Ebből a különleges gombafajból készült már válltáska, egészségügyi betét, sőt, még autókárpit is!
A rómaiakhoz hasonlóan a gombáknak is sokat köszönhetünk: nélkülük nem lenne többek között puha és levegős kenyerünk, habzó sörünk vagy gyógyító antibiotikumunk. De van ennek a kiterjedt családnak egy kevésbé ismert, ám annál hasznosabb rendje is: ők a taplók.
Nem topless, hanem toplász!
A gombák titokzatos, se nem növényi, se nem állati országának lakói között találjuk a taplóalakúak rendjét. A köztudatban tapló néven futó bükkfatapló ennek a rendnek a likacsosgombafélék családjába tartozik. A taplót pedigréjétől függetlenül már a hauslabjochi ősember, ismertebb nevén Ötzi is használta, hátizsákjában különböző eszközei között megtalálták a taplót is, melynek segítségével tudott jövet-menet gyorsan tüzet gyújtani.
A toplász (vagy taplász) a tapló gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik. A szakma leghíresebb, magyar nyelvű művelői mind Korondhoz köthetők, itt ugyanis a 19. század második felében a munkahiány és a taplógombában gazdag erdők közelsége lehetőséget teremtett a toplászat gyors elterjedésének, melynek leghíresebb alakjai Filep János és Bancza Pali voltak.
A taplót előnyös tulajdonságai miatt számos dologra használták.
Megfelelő eljárással a kemény taplóból jól nyújtható, remek nedvszívó képességű anyag állítható elő, melyből a bőrhöz hasonlóan különböző tárgyakat: sapkát, válltáskát, öveket lehet készíteni. Régen a pásztorok szúnyogriasztás céljából meggyújtották, és füstölő gyanánt a kunyhójuk elé tűzték a gombát, de vérzéscsillapító hatása és szivacshoz hasonló folyadékfelvevő képessége miatt sebkötözésre használták. Egyes források szerint ugyanezen okból menstruációs betétként is jót szolgálatot tett.
A feldolgozás közben keletkező apróbb, leeső taplóbőr darabokból speciális, ruhára tűzhető plüssegerek készültek. A puha tapintású figurákkal azonban nem csak a kisgyerekek játszottak. Egy 1999-ben készült interjú szerint a Korond környéki nagyobb legények a fonóban, később táncos mulatságon igyekeztek ezeket az egereket a leányok kebelébe ejteni, hogy az ijesztgetésen túl némi intim helyzet is kialakulhasson a fiatalok között. A megfelelő helyre dobott egeret ugyanis a tű miatt nagyon óvatosan kellett kibányászni.
„Lassan, tapintatosan, hogy meg ne sértse a lányt, de azért foglalkozhasson vele minél tovább. Ha a leány az egeret a színlelt vagy valódi ijedtséget meg a derülést követően mellére tűzi, az már egyféle sikernek számít, jele annak, hogy nem zárkózik el a legény közeledésétől, folytatódhat az ismerkedés.”
Hogy a lányok mennyire hagyták vagy élvezték ezt a játékot, arra az interjú alanya nem tért ki. A taplónak mindenesetre nem csak tárgyi, hanem egészségügyi haszna is van.
Mindenki kidőlt? Én szedek itt egyedül taplót?
A taplófélék egyes fajtái belsőleg alkalmazva is segítik az embert. A különböző népek gyógyítói évezredeken át használták a környezetükben fellelhető gyógyhatású gombákat, köztük a taplókat is. A Kárpát-medencében a már tárgyalt bükkfataplót a háborúk alatt például kötszerként is használták, Korondon fejfájás, izzadtság, sőt aranyér ellen vetették be, a Felvidéken pedig gyomorgörcs esetén itták a taplófőzetet.
Egy másik, hazánkban is megtalálható faj, a lepketapló, illetve a belőle előállított készítmények immunstimuláló, tumorgátló, gyulladáscsökkentő és vírusellenes hatását számos vizsgálat igazolta. Hatóanyagai különböző rákos megbetegedések megelőzésében, valamint sugár- és kemoterápiával együtt alkalmazva azok kezelésében is hatékonyak lehetnek.
A kutatók véleménye megoszlik a hatásosságát illetően, ám az valami hasznosságot mégiscsak sejtet, hogy régen Kínában a reishi fogyasztása a császári dinasztiák kizárólagos kiváltságai közé tartozott.
