Vitray Tamás 92 évesen sem áll le: „Minden nap 40 perc tornával kezdem a napot”
Vitray Tamás, a magyar televíziózás legendája nemrég ünnepelte 92. születésnapját, és az alkalom kapcsán életműdíjat is átvehetett. A díj azonban nem lassította le: továbbra is dolgozik, napi edzéseket végez, és már nagyon várja, hogy találkozhasson három hónapos dédunokájával, Noéval.
A születésnapját családi körben töltötte:
Egy étteremben gyűltünk össze vacsorázni, bensőséges ünneplés volt” – mesélte. Saját készítésű finomsággal azonban nem készültek: „Bevallom, a konyhaművészet sem az én asztalom. Noha elláttam magam egyedül évekig, más azért nem biztos, hogy annyira örülne a főztömnek.”
A dédunoka más, mint az unoka
Bár Noé még nagyon kicsi, Vitray Tamást már most teljesen elvarázsolta, noha személyesen még nem is találkoztak. „Hamarosan a nagy találkozásra is sor kerül majd.
engem azonban annál inkább elvarázsolt.” Vitray Tamás szerint minden életkornak megvan a maga felelősségi szintje. „Apaként még szigorúbbak vagyunk, nagypapaként már engedékenyebbek, dédnagypapaként pedig elég, ha csillogó szemmel rácsodálkozunk a kicsire.”
Elismerések, amelyek számítanak
A televíziós legenda számos díjat kapott pályafutása során, de minden egyes elismerésre büszke. „Valójában minden díj az életműről szól, arról, amit az ember teljesített. Persze nem ezért csináljuk, de jól esik az elismerés.” És igen, elérzékenyül, ha díjat kap.
Különösen akkor tud megkönnyezni valamit, ha zenét hallgat, és a mű valamilyen emlékkel párosul - írta meg a Blikk.
Gyerekkori traumák és emlékek
A Kiképzés című memoárjában írt viszontagságos gyerekkoráról, amelyben alig 12 évesen légópincékben bujkált. Bár az emlékek nem kísértik, a biztonság iránti vágy máig megmaradt.
Gyerekkoromban így zártam ki a hangokat, ez jelentette a biztonságot.”
Munkával és tornával az egészséges életért
Vitray Tamás napjait rendszeres edzéssel kezdi. „Ez egy 40-50 perces gyakorlatsor és leginkább nem is a muszklik vagy a kisebb pocak miatt csinálom, hanem mert önbizalmat ad.” A munkát sem hagyta abba: a *Csak ülök… Csakazért is!* podcastben továbbra is aktív. „Nem tudok elszakadni a műsorkészítéstől, jól esik, örömömet lelem benne.”
Tervezni? Nem az ő műfaja
Bár Vitray Tamás életműve a tervezés hiányának ellenére is figyelemre méltó, bevallja:
Tervezés terén kicsit lusta természet vagyok, de a lehetőségeket tekintve mindenképpen szerencsés.”
92 évesen is tele van élettel, energiával és bölcsességgel. És bár már nem tervez előre, biztos, hogy még sokáig aktív részese marad az életnek, legyen szó családról, munkáról vagy mindennapi örömökről.
