SZÍNES
A Rovatból

Felfoghatatlan, mit láttak az atomfegyver-bázis felett: „Gyakorlatilag nem jutottunk szóhoz” – vallotta a Pentagon tisztje

A PURSUE program második csomagjában publikált több tucat korábban titkosított UAP-fájlt. Az anyagok között a 2023-as Lake Huron-i incidensről készült videó is szerepel.

Megosztom
Link másolása

Zöld gömbök cikáztak a titkos új-mexikói atomfegyver-bázis felett, korongok hajtottak végre lehetetlen manővereket, és tűzgolyók robbantak fel a semmiben. Ez nem egy ötvenes évekbeli sci-fi magazin címlapja, hanem a Pentagon legfrissebb, május 22-én a közösbe dobott, korábban titkosított (UFO) UAP-aktacsomagjának legütősebb része. A több száz oldalt és 64 új fájlt – köztük 51 videót – tartalmazó adag a második felvonása annak a nyilvánosságra hozásnak, amit Donald Trump elnök rendelt el, és aminek a végén elvileg mindenki eldöntheti, mi a csuda folyik odafent.

Az első adag egy május 8-án látott napvilágot, akkor 162 tételnyi anyag került fel a netre. Az egész akció a PURSUE névre keresztelt kormányzati program keretében zajlik, aminek

hivatalos célja, hogy a különböző ügynökségek felkutassák és nyilvánosságra hozzák a „megoldatlan” azonosítatlan anomáliás jelenségekkel kapcsolatos dokumentumaikat.

Az ígéret szerint a közzétételek gördülő rendszerben, néhány hetente folytatódnak.

A frissen publikált csomagban ott lapul több tucat, korábban sosem látott felvétel katonai szenzorokról, köztük a 2023-as, nagy port kavart Lake Huron-i incidensről készült videó, amin egy objektum lelövésének pillanatai láthatók.

Előkerültek hangfájlok is, például a Mercury- és Apollo-küldetések űrhajósainak beszélgetései, amikben az ablakuk előtt lebegő „szentjánosbogarakról” és „hópelyhekről” számolnak be

– jelenségekről, amiket a NASA később a fagyott kondenzvíz számlájára írt. A történeti dossziék között pedig ott figyel egy 1973-as CIA-jelentés a Szovjetunióról és a Védelmi Minisztérium belső anyagai.

A gyűjtemény vitathatatlanul legizgalmasabb darabja egy 116 oldalas dokumentum a Sandia bázis környékén 1948 és 1950 között észlelt jelenségekről. A jelentés 209 megfigyelést sorol fel, amikben zöld gömbök, korongok és tűzgolyók tűntek fel a nukleáris program legérzékenyebb létesítményei közelében.

A korabeli leírások szerint az objektumok manővereztek, hirtelen eltűntek, vagy épp látványosan felrobbantak.

Ezek az esetek annak idején a Project Grudge és a Project Twinkle nevű katonai vizsgálatok tárgyát képezték, de megnyugtató magyarázat azóta sem született rájuk.

„Ezek a fájlok a minősítés mögött évtizedekig táplálták a jogos spekulációt — itt az ideje, hogy az amerikaiak maguk lássák őket” – nyilatkozta Pete Hegseth védelmi miniszter a közzététel kapcsán. A friss iratokban megszólal egy jelenleg is aktív,

magas rangú hírszerző tiszt is, aki egy 2025-ös terepjelentésben annyit írt a látottakról, hogy „gyakorlatilag nem tudtunk megszólalni”

– derül ki a CBS News által megszerzett dokumentumból. A most publikált archív hanganyagok egyikén Scott Carpenter, a Mercury-program űrhajósa arról beszél, hogy a részecskék „véletlenszerűen mozognak és pont úgy néznek ki, mint a hópelyhek”. A lelkesedést azonban hűti a tudományos közösség. „Hangosan és egyértelműen mondom: egyáltalán nincs meggyőző bizonyíték az UAP-okhoz köthető földönkívüli életre” – szögezte le Dan Evans, a NASA egyik vezető tisztségviselője az Ars Technica tudósítása szerint.

