Kiderült: nem az ember a legokosabb faj a Földön - a tengeri emlősök finoman szólnak, hogy ideje lenne leszállni a trónról
A The Dynamic Human című könyvben az Adelaide Egyetem kutatói azt állítják, hogy az emberek talán nem is olyan kivételesen intelligensek, mint azt eddig gondoltuk.
Dr. Arthur Saniotis, a kötet társszerzője szerint:
De a tudomány szerint előfordulhat, hogy bizonyos állatok egyes kognitív képességeikben meghaladják az embert.”
Az emberiség: okos, csak nem biztos, hogy a legokosabb
Az első reflex persze az: de hát nincs más élőlény, aki úgy gondolkodna vagy beszélne, mint mi!
Igen, csakhogy pont ez a probléma. Még a saját agyunk működését sem értjük teljesen, úgyhogy nehéz lenne objektíven eldönteni, ki a „legintelligensebb” faj.
Ők ugyanis sokkal összetettebb lények, mint gondolnánk.
A delfinek kommunikálnak – de nem úgy, ahogy te
Az emberek gyakran gondolják, hogy a saját kommunikációjuk a legfejlettebb, a cetfélék ezen a téren lehet, hogy bőven leköröznek minket.
A Michigan State University kutatói például azt írták:
„A cetfélék előnye, hogy elsődleges érzékszervük és kommunikációs eszközük ugyanaz: a hallás. A főemlősöknél a látás dominál, de a kommunikáció mégis auditív.”
Ha egy delfin egy halat meg akar mutatni egy másiknak, akkor nem elmeséli amit lát, hanem egy akusztikus képet küld róla – kvázi „hang-hologramot”.
Ez nálunk olyan lenne, mintha azonnali hologramképeket tudnánk gondolatban átküldeni egymásnak. Csak mi még ott tartunk, hogy a telefonon csatolmányként elküldünk egy képernyőfotót.
És ha ez nem lenne elég:
- A cetfélék 20-szor annyi információt tudnak küldeni-fogadni hang útján, mint mi.
Mi meg Messenger-hangüzenetekkel kínlódunk.
- A bálnák agya nem csak nagy – érzelmesebb is
- A limbikus rendszer, ami az érzelmekért és emlékekért felelős, az emberi agyban is fontos szerepet játszik.
De Lori Marino neurobiológus szerint, a bálnáké ezen a téren nemhogy fejlettebb, hanem anatómiailag is eltér: a limbikus rendszerük olyan nagy, hogy „kitör” az agykéregbe, létrehozva egy extra paralimbikus lebenyt.
Ez a szerkezeti „túlnövés” azt jelzi, hogy az érzelmi és kognitív folyamatok mélyen összefonódhatnak – és
Szóval ha úgy érzed, hogy egy bálna szomorú tekintete „mintha értene téged”, az lehet, hogy nem véletlen. Lehet, hogy többet ért a világból nálad.
Gondolkodás: nem kizárólag emberi kiváltság
Az úgynevezett orsó alakú idegsejtek (spindle neurons) az intelligens viselkedés egyik sejtes alapjai.
Mit csinálnak ezek a tengeri emlősök?
- Felismerik magukat a tükörben
- Problémákat oldanak meg
- Sorrendet, „leírást” követnek
- Testtudatuk van – például integetnek az uszonyukkal, ha a tréner integet a kezével
- És: elnevezik egymást és magukat – egyedi füttyjelekkel kommunikálnak egymás felé
Mi pedig továbbra is azzal viccelődünk az delfin show-kon, hogy „Flipper biztos örül, hogy itt vagyunk”.
Mit kezdünk ezzel? Hát, ketrecbe zárjuk őket
Az emberiség válasza erre az egészre: víz alatti ketrecek, műmosolyos trénerek és szardíniáért cserébe bemutatott bukfencek.
Gondolj bele:
Ha már olyan okosnak tartjuk magunkat, itt lenne az ideje értelmesen használni az intelligenciánkat – például arra, hogy ne kínozzunk más intelligens lényeket.
