ÉLETMÓD

Magyar tenger vs. görög tenger: megnéztük, hogy idén hol érdemes nyaralni

Egyes vélemények szerint manapság sokkal olcsóbb mulatság egy görögországi vakáció, szemben a balatoni nyaralással. Igaz lehet, hogy külföldön olcsóbban nyaralhatnak a családok?

Megosztom
Link másolása

Alig várjuk, hogy végre mehessünk nyaralni. De vajon hova utazzunk, ha nem akarjuk kifizetni a gatyánkat is? Magyarországon, a Balaton környékén, vagy inkább Görögország homokos tengerpartjain töltsük el a jól megérdemelt szabadságunkat? Megnéztük, hogyan alakulnak az árak az idei szezonban.

Néhány százezerért felejthetetlen élményt kapunk

Görögország, különösen annak szigetei nem véletlenül kedveltek a magyar turisták körében. Már néhány kattintással több magyar apartmant, szálláshelyet találunk az interneten. Az ottani árak valamivel magasabbak, mint amit a Balatonnál megszokhattunk, de meglepő módon nem olyan nagy a különbség. Ezt pedig júniusban magunk is megtapasztaltuk. Amikor ismerőseink tavasszal Görögországban vakációztak, azzal jöttek haza, hogy a balkáni országban igencsak kedvezőek az árak. Némi internetes kutatás után több véleményt olvastunk, amelyek sorra tárgyalták az alacsony görög árakat, ezen felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy nyakunkba vesszük a második legnagyobb görög várost, Tesszalonikit. Mint kiderült,

egy éjszaka egy középkategóriás hotelben itt 50-100 euróba kerül, ami nagyjából 20-40 ezer forintnak felel meg. Egy főétkezés egy tengerparti tavernában 10-20 euróba (4-8 ezer forint) kerül, míg egy frappé vagy egy gyros pita ára 3-5 euró (1200-2000 forint) körül mozog.

A strandbelépők általában ingyenesek, de a napernyőért és a napágy bérlésért 5-10 eurót (2-4 ezer forint) is elkérnek. A hajókirándulások ára pedig 20-30 euró (8-12 ezer forint) fejenként. Két fő számára egy hét 300-600 ezer forintot kóstál, ami egy négyfős család esetében ennek a duplája, vagyis 600 ezer forint és egymillió kettőszázezer forint között áll meg, ebben benne van a szállás, a napi háromszori étkezés, a napernyő és napágy bérlés, valamint egy egzotikus hajókirándulás. Ehhez hozzájön az odautazás költsége, ami bőven százezer forint fölött van.

Görögországban nyaralni varázslatos élmény. A kristálytiszta tengerre, a homokos partokra és a görögök vendégszeretetére sokáig emlékezni fogunk – személy szerint szerelembe estem a görög gasztronómiával.

Mit láthatunk itt?

Ami a különböző programokat illeti, az ókori Szent Demeter templomot, a híres Arisztotelész teret, illetve a Fehér tornyot látogattuk meg. Csupán az utóbbi helyen kértek belépőt, ami fejenként 6 euró (2400 forint) volt, vagyis egy egész napos kirándulás nem került többe egy nagy adag fagyinál. Egyetlen problémával találkoztunk az út során,

Görögországot extrém hőség sújtja, ami nem csak a turisták, hanem szemmel láthatóan a helyiek életét is megnehezítette. Kint tartózkodásunk alatt a hőmérséklet szinte minden nap 40°C fölé emelkedett,

és a helyszínen értesültünk róla, hogy két magyar turista is az életét vesztette a nagy hőségben. Majd az extrém hőség miatt a hatóságok több helyen is korlátozásokat vezettek be, több strandot és turisztikai látványosságot ideiglenesen bezártak. Szerencsénkre a mi strandunkat ez nem érintette, de azt tudtuk, hogy délután öt óráig nem hagyhatjuk el a szállást, hacsak nem akarunk hőgutát kapni, ezért maradt a délelőtti és késő délutáni strandolás.

