SZÍNES
A Rovatból

Tévedés lehet az Ősrobbanás elmélete, a tudósok már egy sokkal ijesztőbb verziót tartanak valószínűnek

Kösz, hogy hittél a Nagy Bumm elméletében – de a tudósok most azt mondják, az egész máshogy történt.

Megosztom
Link másolása

Közel egy évszázada ismételgetjük, hogy a világegyetem egy nagy bummal indult. Egy apró, sűrű, forró pontból hirtelen tágulni kezdett az egész, és lett belőle minden. Csakhogy most jön egy nemzetközi kutatócsoport, és azt mondja: kösz, de nem.

Ez az egész, amit látsz magad körül, inkább egy gigászi fekete lyukból pattant ki.

A Portsmouthi Egyetem Kozmológiai és Gravitációs Intézetének vezetésével most egy új elmélet borzolja a tér-idő kutatóinak idegeit. Szerintük ugyanis az univerzum nem a semmiből keletkezett – ahogy a Nagy Bumm elmélete állítja –, hanem egy óriási gravitációs összeomlás terméke.

Ez a kolosszális zűrzavar egy fekete lyukon belül esett meg, ahol az anyag összeroskadt, energiát tárolt, majd egyszer csak visszapattant – ebből lett a mi univerzumunk.

Az új elmélet neve: Fekete Lyuk Univerzum. Egyszerre hangzik sci-fi-nek és tudománynak.

Enrique Gaztañaga professzor így foglalta össze a lényeget a Telegraph beszámolója szerint:

„Megmutattuk, hogy a gravitációs összeomlásnak nem muszáj szingularitással végződnie. Egy összeomló anyagfelhő képes olyan nagy sűrűséget elérni, hogy onnan visszapattanjon, és új, táguló fázisba lépjen.”

És itt jön a csavar:

„A visszapattanás másik oldalán egy olyan univerzum születik, ami meglepően hasonlít a miénkre. Még meglepőbb, hogy ez a visszapattanás önmagában hozza létre a gyorsuló tágulást, nem kell hozzá semmiféle hipotetikus mező. A modellünk mostanra teljesen kidolgozott – és azt mutatja, hogy a visszapattanás nemcsak lehetséges, hanem bizonyos feltételek mellett elkerülhetetlen.”

Másképp fogalmazva:

az egész univerzum egy korábbi ciklus folytatása, egy kozmikus belégzést követő kilégzés, nem pedig egy semmiből előpattant téridő-villanás.

A Nagy Bumm teóriája szerint az univerzum kb. 13,7 milliárd évvel ezelőtt egy végtelenül kicsi, sűrű és forró pontból indult, ami aztán egyre gyorsulva tágulni kezdett – és ezt azóta sem hagyta abba. Ez az a tudományos narratíva, amit iskolai tananyagként is megkapunk.

De a Fekete Lyuk Univerzum elmélet azt állítja: a kezdet nem a semmiből lett, hanem egy ciklikus eseménysor újabb fázisába léptünk, mikor egy korábbi világegyetem összeomlott.

Az ötletet már 1972-ben bedobta Raj Kumar Pathria indiai elméleti fizikus, azt állítva, hogy az univerzum esetleg egy fekete lyuk belsejében létezhet. Akkoriban senki nem vette őt komolyan.

Most viszont új számítások, friss modellek és egy erős elméleti alap támasztja alá ezt az egészet.

Ha az univerzum egy fekete lyuk „visszapattanása”, akkor jogos a kérdés: most épp melyik fázisban vagyunk?

Mikor jön a következő összeomlás? Vagy mostantól minden örökké tágul?

Egyelőre a kutatók nem adtak végső választ. De a lényeg: újra kell gondolnunk a kozmosz eredetét. Lehet, hogy nem volt abszolút nullpont. Inkább egy kozmikus pulzálás vagy ciklus részei vagyunk – most épp valahol a kilégzés közepén.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


SZÍNES
A Rovatból
Sokan fotómodellnek nézik Radnai Márk gyönyörű barátnőjét, pedig civil foglalkozása van
Radnai Márk, a TISZA Párt alelnöke egy közös fotóval erősítette meg, hogy kapcsolatban él. A fiatal nő pszichológus végzettségű, és a pár a magánéletét tudatosan óvja a nyilvánosságtól.

Megosztom
Link másolása

A közösségi oldalakat pörgető rajongók idén tavasszal egy emberként sóhajthattak fel.

A nagy kérdés eldőlt, Radnai Márk szíve foglalt.

