Vigyázat! Ne küldj több üzenetet Android és Apple készülék között, figyelmeztet mindenkit az FBI

A brit gyógyszerbiztonsági hatóság (MHRA) 33 olyan esetről számolt be, amikor a mellek megnagyobbodtak a Pfizer oltás után. További 11 brit nő az AstraZeneca vakcina után tapasztalt mellnövekedést, míg 4 esetet a Moderna oltás kapcsán jelentettek.

Néhány orvos szerint elképzelhető, hogy van összefüggés az oltás és a szokatlan reakció között.

A jelentés szerint egy kanadai nő, aki 2022 szeptemberében kapta meg az első Pfizer-oltását, enyhe bizsergést és a mell feszülését tapasztalta. Ezek a tünetek a második adag után gyorsultak fel, és hat hónapon belül B kosárméretről GGG-re nőtt a melle.

Az ilyen gyors mellnövekedés ritka, okai lehetnek hormonális problémák vagy bizonyos gyógyszerekre adott reakciók.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói 2021-ben már megállapították, hogy

Az ilyen jelentések fontos szerepet játszhatnak abban, hogy időben felismerjék az esetleges mellékhatások mintázatait.

Van egy olyan, tömegek által használt fájdalomcsillapító, ami nemcsak enyhíti a fejfájást, de még az agyadat is felpörgetheti – állítja egy friss kutatás.

A University College London (UCL) kutatói szerint ez a gyógyszer gyorsíthatja a reakcióidőt, és szerintük ez olyan jelentős egészségügyi előny, mintha csökkentenénk a magas vérnyomást.

De hogy mi ebben a csavar?

Ez derült ki a University College London nagyszabású vizsgálatából, amiben félmillió brit adatait elemezték: megnézték, ki milyen gyógyszert szednek, és közben hogyan szerepelnek memóriateszteken és különböző agyi képességeket mérő feladatokban.

A kutatók szerint a mindennapokban használt orvosságok – például a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, asztma vagy vérnyomás elleni gyógyszerek – akár jó hatással is lehetnek a kognitív teljesítményre.

Hasonlóan jót tett a szív- és érrendszeri betegségeknél használt omega-3, a koleszterincsökkentő atorvasztatin vagy épp a gyomorsavproblémáknál bevetett omeprazol is. Sőt, még a sima multivitamin is javította a résztvevők eredményeit.

De itt jön feketeleves

A paracetamol mellett a vényköteles fluoxetin (egy ismert antidepresszáns) és az amitriptilin (amit migrénre és depresszióra is használnak) kifejezetten rossz hatással volt a memóriára és a problémamegoldó képességre. Mielőtt azonban mindenki elkezdené kukába dobálni a gyógyszereit, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat egyelőre csak összefüggést mutatott ki. Ez nem bizonyítja egyértelműen, hogy az adott gyógyszer közvetlenül okozza a javulást vagy romlást, csupán együtt jár vele.

Az UCL neurológusa, Martin Rossor a tanulmány egyik vezető szerzőjeként azt is kiemelte, hogy

A szakember szerint érdemes lenne minden új készítményt alapos tesztnek alávetni, hogy kiderüljön, nem rontja-e a páciensek agyműködését.

A vizsgálatot a The Health Foundation nevű jótékonysági szervezet finanszírozta.

Az eredményeket a Brain And Behaviour című szaklapban publikálták.

Azért akad némi óvatosságra intő részlet is. Egyik fő probléma, hogy sokan különösen idősebb korban többféle orvosságot szednek egyszerre, így nehéz elkülöníteni, mi lehet a pontos hatás oka. Ráadásul egyes időskori memóriazavarokat egyszerűen az öregedésnek tudunk be, holott bizonyos gyógyszerek is ludasak lehetnek ebben.

És hogy mi a lényeg?

- Az ibuprofen és még pár hasonló szer meglepően jó hatással lehet az agyra.

- A paracetamol és néhány más szer viszont pont, hogy ronthatják a memóriát.

- Nem biztos, hogy mindez ok-okozati kapcsolat, de a kutatók szerint érdemes lenne rutinszerűen figyelni a kognitív mellékhatásokra, amikor új medicinákat fejlesztenek.

Ezt azért nem árt észben tartani, ha legközelebb a gyógyszeres szekrény előtt toporogsz.

Tudtad, hogy egyetlen hot-dog elfogyasztásával 36 percet dobsz el az életedből? A Michigani Egyetem kutatói körülnéztek a háztartásokban, és megpróbálták kiszámolni, pontosan mennyi időt vesz el tőlünk egy-egy rossz szokásunk. Az eredmények egyrészt sokkolóak, másrészt váratlanak.

Hot-dog vs. magvak: az életidő-csata

Egy hot-dog 36 percet von le a várható élettartamodból. Nem tévedés: a kedvenc gyerekkori strandkajád egy kész gyilkos. Ha viszont átállsz a magvakra, akkor 24 perccel toldhatod meg az életed minden egyes adaggal.

Nem áll itt meg a lista:

• Egy sajtburger 9 percet vesz el, miközben egy pohár szénsavas üdítő további 12 percet.
• A reggeli szalonna is veszélyes: minden szelet 6 perccel rövidíti meg az életedet.

Ha valaki hetente kétszer eszik hamburgert, az évente 936 percet (kb. 15,6 órát) veszít az életéből. Ez 50 év alatt összesen 32,5 napnyi életidőt jelent. ​

Ha valaki hetente egyszer eszik hot-dogot és mellé szénsavas üdítőt fogyaszt, az évente 2496 percet (kb. 41,6 órát) veszít az életéből. Ez 50 év alatt összesen 86,67 napnyi (majdnem 3 hónapnyi) életidőt jelent.

