GASZTRO
A Rovatból

9 aranyszabály a tökéletes marmeládhoz (+ egy kipróbált recept)

Ha hiányzik a nyár, dobjuk fel lekvárfőzéssel a tél hosszúra nyúló végét!

Megosztom
Link másolása

Lekvárt nyáron főzünk, ugye? Nem egészen. A narancslekvár szezonja épp most, januártól márciusig tart.

Aki él-hal a befőzésért és nem szeretne várni nyárig, annak segítünk a tökéletes marmelád elkészítésében.

A házi lekvárok nagyon kevés összetevőből állnak. Gyümölcs, némi cukor és egy nagy adag lelkesedés elég a legtöbbhöz. Ha hiányzik a nyár, dobjuk fel lekvárfőzéssel a tél hosszúra nyúló végét!

1. Legfontosabb a narancs

A fanyar, édes-savanyú narancs íze jól illik a cukorhoz, a belőle készült lekvár tele lesz friss gyümölcsízzel. Lehetőleg kezeletlen héjú spanyol narancsot válasszunk, hiszen ebben a lekvárban a héjnak fontos szerep jut. Mindenképpen dörzsöljük át kefével a gyümölcsöket, használhatunk mosogatószert is, amit aztán bő vízzel öblítsük le a héjról.

2. Szánjunk rá időt

A marmelád egy régimódi, lassan elkészülő lekvár. Ne sajnáljuk rá az időt, ha van egy tálcányi befőttesüvegünk meg néhány kiló narancsunk, kapcsoljuk be a kedvenc zenénket és kezdődhet a szertartás.

3. Nem mindegy, miben készül

Szükségünk lesz egy vastag aljú fazékra, ami egyenletesen oszlatja el a hőt, és elég magas az oldalfala ahhoz, hogy ha habot vet a lekvárunk, azt benntartsa az edényben.

A legtöbb recept szerint muszlinkendőre is szükségünk lehet, hogy a pektinben gazdag magokat és hártyákat beletegyük (hogy miért, azt a pektinekről szóló részben mondjuk el).

Egy cukorhőmérő is hasznos az amatőr lekvárkészítőknek, ha az 104,5˚C-ot mutat, elértük a dermedéspontot. Persze van más módszer is: a ráncpróbáról később lesz szó.

4. A tökéletes állag titka

A pektin az a ragasztóanyag, amely a lekvárokat zselésíti. A spanyol narancs különösen gazdag természetes pektinben. Ezért a receptek többnyire azt kérik, hogy a magokat és a narancs belső hártyáit kössük egy muszlinkendőbe, és az apróra vágott héjjal együtt főzzük a lekvárba.

5. A narancshéj kérdése

Hogy vékonyra, közepesre vagy vastagra szeleteljük a héjat, ízlés dolga, a lényeg, hogy egyformára vágjuk. A szeletelés időbe telik, nem árt hozzá egy adag türelem. A héjnak még az előtt kell megpuhulnia, mielőtt a főzés során hozzáadjuk a cukrot, mert a cukortól már nem tud tovább puhulni.

6. A cukorválasztás

Lekvárfőzéshez a kristálycukor a legjobb. Nagyobb kristályai gyorsan oldódnak és tiszta, borostyánszínű lesz tőle a lekvárunk, ebben látszódnak legszebben a narancshéj darabok. A fehér kristálycukor és az aranyszínű barnacukor íze teljesen más, érdemes kísérletezni velük. A fehér világosabb lekvárt eredményez, míg az arany sötétebb marmeládét, és finom, karamellás ízt ad a dzsemhez.

7. Az időzítés kérdése

Egyes receptek azt kérik, hogy a narancshéjat főzés előtt egy éjszakán át áztassuk vízbe, így hamarabb megpuhulnak. A rövidebb főzési időtől frissebb, gyümölcsösebb ízű lesz a lekvárunk. Ha túl sokáig főznénk, a lekvárunk keserű és rosszkedvű lesz.

8. Ráncpróba

Ez a marmeládé főzés legfontosabb része. Ha a cukor teljesen felolvadt és a szirup már tiszta, kezdhetjük a forralást. A cukorhőmérő használatán kívül is tesztelhetjük, hogy elértük-e azt a szintet, amikor a lekvár szobahőmérsékletre hűlve megdermed.

