INSPIRÁLÓ
A Rovatból

Ebből a különleges gombafajból készült már válltáska,  egészségügyi betét, sőt, még autókárpit is!

Az ősember gyújtósnak használta, a mai formatervezők már táskát készítenek belőle. De hogyan kapcsolódnak a Tinderhez a taplók, és milyen előremutató kutatások zajlanak hazánkban a felhasználásukkal kapcsolatban?
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. november 25.


Megosztom
Link másolása

A rómaiakhoz hasonlóan a gombáknak is sokat köszönhetünk: nélkülük nem lenne többek között puha és levegős kenyerünk, habzó sörünk vagy gyógyító antibiotikumunk. De van ennek a kiterjedt családnak egy kevésbé ismert, ám annál hasznosabb rendje is: ők a taplók.

Nem topless, hanem toplász!

A gombák titokzatos, se nem növényi, se nem állati országának lakói között találjuk a taplóalakúak rendjét. A köztudatban tapló néven futó bükkfatapló ennek a rendnek a likacsosgombafélék családjába tartozik. A taplót pedigréjétől függetlenül már a hauslabjochi ősember, ismertebb nevén Ötzi is használta, hátizsákjában különböző eszközei között megtalálták a taplót is, melynek segítségével tudott jövet-menet gyorsan tüzet gyújtani.

Taplókat sajnos ma már könnyebben találunk a Tinder-en, mint az erdőkben ( a tinder kifejezés angolul gyújtóst jelent, magát a bükkfa taplót is tinder fungus-nak nevezik), a gombák élőhelyét jelentő beteg fákat ugyanis gyorsan kitermelik, a toplászok nagy bánatára.

A toplász (vagy taplász) a tapló gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik. A szakma leghíresebb, magyar nyelvű művelői mind Korondhoz köthetők, itt ugyanis a 19. század második felében a munkahiány és a taplógombában gazdag erdők közelsége lehetőséget teremtett a toplászat gyors elterjedésének, melynek leghíresebb alakjai Filep János és Bancza Pali voltak.

A taplót előnyös tulajdonságai miatt számos dologra használták.

Megfelelő eljárással a kemény taplóból jól nyújtható, remek nedvszívó képességű anyag állítható elő, melyből a bőrhöz hasonlóan különböző tárgyakat: sapkát, válltáskát, öveket lehet készíteni. Régen a pásztorok szúnyogriasztás céljából meggyújtották, és füstölő gyanánt a kunyhójuk elé tűzték a gombát, de vérzéscsillapító hatása és szivacshoz hasonló folyadékfelvevő képessége miatt sebkötözésre használták. Egyes források szerint ugyanezen okból menstruációs betétként is jót szolgálatot tett.

A feldolgozás közben keletkező apróbb, leeső taplóbőr darabokból speciális, ruhára tűzhető plüssegerek készültek. A puha tapintású figurákkal azonban nem csak a kisgyerekek játszottak. Egy 1999-ben készült interjú szerint a Korond környéki nagyobb legények a fonóban, később táncos mulatságon igyekeztek ezeket az egereket a leányok kebelébe ejteni, hogy az ijesztgetésen túl némi intim helyzet is kialakulhasson a fiatalok között. A megfelelő helyre dobott egeret ugyanis a tű miatt nagyon óvatosan kellett kibányászni.

„Lassan, tapintatosan, hogy meg ne sértse a lányt, de azért foglalkozhasson vele minél tovább. Ha a leány az egeret a színlelt vagy valódi ijedtséget meg a derülést követően mellére tűzi, az már egyféle sikernek számít, jele annak, hogy nem zárkózik el a legény közeledésétől, folytatódhat az ismerkedés.”

Hogy a lányok mennyire hagyták vagy élvezték ezt a játékot, arra az interjú alanya nem tért ki. A taplónak mindenesetre nem csak tárgyi, hanem egészségügyi haszna is van.

Mindenki kidőlt? Én szedek itt egyedül taplót?