Ez a kijózanító álláspont teljes összhangban van a Pentagon saját UAP-vizsgáló hivatalának márciusi jelentésével, ami szintén arra jutott, hogy egyetlen vizsgált eset sem igazolta földönkívüli technológia jelenlétét.

A most közzétett fájlok többsége hivatalosan továbbra is „megoldatlan”, leginkább azért, mert a hiányos adatok vagy a rossz minőségű felvételek nem tesznek lehetővé semmilyen tudományos következtetést.

A politikai és médiavisszhang ennek megfelelően vegyes. A kormányoldal a „példátlan transzparenciát” ünnepli, és arra bátorítja a közvéleményt, hogy mindenki maga vonja le a következtetéseit. A kritikusabb hangok szerint azonban a nagy leleplezés eddig elmaradt, és

a sok alacsony felbontású, nehezen értelmezhető videó inkább csak egy soványka feltárás, ami a lényegi kérdésekre nem ad választ.

A mostani adagban mindenesetre több érdekes felvétel is akad. A Lake Huron-i esemény mellett

több klipen is láthatók vízfelszín közelében mozgó, gömb alakú objektumok, amik néha alámerülnek, majd újra felbukkannak,

valamint a Perzsa-öböl felett 2019-ben rögzített, formációban repülő fények. Ezek az anyagok, a történeti iratokkal együtt, most már bárki számára elérhetők, a Pentagon pedig kifejezetten ösztönzi a civil kutatókat, hogy vegyék ki a részüket az elemzésből.

A Sandia-akták közzététele különösen a kutatók számára fontos, mivel a nukleáris infrastruktúra közelsége miatt az észlelések nemcsak csillagászati, hanem nemzetbiztonsági kérdéseket is felvetnek. A 116 oldalas iratcsomó primer, levéltári értékű forrás egy olyan rejtélyhez, ami több mint hetven éve foglalkoztatja a szakértőket. A történet pedig itt nem ér véget: a védelmi tárca közlése szerint a harmadik iratcsomag „hamarosan” érkezik.

Via Department of War – PURSUE: Release 02

 


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


SZÍNES
A Rovatból
Egy idegtudós szerint, aki ebben a három hónapban született, intelligensebb másoknál
A tudomány az októberi, novemberi és decemberi születést nemcsak magasabb intelligenciával, de jobb sportteljesítménnyel is összeköti. Egy oxfordi idegtudós szerint a jelenség nem asztrológia, hanem a magzati fejlődésre ható szezonális tényezők eredménye.

Megosztom
Link másolása

A tudomány szerint számít, mikor születtél. És most nem a horoszkópról van szó, hanem kőkemény statisztikáról. Egy friss összefoglaló szerint, amit a Your Tango hozott le, az októberben, novemberben és decemberben születettek mérhető előnnyel indulhatnak a kognitív képességek terén.

A dolognak két, meglepően logikus indoka van. Az egyik a szezonális hatás, a másik pedig az, amit a szakirodalom relatív életkor-hatásnak nevez – vagyis az, hogy a gyerek hanyadikként kezdi az iskolát a korhatárhoz képest.

Egy 2006-os, Harvardhoz köthető tanulmány több mint 22 ezer gyereket követve már kimutatta, hogy a télen vagy tavasszal születettek jobban teljesítettek a korai kognitív teszteken.

A legfrissebb csavar a történetben egy 2023-as japán kutatás, ami rámutatott, hogy azok a gyerekek, akik éppen csak becsúsznak az iskolakezdési korhatár alá, és így az osztály legfiatalabbjai lesznek, a kezdeti nehézségek miatt egyszerűen többet és keményebben dolgoznak. Ez a plusz erőfeszítés hosszú távon beérik, és komoly tanulási előnnyé kovácsolódik.

Ezt egészíti ki a prenatális teória: az őszi-téli babák anyukái a terhesség legkritikusabb, harmadik trimeszterét a hűvösebb hónapokban töltik, kevesebb hőstressznek és vírusfertőzésnek kitéve, miközben a D-vitamin-ellátottságuk is optimálisabb lehet. Sőt, egy sporttudományi kutatás szerint a novemberi születésűek még atletikusabbak is, átlagosan 10-15 százalékkal jobban teljesítenek bizonyos teszteken, ami szintén az életkori előny számlájára írható a sportági kiválasztókon.

Mielőtt azonban bárki a csillagjegyekkel jönne, egy oxfordi idegtudós, Russell Foster helyreteszi a dolgot. A tudós szerint ennek semmi köze az asztrológiához, a szezonális hatások elől egyszerűen nem tudunk elmenekülni.

„Abszurdnak tűnik, hogy a születésed hónapja befolyásolhatja az életesélyeidet, de az, hogy meddig élsz, milyen magas vagy, milyen jól teljesítesz az iskolában... mind bizonyos mértékig összefüggésben állnak azzal, hogy az év melyik szakában bújsz elő az anyaméhből” – mondta.

A jelenség tehát létezik, de a hatása kicsi, és a környezet, a szorgalom vagy a szülői háttér simán felülírja.

Persze az, hogy mit tartunk okos viselkedésnek, eleve egy trükkös kérdés. Nemrég írtunk arról, hogy két, gyakran lesajnált szokás – a magunkban beszélés és a csúnya beszéd – kutatások szerint összefügghet a hatékonyabb önszabályozással és a gazdagabb szókészlettel, vagyis a magasabb intelligencia jele lehet.


Megosztom
Link másolása

SZÍNES
A Rovatból
A Metallica miatt órákra megbénul a közlekedés Budapesten, mutatjuk, hol lesz felfordulás
A Metallica csütörtöki és szombati koncertjei miatt jelentős közlekedési változások lesznek a Puskás Aréna környékén. A BKK több fő útvonalat, köztük a Dózsa György utat is lezárja este 6 órától.

Megosztom
Link másolása

Aki csütörtökön vagy szombaton este autóval közlekedett volna Budapesten, a pesti oldalon, az most vegyen egy mély levegőt, és tervezze át az útvonalat.

A Metallica koncertjei miatt a főváros közlekedése a Puskás Aréna tágabb környezetében órákra térdre kényszerül.

Lezárások és különféle változások is lesznek.

A BKK azt kéri, aki csak tudja, a sűrűbben közlekedő metrót vagy villamost használja, és ne autóval menjen a koncertre.

A lényeg a lezárásokban rejlik, amelyek már jóval a 19 órás koncertkezdés előtt életbe lépnek.

Este hattól egészen fél tizenegyig lezárják a Dózsa György utat a Thököly út és a Kerepesi út között, és ugyanez a sors vár a Verseny utcára is.

A koncert végén,

a tömeg eloszlatása érdekében 22:30 és 23:30 között az Ifjúság útját és a Stefánia utat is lezárják egy-egy szakaszon.

A jó hír a rosszban, hogy a 2-es és a 4-es metró, valamint az 1-es villamos sűrűbben közlekedik majd.

A Thököly úti buszok 17 órától minden létező megállóban felveszik az utasokat.

A felszíni járatok útvonala sem marad érintetlen. A 30-as busz este hattól inkább a Thököly út–Dózsa György út útvonalon tesz egy kört, a Verseny utcai megállót elkerülve.

Aki a 75-ös vagy 77-es trolira szállna fel a Puskásnál, annak a Hungária körúton kell vadásznia a járatokra, vagy a 901-es busz megállójában kell próbálkoznia.

És ha ez nem lenne elég,

este fél 11 után a Stefánia út lezárása miatt mindkét troli komoly kerülőre kényszerül a Hungária körút és a Thököly út érintésével, kihagyva több megszokott megállót.

A stadionba egyébként a Dózsa György út és a Stefánia út felől lehet majd bejutni, de a Budapesti Közlekedési Központ szerint a Keleti pályaudvartól is nagyjából ugyanannyi idő alatt oda lehet sétálni, mint a Puskás Ferenc Stadion metrómegállótól.

Aki rendszeresen jár a Puskásba, annak ez a forgatókönyv aligha új. A stadion közvetlen környezetét szinte minden teltházas eseménynél hermetikusan lezárják az autóforgalom elől, és a kötöttpályás közlekedésre terelik a több tízezres tömeget.

Legutóbb a májusi Magyar Kupa-döntő idején is hasonló logika szerint jártak el a hatóságok: a környéken parkolási tilalmat vezettek be, és a közösségi közlekedést ajánlották, miközben a főbb útvonalakat a mérkőzés idejére lezárták.