A találgatásoknak a TISZA Párt alelnöke vetett véget pár beszédes poszttal.

Közéjük tartozott a május 30-i, budapesti BL-döntőről publikált fotó.

A kép, amin egy barna hajú, mosolygós nővel látható, futótűzként terjedt, csakúgy, mint az az április fotó, amelyen együtt láthatók.

A hír sokakat érdekelt, és bár a pár nem árult el sok részletet a magánéletével kapcsolatban, néhány alapinformáció azért kiderült a titokzatos nőről. A fiatal nő pszichológus végzettségű – írta a Blikk.

Sokan a megjelenése alapján fotómodellnek nézik, de a hírek szerint egyáltalán nem mozog a médiaközeli szakmákban.

Bár a túlzott felhajtást kerülik, időnként feltűnnek egymás közösségi oldalain, ami azt sejteti, hogy nem bujkálnak, csak egyszerűen nem a nyilvánosságnak élik a kapcsolatukat. Ez a fajta visszafogottság éles kontrasztban áll azzal a kultusszal, ami Radnai Márk körül az elmúlt hónapokban kialakult, és ami a politikai népszerűségét egyfajta rocksztár-imázzsal is megtámogatta.

Radnai Márk már a politikai színre lépése előtt is tudatosan építette, majd bontotta le a karrierjét, amikor sikeres sorozatrendezőként a csúcson hagyta ott többek között a Drága örökösök című produkciót. Egy korábbi interjúban nyíltan beszélt arról, hogy ez a váltás a saját mentális egészsége érdekében történt. A tudatosság útjára lépve őszintén néz szembe a múltjával is, és nem fél megmutatni a sebezhető oldalát sem.

Egy interjúban a visszatérő küzdelmeiről is vallott: „Kb. félévente egyszer előjönnek a régi hibáim.”

Ez a fajta nyíltság és a drasztikus pályaváltás alapozta meg azt a közérdeklődést, ami a TISZA Párt alelnökeként csak tovább fokozódott.

A politikai kampány hevében pedig már nemcsak a szakmai múltja, hanem a magánélete is témává vált. A rajongás odáig fajult, hogy a választások után az internetes piactereken valóságos licitharc indult a kampány emlékei között, miközben a bulvársajtó a korábbi párkapcsolatait is elkezdte boncolgatni, felelevenítve például a Barátok közt egykori színésznőjével, Erdélyi Tímeával való korábbi kapcsolatát. Ebben a már amúgy is felfokozott hangulatban robbant be a BL-döntős közös fotó, ami nemcsak egy szimpla párkapcsolati bejelentés volt, hanem egy régóta várt válasz a rajongók és a nyilvánosság kérdéseire.

Most újabb kép is kikerült Instagramra: meglátogatták a barátnőjének, Mikó Déliának a régi lovát.


Megosztom
Link másolása

SZÍNES
A Rovatból
Soha többé nem kell bepötyögni a PIN-kódot a bankkártyához? Itt az újítás, ami mindent megváltoztat
Franciaországban terjed az ujjlenyomatos bankkártya, amelynek beépített szenzora a kártyán tárolt mintával veti össze a felhasználó ujját. A megoldás megfelel az uniós erős ügyfél-hitelesítési követelményeknek is.

Megosztom
Link másolása

Felejtsd el azt a négy számjegyet, amit tízből kilencszer elrontasz a pénztárnál, miközben mögötted türelmetlenül toporognak a sorban.

Franciaországban már a jövőt tesztelik!

Több nagyobb bank, köztük a BNP Paribas és a Crédit Agricole,

elkezdett olyan bankkártyákat adni az ügyfeleinek, amikhez a legtöbb esetben nem kell PIN-kód. Elég rátenni az ujjadat a kártyán lévő kis érzékelőre, és a fizetés máris megtörtént.

Nincs többé idegesítő pötyögés, titkos kódok memorizálása, sem az a para, hogy valaki a vállad fölött lesi el a számsort.

A rendszer lényege, hogy a kártya a beépített szenzorral veti össze az ujjlenyomatodat a rajta tárolt, titkosított mintával, és ha minden stimmel, engedélyezi a tranzakciót.

A megoldás nemcsak a kényelemről szól, hanem elvileg a biztonságról is.

Egy PIN-kódot ki lehet kémlelni vagy meg lehet tippelni, az ujjlenyomatodat lényegesen nehezebb lemásolni.

A francia bevezetésről és a technológia működéséről egyébként a dán dagens.dk is részletesen írt.