A taplófélék egyes fajtái belsőleg alkalmazva is segítik az embert. A különböző népek gyógyítói évezredeken át használták a környezetükben fellelhető gyógyhatású gombákat, köztük a taplókat is. A Kárpát-medencében a már tárgyalt bükkfataplót a háborúk alatt például kötszerként is használták, Korondon fejfájás, izzadtság, sőt aranyér ellen vetették be, a Felvidéken pedig gyomorgörcs esetén itták a taplófőzetet.

Egy másik, hazánkban is megtalálható faj, a lepketapló, illetve a belőle előállított készítmények immunstimuláló, tumorgátló, gyulladáscsökkentő és vírusellenes hatását számos vizsgálat igazolta. Hatóanyagai különböző rákos megbetegedések megelőzésében, valamint sugár- és kemoterápiával együtt alkalmazva azok kezelésében is hatékonyak lehetnek.

Kínai orvoslásból ismert, itthon is egyre népszerűbb reishi, vagyis a pecsétviaszgomba szintén a taplófélékhez tartozik. Fogyasztása állítólag csökkenti a vércukor szintjét, támogatja az immunrendszert, májvédő, és a többi taplóféléhez hasonlóan tumorgátló hatást is tulajdonítanak neki.

A kutatók véleménye megoszlik a hatásosságát illetően, ám az valami hasznosságot mégiscsak sejtet, hogy régen Kínában a reishi fogyasztása a császári dinasztiák kizárólagos kiváltságai közé tartozott.

Az orosz, finn és lengyel népi gyógyászat a chaga nevű hamvaskéreg (szintén tapló) gombát használja. A mínusz 35 fokon éldegélő taplót csak a „hallhatatlanság gombájának” nevezik, és a hathatós orosz reklámnak köszönhetően a kínai vásárlók ma már akár 70 dollárnak (kb. 21 ezer forint) megfelelő árat is hajlandók kifizetni egy 500 grammos csomagért. Ezt a népszerűséget a gomba- a megfelelő marketingen kívül-  kiemelkedően magas antioxidáns tartalmának köszönheti.

Nem bőrgomba, gombabőr!

A gombabőr nem egy betegség, hanem a köztudottan az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág, a textil-és divatipar egyik zöldítő törekvése.

Az állati bőr textilipari kiváltására már sokan sokféleképpen vállalkoztak, az eddig született anyagok azonban többnyire még mindig túl sok műanyagot tartalmaznak, így a vegán bőripar újra és újra nekifut a kérdésnek. Az ananász leveleinek rostjából előállított Piñatex, vagy a szintén állatvédelmi okokból született narancsselyem mellett egyre nagyobb teret kapnak a gombák is.

A micélium fonalakat használó MycoWorks alapítója, a San Fransisco-i Philip Ross a művészet, a design és a biotechnológia határai között járva fejleszti immár három évtizede gomba-alapú királyságát. Alapanyagaiból készített már táskát az Hermès, kárpitozott bútort a Ligne Roset, a cég pénztárcái és kalapjai pedig rendszeresen felbukkannak a Vouge lapjain vagy a New York Fashion Week eseményein.

Egy másik, szintén micéliumban utazó cég, a Mylo olyan nevekkel dolgozott már együtt, mint a környezetvédelmi divatdiktátorként ismert Stella McCartney, az Adidas vagy a Mercedes-Benz.

(Utóbbi azért is fontos lépés, mivel a cipőipar után nem a bőrtáskák, pénztárcák és kabátok gyártását végző ruhaipar igényli a legtöbb bőrt, hanem az autók.)

A gombák nem-gasztronómiai felhasználása a hazai tervezők fantáziáját is megmozgatja.

A MOME laboratóriumában Minkó Mihály adatvizualizáció szakértő és Szilágyi Dóra kerámiatervező micélium alapú biokompozitokkal kísérletezik.

Idén a budapesti, Michelin-csillaggal és Michelin Green Star-ral is kitüntetett Salt étterem számára terveztek lebombó anyagú, micélium és kender alapú desszertes tányért. Kísérleteztek már ördögszekér és süngombával is, de egyelőre ők is a ganoderma micéliumát tartják a legjobban felhasználhatónak, külföldi társaikhoz hasonlóan.