A ráncpróbához tegyünk néhány kistányért a fagyasztóba, hogy lehűljenek. Miután a lekvárt 15 percig forraltuk, kanalazzunk belőle egy keveset egy hideg tányérra. Egy perc múlva nyúljunk bele, ha a lekvár felülete az érintésünktől ráncos lesz, akkor jó. Ha nem, forraljuk még 5 percig, majd ismételjük meg a tesztet. Akár 35-40 percig is eltarthat, amíg elérjük a megfelelő állagot.

9. Az utolsó 15 perc

Ahhoz, hogy a marmeládunkban egyenletesen lebegjenek a narancshéjdarabok, az üvegbe töltés előtt még hagynunk kell negyed órát hűlni a kész lekvárt. Ha forrón tesszük el, az összes héj felúszik az felszínre.

Végül pedig egy kipróbált marmelád recept:

Hozzávalók:

1 kg narancs

2 citrom leve

2 kg kristálycukor

Elkészítés:

Facsarjuk ki a narancsokat és a citromot, tegyük félre a levüket. Egy kanállal kaparjuk ki a narancsok belső hártyáját és a magokat, ezeket tegyük egy kb. 30 x 30 cm-es muszlinkendőbe, és kössük össze egy jó hosszú madzaggal.

Minden narancshéjat vágjunk 3 részre, majd egy éles késsel aprítsuk egész vékony szeletkékre őket. Tegyük a héjat egy főzőedénybe, öntsük rá a narancslevet, és mehet a maggal teli zacskó is mellé. Öntsük fel 2,4 liter hideg vízzel, és hagyjuk egy éjszakán át ázni.

Másnap az egészet főzzük közepes tűzön addig, amíg a héj puha és áttetsző lesz, és a folyadék kétharmada elfő. Ez nagyjából egy óra. Ekkor tegyük át a muszlinzacskót egy tálba és hagyjuk hűlni.

Ha a maggal teli kendő már nem forró, nyomkodjuk ki belőle az utolsó csepp sűrű levet is egyenesen a lekvárunkhoz. Ez sűríti majd be a marmeládot.

Itt az idő, hogy a lekvárhoz keverjük a cukrot és állandó kavargatás mellett melegítsük alacsony hőfokon, amíg a cukor teljesen fel nem oldódik. Ha a cukor teljesen elolvast, felforralhatjuk a lekvárunkat. 15 perc forralás után jön el az első ráncpróba ideje. Ha nem jó, főzzük további 5 percig, majd próbáljuk újra. 

Ha elkészült a lekvár, várjunk egy negyed órát, mielőtt meleg üvegekbe merjük, és lezárjuk.

Hűvös, sötét helyen akár 1 évig is eláll, felbontás után kb. egy hónapig jó a hűtőben.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
A TikTok új őrülete: Így lesz a görög joghurtból és egy csomag kekszből isteni tiramisu-szerű sütemény
A mindössze sűrű joghurtból és kekszből álló édesség januárban vált virálissá a TikTokon. Dietetikus szerint magas fehérjetartalma előnyös, de a kekszben lévő cukor miatt érdemes mértéket tartani.

Megosztom
Link másolása

Két hozzávaló, egy hűtő és néhány óra türelem: ennyi kell a legújabb gasztronómiai jelenséghez, amely januárban hódította meg az Instagramot és a TikTokot.

A japán ihletésű, sütés nélküli joghurtos „sajttorta” lényege a pofonegyszerűségében rejlik, a nyugati adaptáció pedig a Lotus Biscoff keksznek és egy kevés kávénak köszönhetően meglepően tiramisu-hangulatúvá teszi a végeredményt.

A trend Japánból indult, ahol eredetileg sablé-típusú kekszeket nyomtak sűrű joghurtba, majd a hűtőben pihentetve érték el a krémes, sajttortaszerű állagot.

A nemzetközi áttörést az hozta el, amikor a könnyebben elérhető, karamellás ízvilágú Biscoff vette át a főszerepet. A Food&Wine magazin januárban részletesen elemezte a jelenséget, és tisztázta, hogy a „japán” jelző a módszer online gyökereire utal, nem pedig a klasszikus, habkönnyű, sütött japán sajttortára kell gondolni.

@kikiskitchen

Viral Japanese Cheesecake aber mit weniger Kalorien und in der Tiramisu-Edition Vanilleskyr, Lotus-Kekse, Kaffee und Kakaopulver. Mindestens 4 Stunden kühl stellen, damit die Kekse einweichen.

♬ original sound - daniella

A módszer egyszerű, de hatásos: a kekszlapokat függőlegesen a sűrű, görög típusú joghurtba állítják, majd az egészet lefedve hűtik legalább négy-hat, de ideálisan egy egész éjszakán át.

Ezalatt a kekszek nedvességet szívnak magukba a tejtermékből, így puhává, süteményszerűvé válnak, miközben a joghurt besűrűsödik, és az állaga a krémsajthoz kezd hasonlítani.

A tiramisu-hatást a recept kávés továbbgondolásával érik el: a kekszeket egy-két másodpercre hideg eszpresszóba mártják, mielőtt a krémbe nyomnák őket, a kész desszertet pedig tálalás előtt cukrozatlan kakaóporral szórják meg.

Bár a közösségi médiában „két hozzávalós csodaként” terjedt el, a felhasználók gyorsan elkezdték testre szabni.

Van, aki egy kevés mézzel vagy juharsziruppal édesíti a joghurtot, mások vaníliakivonatot adnak hozzá.

Az édesség egészségügyi oldalát is górcső alá vették. „Pozitív fényben látom ezt a trendet, mivel egy magas fehérjetartalmú desszertről van szó” – nyilatkozta a Newsweeknek Kristy Thomas regisztrált dietetikus, aki ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a kekszek „sok hozzáadott cukrot és finomított szénhidrátot” tartalmaznak.

Javaslata szerint az arányokra érdemes figyelni: egy nagyobb, 400-500 grammos joghurthoz 4-9 darab keksz az ideális.

Sassy tipp! Aki maga is kipróbálná a tiramisu-hatású verziót, a recept a következőképpen néz ki négy adagra.

Keverjen simára 400 gramm sűrű görög joghurtot, ízlés szerint egy-két evőkanál mézzel. Mártson 12-14 darab Lotus Biscoff kekszet villámgyorsan 60 milliliter lehűtött eszpresszóba, majd állítsa őket sűrűn, függőlegesen a joghurtba.

Fedje le a tálat, és tegye a hűtőbe legalább hat órára. Tálalás előtt szórja meg vastagon cukrozatlan kakaóporral.

A siker kulcsa a valóban sűrű, zsírosabb görög joghurt vagy skyr használata, a hígabb verziók ugyanis nem adják meg a kívánt krémes állagot.


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
A Rovatból
Veszélyben a tejbegríz trónja, egy elfeledett magyar desszert lehet a gyerekek új kedvence
Újra a figyelem középpontjába került a tejbetarhonya, a tejben főtt, kásajellegű tésztaétel. A gyors és olcsó fogás népszerűsége komolyan megingathatja a tejbegríz és a tejberizs eddigi egyeduralmát.

Megosztom
Link másolása

A komfortkaják dualizmusát, a tejbegríz-tejberizs tengelyt egy régi-új versenyző támadja, ami annyira retró, és annyira menő, hogy meg kell ismerned.

Tényleg ez lesz-e a gyerekek új kedvenc édessége, amiért nem kell könyörögni, hogy megegyék?

A tejbetarhonya lényegében a kásaételek és a tészták szerelemgyereke: egy krémes, édes, tejes fogás, ami pont annyival izgalmasabb a simára főzött társainál, amennyivel a tarhonya szemei haraphatóbbak a gríznél.

Az elkészítéséhez nem kell gasztroforradalmat indítani: 250 gramm tarhonyát egy kanál vajon kicsit átforgatunk, felöntjük két deci vízzel és egy csipet sóval, majd ha a vizet magába szívta, fél liter tejjel, alacsony lángon krémesre főzzük.

A végén jöhet bele a cukor, a vanília, esetleg egy kis reszelt citromhéj, és a húszperces meló után mehet a tetejére a kakaópor, a fahéjas cukor, vagy az igazi aduász, a sűrű házi baracklekvár.

A tejbetarhonya visszatérése egybeesik a kásák reneszánszával.

