelte, hogy az ittas állapotban történő esések kockázata is megnövekszik, ami súlyos sérüléseket, sőt idősebb korban akár halált is okozhat.

Úgy tűnik, minden jó dolognak vége szakad egyszer – még a sörözésnek is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A tejivás akár 21%-kal is növelheti a szívbetegség kockázatát - de csak az egyik nem esetében!
Nagyon nem mindegy, hogy a férfiak vagy a nők isszák a tejet.

Megosztom
Link másolása

Ideje lehet áttérni a szójára. Vagy a mandulára. Esetleg a zabra.

A BMC Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tehéntej fogyasztása növelheti a koszorúér betegség (IHD) kialakulásának kockázatát, amely szívrohamhoz is vezethet.

A kutatók arra jutottak, hogy minél több tejet fogyaszt valaki, annál magasabb a kockázat – de csak a lakosság fele érintett ebben.

A svédországi Uppsala Egyetem csapata szerint a tejtermékek fogyasztása növeli a nők szívbetegségének kockázatát, de a férfiak szívére nincs hasonló hatással.

A kutatás során összesen 100.000 ember, ebből 60 000 nő és 40 000 férfi adatait elemezték. Azt találták, hogy azoknál a nőknél, akik naponta 4 dl tejet ittak, 5%-kal nőtt a szívbetegség kockázata. Összehasonlításképpen: egy nagy Starbucks latte körülbelül 3,5 dl tejet tartalmaz.

Ha az adag napi 6 dl-re emelkedett, a kockázat 12%-kal nőtt, míg napi 8 dl fogyasztása már 21%-os kockázatnövekedést jelentett.

A kutatók szerint a tejben található laktóz gyulladást okozhat, ami károsíthatja a szívet.

Az iszkémiás szívbetegség – más néven koszorúér-betegség – az artériák szűkületét okozza, ami korlátozza a szív vérellátását és oxigénellátását. Ez mellkasi fájdalmat és súlyos esetben szívrohamot eredményezhet. „Az egészséges étrend elengedhetetlen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez” – mondta a tanulmány szerzője, Karl Michaëlsson professzor.

„Elemzésünk azt mutatja, hogy a napi 300 ml-t meghaladó tejfogyasztás összefüggésbe hozható az iszkémiás szívbetegség és különösen a szívroham magasabb arányával a nőknél, de a férfiaknál nem.”

„A magasabb kockázat a nőknél a tej zsírtartalmától függetlenül jelentkezett.

A nyers tej helyettesítése mérsékelt mennyiségű fermentált (erjesztett) tejjel csökkentheti a kockázatokat”

– tette hozzá Michaëlsson.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A tudósok végre megfejtették, hogy mi volt előbb - a tyúk vagy a tojás?
Ezzel a kérdéssel téged is próbára tettek gyerekkorodban? Ha akkor még nem is volt válasz rá, most már van.

Megosztom
Link másolása

Ez az ősi kérdés már évezredek óta foglalkoztatja a gondolkodó emberet, és most úgy néz ki, a genfi egyetem kutatói végre megtalálták rá a választ.

A szakértők szerint a női reproduktív sejtek – azaz a tojások – már jóval azelőtt léteztek, hogy a tyúkok egyáltalán megjelentek volna a Földön.

A kutatók a Chromosphaera perkinsii nevű egysejtű faj elemzéséből jutottak erre a következtetésre. Ez a faj 2017-ben került elő Hawaiin, tengerfenéki üledékekben, és az első nyomai több mint egymilliárd évvel ezelőttre datálhatók – jóval az első állatok megjelenése előtt.

A tudósok megfigyelték, hogy ez az egysejtű faj többsejtű struktúrákat képez, amelyek meglepően hasonlítanak az állati embriókra. Ez arra utal, hogy

azok a genetikai programok, amelyek az embriók fejlődéséért felelősek – vagyis hogy a megtermékenyített petesejt embrióvá alakuljon – már az állati élet megjelenése előtt léteztek.

„A természet tehát már jóval azelőtt birtokolta a tojások 'létrehozásához' szükséges genetikai eszközöket, hogy 'feltalálta volna' a baromfit” – magyarázták a kutatók. Omaya Dudin, a tanulmány egyik szerzője elmondta: „Bár a C. perkinsii egy egysejtű faj, az általa mutatott viselkedés azt mutatja, hogy a többsejtű koordináció és differenciáció folyamatai már jóval az első állatok megjelenése előtt jelen voltak.”

Korábbi kutatások szerint még a kemény héjú tojások – például a tyúkokéi – sem jelentek meg 300 millió évnél korábban.

Marine Olivetta, a tanulmány vezető szerzője hozzátette:

„Lenyűgöző, hogy egy nemrégiben felfedezett faj lehetővé teszi számunkra, hogy több mint egymilliárd évet visszatekintsünk az időben.”

Egy másik, az év elején megjelent tanulmány szerint az a képesség, hogy a tyúkok más madarakhoz képest rendszeresen tojnak tojást, tette őket különösen vonzóvá az emberek számára több ezer évvel ezelőtt. Ez vezetett a háziasításukhoz, és ahhoz, hogy ilyen kiemelt szerepet játszanak az életünkben, mint most.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Ez a népszerű nasi akár 20%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát
Eláruljuk, mit egyél, hogy védett legyél!

Megosztom
Link másolása

Naponta egy marék dió vagy mogyoró, esetleg mandula, és máris kisebb az esélyed a demenciára! Friss kutatások szerint azok, akik rendszeresen esznek dióféléket, 17%-kal csökkenthetik a rettegett betegség kockázatát. Ha pedig sózatlan verziót eszed, az előny eléri a 20%-ot is.

Miért ilyen csodás a dió?

A spanyolországi Castilla-La Mancha Egyetem és a portugáliai Porto Egyetem több mint 50 ezer ember szokásait vizsgálta hét éven keresztül. Kiderült, hogy

a napi 30 gramm diót elfogyasztók jelentősen kisebb eséllyel lesznek demenciások.

A kutatók szerint a dió csökkentheti a gyulladást és a koleszterinszintet, ami jót tesz az agynak.

„Egy marék dió naponta komoly védelmet nyújthat” – írták a kutatók a The Sun szerint.

A mediterrán diéta is segíthet

Nem csak a dió a megoldás. A mediterrán diéta – tele zöldségekkel, gyümölcsökkel, olívaolajjal és halakkal – akár 23%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát. A „zöld” mediterrán verzió, amely még több növényi alapú ételt, például diót és zöld teát tartalmaz, szintén lassíthatja az agy öregedését.

Ezeket az ételeket fogyaszd az agyadért!

A Brit Szív Alapítvány szerint az agy egészségéért ezek az ételek a legjobbak:

- Teljes kiőrlésű gabonák

- Zöld leveles zöldségek (spenót, kelkáposzta)

- Diófélék (minden nap!)

- Hal (heti egy adag legalább)

- Olívaolaj (fő zsiradékként)

- Egy kis pohár vörösbor (de csak mértékkel!)

Sőt, a csokirajongóknak is van jó hír:

az étcsokoládé flavonoidjai szintén segíthetnek a demencia kockázatának csökkentésében.

Akár egy marék dió, egy tál saláta vagy egy pohár bor – ezek az apró szokások sokat tehetnek az agyad egészségéért.


Megosztom
Link másolása