Ha ezt a két hétköznapi szokást a butaság jelének tartod, hatalmasat tévedsz
Aki gyerekkorában nem kapott szidást legalább egyszer azért, mert magában motyogott vagy kiejtett a száján egy csúnya szót, az valószínűleg buborékban nőtt fel.
A többieknek viszont jár a régóta várt feloldozás:
Szóval, ha legközelebb a táskádban a kulcsod után kotorászva beszélsz hangosan, ne érezd magad hülyének. Az agyad éppen a csúcson pörög.
Ha magadban beszélsz, az a legújabb kutatások szerint nem holmi hóbort. Egy 2023-as, a Frontiers in Psychology szaklapban megjelent átfogó áttekintés szerint
A dolog háttere pofonegyszerű, de zseniális. Gary Lupyan és Daniel Swingley kutatók már egy 2012-es kísérletben kimutatták:
Ez az úgynevezett „címke-visszacsatolás” hatás, vagyis a szó kimondása élesíti a fókuszt és hatékonyabbá teszi a keresést – írta Ashley Fike a témát bemutató VICE cikkében.
A másik óriási vita a csúnya beszéd körül forog.
Egy 2015-ös tanulmányban Kristin és Timothy Jay porig rombolta a sztereotípiát.
Ugyanaz a kognitív erőforrás áll tehát a gazdag szókincs és csúnya szavak ismerete mögött.
Timothy Jay, aki negyven éve kutatja a témát, úgy véli, a trágár szavaknak különleges nyelvi funkciójuk van.
Egy jól elhelyezett káromkodás ugyanis komplex nyelvi teljesítmény: fel kell mérni a társasági helyzetet, érteni kell a nyelvi regisztereket, és azonnali döntést kell hozni. Ez pedig kifejezetten a kifinomult beszéd és gazdag szókincs ismérve.
Persze mielőtt még mindenkit elküldenél a búsba a következő céges megbeszélésen, van egy bökkenő. Egy 2018-as, Monica DeFrank és Patricia Kahlbaugh által jegyzett vizsgálat szerint
A tudományos eredmények tehát egyértelműek. A magunkban beszélés hatékonyságát egy 2021-es szemmozgás-követéses vizsgálat is megerősítette, a káromkodás és a verbális képességek közötti kapcsolatot pedig szintén több kutatás alátámasztotta.
Viszont a társadalmi megítélés lassan változik például azokkal szemben, akik időnként magukban beszélnek.
Via: VICE