Hú, de ciki! Tóth Gabira olyan ruhát adtak a Megasztárban, ami felcsúszott és kilátszott a fehérneműje!
Tisztában vagyok vele, hogy a kereskedelmi televízióknál a nézettség bármi áron az első, és az emberi méltóságot ezerféle módon áldozzák fel e célért.
De hadd emlékeztessek időnként mindenkit arra, hogy ez mennyire nincsen rendben.
A Megasztárban Tóth Gabira olyan ruhát adtak, ami felcsúszott, amikor felállt és arrébb tolta Marics Peti székét, és a kamerák előtt láthatóvá vált az énekesnő fehérneműje.
Már korábban is látszott, hogy igazgatja, feljebb húzza a valószínűleg nem túl kényelmes zöld ruhát. Ám ami később történt, az nem pusztán kellemetlen apróság, hanem egy emberi méltóságot érintő kérdés.
Egy élő vagy felvett televíziós show esetében a stylistoknak és a produkció stábjának felelőssége, hogy a műsor szereplői biztonságban érezzék magukat. Különösen a nők.
Az, hogy egy ilyen helyzet megtörténhetett, számomra azt jelzi, hogy a szenzációhajhászás és a pillanatnyi figyelem fontosabb, mint az, hogy az érintett személy hogyan néz ki a képernyőn.
Nem kell prűdnek lenni ahhoz hogy kimondjuk: senkit sem szabad kiszolgáltatni ilyen helyzetnek. Egy színpadon álló vagy zsűriszékben ülő nőnek nem kellene attól tartania, hogy a választott ruha miatt a nézők többet látnak belőle, mint amennyit szeretne megmutatni. Ez tapintatlan figyelmetlenség, amire nincs mentség.
A stylistok és a műsor készítői felelőssége, hogy a látvány ne váljon a szereplő rovására. Nem fogadható el, hogy a műsor szórakoztató értékét a sztárok kínos helyzetbe hozásával növeljék.
A nők állandó mutogatása fehérneműben vagy intim helyzetben soha nem a tehetségéről, tudásáról vagy teljesítményéről szól, hanem arról, hogy a testét „fogyasztási cikként” tárják a nyilvánosság elé. Ez pedig óhatatlanul visszavisz bennünket egy régi, patriarchális beidegződéshez: a nőt a külseje, a teste, a szexuális kisugárzása révén értékelik, nem pedig a szakmai kvalitásai alapján.
Tóth Gabi esetében ez különösen kellemetlen, mert ő a zsűriben ül, tehát szakmai döntéshozóként, hozzáértőként kellene jelen lennie. Így kellene őt pozicionálni.
Egy ilyen helyzet viszont eltereli a figyelmet a mondandójáról, a szakmai szerepéről, és a testét állítja fókuszba. Ezzel sérül az emberi méltósága.
A társadalmi üzenet pedig az, hogy egy országos show-ban is előfordulhat: egy nő hiába kompetens, elég egy rosszul kiválasztott ruha, és máris a testiségről szól a jelenet. Ez erősíti azt a káros üzenetet, hogy a nők sosem lehetnek teljes biztonságban a nyilvánosság előtt – bármikor eszközzé válhatnak, akaratukon kívül is.
A jelenet:
