Zebegényben betiltotta a halloweent a polgármester: „Az esemény október 31-én nem tartható meg – sem jogi, sem erkölcsi, sem kulturális alapon”
Zebegény község önkormányzata egyértelmű határozatot hozott: „Október 31. – A halottak napja ünnepkörében nem tartható a halloween napjára időzített, azzal egybekötött közösségi rendezvény Zebegényben (nevezzék akár „tökfaragásnak”, „főtér-tökdíszítésnek” vagy „családi délutánnak” – a lényeg ugyanaz)” – áll Ferenczy Ernő Ervin polgármester közleményében. A közlemény tovább részletezi:
Zebegény vezetője számára világos: „Nem akarjuk, és nem is szabad átformálnunk a falut idegen minták szerint. Ez a falu őrzi a hagyományait – és ez így is marad.” A közlemény szerint nem csupán egy engedélyezés hiányáról van szó — annak jogi oldalát is felvázolják –, hanem arról, hogy „Zebegényben a halottak napja a csend, a gyertyaláng és az imádság ideje – nem a „tökös vidámságé vagy az ijesztő fejes díszítéseké”.”
Végül így zárul a közlemény:
Ez az állásfoglalás jól illeszkedik abba a hazai közérzetbe, amelyről a szakmai cikkek beszélnek: a halloween egyre inkább jelen van a városi programokban, a kereskedelemben és az oktatási intézményekben, ugyanakkor egyes közösségekben az ünnep „idegenként” jelenik meg, vagy akár ellenállásba ütközik.
Az országszerte egyre gyakoribb halloweeni bulik, tökfaragások, jelmezes programok ugyan azt mutatják, hogy a halloween Magyarországon is egyre népszerűbb. Ugyanakkor néhányan úgy vélik, hogy a halloween eltereli a figyelmet a mindenszentek és a halottak napja mélyebb, hagyományos tartalmáról, ezért idegennek érzik. Pedig a dátumok nem csúsznak egymásba: Magyarországon november 1-je mindenszentek napja, amikor a hívek a szentekre és az üdvözült lelkekre emlékeznek,
Zebegény polgármesterének döntése tehát nem pusztán formai vagy engedélyezési kérdés – ahogy a közlemény is hangsúlyozza –, hanem ízlésbeli és kulturális.
Ez felveti azt a kérdést: vajon a modern ünnepi trendek mennyire illeszthetők össze a helyi közösségek hagyományaival?
A polgármester posztját elöntötték a hozzászólások, kevesen támogatták, többen a furcsaságokra hívták fel a figyelmet. Egyikük például ezt írta:
Bárcsak lett volna Fidesz, amikor a nyugatmajmoló Brunszvik Teréz felállította az első karácsonyfát! Meg lettünk volna védve.”
Ugyanakkor Zebegény üzenete egyértelmű és nem finomkodó:
A kérdés marad, hogy ez az álláspont mennyire lesz általános modell — vagy inkább a kisebb közösségek speciális reakciója arra a kulturális jelenségre, amely sok helyütt már az őszi programok részévé vált.