Ha viszont gyümölcsöt eszel, már 10 percet vissza is nyersz. A lekváros-mogyoróvajas szendvics meglepően jó választás: 32 percet adhat hozzá az életedhez.

Tévézés és bor: a rejtett gyilkosok?

Egy óra tévézés hatását pontosan még nem tudják kiszámolni, de az biztos, hogy az ülő életmód miatt drasztikusan nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Az alkoholfogyasztás is ingoványos terület: egy pohár bor lebontása körülbelül 1,5-2 órát vesz el a májad életéből.

Érdekes, hogy az alkoholtartalmú italok és az élethossz kapcsolatát kevesebb kutatás vizsgálja átláthatóan, de a mértékletesség itt is kulcsfontosságú.

Akkor mit együnk?

A kutatások szerint nincs minden veszve: az elvesztett percek és a megnyert idő kéz a kézben jár, és a helyes választások sok mindent ellensúlyozhatnak. Egy hot-dog után egy marék dió, vagy egy sajtburesz után egy tányér gyümölcs már segíthet mérsékelni a károkat.

Bizonyos ételek fogyasztása hozzájárulhat az élettartam növeléséhez.

és rendszeres fogyasztásuk akár évekkel is meghosszabbíthatja az életet.

mivel gazdagok antioxidánsokban és alapvető vitaminokban, amelyek csökkentik az oxidatív stresszt és lassítják az öregedés folyamatát.

És persze ne feledjük: ezek statisztikai átlagok. Az életminőségünket nagyban befolyásolja az is, hogyan érezzük magunkat a sajtburesz elfogyasztása után.

Egy friss kutatás szerint komoly mennyiségű mikroműanyag költözött be az emberi agyba. És amikor azt mondjuk, „kanálnyi műanyag”, akkor ez nem csak képletes: a kutatók szerint a mennyiség nagyjából egy műanyagkanál anyagának felel meg. Ez pont annyira ijesztő, mint amilyennek hangzik.

Több műanyag, mint azt valaha gondolták

A tanulmány az egyik legrangosabb tudományos lapban, a Nature-ben jelent meg, és lényegében azt mutatja, hogy jóval több mikroméretű műanyagszemcse kallódik odabent, mint amit néhány éve mértek. „Úgy 50%-kal nagyobb mennyiség, mint 2016-ban” – magyarázza a társszerző, Matthew Campen, a New Mexico-i Egyetem professzora a CNN-nek.

Még nyomasztóbb, hogy a demenciával diagnosztizált elhunytak agyában ennél is magasabb volt a műanyagtartalom. Campen szerint ez ugyan ijesztő, de egyelőre nem merné kijelenteni, hogy konkrétan ez okozza a demenciát – mindenesetre a statisztika elég beszédes.

Mindenhol ott van a műanyag

A mikroplasztikkal kapcsolatos tanulmányok riasztó eredményei nem újkeletűek: a tudósok az utóbbi években kimutatták, hogy az apró darabkák nemcsak a tengerben úszkálnak, hanem

Azaz tényleg mindenhova befurakszik a műanyag, amit a testünk valahogy nem képes kiporszívózni.

„Ideje lenne végre globális vészhelyzetet hirdetni a műanyag-szennyezés miatt” – mondja Sedat Gündoğdu, aki a törökországi Çukurova Egyetemen kutatja a mikroplasztikokat (The Guardiannek nyilatkozott). Bár még nem száz százalék, hogy ez pontosan milyen egészségügyi következményekkel jár, már most sejtik, hogy

„Ijesztő” – röviden így foglalta össze Bethanie Carney Almroth környezeti toxikológus (University of Gothenburg).

Egyre több vizsgálat, egyre kevesebb kétség

A kutatók több tanulmányt is felhoznak. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) májusi eredményei például 91 agymintát vizsgáltak, és átlagosan 10-20-szor több mikroműanyagot találtak, mint a májban vagy a vesékben. „Nem gondoltam volna, hogy tényleg ennyi műanyag kering a fejünkben” – vallotta be ismét a már említett Campen.

És mintha még ez sem lenne elég: a Journal of Hazardous Materials egyik 2024-es tanulmánya kimutatta, hogy

De hasonló eredményre jutottak 45 beteg térd- és csípőműtétjének vizsgálata során, és egy másik kutatásban a tisztított nyaki erekből vett plakkok 60%-ában is kimutatták a műanyagokat – ráadásul azoknál az alanyoknál, akiknek a nyaki leleteiben műanyag volt, 2,1-szeresére nőtt a szívroham, a stroke vagy a halálozás kockázata.

Mit lehet tenni?

A tudósok nem győzik hangsúlyozni a megelőzést: minimalizáljuk a műanyag használatot az ételek körül (például

De a lényeg nyilván sokkal nagyobb léptékű: világszintű szabályozás vagy valami hasonló drasztikus intézkedés kéne, hogy ne ússzon minden a műanyagban. Mert bár egyelőre kérdés, pontosan milyen betegségeket okoz, az már most is látszik, hogy a testünk – beleértve az agyunkat – elég nagy adag műanyaggal kénytelen együtt élni. És ez elég durván hangzik, még akkor is, ha a cikk elején említett műanyagkanalat egyelőre csak képletesen kell venni.