ÉLETMÓD
A Rovatból

Az anyukának mennyi ideig kell otthon maradnia a gyerekkel szülés után?

Ez a 21. században is még mindig téma, és sokan még mindig kizárólag nőkre hárítanák a gyermeknevelés egyedüli terhét.

Megosztom
Link másolása

39 évesen estem teherbe, akkor, amikor magamban már le is mondtam arról, hogy anya legyek. Az sem volt biztos, hogy még egyszer teherbe esem-e valaha. Így amikor úgy hozta az élet – kisebb egészségügyi problémák adódtak a kisbabámmal – egyáltalán nem okozott gondot, hogy 3 évig otthon legyek vele. Próbáltam minél jobban kiélvezni és kihasználni ezt az időt, bár anyagilag nehéz időszak volt.

Én szerettem ezt a 3 évet, de ez az én utam, az én érzésem és az én döntésem volt.

Tudom azonban, hogy van, aki egyszerűen nem teheti meg, hogy ennyi ideig otthon maradjon a gyerekkel akár a szakmája, akár anyagi, akár más okok miatt. És van, aki nem is igényli.

Azt sokan megkérdezik (mert tanácstalanok), amikor babát várnak, hogy mennyi időt töltsenek otthon a picivel a születése után. Mindenképpen mérlegelni kell, többféle oldalról is érdemes körüljárni a kérdést. A döntéshez adunk néhány szempontot.

„Amíg a szoptat egy kismama, addig mindenképpen maradjon otthon” - tanácsolja egy több gyermekes gyermekes anya. „Szoptatni addig érdemes a kicsit, amíg ezt igényli. Én egy-egy évig szoptattam mind a négy gyereket, van olyan ismerős, aki két éves korig. Mivel nagy családot szerettünk volna, évekig itthon voltam.

A legkisebb két éves, és szeretnék újra dolgozni, de félek attól, hogy már nehezen zökkenek vissza a munkába, és vissza sem fognak venni, vagy ha elküldenek, nem találok mási munkát. Mások sokkal több szakmai tapasztalatot szerezhettek amíg otthon voltam. De muszáj valahova elmennem vagy valamit kitalálnom, mert a férjem fizetése egyedül erre nem lesz elég.”

Az utóbbi években hangsúlyossá válta karrier és a családi élet összeegyeztetésének kérdése a női munkavállalók esetében. Rengeteg elemzés és írás foglalkozott azzal, hogy a család- és karriertervezés hogyan függ egymástól, és azzal is, hogy az otthoni közös, megosztott házimunka és gyermeknevelés, az apák egyenlő otthoni szerepe milyen hatással van az egész család életére.

Ezzel együtt még mindig téma, hogy a szülés után ki mennyi ideig marad otthon a gyerekkel. Pontosabban az a téma, hogy az ANYÁNAK mennyi ideig KELL otthon maradnia a gyerekkel. Úgy érzem, az apákról, az ő felelősségükről és szerepükről, arról, hogy nekik mi a szülői kötelességük, kevesebb szó esik.

Egy kisebb cég női HR-ese szakmai szempontból azt tanácsolja a nőknek, hogy amennyiben lehetőségük van a nagyszülőkre bízni a gyermeküket vagy bölcsődei helyet kapnak, amilyen hamar tudnak, térjenek vissza a munkához a nők, mert minél többet maradnak otthon, annál több időt veszítenek a munkaerőpiacon. Tisztában van azzal, hogy ezt a hozzáállást sokan családellenesnek bélyegzik, ám arra emlékeztet, hogy vannak olyan nők, akik nehezebben illeszkednek vissza a régi környezetbe, ha több évig otthon maradnak, és nehezebben alkalmazkodnak az újdonságokhoz, az esetleg megváltozott ritmushoz, vagy ahhoz, hogy az otthon töltött idő alatt régi munkatársak elmentek és újak jöttek a helyükre.

Amit még javasol, az, hogy érdemes otthon szakmai blogokat, cikkeket, tanulmányokat olvasni, valami újat tanulni, elkezdeni egy hobbit, mert ez mind-mind új dolgokra tanítja őket. És közben rájönnek, mi mindenre képesek még.