Az orosz, finn és lengyel népi gyógyászat a chaga nevű hamvaskéreg (szintén tapló) gombát használja. A mínusz 35 fokon éldegélő taplót csak a „hallhatatlanság gombájának” nevezik, és a hathatós orosz reklámnak köszönhetően a kínai vásárlók ma már akár 70 dollárnak (kb. 21 ezer forint) megfelelő árat is hajlandók kifizetni egy 500 grammos csomagért. Ezt a népszerűséget a gomba- a megfelelő marketingen kívül- kiemelkedően magas antioxidáns tartalmának köszönheti.
Nem bőrgomba, gombabőr!
A gombabőr nem egy betegség, hanem a köztudottan az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág, a textil-és divatipar egyik zöldítő törekvése.
Az állati bőr textilipari kiváltására már sokan sokféleképpen vállalkoztak, az eddig született anyagok azonban többnyire még mindig túl sok műanyagot tartalmaznak, így a vegán bőripar újra és újra nekifut a kérdésnek. Az ananász leveleinek rostjából előállított Piñatex, vagy a szintén állatvédelmi okokból született narancsselyem mellett egyre nagyobb teret kapnak a gombák is.
A micélium fonalakat használó MycoWorks alapítója, a San Fransisco-i Philip Ross a művészet, a design és a biotechnológia határai között járva fejleszti immár három évtizede gomba-alapú királyságát. Alapanyagaiból készített már táskát az Hermès, kárpitozott bútort a Ligne Roset, a cég pénztárcái és kalapjai pedig rendszeresen felbukkannak a Vouge lapjain vagy a New York Fashion Week eseményein.
Egy másik, szintén micéliumban utazó cég, a Mylo olyan nevekkel dolgozott már együtt, mint a környezetvédelmi divatdiktátorként ismert Stella McCartney, az Adidas vagy a Mercedes-Benz.
(Utóbbi azért is fontos lépés, mivel a cipőipar után nem a bőrtáskák, pénztárcák és kabátok gyártását végző ruhaipar igényli a legtöbb bőrt, hanem az autók.)
A gombák nem-gasztronómiai felhasználása a hazai tervezők fantáziáját is megmozgatja.
Idén a budapesti, Michelin-csillaggal és Michelin Green Star-ral is kitüntetett Salt étterem számára terveztek lebombó anyagú, micélium és kender alapú desszertes tányért. Kísérleteztek már ördögszekér és süngombával is, de egyelőre ők is a ganoderma micéliumát tartják a legjobban felhasználhatónak, külföldi társaikhoz hasonlóan.
Gombának áll a világ, de meddig?
A klímaváltozás és az ember környezeti beavatkozása nem kedvez a gombáknak sem. A toplászat már említett visszaszorulásának egyik fő oka az intenzív erdőgazdálkozás, a gombák táptalajául szolgáló beteg fák gyors kitermelése. Hazánkban több gombafaj is eltűnhet a száraz teleknek köszönhetően, ugyanakkor a lerövidült fagyos időszak a gombák öszességének kifejezetten kedvező lehet, legtöbbjük ugyanis- a chaga gombával szemben- nem igazán szereti a mínuszokat. Gombaszakértők szerint itthon régen a decemberi gombászás szinte ismeretlen volt, tavaly karácsonykor ugyanakkor lehetett téli fülőkét szedni, ami száz évvel ezelőtt nem fordulhatott volna elő.
A gombákra épülő, környezetbarát termékek gyártása ugyanakkor független az ilyen természetes élőhelyek hogylététől, hiszen laboratóriumokban, mesterséges körülmények között termesztik őket a minél kiszámíthatóbb végeredmény érdekében.
Hogy végül ezeknek a törekvéseknek milyen hatása lesz a környezetre, azt még nem látjuk.
Az mindenesetre bíztató, hogy Leonardo DiCaprio-hoz hasonlóan egyre több híres és tehetős ember fekteti a pénzét és a nevét jachtok és repülők helyett ilyen közhasznú kutatásokba.
Konyhai felhasználásuk terén pedig mi magunk is bátran kísérletezhetünk ( bevizsgálást követően!), például a Húsmentes Novemberhez kapcsolódva.