Frédéric Martinez, a technológiát fejlesztő Thales képviselője szerint „már nem kell beírni a titkos kódot, mivel a kártya azonnal felismeri az ujjlenyomatot.”

Persze a fogadtatás nem egyértelmű: miközben sokan örülnek, hogy végre megszabadulhatnak egy idejétmúlt macerától, mások gyanakodva méregetik az újítást, és nem értik, miért kell hozzányúlni egy évtizedek óta működő rendszerhez.

Az egész mögött az Európai Unió pénzforgalmi irányelve, a PSD2 szigorítása is ott áll, ami megköveteli az erős ügyfél-hitelesítést a vásárlásoknál. Az ujjlenyomat pedig tökéletesen megfelel ennek a célnak, így a kártya akkor is működik, ha túlléped az érintéses fizetés megszokott, 50 eurós limitjét. A francia bankok már konkrét termékekben kínálják az újítást: a BNP Paribas például a Visa Premier kártyákhoz adja opcióként, a Crédit Agricole pedig bizonyos kártyacsomagokba építette be.

A trend lassan terjed Európában, Törökországban például már szintén elindult egy hasonló rendszer, ami jelzi, hogy nem egy elszigetelt kísérletről van szó.

A technológia ráadásul nem is annyira drága, mint gondolnánk; a tömeggyártás és a verseny lenyomta az árakat, így a bankoknak már megéri bevezetni. A kérdés már csak az, mikor ér el hozzánk az a pont, amikor a pénztárnál a „kártya vagy készpénz?” kérdésre a válasz az lesz, hogy „egyik sem, csak egy érintés”.

Franciaországban 2024-ben könnyíttettek az 50 eurós érintéses fizetési limiten, ami azonnal felvetette az igényt a PIN-kódnál egyszerűbb, de ugyanolyan biztonságos azonosítási módszerre.

Ezzel párhuzamosan a terminálok frissítése is megkezdődött, így a technikai háttér is adottá vált ahhoz, hogy a biometrikus kártya ne csak egy menő, de kevesek által használt kütyü legyen, hanem a mindennapi vásárlások eszköze.

Ez a környezet tette lehetővé, hogy a bankok élesben is bevezessék a technológiát. A BNP Paribas 2025-től már a hivatalos kondíciós listáiban is szerepelteti a biometrikus opciót, a francia szaksajtó pedig 2026 tavaszán már egyenesen a PIN-kód haláláról cikkezett a lakossági fizetéseknél. A folyamat tehát felgyorsult: ami pár éve még csak egy futurisztikus tesztprojekt volt Dél-Afrikában vagy Bulgáriában, az mára egy kézzelfogható, egyre több helyen elérhető szolgáltatássá vált.

Via Blikk


Megosztom
Link másolása


SZÍNES
A Rovatból
A jégeső, ahogy eddig ismertük, teljesen meg fog változni - és ennek senki nem örülhet
Új klímamodelleken alapuló kutatás jelzi előre a jégeső megváltozását, ami a klímaváltozás egyik legdurvább következményéve lehet.

Megosztom
Link másolása

Két frissen megjelent, egymást kiegészítő tudományos kutatás arra jutott, hogy a jövőben a jégeső nemcsak veszélyesebb lesz, de az egész jelenség térben és időben is elcsúszik. Miközben egyes helyeket ritkábban ver majd el a jég, máshol gyakoribb lesz, de itt is, ott is sokkal nagyobb pusztítást végezhet.

A két csoport mást-mást vizsgált. Az egyik csapat, Timothy H. Raupach és Steven Sherwood vezetésével, azt nézte, hogyan változnak a jégeső kialakulásához szükséges légköri összetevők. A másik, Shiyi Zhang nevével fémjelzett kutatás pedig azt modellezte, mi történik magukkal a jégszemcsékkel. Az eredményeket a ScienceAlert foglalta össze, és a kép, amit felvázolnak, elég borús.

A Raupach-féle kutatócsoport konkrétan kimondja, hogy

a felmelegedés alapjaiban rajzolja át a jégeső térképét.

A tanulmányuk szerint „a jégesőre hajlamosító körülmények a globális felmelegedéssel a sarkok felé tolódhatnak, és kissé elmozdulhatnak nyárról télre.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jégesőre hajlamos zónák konkrétan elkezdenek északabbra csúszni. A modellek szerint több jégesőre számíthatnak Észak-Európában, Kanadában, az USA északnyugati részén.