A Balaton félmilliótól egymillióig

A Balaton évtizedek óta a magyarok, sőt a német turisták egyik kedvelt nyaralási célpontja. Népszerűségét az alacsony áraknak köszönheti, pontosabban köszönhette, ugyanis a közelmúltban sokat drágult a magyar tenger. Akinek nincsen saját nyaralója vagy balatoni rokonai, annak egy átlagos balatoni nyaralás során az alábbi költségekkel kell számolnia:

Szállás egy éjszakára egy középkategóriás hotelben vagy panzióban 15-25 ezer forint körül mozog. Ha szerencsénk van, és időben foglalunk, apartmanokat akár 10 ezer forintért is találhatunk.

Vagyis egy hétfőtől vasárnapig vakáció egy négyfős család számára 360-600 ezer forint között mozog, és még nem ettünk semmit, a strandolásról nem is beszélve.

Egy főétkezés egy átlagos étteremben 3-5 ezer forintba kerül, míg egy hekk és sült krumpli ára általában 2-3 ezer forint körül alakul. A strandbelépőkért 500-2500 forint között kérnek, attól függően, hogy milyen kedvezménnyel rendelkezünk (diák- vagy nyugdíjas kedvezmény). Tehát a nyaralás valahol 560-900 forint között áll meg, nem számolva a benzinköltséget, egyéb belépőket és az elmaradhatatlan fagyizásokat, ami azt jelenti, hogy a felső határ valahol egymillió forint körül van, de az alsó határ is meghaladja a félmilliót.

A Balatonnak megvan a maga romantikája (fotó: Getty Images)

Nekem a Balaton a Riviéra

Nézzük, mit kapunk még itthon a pénzünkért, persze csak akkor, ha egy kicsit mélyebbre nyúlunk a zsebünkbe, és nem sajnáljuk a fejenként 1-3 ezer forint közötti belépőjegyekre a pénzt. Elvégre minden magyar tudja, hogy a Balaton nem csak a strandolásról szól.

Itt van például a balatoni kerékpározás, ami a tó körül kiépített bicikliútvonalaknak köszönhetően évről évre népszerűbb. Egy nap alatt több környező tóparti települést és kilátót is megnézhetünk. Akik mégsem szeretnék kétkeréken bejárni a környéket, azok számára ott a Tihanyi-félsziget, a badacsonyi borvidék, a kalandparkok, mint a Zamárdi Kalandpark vagy a Balatonfűzfői Bobpálya, és nem utolsó sorban a Balatonfüredi Tagore sétány.

Bátran kijelenthetjük, hogy minden napra jut program a család számára, igaz, ehhez hozzátartozik az is, hogy legalább az úti költséggel számolni kell. Elmondhatjuk, hogy a magyarországi és a görögországi vakáció árai között nincs nagy különbség: úgy tűnik, hogy a pihenést mindenhol meg kell fizetni.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
Millióik vannak veszélyben, ha paracetamolt szednek - sürgős figyelmeztetést adtak ki az orvosok
Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Megosztom
Link másolása

A paracetamol, más néven acetaminofen, az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító, hiszen olcsó, hatékony és általában biztonságosnak tartják. De vajon mennyire biztonságos ez a gyógyszer valójában?

Aggasztó kutatási eredmények

Egy nemrég az Arthritis Care and Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a paracetamol rendszeres szedése idősebb felnőtteknél súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

A Nottingham Egyetem kutatói több mint 180 ezer olyan ember egészségügyi adatait elemezték, akik rendszeresen kaptak paracetamolt, és összehasonlították őket közel 400 ezer olyan emberrel, akik nem szedték a gyógyszert.

A kutatás megállapította, hogy a paracetamolt szedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve több komoly egészségügyi probléma, például gyomorfekély, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség kialakulása szempontjából.

