„Akkor is megbélyegeztek, amikor 16 évesen lettem anya, és akkor is, amikor 43 évesen szültem”
Egy ötgyermekes angol anya mindkettőt megtapasztalta, hiszen első gyerekét alig 16 évesen szülte, a legkisebbet pedig 43 évesen. De volt terhes a 20-as és a 30-as éveiben is, így minden eddigi életszakaszában megtapasztalta a várandósságot és a babázás első, legnehezebb hónapjait.
Rachel Rowsell a Sunnak mesélte el a tapasztalatait. Az első terhessége váratlanul jött, 16 évesen még nem is tervezett babát. Amikor meglátta a pozitív tesztet, máris attól félt, hogy mit fog szólni hozzá az anyukája. Jogosan tartott tőle, az anya ugyanis nagyon mérges lett, azt mondta, Rachel tönkretette az életét a korai terhességgel. A lány nevelőapja viszont támogatta őt, ahogy 21 éves párja, Tim is. A szülés fájdalmas volt a fiatal kismama számára, de a szíve vitte előre. Tanulmányait kislánya, Emily mellett sem akarta feladni, az apa vigyázott a babára, amikor Rachel a vizsgáira készült.
Másodjára akkor lett várandós, amikor a kis Emily még csak egy éves volt. 18 évesen szülte meg kisfiát, Tomot, két gyerekkel pedig már elég nehéz dolga volt, még az is hosszas előkészületet igényelt, hogy elinduljon bevásárolni velük.
"Élveztem, hogy a gyerekekkel lehetek, de sokkal önzőbb voltam, mint most. Egyetemre mentem, miközben Emily bölcsődében volt, Tomra pedig Tim vigyázott. Bizonyítani akartam, hogy annak ellenére, hogy tinimami vagyok, még lehetnek sikereim. Elszántam küzdöttem azért, hogy bebizonyítsam, téved, aki mást gondol."
El is végezte az egyetemet, majd dolgozni kezdett egy marketingcégnél, amiből éppen futotta arra, hogy házat béreljen. 21 éves korában szakított gyermekei apjával, Emily ekkor 5, Tom pedig 3 éves volt. A munkahelyén megismerkedett egy új férfival, Markkal, akivel alig öt hét után el is jegyezték egymást, két évvel később pedig összeházasodtak.
Amikor harmadszor is terhes lett, már úgy érezte, hogy ezzel nincs semmi baj, hiszen már 28 éves volt, házas, éppen ezért mások szemét sem szúrhatta ez. Úgy érezte, mintha először várna babát, ekkor élte bele magát először igazán ebbe az időszakba.
"Úgy vásároltam babacuccokat, mintha először csinálnám. Mindenből újat akartam, hiszen az első két gyerekemnél erre nem volt lehetőségem. Amikor hazahoztam Poppyt, egészen más volt, mást éreztem, mint amikor Emily született. Mindenki nagyon boldog volt."
A kislány csak 2 éves volt, amikor Rachel szakított az apával, Markkal, pár héttel később pedig már egy másik férfivel, Justinnal randizott. Másfél éve jártak már együtt, amikor az akkor már háromgyermekes, 30 éves anya újra meglátta azt a nagyon is ismerős két csíkot a terhességi teszten.
"Már volt három gyerekem, a negyedik pedig már a harmadik apától volt, és ez kellemetlen volt számomra. Úgy éreztem, hogy az emberek elítélnek, és ezért én is azt hittem, hogy megint rosszat tettem. Evie-vel már nem jártam annyit babaklubba, és heti háromszor bölcsibe vittem nyolchónapos korától kezdve, hogy dolgozhassak. Emiatt anya-bűntudatom volt."
Rachel ekkor már teljesnek érezte a családját négy gyermekével és Justinnal, az élet azonban ismét közbeszólt. Amikor 42 éves korában egyszer kimaradt a menstruációja, azt hitte, ez már a menopauza jele, de mint kiderült, megint babát várt.
"Az első gondolatom rögtön az volt, hogy mit fognak gondolni az emberek. Nem is amiatt, hogy ebben a korban vállalok gyereket, hanem az idősebb korban való szülés kockázatai miatt. Azt hittem, felelőtlennek tűnhetek. Még a gyerekek is megdöbbentek, főleg Poppy, aki kiakadt, mert azt gondolta, már túl öreg vagyok még egy gyerekhez. De amint meglátta a kishúgát, szerelmes lett belé."
Az anya viszonylag gyorsan szülte meg legkisebb gyermekét, Clarát, de komoly fájdalmai voltak. Pár héttel később jött a koronavírus-járvány és vele a karantén, így nemcsak újszülött kislányával kellett foglalkoznia, de két nagyobbik lányának is segítenie kellett az otthoni tanulásban. Ráadásul 43 évesen már nehezebb egy totyogós gyereket gondozni és az alváshiány is jobban kikészíti, mint fiatalabb korában.
Most már belátja, hogy még tiniként is könnyebb volt az anyaság, már csak azért is, mert nem aggódott állandóan azon, hogy minden jól csinál-e. Ugyanakkor már tudja, mit csinálhatott volna másképp, így a fiatalabb gyerekeit már kicsit másképp neveli. Például sokkal engedékenyebb és nem stresszel apró dolgokon.
A legfontosabb tanulság azonban az volt számára, hogy az emberek mindig ítélkezni fognak, mindegy, hány évesen vállal gyereket, ezért nem is kell foglalkozni mások véleményével.
"16 évesen elhitették velem, hogy borzalmas bűncselekményt követtem el azzal, hogy gyereket szültem. A boltban mindig megnéztek, úgy éreztem, mintha egy nyíl mutatott volna rám azzal, hogy "tini anyuka". Ez volt a stigma. Aztán sok-sok évvel később, amikor 43 évesen terhes voltam Clarával, már tudtam, hogy az én korombeli anyákat idősnek minősítik. De megtanultam, hogy nem szabad aggódni azon, mit gondolnak mások."
Az ötgyerekes anya úgy érzi, teljes a családja, még ha most szingliként is neveli a gyerekeit, és biztos benne, hogy nem fog többet szülni. Saját vállalkozást indított, coachként segít más nőknek kiteljesedni és elérni a céljukat.