És ha ez nem lenne elég, a szezon is átalakul: a jövőben kevesebb nyári, és több téli jégesőre hajlamos nap jöhet. Ez pedig rossz hír a mezőgazdaságnak, mert az őszi gabonaféléket pont a legérzékenyebb időszakukban érheti a jégverés.

De mégis hogyan lehet a jégeső egyszerre ritkább és mégis pusztítóbb bizonyos helyeken?

A melegebb, párásabb légkör több energiát pumpál a viharfelhőkbe, ami erősebb feláramlásokat szül, ezek pedig nagyobb jégszemcséket is képesek a levegőben tartani.

Ugyanakkor a melegebb levegőben a kisebb jégdarabok egyszerűen elolvadnak, mielőtt földet érnének. A végeredmény: kevesebb, de sokkal brutálisabb jégeső, ami mindent letarol. Ez a jelenség főleg az USA délkeleti részén, Afrika középső-északi sávjában és Északkelet-Ausztráliában lehet majd jellemző.

A változó éghajlat hatásait már mindenki érzi. A hagyományos, érzékeny gyümölcsök, mint a sárgabarack, egyre nehezebben bírják a klímát, miközben a szárazságtűrő füge simán megterem az Alföldön is. A gazdáknak ez nem gasztroforradalom, hanem kőkemény kockázatkezelés: új fajtákra és technológiákra van szükség. A jégeső időbeli és térbeli elcsúszása ebbe a képbe illeszkedik.

Via Qubit


Megosztom
Link másolása


SZÍNES
A Rovatból
Gyakran bámulja a falat mereven a kutyád? Gazdiként nem is sejted, milyen komoly dologra utalhat!
A látszólag ok nélküli viselkedés akár neurológiai problémát, például időskori demenciát vagy részleges epilepsziát jelezhet. A 11-12 éves kutyák közel harmada érintett lehet a szellemi hanyatlásban.

Megosztom
Link másolása

Ismerős a jelenet? A blöki mozdulatlanul ül, és elmélyülten bámul egy tök üres falfelületet.

Mielőtt csak furcsa szokásnak könyvelnéd el, érdemes tudni: a kutyád a legritkább esetben teszi ezt a semmiért.

Lehet, hogy épp egy olyan dologra próbálja felhívni a figyelmed, amiről neked még fogalmad sincs.

A kutyák hallása és szaglása ugyanis számunkra felfoghatatlan mértékben jobb a miénknél. A fal bámulása azt is jelenthet, hogy érzékelnek valamit a falon túl, amit mi nem szűrnénk ki a napi zajból

– írja az American Kennel Club.

Simán megeshet, hogy a falban egerek vagy más rágcsálók tanyáznak, de az is lehet, hogy egy darázsfészek rejtőzik valahol a házban.

Ha tehát a kutya fixírozza a falat, és közben időnként billegeti a fejét, mintha egy mozgó hangot követne, figyeld meg, és próbáld kideríteni, mit hallhat.

Sajnos más oka is lehet a bámulásnak. Az idősödő kutyáknál, akárcsak az embereknél, kialakulhat egyfajta demencia.

Ezt úgy hívják, hogy kognitív diszfunkció szindróma (CDS), és statisztikák szerint a 11-12 éves kutyáknak akár már közel harmada érintett lehet.

A fal bámulása a dezorientáció egyik tipikus jele lehet, ami mellett más tünetek is megjelenhetnek.

Például ha a kutyusod céltalanul bolyong, beszorulni valami bútor mögé, ahonnan tegnap még simán ki tudott jönni, felborul az alvási ciklusa, vagy hirtelen elfelejti a szobatisztaságot.

Ha pedig a kutyádnál lefagyás, bámulás hirtelen jön, és inkább egy bizarr, ismétlődő helyzet, akkor egy még ijesztőbb dolog is felmerülhet: a részleges vagy fokális epilepsziás roham.

Lehet, hogy a kutya csak mereven bámul, vagy úgy tesz, mintha láthatatlan legyeket kapkodna a levegőből.

A kutya egészsége iránti fokozott figyelem egyébként egyre inkább előtérbe kerül. Lewis Hamilton például 2020-ban kutyáját, Roscoe-t vegán étrendre állította át, és arról számolt be, hogy a táplálkozásváltás látványos javulást hozott kedvence allergiás és ízületi problémáiban. Roscoe később, 2025-ben elpusztult.

Árulkodó jel lehet betegségek esetén az is, ha a kutyád nagy sóhajjal melléd dől. Szóval nem árt figyelni!

Forrás: Glamour


Megosztom
Link másolása