GASZTRO
A Rovatból

Az igazi szalagos fánk titka, és külföldi testvérei - Mit esznek farsangkor az olaszok, a franciák és a lengyelek? Fánk-körkép!

Farsang és fánk: két szó, ami egymástól elválaszthatatlan a magyar hagyományokban.

Megosztom
Link másolása

A farsang nemcsak a télűző mulatságok, jelmezbálok és karneválok időszaka, hanem a fánkoké is, amelyek ilyenkor szinte minden háztartásban, és mulatságon ott illatoznak. De mikor is kezdődik a farsang, meddig tart, és milyen fánkos édességek léteznek a világban? Most nemcsak a tradicionális magyar szalagos fánkról lesz szó, hanem az olasz, a francia és a lengyel farsangi finomságokról is. Emellett hasznos tippeket is adunk, hogy a saját farsangi sütésed garantáltan sikerélmény legyen.

Mikor kezdődik és meddig tart a farsang?

A farsang a vízkereszttől egészen húshagyókeddig, idén március 4.-ig, vagyis a nagyböjt kezdetéig tartó időszak. Mivel a nagyböjt kezdetének dátuma a húsvét mozgó ünnepéhez igazodik, a farsang évről évre más időpontban ér véget, de mindig vízkereszttel indul. Ebben az időszakban hagyományosan a mulatozás, a vidám rendezvények és a farsangi bálok kerülnek előtérbe – mielőtt beköszönt a böjt és a húsvétra való készülődés.

Miért esik olyan jól ilyenkor a fánk?

A hideg téli napokon amúgy is nagyobb kedvvel fordulunk a laktató, lélekmelegítő ételek felé. A farsang idején az asztalra kerülő fánkok – legyen szó édes vagy épp sós változatról – jelképesen is a bőség és a mulatság szimbólumai. Az ünnepi időszak végén pedig, a böjt előtt, sokan úgy tartják, „most kell kiélvezni a finomságokat”, még mielőtt megérkeznének a szigorúbb, visszafogottabb napok.

A magyar farsangi édességek csúcspontját minden kétséget kizáróan a szalagos fánk jelenti.

A név onnan ered, hogy a fánk derekán sütés közben egy világosabb, „szalagszerű” csík alakul ki, ami a tökéletes állag és a jól megválasztott sütési hőmérséklet jele.

A hagyományos szalagos fánk kelt tésztából készül, közepén általában egy kis benyomódás van, a tetejére pedig porcukor kerül.

Hogyan készül a szalagos fánk?

1. Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 6 dkg olvasztott vaj
  • 5 dkg cukor
  • 5 tojássárgája
  • 3 dkg élesztő
  • 2,5–3 dl zsíros tej
  • csipet só
  • 1 citrom héja
  • 2 cl rum
  • 1 liter olaj (a sütéshez)

2. Tészta összeállítása: Langyos tejben felfuttatjuk az élesztőt a cukorral, majd hozzáadjuk a tojássárgákat. Belekeverjük az olvasztott vajat és a rumot – ez megakadályozza, hogy a tészta túl sok olajat szívjon fel. Fokozatosan hozzáadjuk a lisztet, ügyelve, hogy lágy maradjon. Alaposan kidolgozzuk, végül belereszeljük a citromhéjat.

3. Kelesztés: Meleg helyen, letakarva kell keleszteni, míg a tészta a duplájára nem nő.

4. Formázás: A kinyújtott tésztából pogácsaszaggatóval vagy pohárral kiszaggatjuk a fánkot.

5. Ismételt pihentetés: Ez a titka a légiesen könnyű szerkezetnek. Ha kihagyjuk, nem lesz olyan laza a fánk.

6. Olajban sütés: Közepesen forró (kb. 170-180 °C) olajban sütjük. Az egyik oldal sütésekor fedőt teszünk az edényre, a másik oldal sütésekor viszont már nem. Ettől lesz jellegzetes a „szalag” a fánk körül, ahol egyik oldalról sem éri a forró olaj, ott nem sül barnára.

Emellett léteznek más magyar fánkvariációk is (például a csörögefánk, amit a népnyelv forgácsfánknak is hív), de a szalagos fánk marad a farsang legikonikusabb desszertje.

Nemzetközi fánkozás

A farsangi fánk nem magyar találmány, nemzetközi jelenség: szinte minden kultúrában megtalálhatjuk ennek az édes, olajban sült tésztának valamelyik változatát. Bár az alaprecept eltérő lehet, abban megegyeznek, hogy a téli ünnepi időszakban mindig különleges helyet foglalnak el.