A kutatásuk során a következő, elég rosszul hangzó adatokat találták:

Gyomorfekély bevérzése: 24%-kal magasabb kockázat

Alsó emésztőrendszeri vérzés: 36%-kal magasabb kockázat

Szívelégtelenség: 9%-kal nagyobb valószínűség

Kik számára lehet veszélyes?

Bár a paracetamol a gyógyszergyár szerint ritkán okoz mellékhatásokat, bizonyos emberek számára nem biztonságos. Kik ők és mivel összefüggésben mutatták ki a magasabb kockázatokat?

Testsúly: A szokásos dózis túl magas lehet 50 kg alatti személyeknek.

Máj- vagy vesebetegségek: Ezekkel a problémákkal küzdők számára a paracetamol szedése veszélyes lehet.

Alkohol: Akik rendszeresen több mint 14 egység alkoholt (kb. 6 pohár bor) fogyasztanak hetente, szintén veszélyeztetettek, mivel az alkohol is megterheli a májat, akárcsak a paracetamol.

Ibuprofen és paracetamol: Szabad együtt szedni?

Az orvosok szerint a paracetamol és az ibuprofen – amely gyulladáscsökkentőként működik – biztonságosan szedhető együtt.

Azonban fontos, hogy ne szedjünk egyszerre két olyan gyógyszert, amely paracetamolt tartalmaz.

Bár a paracetamol továbbra is az egyik leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, a szakértők figyelmeztetnek, hogy hosszú távú szedése komoly egészségügyi problémákat okozhat bizonyos embereknél. Dr. Weiya Zhang, a tanulmány szerzője szerint: „További kutatásokra van szükség az eredmények megerősítéséhez, de az idősek esetében a paracetamol elsődleges fájdalomcsillapítóként való alkalmazását alaposan meg kell fontolni.”


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór lényegesen kevesebb embert betegít meg azok közül, akik két gyakori foglalkozást űznek
Olvasd el azt is, hogyan csökkentheted hétféleképpen a demencia kockázatát.

Megosztom
Link másolása

A taxisofőrök kisebb eséllyel halnak meg Alzheimer-kórban, mivel a mindennapi vezetés frissen tartja az agyukat – derül ki egy tanulmányból.

A tudósok megállapították, hogy a taxisofőröknek és mentősöknek az átlagnál alacsonyabb a halálozási aránya ebben a betegségben.

Úgy vélik, ennek oka az lehet, hogy az útvonalak fejben tartása és kiszámítása egy létfontosságú agyterületet erősen tart idősebb korban is - írja a The Sun.

Az amerikai halálozási nyilvántartások elemzése szerint a taxisofőrök Alzheimer-kórral összefüggő halálozási aránya 1,03 százalék, szemben az országos átlaggal, ami 3,9 százalék.

A mentősöknél még ennél is alacsonyabb arányt találtak: mindössze 0,74 százalékot.

Dr. Anupam Jena, a Harvard Egyetem kutatója így nyilatkozott: „A gyakori navigációs és térbeli feldolgozási feladatok bizonyos mértékű védelmet jelenthetnek.”

Egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy a londoni taxik sofőrjeinek különösen fejlett a hippokampuszuk – az agynak az a része, amely a memóriáért felelős. Köztudott, hogy a túl kevés szellemi stimuláció növeli az Alzheimer-kór, a demencia vezető okának kockázatát.

Prof. Tara Spires-Jones, az Egyesült Királyság Demencia Kutatóintézetének munkatársa azonban rámutatott:

„A tanulmányban szereplő taxi- és mentős sofőrök halálozási életkora körülbelül 64–67 év volt, míg más foglalkozások esetében ez az érték 74 év.”

„Lehetséges, hogy hosszabb élet esetén náluk is kialakult volna Alzheimer-kór.”

Az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázata csökkenthető bizonyos életmódbeli változtatásokkal. Bár egyetlen magatartás sem garantálja a megelőzést, számos kutatás azt sugallja, hogy az életmódbeli szokások módosítása pozitívan befolyásolhatja a kockázatot.