A kása a magyar népi konyha alapköve volt, amit a 17. század végéig a szegények és a gazdagok is ettek, csak a feltét volt más.

Nemcsak a mindennapok túlélőétele volt, hanem szimbolikus fogás is: ették szilveszterkor szerencsehozónak, lakodalmak végén pedig a „kitolókása” jelezte a buli végét.

A tarhonya pedig messze nem csak a sós ételekben tudott nagyot menni.

Bár ma a legtöbben a lecsós vagy pörköltszaftos verzióra esküsznek, régen simán készítettek belőle édes fogásokat, és olyan különleges egytálételeket is, mint a kiskunsági hebedunda vagy a nyárlőrinci tutajos.

„A gasztronómia nálunk egy olyan terület, ahol mindenkinek igaza van, és csak neki van igaza” – mondta Cserna-Szabó András író a Nosaltynak, és ez a tarhonya édes-sós kettősségére különösen igaz.

A receptet ma már persze simán lehet turbózni: működik kókusztejjel vagy más növényi itallal, mehet bele aszalt gyümölcs, fahéj, egy kis kardamom.

Ételérzékenység esetén - laktóz, glutén, vagy fűszerek - érdemes körültekintőnek lenni. A klasszikus baracklekváros tálalásnál pedig számolni kell azzal, hogy a tavalyi szezon gyenge volt, így a bolti lekvárok minősége ingadozó lehet – a legjobb, ha van otthon egy üveg a nagymama-féle, sűrű, igazi gyümölcsből készült verzióból.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből” – hatalmas gasztrofesztivált hoznak Szentendrére a szervezők
A magyar premier csak a kezdet, a szervezők Kolozsvárt és Bukarestet is bevennék. Trucza Adorjánék nagyot álmodtak, és a Pilis alatt indítják a hódítást

Megosztom
Link másolása

Aki eddig csak tervezgette, hogy megnézi magának Erdélyt, de valami mindig közbejött, annak most a lába elé hozzák a tutit. Március 27. és 29. között ugyanis a szentendrei Skanzenbe költözik a Taste of Transylvania fesztivál, ami Erdélyben 2022 óta nagyot megy, de Magyarországon most debütál. A dolog lényege, hogy

három napra az egész „Erdély” tájegység egyetlen hatalmas, szabadtéri gasztrokulturális központtá alakul.

A helyszínválasztás nem véletlen, ahogy azt a fesztivál magyarországi házigazdája, dr. Cseri Miklós, a múzeum főigazgatója el is mondta: „A skanzen Erdély tájegységét a 2022-es nyitás óta több százezer ember látogatta már meg. Bár a borospataki helyszínt nehéz felülmúlni, úgy gondolom, a Pilis hegyvonulatai ugyancsak pompás hátteret adnak majd a fesztiválhoz – a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnál alkalmasabb helyszínt tehát keresve sem találhatnánk. A programok sokszínűsége ugyancsak garancia arra, hogy ez a rendezvény a közösségek és a kultúrák igazi, élő találkozása legyen”.

A hétvége legizgalmasabbnak ígérkező dobása az Örömfőzde lesz, ahol a ring egyik sarkában tapasztalt erdélyi háziasszonyok, a másikban pedig Michelin-csillagos séfek állnak majd.

A csavar az, hogy ugyanazokból az alapanyagokból kell főzniük, párhuzamosan, bemutatva, hogy a hagyományos és a modern gasztronómia mennyire másképp nyúl ugyanahhoz a répához vagy húshoz. A végeredményt pedig a nép, vagyis a fesztiválozó kóstolhatja meg. A felhozatal elég combos: ott lesz Rácz Jenő, Kaszás Kornél, Szabi, a pék, a romániai csúcsséf Alex Petricean és persze a fesztivál alapítója, Trucza Adorján is.

És ha már legendák: a sajtótájékoztatón megjelent a máréfalvi Ilonka Rozália, vagyis Róza mama is, akinek édes tejfölös lepényeit végre a magyarországi közönség is megkóstolhatja.

A menüsor amúgy nem áll meg a magyar ízeknél, bepillantást enged az erdélyi román, zsidó, szász és örmény konyha világába is.