Olasz chiacchiere

Az olaszok chiacchiere néven ismert farsangi édessége vékonyra nyújtott, tészta alapú finomság, amit csíkokra vagy lapokra vágnak, majd forró olajban kisütnek.

Erősen emlékeztet a mi csörögefánkunkra. A chiacchiere jelentése olaszul „fecsegés” vagy „csacsogás”, valószínűleg a roppanós, zizegő textúrájára utal.

A kész darabokat gyakran porcukorral hintik meg, de van, ahol csokoládéval csurgatják le, vagy mézzel, gyümölcsös öntettel fogyasztják.

Francia beignet

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Miami Nice Food (@miaminicefood) által megosztott bejegyzés

A beignet névvel jellemezhető fánkfajták Franciaországban és a francia kultúrkörben (például New Orleans-ban) is ismertek.

A beignet tulajdonképpen egy könnyű, levegős, töltetlen, párna formájú fánkféleség, amit az USA-ban sokszor klasszikus reggeli süteményként esznek kávéval.

Porcukorral, sőt időnként gyümölcsös töltelékkel is előfordul. A beignet a friss olajban sül ropogósra – ez a tökéletes textúra kulcsa.

Lengyel pączki

A lengyel pączki talán a legközelebb áll a magyar szalagos fánkhoz, hiszen ez is kelt tésztából készül, szalag van a derekán, de

nincs benyomva a közepe, hanem általában gazdag, édes tölteléket kap.

A leggyakoribb a sárgabarack- vagy rózsalekváros verzió, a tetejére pedig gyakran cukormáz kerül. Lengyelországban a pączki szinte kötelező farsangi csemege.

Kulisszatitkok és tippek a tökéletes farsangi fánkhoz

1. Megfelelő hőmérséklet: Az olaj hőfoka kritikus. Ha túl forró az olaj, a fánk megég, de a belseje nyers marad. Ha pedig nem elég meleg, a tészta túl sok olajat szív magába, nehéz és zsíros lesz. A 170-180 °C közötti tartomány az ideális.

2. Alapos kelesztés: A pihentetési időt nem érdemes megrövidíteni. A jól megkelt tészta hozza létre a belső, laza, lukacsos szerkezetet.

3. Fedőhasználat: Amikor az első oldalt sütjük, fontos rátenni a fedőt, mert a gőzben szépen megnő a tészta. A második oldalnál már ne fedjük le, így kapjuk meg a kívánt halvány szalagot.

4. Lekvárral vagy anélkül?: A hagyományos magyar fánk elmaradhatatlan kísérője a baracklekvár és a porcukor. Persze kísérletezhetsz más kisérővel is: vaníliakrém, Nutella vagy épp sós karamell – a határ a csillagos ég.

5. Időzítés: Ha vendégségbe készíted, érdemes az utolsó pillanatra hagyni a sütést, ugyanis a friss, meleg fánknál aligha van finomabb.

Tipp: Ha épp diétásabb vagy egészségtudatosabb vonalon mozogsz, léteznek már sütőben sült fánkreceptek is, amelyekkel valamivel kevesebb olajjal érheted el a hasonlóan finom, fánkszerű végeredményt. Mindig lesznek, akik ragaszkodnak a hagyományos olajban sütéshez, de érdemes lehet kísérletezni, hogy megtaláld a számodra tökéletes megoldást.

Miért imádjuk ennyire?

A farsangi fánk nemcsak egy édes desszert, hanem a télbúcsúztatás, a közösségi mulatozás és a népi hagyományok megtestesítője is.

A világ különböző részein ugyanebben az időszakban más és más nevű, ám hasonló szimbolikájú édességeket esznek – bizonyítva, hogy a kultúrák közötti távolságot olykor egy-egy finomság hidalja át a legjobban.

Ha te is kedvet kaptál a farsangi fánksütéshez, bátran próbáld ki a klasszikus magyar receptet, vagy kísérletezz külföldi variációkkal. Egy biztos: a farsangi időszakban nincs is jobb, mint a frissen sütött fánk illata.

Ünnepeld te is a farsangot egy friss fánkkal a kezedben, és engedd, hogy az édesség elrepítsen a télbúcsúztató bulik világába!


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
A TikTok új őrülete: Így lesz a görög joghurtból és egy csomag kekszből isteni tiramisu-szerű sütemény
A mindössze sűrű joghurtból és kekszből álló édesség januárban vált virálissá a TikTokon. Dietetikus szerint magas fehérjetartalma előnyös, de a kekszben lévő cukor miatt érdemes mértéket tartani.