Az Alzheimer Társaság szerint a demencia kockázata a legalacsonyabb azoknál, akik középkorban – 40 és 65 éves kor között – egészséges szokásokat alakítanak ki.

Íme néhány egyszerű változtatás, amelyet megtehet:

- Mozogj rendszeresen: Javítja a szív egészségét, a vérkeringést, és segít fenntartani az egészséges testsúlyt.

- Fogyassz kevesebb alkoholt: Hetente legfeljebb 14 egység alkohol ajánlott, ami körülbelül egy korsó sör vagy egy kis pohár bor naponta. A túlzott alkoholfogyasztás növeli az agy és más szervek károsodásának kockázatát, így a demencia kialakulásának esélyét is.

- Ne dohányozz: A dohányzás rontja a vérkeringést, különösen az agyi ereket, valamint károsítja a szívet és a tüdőt.

- Vegyél részt társas tevékenységekben: A szociális kapcsolatok erősítik az agy stresszoldó képességét és javítják a hangulatot. A depresszió és a társadalmi elszigeteltség a demencia kockázati tényezői közé tartoznak.

- Kezeltesd egészségügyi problémáidat: A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség mind növelhetik a demencia kockázatát.

- Óvd látásodat és hallásodat: A látás- és hallásvesztés növeli a demencia kialakulásának kockázatát, és a hallásvesztés a demencia korai tünete is lehet.

- Vigyázz a fejedre: A traumás fejsérülések elindíthatják az Alzheimer-kórt okozó anyagok felhalmozódását az érintett agyterületeken.

Az életmódbeli változtatások időben történő bevezetése jelentősen csökkentheti a demencia kockázatát és javíthatja az életminőséget.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Az Alzheimer-kór évtizedekkel azelőtt kezdődik, hogy észrevennéd - 4 figyelmeztető jel, hogy bajban vagy
Az Alzheimer-kór elsősorban a 65 év felettieket érinti, de fontos lehet figyelni túl a korai intő jelekre.

Megosztom
Link másolása

Dr. Daniel Amen, kaliforniai agykutató szerint a betegség már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődik. Az Alzheimer fokozatosan rontja le a memóriát, a gondolkodási képességeket és a mindennapi tevékenységeket.

4 fontos jel, hogy bajban lehetsz:

1. Romló memória

Ha azt veszed észre, hogy a memóriád lényegesen rosszabb, mint 10 évvel ezelőtt, érdemes odafigyelni.

Bár a néha előforduló feledékenység az öregedés normális része, a demenciával élők gyakran elfelejtenek fontos eseményeket vagy beszélgetéseket is.

Az Alzheimer elsőként a hippokampuszt támadja meg, amely az új emlékek kialakításáért felelős.

2. Rossz döntések és meggondolatlan viselkedés

Az agy elülső lebenyének károsodása miatt nehézségek adódhatnak a döntéshozatalban, a problémamegoldásban és a pénzügyek kezelésében. „Mintha az agyad leállna” – magyarázta Dr. Amen.

3. Rövid figyelmi idő

Az Alzheimer-kórban szenvedők számára nehéz lehet a figyelmüket hosszabb ideig egy feladatra összpontosítani. Ha egyre gyakrabban tapasztalsz ilyen problémát, érdemes szakemberhez fordulni.

4. Rossz hangulat, durva érzelmi hullámzás

Az Alzheimer-kórban szenvedők közel fele küzdhet depresszióval. Gyakori az ingerlékenység, a hangulatingadozás és az érzelmek feletti kontroll elvesztése. A betegek könnyen összezavarodhatnak, szoronghatnak, főleg, ha ismeretlen helyzetbe kerülnek.

Mi növelheti a kockázatot?

Dr. Amen szerint bizonyos életmódbeli tényezők növelhetik a demencia kockázatát.

