Horváth Éva házassága is veszélybe került a balesete miatt: „Gyökeresen meg fog változni az életem”
Három évvel ezelőtt még idilli családi projektnek tűnt, most már inkább egy pszichodráma, amiben a főszereplő egy motorbaleset után sérült lábbal, széthullott hétköznapokkal és egy kontinenseken át húzódó párkapcsolattal próbál egyensúlyozni, és rájönni, hogyan lehetne újra normálisan élni. Horváth Éva – modell, tévés, kétgyerekes anya – annak idején két kisfiával és párjával, Gáborral vágott neki Balinak. Most azt mondja: megbánta.
Egy baleset, hét műtét és egy kétségbeesett felismerés
A történet egy motorbalesettel fordult komolyra. Tavaly történt az indonéz szigeten, és elég súlyos volt ahhoz, hogy eddig hét műtétet hajtsanak végre Éván. Az első beavatkozást még Balin végezték el, de a többit már Magyarországon. Éva most egy YouTube-műsorban, a Beköltözve Hajdú Péterhez című Frizbi TV-produkcióban beszélt először arról, mekkora árat fizetett a kalandért.
Azt mondta,
Arról is beszélt, hogy a baleset előtt már elbizonytalanodott a balinéz döntésben:
„Már régebben megfogalmazódott bennem, hogy én itthon érzem jól magam. De mindig is hangoztattam, hogy én itthon szeretek lenni. Az elején, amikor kimentünk, nagyon jó volt, a gyerekek picik voltak, nulla-huszonnégyben együtt voltam velük.”
Szívszorító visszaút
A beszélgetés egyik legmegrázóbb része az volt, amikor arról mesélt, milyen érzés volt, mikor a párja és a gyerekek visszamentek Balira, hogy a fiúk ott folytathassák az ovit és az iskolát.
és ezek olyan dolgok, amiket nem lehet pótolni. Karácsonykor mentek vissza a gyerekek. Azóta csak interneten tartjuk a kapcsolatot. Ez a legnehezebb, a legborzasztóbb. Sokkal borzasztóbb, mint a lábam.”
Hozzátette, hogy már visszaszámol, ugyanis a családja egy hónapon belül hazaköltözik, és eldöntötték, hogy Magyarországon próbálnak újra normális életet élni.
Kapcsolat hat hónap távlatból
A párjával, Gáborral fél éve nem találkoztak. Éva elmondta, hogy nem tudja, a távolság milyen hatással lesz a kapcsolatukra, és hogy egyáltalán túléli-e az egész a fizikai és lelki különélést.
Nem tudom, hogy ez a távolság a kapcsolatunk rovására megy-e, szerintem kétesélyes. De most annyira máson van a fókusz. Az én fejemben legalábbis azon van, hogy most már minden jöjjön baromi gyorsan helyre, és valahogy zökkenjek vissza a régi kerékvágásba. Hogy valahogy visszahozzam magam oda, hogy normális életet tudjak élni. Az első négy hónapban ez teljesen lekötötte az agyam, most már kezdem felfogni, hogy van ezen kívül is életem, amit csinálnom kell, és haladnom kell vele, nem csak a felépülésemmel.”
Már nem kérdés, hová tartozik – de hogy kivel, az még igen
Éva szerint Gábor továbbra is imád Balin lenni, de ő már tavaly óta haza akart költözni. Mint mondta, ő kötötte meg a kompromisszumokat, amikor a párja maradni akart.
„Gábor nagyon szeret kint lenni, ez tény. De a hazaköltözést már tavaly terveztük, most pedig már nincs is más opció, én nem tudok kimenni. Voltak konfliktusok abból, hogy ő szeretett kinn élni, én pedig már jöttem volna haza, és én kötöttem kompromisszumot.”
A kapcsolat jövőjéről nem beszél sokat, de azt elismerte: a házasság soha nem volt téma, most pedig minden más is képlékeny.
Egyébként nem is házasodtunk össze. De az, hogy milyen irányba változik meg az életem, az még most forrja ki magát.”
Horváth Éva tehát most épp a padlóról próbál felállni – egyedül, egy hosszú, fájdalmas gyógyulás közepén, miközben újra kell értelmeznie, mi maradt az álomból, amit annak idején Balin kezdtek építeni.