A távmunka rengeteg munkakörben lenne segítség azoknak a nőknek, akik nem tudják bölcsődébe adni a kicsit, és nem tudják megoldani azt, hogy valaki a gyerekkel legyen, amíg ők dolgoznak. Csakhogy Magyarországon még jóval kevesebbszer merül fel a távmunka lehetősége, mint amekkora igény volna rá. Él a régi berögződés: csak az az igazi munka, amit bent, a munkahelyen végez az ember, és akkor számít, ha érkezéskor, meg hazainduláskor blokkol/lehúzza a belépőkártyáját. De ha a munkahely nyitott arra, hogy az anyuka otthonról dolgozzon, érdemes belevágni.

Azt is mérlegelni kell, a pici mit igényel.

Ha kifejezetten igényli más gyermekek táraságát, nem produkálja a szeparációs szorongás tüneteit, nem sír, ha az édesanyja helyett éppen más vigyáz rá, olyan típus, aki könnyen haverkodik a játszótéren stb. akkor nem sínyli meg a bölcsődébe adást. Ám ha anyás, bújós, nehezen viseli, ha nincsenek a közelében a szülei, és az anya meg tudja oldani, hogy otthon maradjon, nem kell erőltetni a bölcsődét.

„Én kifejezetten élveztem a bölcsit gyermekkoromban” - mondja egy negyvenes nő. „Az édesanyámnak már korán vissza kellett mennie dolgozni, még egy éves sem voltam, amikor bölcsődébe kerültem. Később az iskolában, albérletben és munkahelyen is jobban alkalmazkodtam a többiekhez, mint azok, akik annak idején csak óvodába jártak. Úgy érzem, egészen hamar empátiát tanultam, könnyebben kommunikálok másokkal, feltalálom magam társas helyzetekben, szóval sokat nyertem vele. De ennek ellenére nem akartam erőltetni a gyereknek a bölcsit, hagytam, hogy úgy legyen, ahogyan igényli”.

Ő látott egyébként az ismeretségi körében olyan példát is, hogy az apa maradt otthon a gyerek 6 hónapos korától egy évig, mert az anya keresett jobban. Az apa imádta ezt az időszakot, annál a családnál jól működött.

Mások pedig úgy oldották meg, hogy az apa is szabadúszó lett vagy távmunkás, hogy a párjával megegyező arányban vegye ki a részét az otthoni teendőkből és a gyereknevelésből.

A mi környékünkön nagyon sok apa fordul meg az óvodában, és mi is felváltva visszük és hozzuk a gyermekünket.

Azt látom viszont, hogy ehhez nem minden esetben elég az, hogy a szülők megegyeznek ebben és mindent közösen csinálnak, ami a gyerekkel kapcsolatos.

Tapasztaltuk mások példáján, hogy ha az apa munkahelye nem tolerálja azt, hogy ő is minél több időt töltsön otthon, ha elvárás a túlóra, a heti közös munka utáni összetartás/céges program, akkor ha a férfi meg akarja tartani az állását, nem mehet szembe a munkahelyi trendekkel...

Sajnos ezt is bele kell kalkulálni a tervezésbe.

Azt is, hogy megérkezése után a baba miként befolyásolja az egész a család életét, milyen anyagi források állnak rendelkezésre, kit tudnak bevonni a családból a teendőkbe és az anyag helyettesítésére, kinek milyen feladatai lesznek.

Kíváncsian várom a témával kapcsolatos tapasztalataitokat!


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Megvan a 2026-os esküvői tarifa: ennyit illik adni fejenként, hogy ne legyen ciki a boríték
Az elszálló esküvői költségek miatt a vendégekre is egyre nagyobb teher hárul a nászajándék összegét illetően.

Megosztom
Link másolása

Megérkezett a dombornyomott, masnis meghívót, elmorzsoltál egy könnycseppet, de tudod, nászajándékban mennyit kell adni? Felejtsd el a romantikus maszlagot, hogy csak a gesztus számít, 2026-ban egy esküvői meghívó gyakorlatilag egy előre kiszámlázott tétel. A helyzet ugyanis az, hogy amíg te a tökéletes outfiten pörögsz, a pár épp egy kocsi árát költi el arra, hogy egyél, igyál és jól érezd magad. Egy átlagos, 50-60 fős lagzi simán eléri az 5-7 millió forintot, egy extrább buli pedig könnyedén karcolja a 8-10 milliót is – írja a HAON.

Ebből következik a kőkemény matek: az alapvető elvárás az, hogy a borítékban legalább annyi legyen, amennyibe te, mint vendég, kerülsz a párnak.

Ez az összeg 2026-ra fejenként 60 és 90 ezer forint között mozog.

