Megdöbbentő ok állhat a csendes gyilkosnak nevezett magas vérnyomásod mögött
Tudom, már többször is írtunk a magas vérnyomásról. És még fogunk is.
Egyrészt azért, mert szinte népbetegség, másrészt azért, mert a magas vérnyomás feltűnés nélkül, csendben öl.
A fel nem derített és nem kezelt magas vérnyomás szövődményei közé tartoznak többek közt az olyan szív- és érrendszeri betegségek, mint amilyen a szívizom-megnagyobbodás, a szívelégtelenség, a szívinfarktus vagy az érelmeszesedés.
A magas vérnyomás roncsolja a vesében lévő hajszálereket, így romlik a szűrőképesség. Ennek következménye lehet a krónikus vesebetegség, de akár a végstádiumú veseelégtelenség is.
Ezért is fontos a diganózis, a rendszeres vérnyomásmérés és a kezelés, illetve vérnyomás-csökkentés.
Ha valaki magas vérnyomással küzd, rendszerint a mértéktelen sófogyasztást, a stresszt vagy a mozgáshiányt gyanítjuk a háttérben. Pedig a helyzet néha bonyolultabb:
Ha a gyógyszerek nem használnak, és a vérnyomás mégis az egekben, ideje lehet kicsit mélyebbre ásni. Nézzük, mit is jelent az, ha a hipertónia hormonális eredetű – és miért nem árt néha endokrinológushoz is bejelentkezni.
Amikor a pajzsmirigy túlpörgeti a rendszert
A hormonális eredetű magas vérnyomás egyik leggyakoribb oka a pajzsmirigy túlműködése. Ilyenkor a szervezet gyakorlatilag „turbóra” kapcsol: a szíved gyorsabban ver, a tested izzad, a hangulatod ideges, zaklatott – és a vérnyomásod szinte szárnyal. A szisztolés érték, vagyis az első szám gyakran a magasabb, amit a felpörgött pulzus csak tovább fokoz. Ha ehhez még fogyás, szívritmuszavar vagy kidülledő szemek is társulnak, gyanakodj: a pajzsmirigyed könnyen lehet, hogy túl aktív.
A kortizol árnyoldala: a Cushing-szindróma
A mellékvesekéreg által termelt kortizol normál esetben segít a szervezet stresszre adott válaszaiban – de ha túl sok termelődik belőle, az komoly bajokat okozhat. A Cushing-szindrómában szenvedők több mint 80 százaléka küzd magas vérnyomással, és nem véletlenül: a kortizol megzavarja a só- és vízháztartást, megnöveli a vér térfogatát, így nyomás alá helyezi az érrendszert. A tipikus tünetek sem mindennapiak: hasi elhízás, holdvilág-arc, háti „zsírpúp” és férfias típusú hajhullás is megjelenhet.
Conn-szindróma áll a háttérben?
Ha a gyógyszerek rendre csődöt mondanak, érdemes Conn-szindrómára gyanakodni. Ez az állapot az aldoszteron nevű hormon túltermelődésével jár, amely fokozza a nátrium- és vízvisszatartást, miközben túl sok kálium távozik a szervezetből. Az eredmény? Magas vérnyomás, amely mintha csak dacolna minden kezeléssel. Gyakori kísérőtünetek: makacs fejfájás, izomgyengeség, túlzott szomjúság és gyakori vizelés. A háttérben sokszor egy jóindulatú mellékvesekéreg-daganat (adenóma) húzódik, amit műtéttel lehet kezelni.
Ritka, de előfordul: phaeochromocytoma
Ha a fentieket már kizárták, még mindig ott lapulhat egy kevésbé ismert ok: a phaeochromocytoma. Ez a ritka, de annál veszélyesebb mellékvesevelő-daganat adrenalin- és noradrenalin-túltengést okoz, ami az érrendszert szó szerint feszültség alá helyezi. A vérnyomás hirtelen, rohamokban emelkedhet, gyakran kíséri verejtékezés, szapora szívverés és szorongásérzet.
Forrás: Webbeteg