Gombának áll a világ, de meddig?

A klímaváltozás és az ember környezeti beavatkozása nem kedvez a gombáknak sem. A toplászat már említett visszaszorulásának egyik fő oka az intenzív erdőgazdálkozás, a gombák táptalajául szolgáló beteg fák gyors kitermelése. Hazánkban több gombafaj is eltűnhet a száraz teleknek köszönhetően, ugyanakkor a lerövidült fagyos időszak a gombák öszességének kifejezetten kedvező lehet, legtöbbjük ugyanis- a chaga gombával szemben- nem igazán szereti a mínuszokat. Gombaszakértők szerint itthon régen a decemberi gombászás szinte ismeretlen volt, tavaly karácsonykor ugyanakkor lehetett téli fülőkét szedni, ami száz évvel ezelőtt nem fordulhatott volna elő.

A gombákra épülő, környezetbarát termékek gyártása ugyanakkor független az ilyen természetes élőhelyek hogylététől, hiszen laboratóriumokban, mesterséges körülmények között termesztik őket a minél kiszámíthatóbb végeredmény érdekében.

Hogy végül ezeknek a törekvéseknek milyen hatása lesz a környezetre, azt még nem látjuk.

Az mindenesetre bíztató, hogy Leonardo DiCaprio-hoz hasonlóan egyre több híres és tehetős ember fekteti a pénzét és a nevét jachtok és repülők helyett ilyen közhasznú kutatásokba.

Konyhai felhasználásuk terén pedig mi magunk is bátran kísérletezhetünk ( bevizsgálást követően!), például a Húsmentes Novemberhez kapcsolódva.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Meglepő, mi történt idén a bécsi újévi koncerten – ez nem a nagyik újévi eseménye volt: friss, vidám, érzékeny lett Bécs 2026-ban
Bécs felrobbant az örömtől: mindenki erről a karmesterről beszél.

Megosztom
Link másolása

A bécsi Musikverein Aranytermében ma délelőtt (január 1-jén) lefutott a világ egyik legfurcsábban stabil, mégis évről évre kockázatos élő hagyománya: a Bécsi Filharmonikusok Újévi Koncertje. Stabil, mert a Strauss-dinasztia waltz–polka–galopp háromszögéből ritkán enged; kockázatos, mert a műfaj lényege a hangulati egyensúly, amit a közhelyesség és a túlkomolykodás felől is könnyű elrontani.

2026-ban viszont épp az történt, amit ettől a koncerttől mindenki remél, csak ritkán meri kimondani: friss lett, derűs lett, jókedvű lett, és közben meglepően érzékeny is.

Ennek a kulcsa a debütáló kanadai karmester, Yannick Nézet-Séguin volt, aki most először vezényelte a Neujahrskonzertet. (Wiener Philharmoniker) A „frissesség” itt nem azt jelenti, hogy hirtelen techno szólalt meg a Radetzky helyén, hanem azt, hogy a jól ismert bécsi gesztusok mögött volt levegő. Nézet-Séguin látványosan

nem „ráült” a tradícióra, inkább mozgásban tartotta: a tempókban volt rugalmasság, a karakterekben volt játék,

és mindez anélkül, hogy a zenekar legendás csillogása bármikor is giccsbe csúszott volna.

A program maga is ezt a „tágítás” logikát követte. A nyitány Johann Strauss (ifj.) Indigo és a negyven rabló című operettjéből jött, de a koncert nem ragadt bele a biztos slágerekbe: 5 darab volt újdonság az Újévi Koncertek történetében, és két női szerző is helyet kapott. Josephine Weinlich Sirenen Lieder című polkája és Florence Price Rainbow Waltz-a nem „kvóta-pillanatként” működött, hanem organikusan:

mintha a bécsi könnyedség hirtelen kapott volna egy, a 21. század felé nyitott, szégyenkezés nélküli arcot.