Megosztom
Link másolása

Két hozzávaló, egy hűtő és néhány óra türelem: ennyi kell a legújabb gasztronómiai jelenséghez, amely januárban hódította meg az Instagramot és a TikTokot.

A japán ihletésű, sütés nélküli joghurtos „sajttorta” lényege a pofonegyszerűségében rejlik, a nyugati adaptáció pedig a Lotus Biscoff keksznek és egy kevés kávénak köszönhetően meglepően tiramisu-hangulatúvá teszi a végeredményt.

A trend Japánból indult, ahol eredetileg sablé-típusú kekszeket nyomtak sűrű joghurtba, majd a hűtőben pihentetve érték el a krémes, sajttortaszerű állagot.

A nemzetközi áttörést az hozta el, amikor a könnyebben elérhető, karamellás ízvilágú Biscoff vette át a főszerepet. A Food&Wine magazin januárban részletesen elemezte a jelenséget, és tisztázta, hogy a „japán” jelző a módszer online gyökereire utal, nem pedig a klasszikus, habkönnyű, sütött japán sajttortára kell gondolni.

@kikiskitchen

Viral Japanese Cheesecake aber mit weniger Kalorien und in der Tiramisu-Edition Vanilleskyr, Lotus-Kekse, Kaffee und Kakaopulver. Mindestens 4 Stunden kühl stellen, damit die Kekse einweichen.

♬ original sound - daniella

A módszer egyszerű, de hatásos: a kekszlapokat függőlegesen a sűrű, görög típusú joghurtba állítják, majd az egészet lefedve hűtik legalább négy-hat, de ideálisan egy egész éjszakán át.

Ezalatt a kekszek nedvességet szívnak magukba a tejtermékből, így puhává, süteményszerűvé válnak, miközben a joghurt besűrűsödik, és az állaga a krémsajthoz kezd hasonlítani.

A tiramisu-hatást a recept kávés továbbgondolásával érik el: a kekszeket egy-két másodpercre hideg eszpresszóba mártják, mielőtt a krémbe nyomnák őket, a kész desszertet pedig tálalás előtt cukrozatlan kakaóporral szórják meg.

Bár a közösségi médiában „két hozzávalós csodaként” terjedt el, a felhasználók gyorsan elkezdték testre szabni.

Van, aki egy kevés mézzel vagy juharsziruppal édesíti a joghurtot, mások vaníliakivonatot adnak hozzá.

Az édesség egészségügyi oldalát is górcső alá vették. „Pozitív fényben látom ezt a trendet, mivel egy magas fehérjetartalmú desszertről van szó” – nyilatkozta a Newsweeknek Kristy Thomas regisztrált dietetikus, aki ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a kekszek „sok hozzáadott cukrot és finomított szénhidrátot” tartalmaznak.

Javaslata szerint az arányokra érdemes figyelni: egy nagyobb, 400-500 grammos joghurthoz 4-9 darab keksz az ideális.

Sassy tipp! Aki maga is kipróbálná a tiramisu-hatású verziót, a recept a következőképpen néz ki négy adagra.

Keverjen simára 400 gramm sűrű görög joghurtot, ízlés szerint egy-két evőkanál mézzel. Mártson 12-14 darab Lotus Biscoff kekszet villámgyorsan 60 milliliter lehűtött eszpresszóba, majd állítsa őket sűrűn, függőlegesen a joghurtba.

Fedje le a tálat, és tegye a hűtőbe legalább hat órára. Tálalás előtt szórja meg vastagon cukrozatlan kakaóporral.

A siker kulcsa a valóban sűrű, zsírosabb görög joghurt vagy skyr használata, a hígabb verziók ugyanis nem adják meg a kívánt krémes állagot.


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
A Rovatból
Veszélyben a tejbegríz trónja, egy elfeledett magyar desszert lehet a gyerekek új kedvence
Újra a figyelem középpontjába került a tejbetarhonya, a tejben főtt, kásajellegű tésztaétel. A gyors és olcsó fogás népszerűsége komolyan megingathatja a tejbegríz és a tejberizs eddigi egyeduralmát.

Megosztom
Link másolása

A komfortkaják dualizmusát, a tejbegríz-tejberizs tengelyt egy régi-új versenyző támadja, ami annyira retró, és annyira menő, hogy meg kell ismerned.

Tényleg ez lesz-e a gyerekek új kedvenc édessége, amiért nem kell könyörögni, hogy megegyék?

A tejbetarhonya lényegében a kásaételek és a tészták szerelemgyereke: egy krémes, édes, tejes fogás, ami pont annyival izgalmasabb a simára főzött társainál, amennyivel a tarhonya szemei haraphatóbbak a gríznél.

