Fontos tudnivalók az iskolaváltásról: mikor segít és mikor árt a gyereknek?
Az iskolaváltás gyakran jelent lelki nehézséget a gyerekek számára. Bartók Ivett gyermekpszichológust kérdeztük arról, hogy mikor indokolt a váltás, és mikor lehet inkább káros vagy felesleges?
Mikor indokolt az iskolaváltás?
Az iskolaváltás különböző okokból válhat szükségessé, de fontos, hogy soha ne döntsünk elhamarkodottan. Bartók Ivett iskolapszichológus szerint az egyik legnyomósabb ok az lehet, ha a gyerek tartós iskolai bántalmazásnak, azaz bullyingnak van kitéve.
„Amikor egy gyereket az osztálytársai zaklatnak, és a helyzet nem javul, akkor érdemes komolyan mérlegelni a váltást.
például hasfájás vagy fejfájás formájában, és képtelen koncentrálni a tanórákon, akkor eljött a váltás ideje” – mondja Bartók Ivett, majd hozzáteszi, hogy erre a váltásra valóban csak akkor kerüljön sor, ha indokolt, mert egy nem megfontolt döntéssel több kárt okozhatunk a gyerekünknek, mint hasznot.
Jó tudni, hogy a tanári hozzáállás is indokolhatja a váltást, ilyen az a szituáció is, amikor a gyerek folyamatosan igazságtalansággal vagy diszkriminációval szembesül. „Amennyiben egy tanár ránehezedik a gyerekre, és emiatt az állandó stresszben van, az hosszú távon káros lehet az önbizalmára és tanulási motivációjára, vagyis szintén indokolttá válhat ez a szélsőséges megoldás.”
Mikor felesleges a váltás?
Ugyanakkor az iskolaváltás nem minden esetben jelenti azt, hogy jobb lesz a gyerekünknek. A gyermekpszichológus elmondása szerint az iskolai bántalmazás nem minden esetben oldódik meg egy iskolaváltással, sőt az is előfordulhat, hogy az új környezetben is hasonló problémák merülnek fel. „A gyerek szociális készségei is jelentősen befolyásolják, hogy mennyire tud beilleszkedni egy új iskolába. Ha ezek a készségek nem megfelelően fejlettek, akkor a váltás után is előfordulhatnak nehézségek, és akkor
Ennek ellenére vannak olyan szülők, akik többször is a váltás mellett döntenek, bízva abban, hogy az újabb és újabb iskolákban majd megszűnnek a problémák, de ez nem történik meg feltétlenül. Akkor sem nem ajánlott a váltás, ha a szülő szeretné, de a gyerek maga nem akar menni.
– hangsúlyozza Bartók Ivett, és megjegyzi, hogy a kierőszakolt helyzetek szorongáshoz vezetnek, ami tovább nehezíti a gyerekek életét.
Milyen hatásai lehetnek az iskolaváltásnak?
Szakértőnk a témával kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a gyerek pszichológiai fejlődésére igenis jelentős hatással van egy ilyen nagy változás. Ennek oka, hogy a váltás mindig egyfajta krízis, amelyet két módon dolgozhat fel a fiatal lélek: vagy megerősödik tőle, vagy sérülékenyebbé válik.
Viszont ha ez az időszak elnyúlik, és a kisiskolás továbbra is magányosnak érzi magát, vagy esetleg még visszahúzódóbbá válik, akkor ez károsan hat az önértékelésére és szociális fejlődésére”
– magyarázza a gyermekpszichológus, aki arra figyelmeztet, hogy a szülőknek ilyenkor fokozottan figyelniük kell az intő jelekre.
Ilyen lehet például a gyakori sírás, a régi iskolája emlegetése vagy az érdeklődés elvesztése az olyan dolgok iránt, amelyek korábban fontosak voltak számára. Ezek mellett az is előfordulhat, hogy a tanulmányi eredmények romlanak, és a gyerek motiválatlan lesz az iskolai feladatokkal kapcsolatban, amiből megint csak újabb problémák adódnak majd.
Nem mindegy, hány évesen kerül rá sor
Az életkor is meghatározó tényező lehet az iskolaváltásoknál. Bartók Ivett szerint az első négy osztályban (1-4. évfolyam) különösen fontos, hogy a gyerek stabil környezetben maradjon, mivel ebben az időszakban a tanítók még a „második anyuka” szerepében egyengetik a kicsik útját, ami biztonságot nyújt a diákok számára.
„A legjobb, ha a gyerek ebben az időszakban nem vált iskolát, mert ilyenkor még az érzelmi kötődés nagyon erős. Ugyanakkor
– mondja a gyermekpszichológus, aki szerint ha általánosságban van bajunk egy intézménnyel, akkor a 6. vagy 8. osztály után érdemes váltani, amikor az osztályok amúgy is szétesnek a középfokú oktatás miatt.
Általánosságban, ha probléma merül fel az osztályban, először érdemes az osztályfőnökhöz fordulni segítségért. Ha ő nem tud megoldást a gyerekek vagy a tanár-gyerek közti feszültségre, még ott a lehetőség, hogy az igazgatótól kérjünk támogatást vagy várjuk a közbelépést. Erre azonban akkor kevés esély van, ha egy tanár szállt rá a gyerekünkre. Ilyenkor a legjobb, ha körülnézünk, hogy hol van olyan iskola, olyan tantestület, ahol méltó módon bánnak a gyerekkel. Készüljünk fel rá, hogy nem lesz egyszerű megtalálni az új intézményt, és minden esetben legyünk teljesen őszinték a kiszemelt, új iskola igazgatójával. Ha azt érezzük, hogy nem szívesen fogad, keressünk más megoldást.
Legyen tehát szó korai vagy későbbi váltásról, a társak vagy a tanárok miatt, sosem egyszerű meghozni a végső döntést. Bartók Ivett hangsúlyozza, hogy a döntést mindig a gyerek érdekeinek szem előtt tartásával kell meghozni, de csak akkor, ha a jelenlegi helyzet valóban tarthatatlan, és semmilyen más megoldás nem segít abban, hogy elviselhetőbb legyen számára az adott intézmény. És van még valami: egy váltás csak akkor lesz sikeres, ha közben végig ott áll a család a gyerek mellett, és támogatja őt ebben a folyamatban.