Közben persze megmaradt az a fajta ünnepi koreográfia, amiért ezt a koncertet a fél világ nézi: a Diplomaten-Polka finom üzenetként (diplomácia és béke – nem rossz kombó 2026 elején), a Rosen aus dem Süden nagyvonalú eleganciája, az Egyptischer Marsch egzotikus villanása,

a végén pedig a kötelező rítusok. És mindezt úgy, hogy a „világszínpad” ténye nem nyomta agyon az intimitást:

a közvetítés továbbra is több mint 150 országba megy, nézők tízmillióival, de a hangulat mégis képes volt felszabadult maradni.

A legjobb pillanatokban az egész olyan volt, mintha Nézet-Séguin nemcsak egy koncertet vezényelt volna, hanem egy kollektív hangulat-átállítást: hogy

lehet egyszerre könnyednek lenni és nem felszínesnek; ünnepinek lenni és nem üresnek; vidámnak lenni és közben figyelni a világra is.

Ezért volt ez a 2026-os Újévi Koncert nemcsak jó, hanem kifejezetten jóleső.


Megosztom
Link másolása

INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Katalin hercegné megtörte az udvari hagyományokat: csilivili portréfotó helyett szokatlan videóval jelentkezett
A walesi hercegné az „Anyatermészet” sorozatának utolsó részével köszöntötte a rajongókat. A meghitt felvétel a tél csendjéről és a belső békéről szól.
Sassy - sassy.hu
2026. január 15.


Megosztom
Link másolása

A rajongók lélegzetvisszafojtva várták, idén milyen fotóval köszönti a palota a walesi hercegnét.

Katalin mindenkit meglepett:

tökéletes, csilivili portré helyett a lelkébe engedett bepillantást.

Január 9-én, 44. születésnapja alkalmából ugyanis nem új fotót, hanem „Anyatermészet” című videósorozatának befejező részét osztotta meg, ami sokkal személyesebb, mint bármi, amit eddig láthattunk tőle.

Ezzel a lépésével tudatosan szakított azzal az immár tradíciónak számító szokással, hogy a királyi család tagjait egy friss, hivatalos portréval köszöntik jeles napjukon.

A tavaly tavasszal indított, évszakokra tagolt sorozat a természet és az alkotás jótékony hatását járja körül.

„Ez a sorozat a gyógyulásomban is segített, mert a természet és a kreativitás mindannyiunk számára gyógyító erővel bír”

– üzente Katalin hercegné a videó kísérőszövegében. A most megosztott „Tél” című záróepizód a befelé fordulás és a csend fontosságáról szól. „A tél csendje, a türelem és a belső béke mindannyiunkat feltölthet” – hangsúlyozta a hercegné, aki a videóval a természet regeneráló szerepére hívta fel a figyelmet.

A hercegné azonban nemcsak az interneten volt aktív. A jeles napot megelőzően, január 8-án Vilmos herceggel váratlanul felkeresték a londoni Charing Cross kórház dolgozóit, hogy megköszönjék a munkájukat. A The Guardian szerint Katalin a nagy napon édesanyjával és nővérével egy hungerfordi bisztróban, a The Funghi Clubban egy meghitt ebéddel ünnepelt. A személyes hangvételű videóval Katalin egyértelműen új fejezetet nyitott a kommunikációjában; a születésnapi finálé egyszerre volt egy mély gesztus a közönség felé és egy új irány kijelölése.

Via The Prince and Princess of Wales


Megosztom
Link másolása


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
„A legjobban égni szeretek” – Gavalda Kinga, a kaszkadőr, aki a Trónok harcában Emilia Clarke helyett állt a tűzbe
Olyan sztárokkal dolgozott, mint Anthony Hopkins és Kate Winslet. Férje is a szakmában van, sőt, már a gyerekeik is kaptak filmszerepet.