Aki pedig nemcsak enni jön, annak is lesz program: pénteken a 4S Street, szombaton a Bagossy Brothers Company, vasárnap pedig az Alma együttes ad koncertet. Emellett lesznek filmvetítések, például a Bölöniről szóló film, és könyvbemutatók is. A termelői vásár pedig gondoskodik róla, hogy a húsvéti sonka és tojás is bekerüljön a kosárba.

A fesztivál főszervezője, Trucza Adorján szerint ez csak a kezdet.

„Első alkalommal lépünk ki Erdélyből, és bízunk benne, hogy a Taste of Transylvania a magyarországi közönség szívét is meghódítja majd.

Az idei évben nagyszabású terveink vannak: a szentendrei esemény után a rendezvényt más nagyvárosokba, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Bukarestbe is elvisszük. Közben természetesen már készülünk az elmaradhatatlan őszi borospataki fesztiválra is”. Szóval a terv az, hogy Erdély ízei és kultúrája nemcsak egy hétvégére költöznek a Pilis alá, hanem elindulnak egy komolyabb turnéra.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
Vörös- vagy fehér hagyma? Kiderült, mi a legfontosabb különbség, és nem az, amire gondolnál
Sokan csak legyintenek, pedig a rossz választás tönkreteheti a kedvenc ételünket. Eláruljuk, mikor melyiket kell használni.

Megosztom
Link másolása

Ott állsz a konyhapultnál, kezedben a kés, és épp azon agyalsz, hogy a pörköltbe vagy a szószba most a vörös- vagy a fehér hagyma a jobb-e. Vagyis dehogy agyalsz, csak leveszed a polcról, ami van, és kész. Pedig a nagy hagymakérdésben van egy pokoli fontos különbség, ami megváltoztathatja az egész fogást, és meglepő módon nem is annyira az íz, hanem a textúra az igazi vízválasztó.

A lényeg, hogy a hagyma nemcsak ízt ad, hanem szerkezetet is: vagy érezhetően ott marad a falatban, vagy diszkréten a háttérbe vonul, és csak selymes testet ad a szósznak.

A vöröshagyma jobban tartja a formáját főzés közben, kevésbé hajlamos szétesni. Bár idővel ez is megpuhul és édesedik, megőrzi azt a komplex, mély ízét, ami nem tűnik el teljesen a háttérben. Ezért tökéletes, ha sült hagymát, karamellizált hagymát, pörkölteket vagy olyan leveseket készítesz, ahol elvárod, hogy a hagyma ne csak egy távoli emlék legyen, hanem konkrétan ott legyen a tányéron. Nyersen viszont más a helyzet: a vöröshagyma íze szezonális.

Ha nincs túl sokáig tárolva, nyáron és kora ősszel édesebb, télen viszont sokkal csípősebbé válik.

Ezzel szemben a fehér hagyma a nagy beleolvadó, főleg ha sokáig kapja a hőt. Könnyebben szétfő és feloldódik, így ideális, ha az a cél, hogy szinte észrevétlenül építse fel az ízalapokat, például szószokban vagy alaplevekben.

Mivel édesebb és enyhébb ízű, mint a vörös, jó alap savanyításhoz vagy gyorsan készülő wokos ételekhez is.

Nyersen pedig megvan benne az az élénk, friss karcosság, ami miatt kiválóan működik mártogatósokban, salátákban vagy friss feltétként. Ráadásul az íze egész évben nagyjából ugyanolyan marad.

És ha ez nem lenne elég, a vöröshagyma a spájzban is jobban bírja. A Nemzeti Hagyma Szövetség szerint

a fehér hagymát kompakt sejtszerkezete miatt nem lehet olyan sokáig tárolni, mint más fajtákat.

A vöröshagyma egyébként is a népszerűbb, szóval jó eséllyel amúgy is vörös van otthon a kamrában.

A jó hír, hogy a legtöbb főtt ételben simán felcserélhetők. De ha nyersen használnád, és csak vörös van kéznél, szeletelés után elég hideg vízben átöblíteni, hogy megszelídítsd az ízét.

A lényeg tehát: ha azt akarod, hogy a hagyma megőrizze a karakterét, válassz vöröset.

Ha azt, hogy selymesen beleolvadjon az ételbe, a fehér a nyerő. Szóval most már tudod: nem mindegy, melyik hagyma miatt sírsz a deszka fölött.

Via Tasting Table


Megosztom
Link másolása