Az elkészítéséhez nem kell gasztroforradalmat indítani: 250 gramm tarhonyát egy kanál vajon kicsit átforgatunk, felöntjük két deci vízzel és egy csipet sóval, majd ha a vizet magába szívta, fél liter tejjel, alacsony lángon krémesre főzzük.

A végén jöhet bele a cukor, a vanília, esetleg egy kis reszelt citromhéj, és a húszperces meló után mehet a tetejére a kakaópor, a fahéjas cukor, vagy az igazi aduász, a sűrű házi baracklekvár.

A tejbetarhonya visszatérése egybeesik a kásák reneszánszával.

A kása a magyar népi konyha alapköve volt, amit a 17. század végéig a szegények és a gazdagok is ettek, csak a feltét volt más.

Nemcsak a mindennapok túlélőétele volt, hanem szimbolikus fogás is: ették szilveszterkor szerencsehozónak, lakodalmak végén pedig a „kitolókása” jelezte a buli végét.

A tarhonya pedig messze nem csak a sós ételekben tudott nagyot menni.

Bár ma a legtöbben a lecsós vagy pörköltszaftos verzióra esküsznek, régen simán készítettek belőle édes fogásokat, és olyan különleges egytálételeket is, mint a kiskunsági hebedunda vagy a nyárlőrinci tutajos.

„A gasztronómia nálunk egy olyan terület, ahol mindenkinek igaza van, és csak neki van igaza” – mondta Cserna-Szabó András író a Nosaltynak, és ez a tarhonya édes-sós kettősségére különösen igaz.

A receptet ma már persze simán lehet turbózni: működik kókusztejjel vagy más növényi itallal, mehet bele aszalt gyümölcs, fahéj, egy kis kardamom.

Ételérzékenység esetén - laktóz, glutén, vagy fűszerek - érdemes körültekintőnek lenni. A klasszikus baracklekváros tálalásnál pedig számolni kell azzal, hogy a tavalyi szezon gyenge volt, így a bolti lekvárok minősége ingadozó lehet – a legjobb, ha van otthon egy üveg a nagymama-féle, sűrű, igazi gyümölcsből készült verzióból.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből” – hatalmas gasztrofesztivált hoznak Szentendrére a szervezők
A magyar premier csak a kezdet, a szervezők Kolozsvárt és Bukarestet is bevennék. Trucza Adorjánék nagyot álmodtak, és a Pilis alatt indítják a hódítást

Megosztom
Link másolása

Aki eddig csak tervezgette, hogy megnézi magának Erdélyt, de valami mindig közbejött, annak most a lába elé hozzák a tutit. Március 27. és 29. között ugyanis a szentendrei Skanzenbe költözik a Taste of Transylvania fesztivál, ami Erdélyben 2022 óta nagyot megy, de Magyarországon most debütál. A dolog lényege, hogy

három napra az egész „Erdély” tájegység egyetlen hatalmas, szabadtéri gasztrokulturális központtá alakul.

A helyszínválasztás nem véletlen, ahogy azt a fesztivál magyarországi házigazdája, dr. Cseri Miklós, a múzeum főigazgatója el is mondta: „A skanzen Erdély tájegységét a 2022-es nyitás óta több százezer ember látogatta már meg. Bár a borospataki helyszínt nehéz felülmúlni, úgy gondolom, a Pilis hegyvonulatai ugyancsak pompás hátteret adnak majd a fesztiválhoz – a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnál alkalmasabb helyszínt tehát keresve sem találhatnánk. A programok sokszínűsége ugyancsak garancia arra, hogy ez a rendezvény a közösségek és a kultúrák igazi, élő találkozása legyen”.

A hétvége legizgalmasabbnak ígérkező dobása az Örömfőzde lesz, ahol a ring egyik sarkában tapasztalt erdélyi háziasszonyok, a másikban pedig Michelin-csillagos séfek állnak majd.

A csavar az, hogy ugyanazokból az alapanyagokból kell főzniük, párhuzamosan, bemutatva, hogy a hagyományos és a modern gasztronómia mennyire másképp nyúl ugyanahhoz a répához vagy húshoz. A végeredményt pedig a nép, vagyis a fesztiválozó kóstolhatja meg. A felhozatal elég combos: ott lesz Rácz Jenő, Kaszás Kornél, Szabi, a pék, a romániai csúcsséf Alex Petricean és persze a fesztivál alapítója, Trucza Adorján is.

És ha már legendák: a sajtótájékoztatón megjelent a máréfalvi Ilonka Rozália, vagyis Róza mama is, akinek édes tejfölös lepényeit végre a magyarországi közönség is megkóstolhatja.