Megosztom
Link másolása

Amikor Emilia Clarke a Trónok harcában épp fenségesen nézett a tűzbe, egy magyar csaj, Gavalda Kinga ténylegesen lángolt helyette. Mert van az a szakma, ahol a munka csúcsa az, amikor felgyújtanak, és Kinga az a kaszkadőr, aki állítja: „a legjobban égni szeretek”. Tizenhat évesen, egy lovardában csöppent a kaszkadőrök közé, akikkel hamar megtalálta a közös hangot, tizennyolc évesen pedig már egy reklámfilmben repült – írta a Meglepetés magazin.

A szülei arra nevelték, hogy a sport az élet része, és ha valamibe belekezd, csinálja egy évig.

Ebből lett úszás, tenisz, foci, küzdősport és lovaglás. „Mindez adott egy nagyon jó alapot ahhoz, hogy végül kaszkadőr lehessek” – mondja. Bár az Állatorvosi Egyetemen zoológusként végzett, a filmipar nem eresztette.

A specialitása pedig pont az lett, amitől a legtöbben pánikrohamot kapnának. „Amit sokszor csináltam és nagyon szerettem, azok az égések. Sok filmben »égtem«, a leghíresebb a Szabadság, szerelem, abban Szávai Viktória úgy hal meg, hogy megég. Azt én csináltam helyette.” Aztán jött a csúcs, a Trónok harca.

„A Trónok harca első évadában a főszereplő Daenerys Targaryen, akit Emilia Clarke alakított, bemegy a tűzkörbe, mert ott vannak a sárkánytojások – az is én voltam.”

A dolog persze nem annyiból áll, hogy valaki leönti magát benzinnel. „Nem félek, mert ugyan engem ér a tűz, de fantasztikus csapat áll mögöttem. Több réteg védőruha van ilyenkor rajtam, és speciális gélt kennek rám, hogy ahol a ruha nem fedi a testem, ott se égjek meg.” Minimum két oltóember, profi tűzoltók a háttérben – ez nem hazardírozás, hanem kőkemény szakma.

És ha már Hollywood, akkor jönnek a sztárok, akiknek a viselkedése a kellemes meglepetéstől a szikár profizmusig terjed. Anthony Hopkins például „rendkívül kellemes ember”. Emily Mortimerrel a Spectralt forgatta, és mivel a színésznő alkatilag inkább egy kedves titkárnő, mint akcióhős, Kinga csinált helyette mindent.

„Ő az egyetlen, akitől a forgatás végén ajándékot kaptam, és egy levelet, hogy mennyire hálás. Nagyon jólesett.”

Ryan Gosling a Szárnyas fejvadászban eléggé magának való sztárnak bizonyult. A Homelandben pedig a várandós Claire Danes helyett mászott ki egy ablakon a budai Várban, ment végig a párkányon, majd be egy erkélyre. A Lee című filmben Kate Winslet dublőre volt, aki producerként is szívén viselte a film sorsát. „Ő is elismerte a munkámat.”

De van egy sztár, aki mindent visz.

„Engem egyetlen sztár hoz izgalomba, a Brad Pitt. Ha ő jön Magyarországra, drukkolok, hogy újra találkozhassak vele.”

A World War Z forgatásán dolgoztak együtt, de a közös jelenetüket kivágták. Aztán Angelina Jolie filmjében is felcsillant a remény. „Ő persze berakta Pityut egy jelenetbe – mi ugyanis Pityunak hívjuk Brad Pittet –, és egy pillanatig úgy volt, hogy nagyon közel kerülhetek a kedvencemhez, de aztán sajnos lefújták ezt a részt.”

A szakma a magánéletét is átszövi: férje Kósa László kaszkadőr-koordinátor, két gyerekük pedig már szintén belekóstolt a filmezésbe. Kinga ma már inkább a háttérben segít, mert a forgatások tizenkét órás napjait nehéz összeegyeztetni a családdal.

„Azért szültem a gyerekeimet, hogy én nevelhessem őket, és nem egy bébiszitter. Nekem ők a legfontosabbak, a filmek csak utánuk következnek.”