Ha barátként, kollégaként vagy távolabbi rokonként mész, ezzel az összeggel már nagyjából teljesítetted az illemet. A közeli családtagoktól, akik szeretnék megtolni a fiatalok nászútját vagy a lakáshitel önrészét, már 100 és 200 ezer forint közötti összeg a nem írott szabály fejenként – itt a forrásban szereplő 100-200 forint nyilvánvaló elírás. A gyerekekkel kicsit lazább a képlet: a pár évesek általában ingyen esznek-isznak, 12 éves korig pedig a szolgáltatók többnyire a felnőtt ár felével számolnak, így a borítékon is lehet kicsit finomítani.

Persze nem mindegy, hogy egy vidéki pajtában iszod a fröccsöt vagy egy ötcsillagos hotelben a korlátlan Moëtöt. Ha a pár még a szállást és a transzfert is állja, akkor illik a sáv felső határát megcélozni.

Aztán ott van a menyasszonytánc, a buli legkínosabb pénzügyi tranzakciója. Itt fejenként egy 10 ezer forintos bankjegy a standard.

Sokan már előre belekalkulálják a teljes nászajándék keretbe: betesznek mondjuk 50 ezret a borítékba, és eltáncolnak még egy tízest.

Aki mégis a tárgyi ajándék mellett dönt – amihez tényleg csak a pár előzetes, írásos jóváhagyásával érdemes folyamodni –, az a táncnál általában egy jelképesebb összeggel száll be a közösbe.

A közelmúlt hazai trendjei azt mutatják, a készpénzes nászajándék átadása körül egyre fontosabb a forma: a személytelen boríték helyett sokan választanak hazai tervezőktől származó, kézműves megoldásokat. A hangsúly a gesztus személyességén van, az átadás módja üzenetet hordoz a törődésről.

A celebvilág hírei szerint az esküvő mint téma erős reflektorfényben van, a meghitt szertartásoktól a médiamentes eseményekig széles a paletta. Illés Fanni paralimpikon megható szavakkal írt a férjéről, aki „az edzőm, a legjobb barátom, a kisfiam édesapja...”. Eközben Donald Trump Jr. esküvőjéről apja állítólagos kormányzati kötelezettségeire hivatkozva maradt távol. A párok tudatosan választják meg az esemény stílusát, ami visszahat a vendégekre is.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
Tízezrek rohamozták meg a patikákat az új fogyasztótablettáért, a férfiak és az idősek is sorban állnak érte
Az előrendelők negyedét már férfiak teszik ki, miközben az a hatvanas korosztály is erősen képviselteti magát, amely eddig nem használta az ilyen kezeléseket.

Megosztom
Link másolása

A frissen jóváhagyott Wegovy tabletta úgy robbant be a piacra, mintha ingyen osztogatnák. Az első napon tízszer annyi előrendelést kaptak rá csak Angliában, mint 2024-ben a szintén felkapott Mounjaro injekcióra – írja a Daily Mail.

A legérdekesebb az egészben, hogy a tabletta láthatóan egy teljesen új célközönséget mozgatott meg.

Míg az injekciókat főleg a fiatalabb nők keresték, a pirulára rákattantak az idősebbek és a férfiak is, vagyis pont azok, akiket a heti szurkálás eddig elriasztott.

Az ötvenesek adják az előrendelők legnagyobb szeletét (35%), de a hatvanasok aránya is 20 százalékra ugrott. A férfiak aránya is egynegyedre nőtt. Abdal Alvi, a Simple Online Healthcare klinikai igazgatója szerint a helyzet egyértelmű: „A legnagyobb számban azok jelentkeznek, akiket az injekciós kezeléssel a legkevésbé volt valószínű elérni.”

Szakértők szerint a helyzet egyáltalán nem ennyire egyszerű, a tablettás forma ugyanis komoly gyártási kihívást jelent.

Prof. David Strain, az Exeteri Egyetem obezitológiai szakértője a lehetséges ellátási nehézségekre hívta fel a figyelmet.

„A tabletták körülbelül 100-szor annyi hatóanyagot tartalmaznak, mint az injekciók, mert a hatóanyag jelentős része eltűnik a bélben.

Ez azt jelenti, hogy a gyógyszergyártó cégnek sokkal többet kell majd előállítania belőle, mint korábban. Az elmúlt években a nagy kereslet miatt hiány volt a szurikkal. Tehát ha roham indul a tablettákért, ami valószínűnek tűnik, az további hiányokhoz vezethet.”

