Schumacher Vanda szerint ő ADHD-s, több orvos egybehangzó, klinikai tesztek és vizsgálatok eredménye által alátámasztott véleménye szerint pedig nem. A 2020-as években alapjáraton óriási gond, hogy a szakértők véleményét szakértelem nélküli influenszerek azért írják felül, mert nagy a közösségi média elérésük, ez viszont sok problémákhoz vezethet.

Gondoljunk csak arra, hogy a szócséplés miatt komoly személyiségzavarok, mint a narcizmus, ragadványszóvá vált, és a valódi megküzdés és a társadalom helyes válaszreakciói viszont nem szóbeszéd tárgyai.

Schumacher Vanda a Palikék Világa, Egy ritmusban Ábel Anitával című műsorában beszélt arról, hogy ő megkérdőjelezhetetlenül bizonyos az ADHD-jában úgy, hogy

„Az IQ teszt azt kimutatta, hogy nem vagyok autista, de

– mondta el, majd azt is hozzátette, pszichiáternél is járt, de ő sem állapította meg a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart.

Az ADHD sokszor gyerekkorban kialakuló figyelemzavar, ami bár régen is jelen volt a társadalomban, kevésbé ügyeltek rá, inkább a figyelmetlen kisgyerekre tették a szégyenfoltot amiatt, mert szétszórtnak vélték.

Sok esetben a tünetek a felnőtt korra is megmaradnak, ami a munkahelyen, a párkapcsolatban és az élet más területein is rémálommá válhatnak, ha nem fejleszt ki az ADHD-s megfelelő életvezetési stratégiákat. Ehhez azonban kell a helyes orvosi kezelés, és a legritkább, extrém figyelemzavar esetén gyógyszeres kezelés is felírható.

A felnőttkori ADHD tünetei:

1 - a részletek feletti elsiklás, és gondatlanságból elkövetett hibák a munkahelyen

2 - a kéz és a láb izeg-mozog, vagy folytonos mocorgás ülés közben

3 - feladatvégzéskor vagy játékos elfoglaltságok esetén a figyelem fenntartása nehéz

4 - az ülőhely elhagyása vagy arra kényszer olyan helyzetekben, amikor muszáj ülni

5 - az illető nem figyel, mikor közvetlenül hozzá beszélnek

6 - nyugtalannak vagy álmatlannak érzi magát

7 - az utasításokat nem követi, és nem tudja befejezni a munkát

8 - nem képes nyugodtan szabadidős tevékenységeket folytatni

9 - nem képes programokat és cselekvéseket megszervezni

10 - úgy érzi, „menni kell” vagy hogy „egy motor vezérli”

11 - kerüli, nem szereti, vagy vonakodik az olyan munkától, mely lankadatlan mentális erőkifejtést igényel

mértéktelen beszéd

12 - olyan dolgok elvesztése, amelyek feladatai, tevékenységei elvégzéséhez szükségesek

13 -válaszok kimondása, amikor még a kérdést sem mondták ki teljesen

14 - könnyen kerül zaklatott állapotba

15 - nehezen tudja kivárni, hogy rákerüljön a sor (türelmetlen)

16 - napi feladatokban feledékeny

17 - félbeszakít vagy zaklat másokat

1 - problémák az önkontrollal és a viselkedés szabályozásában

2 - gyenge memória

3 - kevés a feladatok elvégzésére fordított energia

4 - nehézségek adódnak az érzelmek, motivációk szabályozásával

5 - a feladat vagy munka végrehajtása során a normálisnál nagyobb fokú változékonyság

6 - krónikus pontatlanság és gyenge időérzékelés, időgazdálkodás

7 - a feladatmegoldás könnyen unatkozásba csap át

8 - alacsony önbecsülés

9 - szorongás

10 - depresszió

11 - hangulatváltozások

12 - alkalmazkodási és munkahelyi elhelyezkedési nehézségek

13 - problémák az emberi kapcsolatokban

14 - kábítószer és más káros függőség kialakulása

15 - túlzott kockázatvállalás

ADHD-ra ugyan van már gyógyszeres kezelés, de a legfontosabb és legelső lépés mindig a megfelelő rutin kialakítása és más orvosi kezelések. A gyógyszer ugyanis könnyebben funkcionálóvá teszi az embert, de nem cukorkaként osztja az orvostársadalom. Bár tény és való, hogy az Egyesült Államokban "divat" lett ADHD gyógyszerrel élni, ahogy Vanda is utal rá.

Pedig ők is mindig mondják, hogy hihetetlen, hogy tudok így funkcionálni, mert látják ők is rajtam a tüneteket" - nyilatkozta az után, hogy elmondta, a pszichiátert gyógyszer reményében kereste fel, mert már kínzó számára a sok tünet.

Egy kutatás szerint az USA-ban az ADHD-s gyógyszerek felét nem specialisták, hanem ápolók és háziorvosok írják fel, akik rendkívül képzetlenek a betegséget illetően, és sok esetben alkalmaznak csak gyerekeknek fejlesztett, felnőtteknek hivatalosan nem engedélyezett tablettákat - felnőtteknek. Emellett az ADHD gyógyszerek komoly szív-érrendszeri kockázatot is jelentenek.

Ezért több, egészségügyi problémákra szakosodott pszichológus szervezetet is érdemes bevonni, ha az ADHD gyanúja merül fel.

erre rengeteg nem gyógyszeres kezelés is rendelkezésre áll, ha pedig az orvos úgy ítéli, jöhet az orvosság is. A páciens életminősége látványosan javul, leküzdhető a mentális teher, a függőségek, fókuszáltabb és boldogabb lesz az ADHD-s.

csökkenthető az autóbalesetek száma, a bűnözés, a kliens termelékenyebb lesz a munkájában, stb.

Ha ez csak gyógyszeres kezeléssel érhető el, akkor szakorvosnak kell megállapítania, indokolt-e, és ezt

Schumacher Vanda még nem kapta meg a diagnózist, ami nem zárja ki, hogy ADHD-s, de egyelőre nem mondható figyelemzavarosnak, amíg ezt orvos nem mondja ki róla.

Magyarországon is igényelhető úgynevezett másodvélemény, vagyis ha nem vagyunk elégedettek a kezelőorvos diagnózisával, másik orvostól is kérhető vizsgálat és diagnózis.