Via Meglepetés


Megosztom
Link másolása


INSPIRÁLÓ
A Rovatból
Túlélte a Don jegét, de a háborút nem: egy magyar katona története, aki hazajött meghalni
A Don-kanyar évfordulóján nem hadmozdulatokra és veszteségszámokra emlékezünk, hanem egyetlen emberre. Egy fiatal férfira, aki hazajött a frontról – meghalni, és egy menyasszonyra, aki várt rá.

Megosztom
Link másolása

1943. január 12-én, a Don partján indult el az a hadművelet, amely a magyar hadtörténelem egyik legsúlyosabb tragédiájává vált. A Don-kanyar nemcsak hadosztályokat és számokat temetett maga alá, hanem embereket, szerelmeket, ígéreteket.

Ez a történet nem csak a frontvonalról szól, hanem arról is, ami otthon történt: egy fiatal férfiról, aki túlélte a Don jegét, de a háborút nem élhette túl:

Dohánytermesztő kisbirtokosok voltak, mégis bekerült a keleti frontra induló 2. Magyar Hadseregbe Hegedűs Ferenc. Ő már a második testvér volt a családban, akit besoroztak. Fiatal volt és erős, Rozália, a menyasszonya alig-alig engedte el, de nem volt mit tenni. Menni kellett.

Ritkán jött posta felőle. Anyja és szerelme együtt lesték a híreket, hallották, hidász lett, műszaki alakulat, na, ott biztos jó sora lesz. Teltek a hónapok, a két asszony egymásba kapaszkodva várta haza a legényt. Nagyon. Ő tudta ezt, és megfogadta, hogy hazamegy hozzájuk.

Éhezett és fázott. Árkot ásott, befagyott pontondarabokat pucolt. Aztán egyszer csak történt valami. Gyorsan kellett cselekedni ott a Don partján, kellett a híd, de azonnal. Nem volt idő mérlegelni, és a jég nem bírta el. Beszakadt. Nem egyedül süllyedt el a jeges árba, de csak kevesen tudták elkapni a kötelet, amit a társaik dobtak a partról. Míg a fagyott kötél marcangolta a tenyerét, Rozália arcát látta maga előtt. Ki kell kecmeregni. Nem maradhat most itt. Megígérte. Várják.

Ráfagyott a ruha, ropogott a jég a cipőjében. Gyorsan vetkőzött, dörzsölték hóval, aztán lilára fagyva vissza kellett vennie a deres-jeges egyenruhát. Hogy milyen rettenetesen fázott! Már másnap belázasodott. Félrebeszélt. Hátraküldték a hadi kórházba. Teltek a hetek, végül egy jószívű orvos azt mondta neki: Ferenc, menjen haza.

Haza! Hosszú volt az út, de végül megérkezett. Hogy örültek neki! Anyja, menyasszonya, az egész család összeszaladt, de ő csak kapkodott a levegőért és a szobába vágyott.

Jártányi ereje sem volt. Köhögött, fulladt.

Tüdőbaj - mondta a doktor és csak ingatta a fejét. Összesúgtak az asszonyok, előkerültek régi gyógymódok, de ő napról napra keskenyedett. Hétről hétre gyengébb lett. Rozika mellette töltötte minden idejét. Cserélte a borogatást, felrázta a párnáját és arról mesélt neki, milyen szép is lesz az esküvőjük. Hogy reggelig táncolnak majd, csak gyógyuljon meg!

Aztán egy nap a Ferenc keze már nem szorította vissza a Rozika kezét. Hazajött hozzánk meghalni - mondta az anyja, és vigasztalni próbálta az özvegy menyasszonyt.

Gyász borult a házra.

De ilyen temetést nem látott még a világ! A koporsó mögött hófehér menyasszonyi ruhában Rozika ment, egyedül, kezében egy gyönyörű virágcsokor. Mögötte feketében a gyászoló család, végig a falun, egészen a sírig.

Rozál így lett örökre Ferenc menyasszonya. Sosem ment férjhez, nem fogadott udvarlót. Még 65 évig élt, míg szeretett Ference mellé temették.


Megosztom
Link másolása