A gyártó Novo Nordisk persze magabiztosan kommunikálja, hogy elegendő készlettel készülnek, de a korábbi tapasztalatok alapján ez az optimizmus még könnyen szertefoszlhat.

Aki mégis hozzájut a gyógyszerhez, annak szigorú szabályokat kell betartania.

A tablettát naponta egyszer, éhgyomorra, egy kis pohár vízzel kell bevenni.

Az amerikai engedélyezés után borítékolható volt, hogy a Wegovy tabletta Európában is hatalmasat fog szólni, hiszen a tűfóbia sokakat tartott vissza a kezeléstől.

A népszerűség árnyoldalaként egyre több hír érkezett a kellemetlen, sőt, néha súlyos mellékhatásokról is, mint az „Ozempic-arc” vagy a hajhullás. Eközben a tudományos közösség a gyógyszer egy egészen váratlan, pozitív hatását is vizsgálja: úgy tűnik, a hatóanyagnak a rákmegelőzésben is szerepe lehet. A tabletta berobbanása tehát egyszerre ígér forradalmi megoldást millióknak és vet fel komoly kérdéseket a hosszú távú biztonságról és az ellátás stabilitásáról.

Via Sky News


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Egy elfeledett szerved állapota döntheti el, meddig élsz, és mennyire maradsz egészséges
Egy amerikai kutatócsoport mesterséges intelligenciával elemezte több tízezer ember CT-felvételét. Az eredmények szerint a szerv egészsége a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a tüdőrák kockázatát is jelentősen befolyásolja.

Megosztom
Link másolása

A csecsemőmirigyről, az immunrendszer egykori kiképzőtáboráról az orvostudomány is évtizedekig úgy gondolta, hogy felnőttkorra feleslegessé válik.

Ehhez képest egy friss kutatás teljesen cáfolta ezt a tévhitet.

A jelek szerint elfeledett szerved, a csecsemőmirigy valójában olyan belső óra, amelyik meglepő pontossággal jósolja meg, meddig fogsz élni, és mennyire leszel ellenálló a legdurvább betegségekkel szemben.

A Mass General Brigham kutatói mesterséges intelligenciával működő alkalmazással elemezték több mint 27 ezer felnőtt rutin CT-felvételét.

Az algoritmusok feladata az volt, hogy mérjék fel a csecsemőmirigy méretét, szerkezetét és sűrűségét, majd az adatok alapján adjanak egy egészségügyi pontszámot. Az eredmények pedig, amiket a rangos Nature folyóiratban publikáltak, még a szakértőket is meglepték – írta a Mass General Brigham.

Akiknek magasabb volt ez a pontszáma, nagyjából 50 százalékkal alacsonyabb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás, 63 százalékkal a szív- és érrendszeri eredetű halálozás, és 36 százalékkal a tüdőrák kockázata.

Mindezt úgy, hogy az életkort és más rizikófaktorokat is figyelembe vették.

És ha ez nem lenne elég, a kutatók megvizsgálták több mint ezer, immunterápiával kezelt tüdőrákos beteg adatait is. Itt is ugyanaz a minta rajzolódott ki:

akinek egészségesebb állapotban volt a csecsemőmirigye, sokkal jobban reagált a kezelésre.

Náluk 37 százalékkal kisebb eséllyel súlyosbodott a daganat, és 44 százalékkal alacsonyabb volt a halálozás kockázata.

A magyarázat valószínűleg az, hogy a jobb állapotú csecsemőmirigy felnőttkorban is segít fenntartani a T-sejtek, vagyis az immunrendszer elit katonáinak sokféleségét, ezért a szervezet hatékonyabban ismeri fel és pusztítja el a rákos sejteket.

A kutatás vezetője, Dr. Hugo Aerts szerint évtizedekig rossz helyen kerestük a válaszokat az öregedés és a sikertelen rákkezelések okaira.

„Eredményeink azt sugallják, hogy a csecsemőmirigy egészsége jóval több figyelmet érdemel, és új utakat nyithat annak megértéséhez, az öregedés során hogyan védhetjük meg az immunrendszert” – mondta.

Szóval, mielőtt mindenki rohanna CT-vizsgálatra, hogy megtudja a saját pontszámát, fontos tisztázni: ez egyelőre kutatási módszer, nem pedig rutin szűrővizsgálat. Még rengeteg további vizsgálatra van szükség, hogy a technika a mindennapi orvosi gyakorlat része lehessen.

