Az óraátállítás 40 percet rabol el az alvásunkból – és ez még a kisebbik baj, ami tavasszal történik a testünkkel
Amikor a természet ébred tavasszal, sokan pont az ellenkezőjét érzik: ólmos fáradtság, fejnehézség és romló koncentráció telepedik rájuk.
A magyarázat nem valamiféle emberi gyengeség, hanem kőkemény biológia. Szerencsére csupán néhány apró, mérhető lépésen múlik, hogy két-három hét alatt jelentősen javuljon a közérzetünk, ezért érdemes akár már ma elkezdeni a felkészülést, hogy a hamamrosan közelgő óraátállítás ne tegye tönkre a mindennapjainkat.
A kulcs abban rejlik, mi zajlik a szervezetünkben a fény és az alvás ritmusának változásakor.
Ez az átmeneti állapot felborítja az alvás és az ébrenlét kényes ritmusát, ami elkerülhetetlenül fáradtságot és bágyadtságot okoz. A több természetes fény ugyan idővel stabilizálja a belső óránkat, de ez az átállás sosem egyik napról a másikra történik, ahogy arra a Weborvos aktuális rovata is felhívja a figyelmet.
A statisztikák szerint a váltás utáni hétfőn az emberek tipikusan negyven perccel kevesebbet alszanak, ami azonnali álmosságot és drasztikus teljesítményromlást hoz magával.
„A nyári időszámítás alatt a tested egy rossz időzónában él” – mondta Elizabeth Klerman neurológus a Sleep Foundation cikkében.
Ezt erősíti meg Phyllis Zee alvásgyógyász is, aki a The Washington Postban kifejtette: „A téli időszámítás jelenti a legjobb helyzetet, ahol a társadalmi órád, a belső biológiai órád és a napórád a legnagyobb valószínűséggel, a legtöbb ideig jobban összehangolódik.”
Ez a biológiai teher ráadásul nem mindenkit érint egyformán.
Az élethelyzeti stresszorok és a hormonális változások miatt ebben az életszakaszban az alvásproblémák aránya akár a negyven százalékot is elérheti. „A cirkadiáneltérés hozzájárulhat az alváshiányhoz, így napokon vagy akár heteken keresztül nem tudunk aludni eleget” – magyarázta G. Németh György, a hazai alvásszövetség elnöke.
A szervezet alkalmazkodását a rutin finomhangolásával segíthetjük.
Ha ezt ma elkezdjük, a március végi váltásra a belső óránk már felkészült lesz. Mivel a fény a legfőbb időjelző a testünknek, reggel minél hamarabb menjünk természetes fényre, este pedig drasztikusan csökkentsük a képernyők kék fényét.
A délutáni és esti koffein, illetve az alkohol fogyasztását érdemes kerülni, mert ezek alattomosan rontják az alvásminőséget. Ha napközben végképp lefordulunk a székről, egy húsz percnél rövidebb szunyókálás még belefér, de a hosszabb nappali alvások már tönkreteszik az esti elalvást.
Ha a kimerültség, a levertség vagy az alvászavar két-három hétnél tovább tart, esetleg már a napi munkát és a biztonságos közlekedést is veszélyezteti, orvoshoz kell fordulni, hogy kizárják az alvási apnoét, a pajzsmirigybetegséget vagy a vérszegénységet.
Ahogy G. Németh György fogalmazott: „Ha az emberek jól élnek, felszabadultak, boldogabbak, akkor nagyobb az esély arra, hogy jobban alszanak.”
VIA weborvos.hu