Megosztom
Link másolása


SZÍNES
A Rovatból
Eldőlt a Heti Hetes sorsa, fontos bejelentést tett az RTL
Nagy Ádám, a műsorvezető, egy videóban erősítette meg, hogy a nyári szünet után folytatódik a népszerű talk-show. A bejelentésre azután került sor, hogy a június 7-i adás után a csatorna hivatalosan nem közölte, visszatér-e ősszel a műsor.

Megosztom
Link másolása

Aki már temette volna a Heti Hetest a június 7-i, évadzárónak tűnő adás után, az most vehet egy nagy levegőt.

Vége a találgatásoknak, kiderült, mi a sorsa.

Nagy Ádám, a produkció műsorvezetője egy RTL-es videóban árulta el, mi lesz.

A csatorna ugyanis eddig hallgatott arról, hogy a formátum megéri-e az őszt.

"Van egy jó hírem, ősszel folytatódik a Heti Hetes."

Hogy a nézők addig se unatkozzanak: "Addig is az RTL+-on meg lehet tekinteni a régi részeket, az RTL social felületein szoktak felrakni mindenféle extra jeleneteket, akár kimaradt jeleneteket is. Addig is jó nyaralást mindenkinek, ahogy látom, leginkább a celebjeinknek... Jó nyaralást, jó munkát, ősszel folytatjuk, itt találkozunk!" – hangzott el a felvételen

A bejelentés lényegében lezárta a bizonytalanságot, miután a műsor hivatalosan is nyári szünetre vonult, és a vasárnapi idősávban már csak egy válogatásadást sugároztak az új évad legjobb pillanataiból.

A tavaszi évad bebizonyította, hogy a Heti Hetes szellemisége tíz év után is működőképes. A visszatérés után a műsor azonnal hozta a kötelezőt: a megszokott csipkelődő stílusban estek neki a közéletnek, Majka például nem is sokat teketóriázott, és keményen kiosztotta Nagy Ferót a Kossuth-díja miatt.

De nemcsak friss témák, hanem régi sérelmek is előkerültek; Hajós András egy adásban részletesen elmagyarázta, miért is volt tele a hócipője Havas Henrikkel, ezzel lezárva egy régi konfliktust, ami még a műsor előző korszakából maradt rájuk.


Megosztom
Link másolása


SZÍNES
A Rovatból
Forsthoffer Ágnes hazánk egyik leggyönyörűbb könyvtárából üzent a diákoknak
Forsthoffer Ágnes, a Parlament elnöke Instagram-posztban ajánlotta az Országgyűlési Könyvtárat a felsőoktatásban tanulóknak. Bejegyzését azután tette közzé, hogy a helyszínen hallgatókkal is elbeszélgetett.

Megosztom
Link másolása

Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés nemrég megválasztott elnöke Instagramon üzent az egyetemistáknak.

A bejelentés személyes látogatás után érkezett, amelyen láthatóan mély benyomást tettek rá a joghallgatók, akikkel beszélgetett is.

A poszt a jövő értelmiségét szólította meg.

Forsthoffer Ágnes egyenesen a tökéletes tanulósarkot ajánlotta a hallgatóknak.

„Nincs ideálisabb hely tanulásra és kutatásra, mint az Országgyűlési Könyvtár.”

Azt is hozzátette, hogy a történelmi helyszínen egyenesen „világszínvonalú szolgáltatások” várják a diákokat.

A személyes élmény sem maradhatott ki a beszámolóból, hiszen mint írta: „Ma én is a könyvtárban jártam, ahol örömmel találkoztam és beszélgettem joghallgató fiatalokkal.”

A bejegyzés végén egy klasszikus, anyai jókívánság is elfért, ami már a közelgő vakációt is belengette.

„Sok sikert és kitartást a vizsgákhoz! Hamarosan itt a nyár!”

Forsthoffer Ágnes, aki lassan stílusikonná válik, ezúttal sem hibázott, ami az öltözékét illeti.

Sötét színű nadrág és derékig érő, fehér blézer volt rajta, a blézer alatt egyszerű, pasztell árnyalatú rózsaszín felső.


Megosztom
Link másolása