@docamenWarning signs your brain health might not be in the best standing..♬ original sound - BrainMD

Ezekre érdemes odafigyelni:

Túlsúly:

„Ahogy nő a testsúlyod, romlik az agyad működése” – figyelmeztetett Dr. Amen. Ezen nincs mit magyarázni.

Energiahiány:

Ez az agyba irányuló csökkent véráramlás jele lehet. Állandó fáradtságot érzel, kimerült vagy, lelassulsz, csökken az életkedved.

Erekciós zavar:

„Ha a véráramlás problémát okoz az egyik testrészben, az máshol is fennállhat” – mondta a szakember.

Krónikus álmatlanság vagy alvási apnoé:

Az alvás segíti az agy méregtelenítését és a felesleges anyagok kiürítését. Ha rosszul alszol, mindezek nem történnek meg rendesen, és ez később problémát okoz.

Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás mind hozzájárulhat az agyad hosszú távú egészségéhez. Ne várj a tünetekre – kezdj el időben figyelni magadra!


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Tényleg árt a szívednek a tojás? Ez a kardiológus meglepő válasza a kérdésre
A doki végre tiszta vizet önt a pohárba.

Megosztom
Link másolása

Dr. Jeremy London, georgiai szívsebész, több mint egymillió követőjét szembesítette a kérdéssel: „A tojás árt a szívnek?” A válasz sokakat meglephet: nem úgy, ahogy azt korábban gondoltuk.

Régi mumus, új nézőpont

London szerint a tojás évtizedekig rossz sajtóval küzdött, elsősorban az Amerikai Szívtársaság (AHA) korábbi ajánlásai miatt, amelyek kifejezetten károsnak ítélték meg a szív egészségére nézve.

„A tojás nagyon rossz sajtót kapott” – mondta London. –

„Az 1970-es és ’80-as években azt hitték, hogy a tojásban lévő koleszterin komolyan növeli a vér koleszterinszintjét.

De az adatok ezt nem támasztották alá.”

Tojás: a természetes fehérjebomba

„A tojás egy természet alkotta szuperélelmiszer” – fogalmazott a doki. Egy átlagos tojás 5-6 gramm fehérjét tartalmaz, valamint fontos ásványi anyagokat és mikrotápanyagokat, mint például D-vitamin, B12-vitamin, szelén és kolin.

Az AHA ma már azt javasolja, hogy egészséges felnőttek nyugodtan fogyasszanak napi egy egész tojást, míg

idősebb felnőttek számára akár napi két tojás is elfogadható,

amennyiben normális a koleszterinszintjük.

Szabadtartású vagy ketreces?

Az orvos szerint van különbség a szabadon tartott és a ketreces tyúkok tojása között:

„Amit eszünk, az lesz az építőelemünk – és ez igaz a tyúkokra is.”

A sárgája évtizedekig a „rossz” koleszterin szimbóluma volt, de a szívsebész szerint a tojás élelmi előnyei főként a sárgájából származnak.

„Én magam is két tojást eszek naponta, és extra tojásfehérjét adok hozzá, hogy növeljem a fehérjetartalmat” – osztotta meg saját gyakorlatát. „Szeretem a sárgája tápértékét, de a plusz fehérjeforrás miatt több tojásfehérjét is hozzáteszek.”

Hallgass a testedre!

London szerint a tojásfogyasztás személyes döntés, amit mindenkinek az egészségügyi állapota és biomarkerei alapján kell meghoznia.

„Figyelj a testedre, kövesd a biomarkereidet, és alakítsd ki azt a táplálkozási tervet, ami számodra a legmegfelelőbb.”

- állította. Na, akkor most mit is csináljunk? Ha szeretjük, együk, mert egyáltalán nem ártalmas, a koleszterined nem a tojástól fog az egekbe szökni. Sokkal inkább egy lusta pajzsmirigytől, vagy az ultrafeldolgozott kajáktól.

Via NewYorkPost


Megosztom
Link másolása