Az Eurostat adatai nemrégiben brutális szakadékot mutattak ki Európa különböző régiói között: míg Madridban egy átlagember 85,7 évre számíthat, addig két magyar régióban ez a szám a 76 évet sem éri el. A különbségek mögött a gazdasági helyzet, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és persze az életmódbeli tényezők állnak, ami jól mutatja, hogy a környezetünk is kíméletlenül beleszól abba, meddig élünk.

Via EurekAlert!


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
A Rovatból
Viszlát érelmeszesedés és szívműtét? Megtalálták az enzimet, ami képes megenni az artériás plakkot
Olasz tudósok olyan bakteriális enzimosztályt azonosítottak, amely képes lebontani az érelmeszesedés lerakódásait. Az enzimeket okos hordozókba csomagolják, amelyek csak az elzáródott ér gyulladásos jeleire aktiválódnak.

Megosztom
Link másolása

A szívműtétet, a mellkas felvágását és a hetekig tartó lábadozást felváltja egyetlen injekció a jövőben.

A testedben az elmeszesedett ereket talán majd egy csapatnyi mikroszkopikus biológiai takarítórobot tisztítja ki.

Egy olasz kutatócsoport preklinikai kísérletében ugyanis egy célzott enzim 42 százalékkal képes csökkenteni az artériás lerakódásokat.

A kutatók találtak egy speciális, baktériumokból izolált enzimosztályt, ami rákattan az érelmeszesedés vázát adó fibrin-lipid mátrixra.

Nem az egész érfalat támadja, csak a beleépült, megkövesedett "szemetet". A felfedezést a tekintélyes European Heart Journal közölte

A koncepció lényege, hogy az enzim a plakk szerkezeti alapját bontja le, amitől a lerakódás összeomlik.

Persze egy ilyen agresszív enzimet nem lehet csak úgy beküldeni a véráramba, mert útközben mást is tönkretenne.

Itt jön a képbe a nanotechnológia: a tudósok zsíralapú nanokapszulákba csomagolták a plakkfaló molekulákat.

Ezek az okos hordozók egyfajta lopakodó üzemmódban keringenek a testben, az immunrendszert nem stimulálják.

A trükk az, hogy csak akkor aktiválódnak, amikor egy elzáródott ér gyulladásos vészjeleit érzékelik.

Ott és csak ott engedik ki a rakományt, ami azonnal nekilát a plakk feloldásának.

És hogy ez nem csak elmélet, azt az állatkísérletek is igazolták.

Az állatmodellekben elért 42 százalékos plakkcsökkenés brutálisan jó eredmény, főleg, hogy mindezt invazív beavatkozás, tehát vágás vagy egy fémháló, a sztent beültetése nélkül érték el. A véráramlás helyreállt, a mechanikai dugó eltűnt. Ez az, ami miatt a kardiológusok is felkapták a fejüket: a folyamat visszafordításának ígérete.

Ha az enzimek rosszkor vagy rossz helyen szabadulnak fel, és mondjuk egy egészséges érszakasznak esnek neki, az katasztrófához vezethet.

Az eljárásnak halálpontosnak kell lennie, mert instabillá teheti az érfalat, vagy olyan belső vérzést indíthatnak el, amit már senki nem állít meg. A kardiológusok épp ezért hangsúlyozzák, hogy ez még csak a biztonsági tesztek első lépése.

A humán klinikai vizsgálatokig még hosszú évek telhetnek el.

A nanotechnológiás, célzott plakkterápia már egy ideje zajlik a laborokban. Nemrég egy liposzómás készítmény (YN001) már korai emberi vizsgálatokban is mutatott némi eredményt a plakk csökkentésében, ami az első komolyabb jelzés volt arra, hogy ezek a nanogyógyszerek működhetnek.

Más kutatócsoportok ciklodextrinnel töltött nanobuborékokkal próbálták feloldani a koleszterinkristályokat egerekben, szintén biztató eredménnyel. A kutatási ív egyértelműen a minél precízebb, helyspecifikus beavatkozások felé tart. A nagy kérdés most az, hogy a most bemutatott, enzimatikus plakkfeloldás átcsúszik-e a humán biztonsági szűrőkön, és ugyanolyan tisztán céloz-e az emberi erekben, mint az állatkísérletekben.


Megosztom
Link másolása