A menüsor amúgy nem áll meg a magyar ízeknél, bepillantást enged az erdélyi román, zsidó, szász és örmény konyha világába is.

Aki pedig nemcsak enni jön, annak is lesz program: pénteken a 4S Street, szombaton a Bagossy Brothers Company, vasárnap pedig az Alma együttes ad koncertet. Emellett lesznek filmvetítések, például a Bölöniről szóló film, és könyvbemutatók is. A termelői vásár pedig gondoskodik róla, hogy a húsvéti sonka és tojás is bekerüljön a kosárba.

A fesztivál főszervezője, Trucza Adorján szerint ez csak a kezdet.

„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből, és bízunk benne, hogy a Taste of Transylvania a magyarországi közönség szívét is meghódítja majd.

Az idei évben nagyszabású terveink vannak: a szentendrei esemény után a rendezvényt más nagyvárosokba, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Bukarestbe is elvisszük. Közben természetesen már készülünk az elmaradhatatlan őszi borospataki fesztiválra is”. Szóval a terv az, hogy Erdély ízei és kultúrája nemcsak egy hétvégére költöznek a Pilis alá, hanem elindulnak egy komolyabb turnéra.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Vörös- vagy fehér hagyma? Kiderült, mi a legfontosabb különbség, és nem az, amire gondolnál
Sokan csak legyintenek, pedig a rossz választás tönkreteheti a kedvenc ételünket. Eláruljuk, mikor melyiket kell használni.

Megosztom
Link másolása

Ott állsz a konyhapultnál, kezedben a kés, és épp azon agyalsz, hogy a pörköltbe vagy a szószba most a vörös- vagy a fehér hagyma a jobb-e. Vagyis dehogy agyalsz, csak leveszed a polcról, ami van, és kész. Pedig a nagy hagymakérdésben van egy pokoli fontos különbség, ami megváltoztathatja az egész fogást, és meglepő módon nem is annyira az íz, hanem a textúra az igazi vízválasztó.

A lényeg, hogy a hagyma nemcsak ízt ad, hanem szerkezetet is: vagy érezhetően ott marad a falatban, vagy diszkréten a háttérbe vonul, és csak selymes testet ad a szósznak.

A vöröshagyma jobban tartja a formáját főzés közben, kevésbé hajlamos szétesni. Bár idővel ez is megpuhul és édesedik, megőrzi azt a komplex, mély ízét, ami nem tűnik el teljesen a háttérben. Ezért tökéletes, ha sült hagymát, karamellizált hagymát, pörkölteket vagy olyan leveseket készítesz, ahol elvárod, hogy a hagyma ne csak egy távoli emlék legyen, hanem konkrétan ott legyen a tányéron. Nyersen viszont más a helyzet: a vöröshagyma íze szezonális.

Ha nincs túl sokáig tárolva, nyáron és kora ősszel édesebb, télen viszont sokkal csípősebbé válik.

Ezzel szemben a fehér hagyma a nagy beleolvadó, főleg ha sokáig kapja a hőt. Könnyebben szétfő és feloldódik, így ideális, ha az a cél, hogy szinte észrevétlenül építse fel az ízalapokat, például szószokban vagy alaplevekben.

Mivel édesebb és enyhébb ízű, mint a vörös, jó alap savanyításhoz vagy gyorsan készülő wokos ételekhez is.

Nyersen pedig megvan benne az az élénk, friss karcosság, ami miatt kiválóan működik mártogatósokban, salátákban vagy friss feltétként. Ráadásul az íze egész évben nagyjából ugyanolyan marad.

És ha ez nem lenne elég, a vöröshagyma a spájzban is jobban bírja. A Nemzeti Hagyma Szövetség szerint

a fehér hagymát kompakt sejtszerkezete miatt nem lehet olyan sokáig tárolni, mint más fajtákat.

A vöröshagyma egyébként is a népszerűbb, szóval jó eséllyel amúgy is vörös van otthon a kamrában.

A jó hír, hogy a legtöbb főtt ételben simán felcserélhetők. De ha nyersen használnád, és csak vörös van kéznél, szeletelés után elég hideg vízben átöblíteni, hogy megszelídítsd az ízét.

A lényeg tehát: ha azt akarod, hogy a hagyma megőrizze a karakterét, válassz vöröset.

Ha azt, hogy selymesen beleolvadjon az ételbe, a fehér a nyerő. Szóval most már tudod: nem mindegy, melyik hagyma miatt sírsz a deszka fölött.

Via Tasting Table


Megosztom
Link másolása